ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-09-12 / 183. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁESADALMI LAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. TTIVTTŰO C7<üm <ür»<» • hétköznap 80 fillér, "6j"

I) aUÄIII dl Cl. vasárnap 1 korona. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Az Ébredő Magyarok hivatása. Esztergom, 1920. szept. 11. Igaza volt Szmrecsányi Györgynek, aki az Ébredő Magyarok elnöki konferenciáján kijelentette, hogy a konferencia tartalma és nivója élesen rácáfol azokra, akik eddig kótsógbevonták az egyesület működésének komolyságát. A konferencia a magyarság megoldásra váró mindmegannyi életkérdéseinek olyan komplexumát Ölelte fel és az inditványok sorozatát olyan parlamentáris komolysággal emelte határozattá, hogy a kishitűeknek is hinni ök kell az egyesület szent, a magyarságra nézve történelmi fontosságú hivatásában. A tárgyalások nem vetettek fel új problémákat és az inditványok és határozatok sorozatában alig van valami, amit a keresztény magyarság már régen ne érzett, ne ismert és ne követelt volna. A társadalmi betegségek, a munkásság bajainak orvoslásáról elfogadott inditvány pl. szórói-szóra a keresztényszocialisták és az egyesülés pártja programmjának szociális része. De az Ébredő Magyarok Egyesületének nem is az a hivatása, hogy eszmei célokat jelöljön meg és uj programmpontokat tűzzön kL Nem! Ezek már mind megtörténtek és épen az a baj, hogy nem tudunk elég alkotási erőt kifejteni azon az nton, amely már ki van jelölve a magyarság jövője felé. Ma már érezzük, hogy nagyon nehezen jutunk a kijelölt nton előre és ez a stagnálás fájdalmat, sőt forrongást okoz a keresztény magyarság lelkében. Az Ébredő Magyarok történelmi fontosságú hivatása épen az, hogy a lázas türelmetlenséget, a magyar lélek ezen igazságos forrongását, a keresztény Magyarország megalkotásának vágyát a törvény ós rend keretei közé vezesse ós igy forradalmi gyorsaságot vigyen bele azon kérdések megoldásába, amelyeket kormány és parlament már egy év előtt hirdetett. Igen, az Ébredő Magyarok speciális hivatása, hogy a megkezdett munkában kimerülőket ós ellankadókat felébressze és uj munkára ösztökélje. Mert Csonka-Magyarországon sohasem fog eljönni a pihenés ideje. NŐK ROUflTfl. Kedves kongreganista testvéreink figyelmébe. Kérjük mindazon kongregaDistákat, kik folyó hó 12.-én, vasárnap a szegény gyermekek megvendógelósóre gyümölcsöt hozni szándékoznak, szíveskedj enek azt vasárnap d. u. 4 óráig behozni, mert akkor fogjuk a belvárosi templom udvarán a szegény gyermekek között kiosztaDi. HIRER. Krónika. — A eorki polgármester. — Szentek szigetjén Patrik lelke jár S ott nőnek egyre sziklajellemek. Mint Írország, — az egy igaz hitért Annyit egy ország, nép sem szenvedett I Ami bilincs van, kínzás, zaklatás, Azt mind megkapja e maroknyi nép, De áll erősen és egy percre sem Tagadta még meg keresztény hitét! Nem is tagadja, mert e föld felett, Szentek szigetjén, Patrik lelke jár; Elnyelheti a zúgó óceán, De Irföldön hitetlent nem talál! Ott a hóhérnak dolga egyre sok, A börtönöknek nincs üres helye: Bitón mind mártiriólek költözik S a börtön mind hű írrel van tele .. . Most újra jön nehéz felleg reá . . . Az ír nép mind mély gyászt ölt s kart emel, — Az elnyomásnak nagy mártírja van, Kit meggyászolni s megbőszülni kell! Szentek szigetjén Patrik lelke jár, Nyomában Cork hős polgármestere ! Ir nép, amely ily fórfiút nevel, A népek nagy tanító nemzete! Szegény magyar hazám, tebenned is Voltak már hősök, szentek és nagyok, De hogyha nézlek most. . . hited manap Jelszó csupán, mely hivalgón ragyog! • Melegje nincsen, szív nem érzi át, Nyomán nem is terem mártíri tett. . . Szentek szigetjén Patrik lelke jár — Elmúlás lelke szép hazánk felett! „Megállj w-t kiáltó tetteket ha vár, Kitől várhatja vértanú-honunk? Ki fogja itt világ fülébe zúgni Tettével, hogy nekünk van igazunk? Szentek szigetjén Patrik lelke jár — Elmúlás lelke szép hazánk felett.. . Írország, óh hogy tisztellek én téged — S hogy gyűlöllek : ti jelszó-emberek / Homor Imre. Jegyzet Szent Patrik (Patrícius 432—465.) Irhon apostola, aki ott a kereszténységet úgy felvirágoztatta, hogy a szigetet csakhamar „szentek szigetének" nevezték. A hazájáért bebörtönözött és ott önkéntes éhhalált szenvedett corki polgármester esete a napilapokból ismeretes. Szerk. * Kitüntetés. A kormányzó úr Őfőméltósága — mint hiteles forrásból értesülünk — Hajdú István hercegprimási jószágkormányzót a földmivelésügyi m. kir. miniszter előterjesztésére a „mezőgazdasági főtanácsosi" cimmel tüntette ki. * A budapesti katonai körletparancsnok látogatása. Dáni altábornagy, budapesti katonai körletparancsnok, vezérkari főnöke Bzehák ezredes kíséretében a pénteki hajóval városunkba érkezett. Itt előbb a táborban katonai szemlót tartott, majd a hatóságok fejeinél tett tisztelgő látogatásokat s az esti hajón tért vissza a fővárosba. A körletparancsnok a hercegprímás vendége volt. AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Áve, maris Stella! (Meditáció.) Te vagy az éjben felkelő hajnal, Akit köszöntött az angyal. Te vagy a napfény, mely lelkünkre száll S szivünkbe új világot tár. Az Élet tengere fölött ragyogsz, Reményünk csillaga vagy ott! Szemünk a földön ha hullat könnyet, 0 nézd a siralom-völgyet! Szegények vagyunk, búsak és árvák, s Tekintsd a nyomor világát! Magyar jövőnk csillagtalan, sötét, 0 halld a sírók énekét! Mert ha ajkunkon sok is a panasz, Lelkünkben Te vagy a — tavasz. Porubszky Géza. Az orgonahangverseny. A belvárosi plébániatemplomban Kisasszony ünnepén tartott jótékonycólú orgonahangverseny megfelelt minden várakozásnak; méltó volt a hely szentségéhez és a művész nagy hírnevéhez. Az orgona, a hangszerek királya szólt ezen a hangversenyen, hogy hirdesse az Isten dicsőségét olyan zeneszámokkal is, amelyeket az istenitisztelet rendes keretébe beilleszteni részben terjedelmük, részben nagy zenetechnikai tudást feltételező voltuk miatt nem lehetséges. Igaz, hogy Isten dicséretét hirdeti a kis madár gyönge dala is, dicséri Istent az egyszerű falusi templomban felhangzó, zeneileg tán gyarló ének is, ha tiszta szivekből száll az ég felé; de amint az Isten kilótót ós nagyságát a „bölcsnek lángesze" tudja legmegközelitőbben felfogni, úgy dicsérni is emberhez legméltóbban a művészetté finomult ének ós zenei tudás képes. Chateaubriand mondja, hogy a hangverseny igazi hazája az ég. Mi, akik a szerdai orgonahangversenyt illő áhítattal és megértéssel hallgattuk végig, csakugyan az egekhez éreztük közel magunkat s megtisztulva a zenei hangok méltóságos folyamában, mikor elhagytuk a templom szent csarnokát, jobbaknak, buzgóbbaknak, Istent megértőbbeknek éreztük magunkat, mint annakelőtte. A templom szentélye és padjai röviddel d. u. 6 óra után gyorsan megteltek közönséggel, mely a templom egyre erősbödő homályában türelemmel várt a műsor kezdetére. Végre felhangzott az orgona hatalmas szava Antalffy-Zsiross Dezső ujjai alatt. Bach D moll prelúdium és fugájával kezdette meg a mindvégig magas művészi nivón álló műsort. Bach lelke szólalt meg, hogy dicsérje az Urat, aki magasan a felhők fölött trónol és parancsol az egeknek, a földnek, villámokat gyújt és világokat alkot. A fönsóg titokzatos sejtése lepte el a hallgató lelkét a hangok véget érni nem akaró változatosságában s a tömören zúgó akkordok csodás harmóniájában. Ez az első műsorszám méltó bevezetője volt a következőknek s a nagy lipcsei muzsikus után „hírhedett zenésze a világnak", Liszt géniusza jutott szóhoz az orgona hangjain. A „Könnyes panaszok" gyönyörű zenei imádság, mely a bánatba merült emberiségnek egekig felható esdeklósét, az ima nyomán járó benső vigaszát ós a megenyhült sziv ájtatos himnuszát zengi el emberi nyelven ki nem fejezhető tökéletességgel. Az orgona helyenként úgy hat, mint egy remek férfikar; a „vox humana" sír fel a sipok erdőibén, majd a végén Lisztet jellemző vakmerő hangszínek chaoszából fejlik ki a legszebb egyházi dallamok egyike, mit emberi elme alkotott . . . Hosszú ideig állottunk volna még a