ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-03-27 / 71. szám

ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. — A vörös konkolyhintők még egyre járnak köztünk. Szítják az elégedetlenséget ós az osztálygyűlöletet. Becsületes magyar embereket: földművest, kisgazdát akarják a hivatalnok osztály ellen fordítani. Tehát éppen azt a két osztályt, mely hazafias érzésétől hajtva előidézője volt a vörös uralom összeomlásának. Ezek a konkolyhintők legújabban egy új jelszót hangoztatnak, egy kérdést, hogy: hol az igazság? — a szegény embernek be kell vonulnia katonának, de az „urak" (mennyivel szegényebbek most ezek az ,,urak", mint a szegény ember !) a tartalékos tisztek otthon maradnak. És bizony vannak józan, derék magyar emberek is, akik gondolkozóba esnek ós nem látnak tovább az orruknál. Pedig nagyon egyszerű ós nagyon érthető oka van ennek az állítólagos igazságtalanságnak. Mindenki tudja, hogy Magyarország ma csonka ország. A jelenlegi nemzeti hadsereg jóval kisebb, mint a régi magyarországi hadsereg. A meglévő tényleges tisztikar — mely elsősorban hivatott a hadsereg vezetésére — tehát bőségesen elegendő a nemzeti hadsereg tisztszükségletének fedezésére. Tartalékos tisztekre tehát pillanatnyilag nincsen szükség, sőt azok behívása ellen győztes ellenfeleink emelnének szót. Végül a mi kirabolt államkincstárunk sem birná el a tartalékos tisztek fegyverben tartását. Meg kell értenünk ezeket már azért is, mert a ránk diktált béketerv szerint még a meglevő tényleges tisztek egy részét is valószínűleg el kell majd bocsátani a nemzeti hadsereg kötelékéből. Hogy gondolhatnánk tehát a tartalékos tisztek behívására? Ez az igazság. Aki ezt sem érti meg: az nem is akarja megérteni. Az csak gyűlöletet és viszályt akar előidézni ebben az országban. Aki pedig a magyarság válságos óráiban hirdeti a gyűlöletet és széthúzást, annak nincs helye ezen a földön, mert árulója nemzetünknek. Azt méltó helyére, a vádlottak padjára, kell juttatnunk. Bizony mondom nektek, eljön még az az idő is, amikor a tartalékos tisztek ismét ott fognak állani a katonák között és nem lesznek eltiltva az önfeláldozástól! Rablógyllkosság Esztergomban. — Felismerték a férfihullát. — Lapunk csütörtöki számában hosszabban megírtuk, hogy a szentgyörgymezői határban a Duna hullámaiból ismeretlen 18—20 év körüli férfihullát fogtak ki. Részletesen közöltük a szemólyleirást annak kapcsán, hogy az esztergomi államrendőrség felkérte a közönséget, hogy aki felismerné benne napokban eltűnt hozzátartozóját, jelentse a további nyomozás sikeres eszközölhetóse végett. Az újságban közölt személyleírás megjelentetése eredménnyel is járt, amenynyiben a hullát felismerték. Komáromi János lábatlani születésű 18 éves borbélytanuló az illető, aki Esztergomban Csillag József borbélymesternél volt alkalmazásban. Az eltűnés. A fiatal borbély tanulót mind gazdája, mind tanítója iparkodó és jóviseletű fiúnak ismerték, aki takarékosságával kis vagyont is gyűjtött magának. Éppen a pónzfelülbélyegzós hiróre kérdezte meg tőle gazdája, hogy mennyi lesz a „vesztesége", ha kékpónzót lebélyegezteti ? — Körülbelül száz korona, — volt a nyugodt válasz. Úgylátszik, póstapónzben is volt elegendő félrerakva, pénzének összegét azonban senki sem tudja volt környezetében, senki sem tudakolta tőle. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. A fiú rendes vasárnap délutáni szórakozása az volt, hogy a Corso-mozgóba járt a délutáni előadásra. Vasárnap, f. hó 21.-én is elment moziba. Másnap pedig, mint gazdájának előre jelentette, összetakargatott kékpónzét akarta felülbélyegeztetni valamelyik esztergomi beváltó helyen. Este azonban hiába várták vissza lakására. Gazdája azt hi vén, hogy valamely ok miatt talán a mozi esti előadására ment el, — ami különben tiltva volt neki, — esti 11 óra utánig várta őt, hogy a kapun beeressze, de hasztalanul. A fiú nem jelentkezett. Vannak, akik állítják, hogy a fiút a délutáni mozgófénykópelőadás után a szigetben látták. Attól kezdve nyoma veszett. Értesitik a szülőkei Csillag borbélymester, miután a fiú másnap egész nap sem jelentkezett, 'kedden irt Lábatlanra a szülőknek, hogyha a fiú netalán hazaszökött volna, küldjék vissza. Olvasták a lapban ugyan azt is, hogy Szentgyörgymezőn kifogtak a Dunából egy ismeretlen férfihullát, de ezt figyelemre sem méltatták. Szerdán este azonban, amidőn a részletes személyleírás is megjelent, ós feltűnően hasonlított az eltűnt fiúra, gyanút fogtak. Másnap reggel kimentek a szentgyörgymezoi temető halottas házába, ahol felismerték a vízből kifogott hullában az eltűnt tanulót. A holttest agnoszkálása. A csütörtöki számunkban közölt személyleírásban megírtuk, hogy a hullán külerőszak nyomai is észlelhetők. Irtuk, hogy az orron valószínűleg puskatustól eredő nagy friss seb látszik, mely a hulla kifogásakor még vérzett. E seb az orr és a jobbszem közt van és nagy kék folt környezi,§mely a halánték felé húzódik. A hatósági orvos látlelete szerint ez az ütéstől eredő seb csak elkábíthatta, de meg nem ölte a fiút. A halált vizbefulás okozta. Ezen jelekből következtethető, hogy a fiút, aki pénzét magával hordozta (mert lakásán maradt holmija közt pénzt nem találtak), valahol a Dunaparton leütötték s miután eszméletét veszítette, teljesen kirabolták s az eszméletlen áldozatot, nehogy felocsúdva árulójuk legyen, a Duna vizébe dobták. A seb frissesógót tekintve, az ütés és vizbedobás közt nagyon kevés idő telhetett el. Temetése. A holtest eltemetését a hatóság már csütörtök délutánra elrendelte, miután azonban kilétét sikerült megállapítani, értesítették a szerencsétlen áldozatnak Lábatlanon lakó szüleit, Komáromi Istvánt és családját, a temetést pedig péntekre halasztották. A fiú édesanyja és nővére jöttek be Esztergomba, hogy megtekintsék a szerencsétlen gyermeket, ki, mint borbélytanuló, másfél óv óta volt városunkban. A nyomozás minden irányban megindult. A közönség figyelmét is felhívjuk e gyászos eseményre s bárki, ha valami nyomravezető adattal rendelkeznék a gyilkosok kilétére vonatkozólag, jelentse az esztergomi államrendőrség bűnügyi nyomozó osztályában. HIREK. * Húsvéti akció a menekültek ós a kiüldözött magyarok javára. Budapestről jelentik, hogy Horthy Áliklós kormányzó, Csernoch János dr. hercegprímás, Apponyi Albert gróf és Bethlen István gróf védnöksége alatt húsvét napján misót tartanak a menekültekért ós országos akKéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. ciót indítanak. Az akció célja propaganda és ! gyűjtés az ország templomaiban. Égy ós ugyanazon órában tartanak az úr szolgái szentbeszédet az ország területi sértetlenségéről s az otthonukból kiüldözött magyarok és a menekültek javára ugyanakkor nagy gyűjtést rendeznek az ország összes templomokban. A nemes akcióra már most felhívjuk a közönség figyelmét. * A pónzfelülbólyegzés körül. Egyes vidéki lapokban az a megtévesztő közlemény jelent meg, hogy a felülbólyegeztetóssel az emberek ne siessenek, mert a kormány a határidőt meghosszabbította s elrendelte, hogy abból további 25 %-ot levonjanak. A Magyar Távirati Irodát illetékes helyről annak közlésére hatalmazták fel, hogy ez a híresztelés elejétől végig valótlan és csak spekulánsok üzelmeire vezethető vissza. — Itt emiitjük meg, hogy a pónzfelülbélyegző helyi bizottság táviratilag kérte a pénzügyminisztert, hogy a sérült pénzek felülbélyegzését a mostan folyó bélyegezósi eljárás befejezésével engedélyezze. * Kérelem. A közalkalmazottak beszerzési csoportjának vezetősége felkéri az összes hivatalvezetőket, hogy a náluk található üres vagy "elrontott „Bejelentés" nyomtatványokat a csoport titkárához sürgősen beküldeni szíveskedjenek. * Nyári időszámitás a vasutakon. A magyar államvasutak vonalain 1920. április 5.-én, hétfőn reggel két órakor a nyári időszámitás lép életbe. A jelzett időpontban a vasúti szolgálatnál használt valamennyi órát egy órával, vagyis 2 óráról 3 órára előreigazitják. A menetrend a nyári időszámítás bevezetése folytán nem változik. A nyári időszámitás szeptember 20.-ig tart. Március 31.-én mindenki a Hazáért dolgozik és a Hazának áldoz! Ezen a napon minden 16 éven felüli dolgozó egyén legalább 2 koronát és ezenkivül minden háztulajdonos legalább 10 koronát, minden gazda vagy bérlő minden hold föld után legalább 1 koronát, minden üzlet, üzem, ipar és vállalat napi bevételének legalább 1 °/(\-át és felajánlott adományát a Haza oltárára helyezi. * Megindult hajójárat. F. hó 26.-tól Esztergom és Budapest között a MFTR hajójárata megindult. A menetrendet holnapi számunkban közöljük. * A IX. kulturelőadás műsora. A folyó hó 27.-én, szombaton délután 6 órakor a belvárosi olvasókörben megtartandó IX. kulturelőadás műsora a következő: 1. Sas László: Előre. (Tóth Kálmántól.) 2. Jacoby Baby: Magyar rapsódia. (Gaal Ferenctől.) 3. Szölgyémy Gyula igazgató előadása: A gazdaság köréből. 4. Haydn, Rondo (hegedű-kvartett.) Előadják: Bérczy B., Brenner I., Katona S. ós Maksay Gy. 5. Katona Jenő: Megváltó halottak. (Graff Kálmántól.) 6. Mayer beer: A próféta. Előadják Bérczy B. (hegedű), Klinda Pál (cselló) és Sebők Ferenc (zongora). * Levél Nagyváradról. Egy esztergomi származású nagyváradi lakos küldte a napokban az alábbi levelet városunkban lakó szülőinek, melyet közérdekű voltánál fogva, a családi ós egyéni vonatkozások mellőzésével, az alábbiakban közlünk: „Holnap indul az utolsó tolonc-vonat a magyar határ felé, tehát felhasználom az utolsó alkalmat, hogy küldjek egypár sort. Októberi leveleteket decemberben megkaptam. Novemberben küldött levelem vivője egy hónapig várta az alkalmat, hogy visszajöhessen s végre is úgy jöhetett vissza, hogy Szeged, Temesvár, Aradon keresztül egy teljes hétig utazott Váradra s még egy borzasztó vonatösszeütközóst is megtapasz-