ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-01-01 / 1. szám

1920. januar 1. ESZTERGOM 8 el fogják küldeni. A törvényhatóság hozzájárult azon határozati javaslathoz, mely szerint Kern­stock Károlyt és dr. Seyler Emilt, akik a kommunizmus érdekében exponálták magu­kat, a törvényhatósági tagok sorából kizárja. Élénk megütközést keltett dr. Seyler Emil nyug­díj iránti kérvénye. A törvényhatóság úgy hatá­rozott, hogy mivel Seyler állásától fel van függesztve és politikai bűnügyi vizsgálat alatt van, a nyugdiját nem folyósítja. Majd Tót János felszólalása után a törvényhatóság elfogadta dr. Antóny Béla polgármester indítványát, amely szerint a vármegye felir a kormányhoz, hogy dr. Seyler ügyét rövidesen, a köztudomású poli­tikai szereplések bűnhalmaza alapján, az előirt formák elkerülésével intézhessék el ós igy állását •és fizetését mielőbb megvonhassa a vármegye. A tárgysorozat lelárgyalása után Palkovics László alispán szép beszéddel zárta be a keserűséggel teli esztendőt. Visszatekintett a közelmúlt borzal­maira és egy jobb jövőben való reménységgel kivánt boldogabb esztendőt a törvényhatóság­nak, mint az elmúlt óv volt. * Esztergom várost a román invázióból ki­folyólag 91694 korona 47 fillér kár érte. * A nemzeti hadsereg felszerelésére adakoz­tak : Borászati egylet 300 kor., a győri gy. e. II. századának gyűjtése 615 kor., győri gy. e. III. zászlóalj 12. hdtp. század 179 kor. 20 fillér. Osóv község gyűjtése 177 kor., pénzintézeti tiszt­viselők megszűnt szakszervezete 151 kor., Leány­vár község gyűjtése 149 kor. 50 fillér, Brühl József prael.-kanonok 100 kor., Grósz Ferenc 100 kor., Szent Anna zárdai leányiskola gyűjtése 100 kor., Cserny Mátyás 50 kor., Bartalos Vince »60 kor. Köszönettel nyugtázza Draxler Alajosnó pénztárosnő. * Esztergom szociáldemokrata képviselő­jelöltje. A szociáldemokrata párt vezetősége Esz­tergom város képviselőjelöltjéül Schmarilla Gézát jelölte szociáldemokrata programmal. Ki ő ós merre van hazája? Nem tudjuk, hogy a párt­vezetőség komolyan vette-e ezt a jelölést, mi mindenesetre a komoly időkhöz mérten minden eseményt kellően mórlegelünk. Különben nem is annyira a jelölt személyére vagyunk kíváncsiak, de arra, hogy tulajdonképen kiknek fogja el­mondani programmbeszódét ?! Dorog már egy nevesebb jelöltet kapott Peyer Károly miniszter .személyében. * Színielőadás Szentgyörgymezőn. Az Esz­tergom-Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör ifjú­sága január 1-én, újév napján este V2 8 órakor saját helyiségében a „Szeget-szeggel" c. népszín­művet adja elő. Helyárak 8, 5 ós 3 korona. * Városi ingatlanok eladása. A városi köz­gyűlésen élénk vitát keltett a tárgysorozatban jelzett városi ingatlanok eladása és a befolyt vótelári összegek hovaforditása. Különösen Jakus János ellenezte a kenyérmezei vasúti állomás melletti városi ingatlanoknak kenyér- ós tészta­gyár céljaira való eladását. A javaslatokat azon­ban elfogadták. * Nemzetvédelmi gyűlés Nyergesújfalun. Va­sárnap, december hó 28.-án d. u. 5 órakor nagy érdeklődés mellett nemzetvédelmi gyűlés volt Nyergesújfalun, amelyen Kükemezey Árpád fő­hadnagy beszélt. Kükemezey főhadnagyot, aki már másodízben tartott kitűnően sikerült elő­adást a községben, a közönség nagy lelkesedés­sel fogadta ós úgy látszik, hogy a nép teljesen elfordult azoktól a romboló elemektől, amelyek­nek egyik letéteményese Kernstock Károly, a község lakosa volt. * Feliilfizetések a Szent Anna-zárdai kará­csonyra. 10 kor.-t Krammer György, özv. Székely Jánosné, dr. Drahos János, Bleszí Ferenc, Lacz­lauer Gyulánó, Neumann Gyuláné, Kis János, Jakus Jánosné, Marosi Ferenc, Mieselbach Antal, ifj. Tátus János, Stróbl János, Vass Kálmán, Dobis Vilmos, Tóth Ferencné, Szenczi Istvánná, Stróbl Ferencné, Halasi György, Tóth István, Spick Ferenc, Bors Kálmánné, Nagy János, Kerschbaummayer K., Tóth Jánosné, Szilágyi Ferencné, dr. Molnár Szulpic, Szenczi Ferenc, Szabórácz Mihályné, Szenczi Jánosné, Szóda Ferencné, Adorján József, Vörös János, Gerendás János, Waszlovek Márton, Meszes Márton, Béták Ignác, Kocsi István, Bartók András, Szántó Gózánó, Remény Lajos, Mitter Lajosné, Neumann Gyuláné, Unger Lajosné, Gerő Samu, Kiffer János, Székely Vilmosnó, Vicze Margit, Sokorot­pátkai János ; 7 kor.-t Cserép Jánosné ; 6 kor.-t Bábszki Istvánná, Csernyánszki Ferenc, Mikler Jánosné; 5 kor.-t Graeffel Jánosné, Grosner Berta, Jalkóczi István, Pach József, Juhász Ká­rolyné, Ganz, N. N., Kitzinger Józsefné, Lusztig Jánosné, Giczi György, Hegedűs János, Tót­szalkai János, Király Mór, N. N., Schalkainé, Mattyasóvszky K., dr. Pűvár Máté, dr. Balogh Albin, Dombay Nárcisz, Lersánszky Ágoston, Kurcz János, Cserép Ferencné, Zsalut Mihály, Vass Istvánná, Juhász János, Kömley Lajos, Klein Gábor, Bors Kálmán, Farnadi Endre, Weisz Mórnó, Radó Béla, Molnár Imre, Kurcz Berta; 4 kor.-t Mekler János, Kiss János, Sár­gái István, Vörösnó, György Jánosné; 3 kor.-t Fiedler Gusztáv, Ferner Gyula, Sommer Timót, Patty Istvánnó. (Folytatjuk). * Gyógyszertár átvétel. A „Fekete Sashoz" címzett vízivárosi hercegprimási udvari és vár­megyei gyógyszertárat átvettem, az eddigi hiá­nyokat kiküszöbölve azokat teljesen pótoltam ós úgy a modern gyógyászatnak, valamint a modern kozmetikának megfelelőleg vezetem. P. Pocskay Béla gyógyszerész. * Vidáman búcsúzhatunk az ó évtől, ha megnézzük a Korona-moziban a dec. 31.-ém és január 1.-én bemutatásra kerülő „Tilos a csók" c. Starfilmet, viszont boldog ifjúkori reminiscen­ciákat fog mindenkiben ébreszteni a jan. 2-án bemutatásra kerülő „Bagolyvár" c. Marlitt-re­gény. 3.-án ós 4.-én ismét a csodamajom lép föl bámulatos mutatványaival a „Jack titka" c. film­müben, 5-ón pedig „Elszáll a mámor" c. poéti­kus, romantikus művészfilm kerül műsorra. 6.-án és 7.-én Ambrus Zoltánnak „Midas király" c. szópmeséjű társadalmi regénye kerül műsorra. — Ezúttal előre jelezzük, hogy január 12.-én ós 13.-án 'egy a „Quo vadis"-hoz hasonló nagy filmtrilogia kerül az idei szezon szenzációs slá­geréül bemutatásra a Korona-moziban. Orosz fogságból.. . .*) Mikorra tavasz lesz Kiderül az égbolt, Mikorra tavasz lesz Ragyog minden fényfolt, Röpköd majd a madár Zöld leveles fákon, Messze, messze innen Túl a Kárpátokon, Szép Magyarországon. Mikorra majd nyár lesz, A hó itt is olvad, Mikorra majd nyár lesz Hírt is hallok Rólad, Zöld füves pusztákon, Messze távol tőled Túl az Urai-hegyen, Orosz pusztaságon. Mikorra majd ősz lesz, Befagy itt majd minden, Mikorra majd ősz lesz, Megőszül a lelkem. Tengek napról-napra, Minden mindegy nekem, Csak te rád gondolok Édes feleségem Csak te érted élek. Mikorra majd tél lesz, Fehér itt már minden, Búcsúzom örökre . . . Drágám, egyetlenem. Nem birom már tovább, Nem száll már a lelkem, A fehér rónán át Mégcsak tefelód sem.... Mikorra tavasz lesz, Ujul a természet, Mikorra tavasz lesz, Messze, messze tőled Egy foglyot temetnek Túl az Urai-hegyen, Távol hazájától, Szép Magyarországtól Nyirkos orosz földbe . . . *) Ezt a költeményt egy Oroszországból visszatért egyszerű ember bozta magával. A fogolytáborban el volt terjedve, és ha a formai és egyéb hibák tökéletlennek is mutatják; az érzés, amelyet belőle kiolvasunk, alkalmassá teszi arra, hogy most, amikor az orosz foglyok hazaszál­lításáról van szó, és a társadalom könyörületességének megindítása a cél, leközöltessék. V. L. LEGÚJABB. Félnek a magyar királyságtól. Bécs, dec. 30. Románia jegyzéket intézett az antanthoz, amelyben a cseh köztársaság pél­dájára felhívja az ötös tanács figy elmét arra, hogy a magyar királyság visszaállítása mind az újonnan alakult államok, mind pedig Románia érdekeit súlyosan veszélyezteti. Románia a jegy­zékben kéri a békekonferenciát, hogy csak ae összes eshetőségek latbavetésével ós az összes érdekeltek meghallgatásával döntsön a súlyos kérdésben. A békedelegáció Parisba megy. Budapest, dec. 31. A békedelegáció január 5.-én utazik Parisba, ahová 7.-én érkezik meg. Csak a fődelegátusok és a politikai delegátusok mennek most Parisba. Hamis hirek a kormányforma megváltoz­tatásáról. Budapest, dec. 31. Az utóbbi időben olyan híreket terjesztenek, mintha a kormány formá­jában változás következnék be. Sőt azt beszél­ték, hogy ez már a legközelebbi napokban meg is történik. Illetékes helyről kijelentik, hogy ezek a hirek teljesen alaptalanok. Sem a kormány, sem a keresztény pártok körében ilyen tervvel nem is foglalkoztak. Valamennyi komoly tényező arra törekszik, hogy a kormány helyzete szilárd legyen, hogy a nemzetgyűlés mielőbb össze­üljön. Másolat. A magyar kormány 6409/1919. M. E. sz. rendelete a tényleges katonai szolgálatra behí­vott gazdasági cselédek és a mezőgazdasági üze­mekben alkalmazott ipari munkások szolgálati szerződéseinek érvényben tartása tárgyában. A magyar kormány a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes ren­delkezések alapján a következőket rendeli. — Az 1907. évi XLV. tc. 49. §-ának utolsó bekez­dése a nemzeti hadsereg részére elrendelt nyolc­heti katonai behívások folytán tényleges katonai szolgálatra bevonult szegődményes gazdasági cselédekre és a mezőgazdasági üzemekben alkal­mazott ipari munkásokra nem terjed ki, illetve az ilyen gazdasági cselédek és mezőgazdasági iparosok szolgálati szerződése a katonai behívá­sok folytán nem szűnik meg. Ennélfogva a gazda köteles a bevonultak összes illetményeit ós já­randóságait a bevonulás idejére a bevonultaknak, illetve családjuknak hiánytalanul kiszolgáltatni. Budapest, 1919. december hó 5.-én. Huszár Károly s. k. magyar miniszterelnök. Közgazdaság. Baromfi-tenyésztés. (Folytatás.) A baromfi tartását, tenyésztését igen indo­kolttá teszi a tojásszüksóglet. Ma, mikor 5—7 koronát fizetünk egy tyúktojásért, igyekeznie kell a gondos háziasszonynak, hogy az amúgy is óriási gondokkal küzdő családfentartót men­tesítse a tojás beszerzése alól. Ha csak a legki­sebb tyúkállományunk van : 5—6 tyúk, 1 kakas, úgy nem igen fogunk törődni a tojás drágasá­gával, mert e tekintetben nem szorulunk a piacra, s — ha minden asszony tartani fog tyú­kot — leesik az ára úgy a baromfinak mint a tojásnak. Ha nagyobb mennyiségben tartunk tyúkot, úgy lesz annyi tojás, hogy a piacra is jut bőven. Természetes, hogy nagyobb szabású ba­romfitenyószet jövedelmező csak akkor lehet, ha alapos ismeretekkel birunk, ajánljuk azonban mindenkinek, igyekezzen ezen ismereteket elsa­játítani, nem fogja kárát vallani. Vegyük csak figyelembe azt, mily óriási, soha nem álmodott árt fizetnek ma a baromfiért s a tojásért, úgy bizonyára nem lesz senki, a ki a baromfi-tenyésztést lebecsülné. (Vég*.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom