ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-05-27 / 120. szám

POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Tfcrvaa C7dm «5l*Q • hétköznap 80 fillér, "5J

CÖ PAalll cllíi. vasárnap 1 korona. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Mi kényszerit bennünket a békeszerződés aláírására? A Magyar Távirati Iroda értesülése szerint a magyar kormány a béke aláírására vonatkozó hajlandóságát a viszonyok kényszerítő hatása alatt egyidejű tiltakozása mellett jelentette be. A kormány a döntés előtt a legalaposabban mérlegelte mindazokat a külpolitikai, gazdasági és katonai következményeket, melyek a békeszerződés aláírásának megtagadásából az országra hárulnának. Eltekintve közvetlen szomszédaink katonai készülődéseitől, az ország közgazdasági helyzete sem engedte meg, hogy közvetlenül aratás előtt az országot a kormány kalandokba vigye bele. Az a meggyőződós kerekedett felül, hogy az ország jelenlegi helyzetében, még ha az aláírás megtagadásának katonai következményei nem lennének is, hosszabb ideig tartó blokádot az ország nem tudna elviselni, mert híjával van számos nélkülözhetetlen közszükségleti cikknek, mint pl. a só is. Néhány heti blokád elég lenne arra, hogy az ország lakosságát tűrhetetlen helyzetbe sodorja. Az aláírásnak egyébként is csak formai jelentősége van, mert miként azt a kormány jegyzéke is kifejti, az erkölcsileg s anyagilag is lehetetlen feltótelek a legnagyobb jóhiszeműség mellett sem hajthatók végre. A kockázatot, melyet a kormány az aláírás megtagadásával az országra hárítana, összemérve az aláírásból fakadó következményekkel, a kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy a békeszerződés aláírását nem tagadhatja meg. Szervezetet a keresztény gondolat megvédésére! Pünkösdvasárnapon propaganda-röpiratokat osztogattak a bazilika körül és a város több részében. A röpiratok a megalkuvásnólküli keresztény sajtó pártolását kötik Esztergom város keresztényeinek szivére. Üdvös minden figyelmeztetés, minden kiáltó szó, amely e tekintetben ébren tartja a lelkiismeretet, mert itt Esztergomban sokan nem tudják vagy nem akarják megérteni, hogyan szívhatják magukba a nemzeti önérzetet, akaratot ós a keresztény öntudatot tönkretevő mérget abból a sajtóból, amely most sem egészen határozottan a keresztény világnézet szolgálatában áll. A pünkösdvasárnapi kis sajtópropaganda egyesek részéről különös hatást váltott ki, amely élénk világot vet arra, hogy a kereszténytelen, elvnólküli, semleges lapok máris milyen szép eredményt értek el. a város közönségének kocsonyavórű köreiben. Sok az olyan keresztény már Esztergomban, aki van annyira „semleges", mint a kurzuskereszténységben megfürdött lapok — milyen kereszténységre is nevelhetnek ezek! — ós aki nyíltan meg meri mondani, hogy neki nem kell keresztény irányzat. Igen, ezzel a kinevelt semlegességgel dobta félre a keresztény sajtópropaganda iratát néhány „keresztény esztergomi." Inkább sajnálkozással, mint haraggal gondolunk ezekre az emberekre, akik a huszadik század gyászmagyarjai, akik járnak-kelnek a nyomorúságban és koldússágukban nem tudnak a szebb magyar jövőben hinni, akik nem tudnak vágyakozni a keresztény világnézet után, mert fogalmuk sincs róla. Nem ismerik, mert nem is akarják ismerni, mert ez tudást, áldozatot, kitartást követel; csak a szűk ós kellemes látókört szereti a lelkük s ama sajtó Írásaiban tetszelegnek, amely a keresztény világnézet nagy távlatai helyett a mai kurzus — sokszor hamis — tükörét tárja eléjük. Ezeket a gyászmagyarokat meg kell mentenünk a keresztény Magyarország számára, hiszen úgyis kevesen vagyunk mi magyarok, íme ez is sürgeti a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának helyi újjászervezését. Erős keresztény szervezet kell, amely megalkuvásnólküli sajtója igazságainak érvényt tud szerezni, hogy ezek az igazságok, a keresztény világnézet igazságai, élesen körvonalozva, sórthotetlenül irányítsanak a közélet minden terén — azzal a hatalommal ós erővel, amely a kislelkűeket is magához vonzza. HIREK. Vimmer Imre temetése. Egykori lelkes működésének színhelyén, a városháza nagytermében volt felravatalozva Vimmer Imre nyug. polgármester holtteste. Gyászban állott Bottyán vezér palotája; komoly hangulat vert tanyát egész nap a hivatalok szürke szobáiban. A temetés kedden d. u. fél 5 órakor kezdődött a városháza udvarán. A város és vármegye tisztikara teljes számban jelent meg a végtisztessógen Palkovics László alispán és dr. Antóny Béla polgármester vezetése mellett. A katonai hatóságot Waldvogel József alezredes, vármegyei katonai parancsnok képviselte. A főkáptalan részéről dr. Walter Gyula c. püspök ós Brühl József prel.-kanonokok jelentek meg a temetésen. Az egyházi szertartást dr. Fehér Gyula prelátus-kanonok végezte asszisztenciával. A temetési zsoltárok elhangzása után dr. Antóny Béla polgármester méltatta szép beszédben elhunyt elődjének érdemeit, kiemelve erős magyarságát ós a város iránti nagy szeretetét. A megható beszéd mély hatást tett a közönségre. A koporsót ezután gyászkocsira tették és az elhunyt rokonainak, tisztelőinek kísérete mellett a szentgyörgymezői sírkertbe vitték, ahol a Vimmer-család elhunyt tagjai mellé helyezték örök nyugalomra. * A Területvédő Liga Esztergomi Csoportjának végleges megalakulása június hó 6-ikán lesz a vármegyeház nagytermében, melyre már most felhívjuk minden esztergomi magyar ember figyelmét. * Felkóretnek mindazon MOVE tagok, kik tagsági dijukat ez ideig még be nem fizették, azt 48 órán belül okvetlenül teljesítsék. A befizetés a MOVE főosztály titkáránál történik (MOVE klub helyiség). MOVE Esztergom városi ós megyei főosztálya. (Bk.) * Adomány. Morvay Ferencné 50 koronát adott lapunk útján a vaskapui Mária-szoborra. * A Turista Dalárda közgyűlése. Az esztergomi turista egyesület kebelében létesült „Turista Dalárda" f. hó 27-ikén, csütörtökön este fél 9 órakor tartja ez évi rendes közgyűlését a Turista-Otthon helyiségében. A tagok teljes számú megjelenését kéri a vezetőség. * Az iskolai mulasztások bírságolása. A vall. ós közokt. miniszter 22453 sz. alatt a következőket rendelte el: Az összes elemi nép- és iparos- meg kereskedőtanonc-iskolákban a tanításnak az évvégi összefoglalások beleórtósóvel f. évi június hó 30.-ig kell folynia. Az iskolai óv hátralevő részében a tanulók számára szabadságot csak nagyon fontos okból szabad adni s az igazolatlan mulasztások rendkívül szigorúan veendők. Az igazolatlanul mulasztók szüleivel szemben a legerélyesebben kell eljárni. Palkovics László alispán e rendeletből kifolyólag az iskolákkal ós az elöljáróságokkal ama határozatát közölte, hogy a gyermekeknek az iskolalátogatás alól pár napra is felmentés csak a legsürgősebb mezei munka esetén úgy adható, ha ezt a szülő, vagy munkaadó mester előzetesen kéri szóval vagy Írásban. A községi elöljáróság sem felmentést nem adhat az iskolalátogatás alól, sem az eléje került igazolatlan mulasztások eseteit a maga hatáskörében nem igazolhatja, hanem maga elé idézi az igazolatlanul mulasztók szüleit (gyámjait) s kirója rájuk s nyomban be is szedi tőlük a bírságot. Tanköteleskorú gyermeket a tanítás ideje alatt munkára alkalmazni (napszámba fogadni) tilos. Az ezen okból elkövetett iskolai mulasztások feltétlenül igazolatlanoknak tekintendők. E rendeletet az esztergomi iskolák e hót folyamán kapták kézhez. * Közélelmezési ankét lesz csütörtökön a közélelmezési minisztériumban, melyen vármegyénket távirati meghívásra Palkovics László alispán képviseli. * A vidéki rendőrszemélyzet kinevezése. A vidéki rendőrségek államositása eddig csak papíron történt meg, mert a területi főkapitányságokról szóló miniszteri rendelet a vidéki rendőrségek egész személyzetét rendelkezési állományba helyezte azzal, hogy hat hónapon belül meg fognak történni az állami kinevezések. Azonban a hat hónap letelt ós a tisztikar ós legénység sorsa még mindig bizonytalan. A napokban értekezletet tartottak a vidéki rendőrkerületek főkapitányai a belügyminiszternél a vidéki rendőrszemólyzetnek az állami státusba való felvételéről. Az értekezleten a rendelkezési állomány időtartamát július 1.-ig meghosszabbították. Eddig tehát el kell dőlnie, kik kerülnek a vidéken a rendőrség szolgálatába. Valószínű azonban, hogy június hónap elején már el fog dűlni ez a vajúdó kórdós. * Petróleum a vármegyének. Az alispáni hivatal értesítést kapott arról, hogy a vármegye közönsége részére háromezer kilogramm petróleumot utaltak ki. A várvavárt árú megérkezése még bizonytalan. * Hatósági borsó kilogrammonként 13 koronáért a városház fogyasztási hivatalában folyó hó 27-ikón d. e. 8 órától kapható. * A mulatozások korlátozása. A nemzeti hadsereg volt fővezérsége a mindinkább elfajuló mulatozások korlátozása céljából társadalmi térre is kiterjedő üdvös akciót indított, melynek egyik eszközeképp a vigalmi adók felemelósót jelölte meg. A belügyminisztérium is felhívta a városok közönségét, azaz a képviselőtestületeket, hogy e kérdésben mielőbb erélyes határozatot hozzanak. A vigalmi adók felemelése a városok háztartására is jó hatással lenne. * Színielőadás Szentgyörgymezőn. A szentgyörgymezői kath. olvasókör pünkösd-vasárnapon tánccal egybekötött színielőadást rendezett, amely várakozáson felül fényesen sikerült. Ezúttal a kör műkedvelő gárdája két kitűnő bohózatban igyekezett minden tudását érvényre juttatni. Az első darab „Éljenek a tűzoltók" cimű egyfelvonásos bohózat volt. A darabban igen ügyesen játszott Bartal István Petykó lakatosinas szerepében, nemkülönben Móczik József Cincér szabó szerepében, mindkettőnek igen hálás komikus szerepe volt a darabban. Komolyabb szerepeikben a legjobbat nyújtották ifj. Molnár Ignác, Pózsa Mihály, úgyszintén Engelbrecht Józsefjes