ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920
1920-01-24 / 19. szám
ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. (Az 5988/1919. M. E. sz. rendelet alapján.) Kik lehetnek jelen a szavazóhelyiségben? A szavazás tartama alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszedő küldöttség elnökén ós tagjain, továbbá a szavasaira beszólít ott választókon kivül csak a bizalmi egyének, a közigazgatási tisztviselők, az írnokok, a városi tanács által kiküldöttek és a bizalmi egyének által megjelölt azonossági tanuk lehetnek jelen. A szavazók az elnök által meghatározott számban bocsáttatnak be a szavazóhelyiségbe ós innen szavazatuk leadása után azonnal távoznak. (32. §.) A szavazás megkezdése előtt a küldöttség elnöke kihirdeti, hogy a jelöltek minő sorrendben következnek a szavazólapon s a szavazólap két-két példányát minden jelölt bizalmi egyéneinek rendelkezésére bocsájtja.(39. §.) A vissza nem lépett jelöltek neveit betűrendben, jól olvashatóan ós szembetűnő helyen a szavazóhelyiségben is kikeli függeszteni. (27. §.) Hogyan adjuk le a szavazatot? A választó a szavazatszedő küldöttség asztalához lép és a magával hozott bejelentőlappal igazolja választói jogosultságát. Erre a választói névjegyzékben kikeresik a nevét, az adatokat összehasonlítják s amennyiben személyazonosság bizonyítására volna szükség, a városi tanács által kiküldött, vagy a pártok bizalmi egyénei által megjelölt azonossági tanú igazolja a megjelent szavazó személyazonosságát. Erre az elnök a megjelent választót szavazásra bocsátja olyképen, hogy egy szavazólapot, egy borítékot és egy iránt ad át a szavazónak. A választó kívánságára az elnök köteles megmagyarázni, hogy az egyes jelöltek minő sorrendben következnek a szavazólapon ós hogy a szavazás miként történik. A olvasni nem tudó választónak ezt az elnök minden esetben köteles megmagyarázni. Ezután a választó a megjelölt mellékszobába, vagy elrekesztett fülkébe megy. (Két ilyen helyiség van minden szavazatszedő küldöttség mellett. 40. §.) E helyiségben asztal van. Itt a szavazólapot annak a jelöltnek neve mellett jelöli meg egy keresztvonással, akire szavazni akar. Ez a legfontosabb pillanat, amelynek a haza érdekében való kihasználásáért minden honpolgár lelkiismerete előtt felelős. A keresztvonás megtétele után a választó a szavazólapot az elnöktől kapott boritokba helyezi ós a borítékot lezárja. Most visszamegy a küldöttséghez ós a szavazólapot magában rejtő lezárt borítékot az irónnal együtt visszaadja az elnöknek. Az elnök a szavazólapot tartalmazó borítékot felbontatlanul és úgy, hogy a küldöttség minden tagja szemmel tarthassa, azonnal az urnába helyezi. Amint látjuk tehát, a szavazás a legnagyobb titokban történik és Istenen kivül senki sem tudhatja, kire adtam le szavazatomat. Nem kell hát félni semmiféle terrortól, kellemetlen következménytől annak, aki lelkiismeretére hallgatva szavazott! A szavazólap levelezőlap nagyságú s rajta a jelöltek nevei betűrendben állanak. Ilyformán Mátéffy Viktornak, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja hivatalos jelöltjének neve a szavazólapon harmadik helyen, legalul fog állani. Aki tehát Mátóffyra szavaz, a harmadik név mellett álló kis négyszögbe teszi irónnal a keresztet. A szavazólap beosztása ez : Szavazó-lap. 1. Jakus János ; Országos Kisgazda és Földmives ; párt , 2. Kurcz Lajos 2. Kurcz Lajos ! Országos Kisgazda és Földmives párt 3. Mátéffy Viktor 3. Mátéffy Viktor \ Keresztény Nemzeti Egyesülés i pártja X I A fenti ábrán azt is láthatjuk, milyen módon kell megjelölni keresztvonással a megfelelő kis négyszöget. Erre jól vigyázzunk, mert ha a szavazólapon a keresztjel oly helyre van téve, amelynek alapján nem állapitható meg, hogy a választó melyik jelöltre kivánt szavazni, a szavazatot összeszámlálás alkalmával érvénytelennek nyilvánítják. (48. §.) Ki mehet be kísérővel a fülkébe? Az a választó, aki irni-olvasni nem tud és akit testi fogyatkozás gátol abban, hogy annak a jelöltnek nevét, akire szavazni akar, a szavazólapon megjelölje, vagy hogy a szavazólapot sajátkezüleg helyezze a borítékba és azt az elnöknek átadja, — kisórő segítségével élhet. A mellékszobában, vagy elrekesztett fülkében — ezt az egy esetet leszámítva — azalatt, mig a szavazó ott van, a szavazón kivül senki sem tartózkodhatik, sem oda be nem léphet, sem be nem tekinthet. Annak a választónak szavazólapját, aki az elnök felhívására nem megy a mellékszobába, vagy elrekesztett fülkébe, az elnök el nem fogadhatja. A szavazás megtörténtét a választók névjegyzékének mindkét példányában a választó nevénél, a megfelelő rovatban e szóval: „szavazott", azonnal be kell jegyezni. (41. §.) Szavazás megtörténte után a választójog igazolására szolgáló bejelentőlap felső jobb sarkát levágják. Ezt a bejelentőlapot továbbra is meg kell őrizni, mert az az esetleges pótválasztásnál, vagy uj választásnál, valamint a törvényhatósági ós községi választásoknál is igazolásul szolgál. (42. §.) Kié lesz az esztergomi és kié a dorogi mandátum? Egy nappal a választás előtt saját és szerzett tapasztalataink alapján, ha titkosan is megy a választás, a két kerületre nézve a mérleget máris felállíthatjuk. Esztergomban igy állunk: felekezeti külömbsóg nélkül az intelligencia és az iparos osztály 90°/o-a, a kereskedők 80°/o-a Mátéffy párthíve. A nagyvárosi és különösen a szentgyörgymezei földmiveseknek, kisgazdáknak és földmunkásoknak a nagyobbik része, tehát a zöme szintén a mi zászlónk alatt áll. Ezenkívül nem szabad a számításból kihagyni a nőket. A szavazatok fele a nők kezében van. Azon nők kezében, akik első sorban a lelkiismeretükön keresztül gondolkoznak. Ezek a nők nagyon jól tudják azt, hogy amikor a keresztény Magyarország sorsát kell a jelölt kezébe lehelyezni, hogy ezt a sorsot kire bízzák: egy Kurczra-e, egy Jakusra-e, vagy pedig egy Mátéffy Viktorra-e! ? A nők osztálykülömbség nélkül, — legyen az uri vagy földmives nő, — keveset írunk, ha azt mondjuk, hogy 80°/o-ban a mi pártunkra szavaznak. Mátéffy Viktornak csak a nőkből több szavazata lesz, mint Kurcznak és Jakusnak a férfiakból ós a nőkből együttvéve. Kurcz Lajos, a „nép embere" csütörtöki „progrony"-jávai kijátszta magát ós teljesen csütörtököt mondott. Ha még volt egypár párthíve, mesterükből, a „nép emberéből" ez is kiábrándult. Hiába Esztergomban „hím-marhák 1 '''-kai már nem lehet korteskodni! Ami pedig a Jakus-pártot illeti, megnyugtatjuk őket: nem fogjuk az újságban azt híresztelni, hogy Jakus visszalépett. Nem! A világ minden kincséért se! Ellenkezőleg arra kérjük őket, hogyha már megbontották a kisgazdák közt a pártegysóget és provokálták a küzdelmet, menjenek csak szépen bele a választásba. Hadd lássuk a számot, mennyien vannak, akiknek „csak azért is ! külön-párt kell! Igy legalább Jakus ur is gazdagabb lesz — a tapasztalatokban. Mátéffy Viktor Esztergomban nem csak győz, de fényesen fog győzni! S hogy ez a győzelem fényes legyen, a szavazó urnától egy választónk se maradjon el! A dorogi kerületben a szociáldemokratáknak demokrata jelöltjük nincs. A döntést a bányászok és a nők fogják megadni. A bányászok Németh és Barossal szemben kimondták, hogy a haza sorsa érdekében az értékesebb jelöltre, tehát dr. Szilárd Bélára fognak szavazni. A két kisgazdapárti jelölt: Németh Pál ós Baross egymás ellen agitálnak, amivel a kiváló „nép-barátok" érthetően megmagyarázzák, hogy nekik nem a gazda-párt elve, vagy a földmives osztály érdeke a fontos, hanem a mandátum, amit egymás elől igyekeznek elhalászni. Ami pedig a nőket illeti, hivő falusi asszonyaink, bár Pali úr lapjában „önző papi párt" jelszavakkal incselkedik, mégis csak keresztény meggyőződésükre fognak hallgatni és Szilárdra fognak szavazni. Pali úr pedig jan. 25.-én Pál-fordulása ünnepén le fog szállni az önjelöltek zabos paripájáról ós megcsinálja a Pál-fordulást: visszatér szerény, de becsületes polgári foglalkozásához ... —p.— M. 0. U. E. A Magyar Országos Véderő Egyesület Esztergomi Főosztályának hivatalos rovata. Az V. oktató előadás csütörtökön a főgimn. dísztermében nagyszámú polgári és katonai közönség jelenlétében folyt le. Az estélyt a tanítóképezde zenekara nyitotta meg, amely a „Suhanc" c. operettből néhány szép részletet adott elő. — Ezután Horeczky Endre főgimn. VIII. oszt. tan. Berzsenyinek a „Magyarokhoz" c. alkalmi ódáját szavalta el. A „Czinka Panna" c. melodrámát teljes átérzéssel ós művészi alakítással Balogh Sándor IV. ó. t.-j. adta elő Nemesszeghy Gizella ós Viktor zenekisérete mellett. Majd Kemény László tart. hadnagy „Magyarország szétdarabolásáról" tartott előadása következett, mely elénk tárta azt a lehetetlen ós elfogadhatatlan
