ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-01-10 / 7. szám

ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. Álljunk meg egy okos szóra a politika ügyében, felebarátaim! Ravasz mesterség az, beletanult emberek eszét is próbára teszi; bát aki még csak annyit sej­dit hozzá, mint a vak szem a betűhöz, hogyan igazodhassak el benne járnivaló ösvényre! Álljunk meg tehát egy okos szóra ebben a nagy tüleke­désben. Most majdnem annyi a hirtelen nőtt politikus nálunk, mint a bankó s legtöbbje olyan is, mint a bankó : kerül-fordul, de igen keveset ér. Isten jóvoltából huszonegy esztendeje beszél­getünk a magyar néppel. Mindig azonegy ba­rázdában jártunk: Védtük az elnyomott, elha­gyott, kiuzsorázott keresztény népet. Most a barázda hirtelen országuttá változott. Ezen tal­pal minden volt ellenségünk. Ide özönlött össze a régi országrontó politika föld alatt kanyargó csatornáinak temérdek gonosztevője, csepürágója, lézengő ritterje, s nemcsak talpalnak, hanem minket, a barázda legelső utasait, szemérmetlen könyök-politikával az útról igen szeretnének le is taszigálni. Értsünk tehát szót! Az első igazság, amit soha szem előtt ne tévesszünk, az, hogy aki nincs velünk, az egész biztosan ellenütik van. A kommunizmus bukása után azt akartuk, hogy csak egyetlenegy keresz­tény párt legyen az országban, azért csináltuk meg a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját, amelybe lélek és sziv, becsület és jellem szerint begyűjtöttük a régi néppárt, a keresztény szo­ciális párt ós a keresztény nemzeti párt embe­reit. Azt akartuk, hogy az a nagy párt az egész nemzet nagy pártjává legyen, azért csináltuk meg úgy a programmját, hogy a nemzet minden ré­tegének érdekeit megvédelmezhesse, legfőbb ereje pedig ne a város, hanem a falu, ne az ur, ha­nem a nép legyen. Azt akartuk, hogy ez a nagy párt minden keresztény magyar embert, a régi csatázó hadseregek módjára, egyetlen hatalmas vas-négyszögbe tömöritsen s a választási küzde­lemben egyszerre négy oldalon verekedve a zsi­dók, szociáldemokraták, liberálisok ós szabadkő­művesek hadait legázolja s necsak kormányzó­többséget, hanem minden kerületet behozzon az uj keresztény ós magyar parlamentbe. A hadverŐ vezérek tanúbizonysága, de a józan ész szerint is a vas-négyszög csak akkor győzhetetlen, ha egységes. Minden oldala ércfal legyen, nyilas nélkül, repedés nélkül, kapu nél­kül. S kegyetlen halál volt a büntetése minden katonának, aki az egységet megbontani igyeke­zett. Egységes-e a mi négyszögünk? Nem egy­séges ! Akadtak emberek, akik mindenáron kü­lön tepsiben akarnak sütni, sőt olyanok is van­nak, akik pogácsájukat mindenféle politikai hájjal megkent tepsikben megpróbálták már kisütni; ezek a kótbalkezű, szerencsétlen emberek meg­tették a keresztény magyarság ellenségeinek azt a szivességet, hogy rést ütöttek, kaput nyitottak a vas-négyszög falain! Azon a cimen, hogy ők külön szervezik a kisgazdákat, külön pártot igye­keznek csinálni. Politikai vezéreik ugyan melyik csizmaszárban tartogatják a jobbik eszüket ? Nagyatádi Szabó együtt tudott menni Wekerló­vel, Hadikkal, Károlyi Mihállyal, egy csapásban járt Peidlékkel, később a Friedrich-, most meg a Huszár-kormánnyal, csak éppen a keresztény ós magyar vas-négyszögben nem tudja a helyét megtalálni ? S hogy senki félre ne értsen minket, meg­mondjuk a második regulát is. Igenis, az a tö­rekvésünk, hogy az ország politikájában a ke­resztény magyar földművelő nép akarata le­gyen döntő. Miért? Mert ez az igazság! Nem az urak ós nem az ipari munkások, nem a zsi­dók ós nem a bankárok vannak legtöbben, ha­nem földműves-testvéreinkben van a nemzet ós ország főereje. De mikor ezt a regulát kimond­juk, bölcsen tudjuk, hogy a kisgazdák mellett szegény zsellérek is vannak, napszámosok, gaz­dasági cselédek is vannak, s hogy mindezeken tul keresztény iparosok, kereskedők, tisztviselők, orvosok, mérnökök, munkások s ki tudja meg­mondani, még hányféle kenyérkereső állásban milliónyi testvéreink vannak, akikről gondos­kodni kell s akiknek érdekeit a törvényhozásban azonmód, mint a többiekét, meg kell védel­meznünk. Talán érdemes egy kissé elmélkedni ezek­ről a dolgokról, nyugodtan és higgadtan, amint okos emberekhez illik. Csakugyan szükség volna most testvérharcra? Csakugyan szükség volna arra, hogy a kisgazdák a mi kerületeinkben, a mi kipróbált embereink ellen saját külön jelöl­teket állitsanak? Csakugyan szükség van arra, hogy Esztergom városában a kisgazdák külön jelöltet állitsanak Mátéffy Viktor, a Nemzeti Keresztény Egyesülés hivatalos jelöltje ellen? Miért ? Hát Mátéffy Viktor egész életét nem épen a kisgazdákért és az ő földműveseiért ál­dozta ? Avagy talán Jákus János jobban meg tudja majd állani a sarat a parlamentben, mint Mátéffy Viktor ? Szükség van arra, hogy egymás baráti keze helyett egymás fejebúbját keressük — fütykösökkel ? Okvetlen szükséges a népet vörös szociáldemokrata módra papjai ellen, az urak ellen, a testvérek ellen lázítani, amint ezt Szabóók nem, egy kerületben megcselekszik? Vigyázzatok, felebarátaim! A zsidók és a szociáldemokraták felől gúnyos nevetés hallat­szik. Rajtunk nevetnek! Tarka sorok. Pali úr haragszik ... Sehogyse akar megbarátkozni a „hiva­talos jelölt" elnevezésekkel. Sőt mérgében a többi dorogi konkurrens kisgazdapárti jelöltek sincse­nek Ínyére. Pali úr nem szereti, ha gyenge kis köreit zavarják, pedig a többi mind „jogtalan" jelölt, mert nem paraszt. Most a paraszti mivolt annyi, mint hajdan a grófi származás. Jól tudja ezt Pali úr. Azért küldte a dorogi kerület nyá­jas választóihoz fényképes korteslevelét, ahol a Pali úr beigazolja jogcimét a kisgazdapárthoz, mert a képen a kis kereszttel megjelölt tizóves kis Pali valódi egy pár csizmában tündököl. íme, megvan a kétségbevonhatatlan paraszti kvalifi­káció : egy pár hercig kis csizma. . . Még csak Kis József hiányzik, aki elégikus szép verset írhatna ily cimmel: „Mese a kis csizmáról " Kifényesítve felhúzta a tiz éves kis Palkó lá­baira, mert a mandátum horgászáshoz nem ku­kac vagy légy kell, hanem csizma. A dorogi halak úgylátszik jobban pecizik a csizmát, mint a legyet. S ha a csizmának jó a talpa és egy­hamar nem lyukad ki, lehet a mostani zavaros vizben még államtitkárságra is pecizni. Bár amint értesültünk, a dorogi kerületben Baross Jancsi fórban van, mert annak meg a régi jó időkből maradt egy családi ereklyéje: egy valódi makra-pipa hamisítatlan kos-zacskóval. Pali úr ezt is beszerezhetné. Ezt ugyanis jól kapják a csukák. Mert a keresztény Magyarországot már más meg nem mentheti, mint a csizma, makra­pipa és a kos-zacskó . . . Pali úr haragszik még a „hivatalos jelöltekre" ? . . . . M. 0. V. E. A Magyar Országos Véderő Egyesület Eszter­gomi Főosztályának hivatalos rovata. A IV. oktató előadás f. hó 15.-én, csütörtö­kön lesz megtartva a főgimnázium nagytermé­ben. Előadó Vermessy J. egészségügyi alhadnagy, aki „Az egészségügy köréből" cimen fog ér­tekezni. Az előadás után több élvezetes szám is lesz. Az oktató estólyek mindinkább nagyobbodó keretekben bontakoznak ki mind tudományos, mind szórakoztató jellegükben. Érdeklődőket és vendégeket szívesen látunk a város polgársága köréből. A III. oktató estélyt gazdag műsorral f. hó 8.-án tartották meg a főgimn. nagytermében. Az estélyt a helybeli tanítóképző intézetnek ifj. Nemesszeghy Győző IV. é. t. j. vezetése alatt álló ifjúsági zenekara nyitotta meg „Magyar induló" (Nemesszeghytől) és Sei wieder gut c. zeneszámokkal. Jájékuk nagyon tetszett a hall­gatóságnak. Azután Halász Gyula szép szavalata következett. Az estély előadója dr. Molnár Szulpic főgimn. igazgató volt, aki a „Művészetekről" értekezett mély tudással és hozzáértéssel tár­gyalva a legrégibb kortól napjainkig az épitő művészetek fejlődését. — Ezután Nemesszeghy Gizella úrleány finom zongorakisórete mellett Thomas Károly hegedűjátóka következett Bach­tel ós Lehártól két gyönyörű darabot adtak. Varga Kálmánné zongora- s fütty-szóló játéka egészítette ki a zeneszámokat, nagy tetszést aratva. Szölgyémy Ernő: „A bajuszról" c. monológot szavalta el élénk derültséget keltve. Majd a képezdei zenekar dalegyvelege s csatadala kö­vetkezett. Az estély a Himnusz lelkes elóneklé­sóvel ért véget. A megjelentek közt ott jláttuk közéletünk katonai ós polgári jeleseit. HIREK. Napirend. Szombaton este 6 órakor jótókonycólú zongora­hangverseny a főgimnáziumban. * Adakozás pártcólokra. A Keresztény Nem­zeti Egyesülés Pártjának csütörtök esti gyűlésén Ticserics József 50 koronát, Vodicska István pedig 20 koronát adományozott pártcélokra. * A tegnapi villanyzavaroknak az eszter­gomi üzemvezetőség nem oka. A dorogi telepen volt a hiba ma reggel is. * Póstapénzünk jobb a cseh lebélyegzett kéknél. A cseh delegátusi hivatal tudatja a kö­zönséggel, hogy lebélyegzett kékpónzt nem sza­bad bevinni cseh területre, ellenben póstapénzt bármennyit. * MOVE naptár 1920-ra. Megjelent az ízléses, keménykötésű MOVE naptár, Tormay Cecil „ixlnok" c. novellájával, Márton Ferenc csinos rajzaival. Kapható a MOVE irodában, 20 K. A naptár előnye, hogy zsebalakú, könnyen kezelhető. * Földtani kataszter Magyarország újjáépí­tési munkájához. Az Uj Nemzedék irja: A Ma­gyar Földtani Intézet zajtalanul nagy horderejű munkát végez az uj Magyarország gazdasági ki­építéséhez. Az elmúlt nyarat az intézet geológus­tagjai arra használták fel, hogy Esztergom, Tokod, Dorog vidékén végeztek tudományos kutatásokat, forrásokat és most folyik ezeknek a helyszíni munkálatoknak az otthoni tudomá­nyos feldolgozása, amely máris azzal a remény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom