ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-05-11 / 108. szám

XXV. évfolyam. 108. szám. POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. TTmröC! C7«5lYI ar>a • hétköznap 80 fiílér, ^öjCö ÖACUII diet, vasárnap 1 korona. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. — Halálos Ítéletét irja alá a nemzet, ha ezen csúfos, lealázó s keresztülvihetetlen követelményeket elfogadja. Utolsó szúrást most akarja az álnok s szószegő ántánt a még mindig jóhiszemű hazánkon elkövetni s azután végkép el akarja temetni. Mindenkorra el akarja tüntetni ezeréves hazánkat Európa térképéről, rövid néhány hónap alatt akarja megsemmisíteni azt a munkát, amit őseink nehéz harcok, hosszú szenvedések, kemény nélkülözések s saját vérük feláldozásával szereztek ós ezer esztendőn át megtartottak. Ezen aláirással akarják kicsikarni tőlünk, hogy őseink rablókalandorok voltak és hogy jogtalanul bitorolták Felső-Magyarországot, Erdélyt és Bánságot s ezzel az aláirással kierőszakolni belőlünk, hogy mi egy tehetetlen, gerinctelen ós életképtelen nemzet vagyunk, melynek nincs joga élni. Mutassuk meg, hogy élni akarunk, mert ép úgy van jogunk hozzá, mint a többi nemzetnek s mi nem mondunk le semmiről, ami bennünket ebben táplál. Ha ezen'békét aláirjuk, ereinket vágjuk el, melyen keresztül elvérzünk, elpusztulunk. (Bk.) Esztergom város tiltakozása. Esztergom városa a vasárnapi tiltakozó gyűlésből kifolyólag feliratot, intéz a kormányhoz. A határozati javaslat, amelyet Palkovics László alispán olvasott fel és amelyet a népgyűlés nagy lelkesedéssel fogadott el, a következő : Esztergom sz. kir. város lakossága elkeseredéssel és megdöbbenéssel értesül arról, hogy az ántánt-hatalmak végleges bókeföltótelei a „hódítás nélküli" és „önrendelkezési" elvek megcsúfolásával hazánkat nemcsak feldarabolták, a nemzetiségi elvnek semmibevételével nemcsak sok milliónyi magyart dobnak idegen elnyomatás prédájául, hanem a legszebb értékeitől, leggazdagabb termőföldjeitől, majdnem összes erdeitől, bányáitól megfosztott ós kirabolt, gazdasági életre képtelen, csonka Magyarországot a „kárpótlásnélküli béke" kigúnyolásául elviselhetetlen gazdasági terhek vállalására, hihetetlen hadikárpótlások fizetésére kötelezték. Amidőn Esztergom népe mélységes fájdalommal érzi szivében a megkínzott haza borzasztó szerencsétlenséget, egyszersmind jogos felháborodással tiltakozik a szószegés ós csalárdság békéje ellen, mely igazságtalannak meri deklarálni a nyelv, a vér és a természet rendelte ezeréves magyar egységet s ugyanakkor jogcimnek ismeri el a felbérelt nemzetközi kalandorok által félrevezetett, fegyvereitől megfosztott népnek lesből való megrohanását és letiprását. A magyar nemzetnek e halálos Ítéletét magyar ember hozzájárulása nem fogja szentesíteni soha. Esztergom népe, mint egy ember emeli föl tiltakozó szavát az ilyen béke elfogadása ellen. Es ha a külügyi kormány, illetve a nemzetgyűlés a kényszer hatása alatt mégis amellett döntene, hogy a bókeokmányt aláíratja: fölkérjük a magas kormányt, hogy az egész magyarság elkeseredett tiltakozását az összes külsőségekkel is kifejezésre juttatni méltóztassék. Mibennünk él a remény, mindannyiunk szivében ól a törhetetlen bizalom, hogy amit a jog, igazság ós béke meggyalázásával az erőszak és ámitás fegyvere egyidőre elszakitott a magyarság testétől, mindazt a magyar nemzet Ősereje, mindannyiunk vállvetett munkája, a dicső Nemzeti Hadsereg vitézsége ós nagy kormányzónk, Horthy Miklós bölcsesóge az igazság, szabadság ós az élet jogán visszaszerzi a bitorlóktól. Az igazság, a magyar igazság élni és győzni fog. Erre neveljük gyermekeinket, ezért, élünk, ezért küzdünk mindenkor mindannyian. Semmiről, az ezeréves haza egy talpalattnyi rögéről le nem mondunk soha készen minden szenvedésre, minden áldozatra, ha kell: életünkkel és vérünkkel az egységes, édes Magyar Hazáért! Isten minket úgy segéljen ! HIREK. A tiltakozó népgyűlés. Vasárnap délelőtt Esztergom város közönsége a Területvédő Liga helyi szervezetének vezetésével nagy tiltakozó népgyűlést tartott a Szóchónyi-tóren a magyaroknak szánt békeszerződés ellen és kimondotta, hogy ennek a békeszerződésnek az elfogadására egyetlen egy hazájához hű magyar sem hajlandó. A népgyűlést dr. Antóny Béla polgármester, a Területvódő Liga egyik elnöke tüzes beszéddel nyitotta meg. A békeszerződést mint a magyar nemzet halálos Ítéletét mutatta be a hallgatóságnak ós a békeszerződésnek nemzeti, gazdasági és kulturális életünk agyonfojtását célzó rendelkezéseit fejtegette. Magyarországból száműzni akarják a magyar jogot és a magyar kultúrát, idegenek akarják kisajátítani a nemzet gazdasági erejét, aranyát és minden kincsét. Ha a békeszerződés barbár rendelkezéseibe beleegyeznénk, idegennek dolgozna a magyar földmives, ellenségeinknek termelnének a gyárak, a versaillesi itélő érdekeltségekké volna az iparos, kereskedő, hivatalnok munkájának minden gyümölcse, a magyarságnak pedig a pusztulás lenne az osztályrésze. Lehetetlen, hogy ilyen békébe magyar ember belenyugodjék. Inkább halált lehelünk, gyártunk mindenfelé és a halál minden nóren nevezendő csirájával inficiáljuk a bűnös Nyugatot, inkább pusztuljon el itt körülöttünk minden ós ne legyen élet sehol, ha a magyarnak az ezeréves hazában nem lehet élete. Megizenhetjük a világ mostani urainak, hogy ha ők a halál okmányának szerzői, mi az élet okmányának szerzői leszünk. Bizva-bizunk a történelmi Magyarország dicsőséges jövőjében ós ezért minden áldozatra készek vagyunk. Ha tovább szenvedünk, dolgozunk ós áldozunk, akkoi ezt már mind a mi bókénkórt tesszük. A magyar bókét ezek után saját magunknak kell megteremtenünk. Dr. Antóny Béla izzó lelkesedéssel fogadott beszéde után Sztahovics Jenő tiltakozott az iparosság ós Tátus János a földművesek nevében. Sztahovics Jenő a munkaeszközök óriási hiányára hivatkozott, amely eme béke elfogadása után még inkább fokozódna ós igy a magyarság nyomora még inkább növekedne. Tátus János a földművesosztálynak a magyar haza iránti kitartó kötelességtudására hivatkozott, mint amely osztály még a legnagyobb megpróbáltatások idején is hiven teljesítette a közmondás tanácsát: „Ora et labora!" Ezt a békeszerződóst nem fogadják el a magyar földmivesek, hanem ugyanazt fogják tenni, amit eddig is cselekedtek, Isten szent nevében megfeszítik minden erejüket. Végül a közönség elfogadta Palkovics László alispán határozati javaslatát, amelyet lapunk ólén közlünk. A tiltakozó népgyűlés a Himnusz éneklésével oszlott szét. * Eskütétel. Az esztergomi községi elemi népiskolák tanítótestülete hétfőn délelőtt tette le a hivatalos esküt Padányi Andor kir.- tanfelügyelő kezeihez. Az eskütételnél az iskolafenntartó várost dr. Fehér Gyula iskolaszéki elnök képviselte. * Áthelyezés. Horváth István tanitóképzőintézeti tanárt a vallás- ós közoktatásügyi miniszter augusztus elsejével Pápára helyezte át. * Értesítés. A kath. Legónyegyesület értesiti az érdeklődőket, hogy az áldozócsütörtöki szinielőadásra a meghívók már szótküldettek. A rendes és pártoló tagok közül ha valaki tévedésből nem is kapott volna meghívót, az előadásra meghívó nélkül is hivatalos. Azok pedig, akik ezeken kivül még igényt tartanak meghívókra, ebbeli óhajukat jelentsék be Pelczmann László üzletében, ahol egyúttal belépőjegyek is kaphatók. A belépőjegy ára 10 kor. A jegyváltásnál a meghívó kívánatra felmutatandó. Felülfizetóseket hálás köszönettel vesz az egyesület. Ismételten jelezzük, hogy az előadás kezdete pont esti 8 óra. * Madarak és fák napja. Az esztergomi községi elemi népiskolák növendékei az ezidei „Madarak ós Fák Napját" f. hó 20.-án tartják meg kedvező idő esetén a primáskertben. Üsd! de csak a fejét annak, aki Magyarország meg csonkításába belenyugszik !. . . * Sárisáp községben a MOVE helyi csoportja igen szép sikerű gyermekünnepélyt rendezett, melyen — dacára a rossz időjárásnak — a község ' nagy számmal volt képviselve. Az elismerés elsősorban a tantestületet illeti, de a többi MOVE tagokról sem feledkezhetünk meg, akik a rendezésnek azt a szerepót vállalták, hogy a gyermekek között süteményeket és sóskifliket osztottak szét. * Esztergom vármegye szőlőszeti és borászati felügyelősége. A földmivelésügyi miniszter megállapította a szőlő és borgazdasági szakszolgálatnak^ jelen viszonyok követelte hatékonyabb és gazdaságosabb ellátása érdekében a szőlőszeti és borászati felügyelői körletek beosztását. Eszerint Esztergom-megye a budapesti felügyelői körletbe esik, amelynek szókhelye Budapest, VII., Murányi-u. 61. sz. alatt van és vezetője Sólyom Albert felügyelő. A miniszter felhívja az érdekelteket, főképen a szőlősgazdákat, hogy az illetékes kerületi felügyelőség közérdekű tevékenységét támogassák és másrészt szolgálataikat, tanácsaikat ós utasításaikat vegyék igénybe. * Turista közgyűlés. Az esztergomi turista egyesület vasárnap d. e. 10 órakor tartotta ez évi rendes közgyűlését a Turista-Otthon helyiségében, amelynek legfontosabb tárgyai az elnökválasztás és az anyaegyesülethez való visszacsatlakozás kimondása voltak. A közgyűlést Kecskeméthy János korelnök nyitotta meg, akinek indítványára elnökké egyhangúlag Padányi Andor, Esztergom vármegye királyi tanfelügyelője választatott meg. Padányi szép beszéddel köszönte" meg a bizalmat, de kijelentette, hogy nem beszélő, hanem dolgozó elnök akar lenni s egyben vázolta a helyi turista egyesület azon új céljait, melyek megvalósítása esetén Esztergom tényleg vezető ós irányító centruma lehet az egész környék lakosságának. Az esztergomi turisták nemcsak a környék természeti szépségeit, hanem a falvak lakosságát is felkeresik, hogy köztük terjesszók azon nemes eszméket, amelyek az igazi turista lelkét eltöltik: igy elsősorban az Isten ós Haza nagy szeretetét. A tetszéssel fogadott beszéd után Kecskeméthy János indítványára Farkas Elek volt elnököt tiszteletbeli elnökké választották a helybeli turista egyesület