ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-03-24 / 69. szám

ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Ahogy Esztergom is akarta... A magyar minisztériumnak 2394/1920. M. E. sz. rendelete újra szabályozza a magyar hatóságok hivatalos cimeit és az első forradalomkor elhagyott „magyar királyi" címzést újra életbe lépteti. Az új rendelet megállapítja ugyan, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. november 13.-án megszűnt, azonban Magyarország ezeréves államformáját nem változtatta meg és sem a királyi méltóságot, sem magát a királyi hatalmat mint jogintézményt nem szüntette meg. A magyar királyi jelző tehát kötelességszerűen megilleti mindazon hatóságokat, hivatalokat ós intézményeket, amelyek ezt a jelzőt előbb is használták. A magyar címereken is mindenütt a szent koronát kell alkalmazni. A bélyegzőket ós nyomtatványokat azonban addig, amig át nem alakítják az új címzés szerint, továbbra'is használhatják. Mindjárt az ellenforradalom sikere után, amidőn már remélni lehetett, hogy Magyarországon ismét visszatér az alkotmányos élet, Esztergom vármegye törvényhatósági közgyűlésén Lepold Antal dr. erélyes szót emelt amellett; hogy noha nincs királyunk, mégis már most hatóságainkban, intézményeinkben, hivatalainkban mindenütt mint királyság szerepeljünk ós kifelé is, befelé is demonstráljunk amellett, hogy egy percre sem szűntünk meg alkotmányos királyság lenni. Ez egyúttal a legélesebb tiltakozás feldaraboltatásunk és eltiportatásunk ellen. Dr. Lepold Antal felszólalása a törvényhatóságban élénk tetszésre talált. Ma már minden magyar ember tudja, hogy mit jelent Magyarországnak az alkotmányos királyság. Igaz, hogy a magyar királyi címzések visszatérése csak külső jelenség, de mégis megnyugtató. — „Isten"-telen békeszerződés. A római Szentszék lapja hosszú bírálatot és ismertetést közöl a versaillesi békeszerződésről ós végül megállapítja, hogy a szerződésben, bár 83 ezer szóból áll, egyetlenegyszer sem fordul elő Isten neve. Ennek kapcsán megemlíti azt az érdekes esetet, hogy az amerikai szenátusban a békeszerződésükről megindult tárgyalásokban az egyik szenátor azért javasolta a békeszerződés elvetését, mert az európai keresztényellenes világnézet tükröződik benne, ezt pedig nem lehet támogatni. Ne csodálkozzunk tehát — mondja végül a római újság — hogy az ilyen szerződéseknek az a sorsuk, amelyet mindnyájan eléggé ismerünk és amelyet meg is érdemelnek. HIREK. * P. Zadravecz István Esztergomban. Szent Adalbert ünnepén, április 18.-án érdekes vendége lesz városunknak. P. Zadravecz István, a magyar nemzeti hadsereg tábori főpapja ós a keresztény nemzeti megújhodás egyik legismertebb vezórférfia ezen a napon, mint a főszókesegyház védőszentjének ünnepén, fogja a főszókesegyházban az ünnepi szentbeszédet mondani. * Bucsu a Bakács-kápolnában. Március hó 25.-én (csütörtökön) Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, a Bakács-kápolna bucsuünnepén reggel 6 órakor ünnepi szentmise ós szentbeszéd lesz. A 9 órai szentmise után dr. Trinkl Kálmán Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. mondja a szentbeszédet a főszékesegyházban. Délután szentséges litánia ós szentbeszéd lesz a Bakács-kápolnában. * Áthelyezés. Csányi József rendőrkapitányt az esztergomi államrend őrségtől Veszprémbe helyezték át. Helyébe Dömötör Aurél rendőrkapitány jön Esztergomba Székesfehérvárról, aki pénteken már el is foglalja hivatalát. * Jegyzőválasztások. Dorogon f. hó 20.-án volt a jegyzőválasztás, mely alkalommal a község jegyzőjévé egyhangúlag Morva Izidor h. bajnai jegyző választatott meg. Bajnán és Nyergesujfalun f. hó 22.-én töltötték be az üresedésben levő jegyzői állásokat. Bajnára Sztankovics Endre Volt csóvi, Nyergesujfalura Kelemen Ferenc volt kesztölci jegyző került. * Tanügyi hir. A keresztónyszociális tanitók és tanárok orsz. szakszervezetének esztergomi helyi csoportja f. hó 25.-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor tartja rendes havi értekezletét a főgimnázium dísztermében. Előző napon, szerdán d. u. 6 órakor a tisztikar ós választmány ülésezik a Deák F. utcai elemi iskola II. osztályú tantermében. * Az Esztergomi Keresk. és Iparbankban f. hó 24.-én, szerdán délután közgyűlés miatt a bankjegybeváltás szünetelni fog. * Mindennap lehet Párkányba menni. Illetékes helyről vettük a következő sorokat: A levelek tulsófólre juttatására vonatkozó és a tegnapi számban megjelent közlemény nem a levelekre, hanem a személyforgalomra vonatkozik. Tudniillik ezentúl az átkelés Párkányba nemcsak hetenkint háromszor fog történni, hanem a hót minden napján délelőtt 11—12 óráig, kivéve a vasárnapot. Természetesen csak azok kelhetnek át, akik a kellőképen felszerelt ós kiállított okmányok birtokában vannak. * A kath. Legényegyesület népakadémiájának II. előadása vasárnap d. u. 5 órakor folyt le a főgimnázium dísztermében élénk érdeklődés mellett. Porubszky Géza dr. megnyitója után Nagy Böske szavalta el nagy tetszés mellett a „Pán halála" cimű költeményt. Hálásan tapsolta meg a közönség Fuchs Nellikót, aki Cherubini „Ave Mária"-ját énekelte el iskolázott, csengő hangján. A műsor kimagasló pontja volt Báthy László nagyszombati órs. helynök értékes előadása társadalmi kötelességeinkről. Különösen három fontos tényezőt kötött a hallgatóság szivére, mint amelyek a magyar haza boldogulásához vezetnek: a munkát, a hazaszeretetet ós az Isten szeretetét. Báthy Lászlót, aki maga is alapított és felvirágoztatott Legónyegyesületet Léván ós 30 esztendeig volt az iparostársadalom vezetője, melegen ünnepelte Esztergom ifjú iparosgárdája és az érdeklődő közönség. Osterer Gróti ismét" nagy sikert aratott Schuhmann „Aufschwung"-jának művészi előadásával. Az utolsó szám Czuczor „Riadó"-ja volt, melyet lelkesen szavalt el Müller József. — Üdvözlet városunk ifjú, törekvő iparosgárdájának! * Munkabérek megállapítása. Esztergom vármegye alispánjához a napokban érkezett meg a magyar kormány 1640/1920. M. E. sz. rendelete a gazdaságban alkalmazott mezőgazdasági munkások napibérónek, továbbá az aratási ós csóplósi munkabéreknek megállapítása tárgyában, melynek szövege a következő: „A mezőgazdaságokban alkalmazott gazdasági munkások munkabérének megállapítása a felek szabad egyezkedésére utaltatik. Felhatalmaztatik azonban a törvényhatóság első tisztviselője, hogy amennyiben Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. szükséges, a fizetendő munkabéreket a folyó naptári óv végóig terjedő időre a törvényhatóság egész területére, vagy annak egy részére kiterjedő hatállyal a gazdasági felügyelőség, valamint három munkaadó ós három munkás meghallgatása után megállapítsa. Az aratási ós cséplósi munkálatok után járó munkabér megállapítása szintén a felek szabad egyezkedésére utaltatik. Felhatalmaztatik azonban a törvényhatóság első tisztviselője, hogy amennyiben szükséges, a fizetendő munkabéreket a folyó aratási és cséplósi idényre a törvényhatóság egész területére vagy annak egy részére a gazdasági felügyelőség, valamint 3 munkaadó ós három munkás meghallgatása után megállapítsa. Ez e rendelet kihirdetésének napján lép életbe." * Veszprémfajsz és Nemesvómes községek önkéntes áldozatkészségéből nagymennyiségű élelmiszert gyűjtöttek a nemzeti hadsereg élelmezésére és ezzel újólag kifejezést adtak annak, hogy egynek érzik magukat az új magyar hadsereg katonáival. A két község hazafias megmozdulásából a hadsereg bizonyosan új erőt merít a további munkára. * Állatorvosi gyakorlatok díjazása. Állatorvosok magángyakorlatának díjazására nézve a földmivelésügyi minisztérium az 1900-ban megállapított díjakat tízszeresére emelte. * A pénzfelülbélyegzés a postapénzt nem érinti. A rendelet jóformán meg sem jelent, a rend ellenségei és a zavarosban halászó üzérek azonnal kezdték terjeszteni, hogy a postatakarékpónztári jegyek csak pár napi haladókot kapnak, a mi után azok felülbélyegzésére is sor kerül. A pénzügyminiszter nyilatkozott a kórdósben, kijelentvén, hogy ez már csak azért sem történhetik meg, mert e jegyeknek egészen más jellegük van, mint az Osztrák-Magyar Bank jegyeinek. * * Felhívás bűnügyben. Az esztergomi államrendőrség bűnügyi osztálya felhívja mindazokat, akik mostanában fürdőkádat vettek, hogy ezt sürgősen jelentsék be. Ugyanis a napokban ismeretlen tettesek elloptak egy fürdőkádat és igy a vett kád esetleg lopott holmi is lehet. A saját érdekében is cselekszik tehát a bejelentő, mert ezek után megtörténhetik, hogy orgazdaság címén indítják meg a vevő ellen az eljárást. * Hiába politizálunk, hiába szervezkedünk társadalmilag, amig az idegen nagytőke befolyást gyakorol társadalmi életünkre. Ma még idegenek irányítják az ipart, kereskedelmet; az üzletek, gyárak, bankok, a föld nagy része nekik hajtja a hasznot. Gazdasági szervezettségükkel tudtak legyőzni bennünket, hatalmas tőkéjükkel tudtak irányító befolyást nyerni politikánkra, szellemi életünkre. Gazdasági szervezettségünk hiánya, az, hogy mi csak szavaltunk, tette lehetővé, hogy ebben az országban a kommunizmus uralomra jutott. Van már keresztény sajtónk, vannak intenziven működő társadalmi egyesületeink, politikánk keresztény irányú, de mindezek ingatag alapon állanak addig, mig keresztény nagytőkére nem támaszkodhatnak. A gazdasági élet irányítását kell visszahódítanunk, mert ha van pénzünk, akkor biztosan az fog történni ebben az országban, amit mi akarunk. Pénzünknek nincs nagy értéke, de befektetésekkel, vállalatokkal növelhetjük az értékét. A termelés fokozásával terményeinket külföldre vihetjük, elérhetjük, hogy ipari cikkekben nem szorulunk, csak kis mórtékben, behozatalra. Igy gazdagabbá tehetjük ezt az országot és magunkat is. A céltudatos gazdálkodásnak központi irányító szerve lesz a Magyar Nemzeti Gazdasági Bank, amely a legkiválóbb szakfórfiakat egyesíti a nemzeti