ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-03-19 / 65. szám

ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Miért rossz a pénzünk? Mi a papirbankó ? írásbeli igéret arra, hogy aki azt tőlem elfogadja, annak én kifejezett kívánságára bármikor órcpénzt adok akkora értékben, mint amekkora értéket a bankó feltüntet. Ha nekem 20 hold földem van, de készpénzem hirtelen nincsen ós ón irás ellenében 100 koronát kérek tőled, ugy-e, hogy adsz nekem ? ! Miért ? Mert tudod, hogy van valami értékem — az a 20 hold föld — amely jót áll azért a papirórt. Elhiszed rólam, hogy én azt az irást — ha kell — kiváltom tőled. Ez a hit: a hitel. Tehát ha van hitelem, akkor az ón irásom, a bankóm annyi ércpénzt ér, amennyit ón arra a papirra irtam, vagyis a bankó jó. Ha én ismeretlenül megyek el hozzád ós kölcsönkérek irásra 100 koronát, bizonyára nem adsz. Miért ? Mert nem tudod, hogy van-e valami vagyonom, nem hiszed el, hogy a papíromat ki tudom tőled váltani; nincs hitelem, tehát az a bankó rossz és nem akarod tőlem elfogadni. Már most ha nekem van pénzem, aranyam, gabonám, lovam, marhám, de azt otthon tartom a ládafiában, vagy elrejtem a csűrben, meg az istállóban és elmegyek egy idegen faluba és irásra kérek kölcsönt, kapok-e? Ugy-e nem? Mert nem tudják, hogy van-e valami vagyonom. Pedig ha tudnák, akkor adnának. Akkor elfogadnák a papíromat, akkor jó lenne az irásom, a bankóm. De az ón értékeimet nem látják mások, nem tudják, hogy van valami vagyonom, tehát rossz a bankóm. Nem fogadják el tőlem, vagy ha el is fogadják, nem számítják annyiba, mint amennyit ráírtam, hanem kevesebbe, jóformán semmibe. Egyszóval minden bankónak értéke attól függ: tudják-e mások, hogy nekem vagyonom van? Ha ón azt elrejtem, olybá veszik, mintha semmim sem lenne. Igy van ez a magyar bankóval is. Az egy koronás magyar bankóért a franciák 3 fillér értékű francia pénzt adnak. Miért ? Mert nincs hitelünk. Nem hiszik, hogy van valami értékünk, ami jótállna a bankóért. Miért hiszik, hogy nincs semmink ? Azért, mert nem látják! Mert elrejtettük mindenünket. Mert visszatartjuk gabonánkat, borunkat s várjuk, hogy mikor adnak többet érte? Akkor, amikor a pénz rosszabb, akkor, amikor nem ér annyit, amennyi rá van irva, vagyis sok papirost kapunk, de az a sok papir keveset ér! Igy azután a magyar bankó egyre vészit az értékéből. Látjuk tehát, hogy mi magyarok magunk vagyunk az okai a pénzünk rosszaságának. Esztelen magunkviselete rontja a bankónkat. Hogy higyje el nekünk a külföld, hogy van valamink, amikor elrejtjük mindenünket ós spekulálunk? Olyanok vagyunk, mint a gyerek, aki lyukas zsebbe gyűjti a kavicsot, egyre gyűjti s azt hiszi, hogy sok kavicsa lesz, pedig amit fölül belerak, az egyre kihullik alul. Értsük meg a szót magyarok ! Ne rejtsük el borunkat, gabonánkat, hanem bocsássuk el magunktól, mutassuk meg ós ne várjuk, mikor adnak többet érte! Mert ha többet adnak, akkor még nagyobb a baj, még kevesebbet ér a magyar bankó. A pénzünkön nem a külföld segit, hanem mi magunk. Nekünk kell bevarrni a lyukas zsebünket, nem a külföldnek. Az úgynevezett ^drágasága nem más, mint a pénzünk rosszasága. Ennek pedig épp a mi bolond eljárásunk az oka. Ha te nem rejted el, ha olcsóbban adod gabonádat, a borodat, — a kereskedő, az iparos Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. is olcsóbban adja a holmiját. Vagyis a drágaság szűnni kezd. Az előbb láttuk, hogy a drágaság egyenlő a pénz rosszaságával. Már most, ha olcsóság van, az egyenlő a pénz jóságával. Igy kell saját magunknak javítani a magyar pénzt! Próbáljuk meg drága jó magyarjaim és meglátjátok, hogy újból boldog lesz ez az ország! . HIREK. * A keresztényszociális tanitók pedagógiai szakosztálya f. hó 20.-án d. u. V26 órakor a belvárosi fiúiskola II. o. tantermében ülést tart, melyre a tagokat tisztelettel meghívja az elnökség. * P. Bangha szerdai előadása. P. Bangha Béla szerdán este tartotta meg „A keresztény ébredés ós társadalmi béke" cimű előadássorozatának második, befejező részét. A főgimnázium díszterme — Esztergom közönségének dicséretére legyen mondva — ezúttal valóban kicsinynek bizonyult a Bangha-féle előadások számára. Még a folyosón is szorongtak érdeklődők, akik a kiváló szónok ajkairól folyó igékre áhítoztak. Bangha páter múltkori előadásában bebizonyította, hogy az ország rekonstruálására és szellemi újjászületésére sem a liberalizmus, sem a szociáldemokrácia nem alkalmas, mert mindkettő harcot jelent a gazdasági, szellemi ós politikai életben egyaránt. A szerdai befejező előadásában pedig szónoki tudása súlyos igazságokkal és példákkal győzte meg a hallgatóságot arról, hogy a magyar állam egyedül a kereszténység segítségével élhet és születhetik újjá. Kétségtelen ugyanis, hogy összetartó, szervező erő nélkül, egységes, magasabb cél nélkül, tekintély nélkül, erkölcs nélkül, kulturális ós szociális haladás nélkül semmiféle társadalom, intézmény, semmiféle állam fenn nem állhat. Ezeknek az államot fenntartó pilléreknek megteremtését ós erősítését tekintve pedig nincs olyan emberi elv, tervezet, gondolat, vagy szisztéma, amely az isteni kereszténységhez fogható. A kereszténység virágzása és az állammal levő testvéri, szoros kapcsolata tehát a haza életbevágó érdeke/Beszédének befejezésében a ma dívó jelszókeresztónységgel szemben az igazi kereszténységet kötötte a hallgatóság szivére Bangha páter. A kereszténység hit, való élet, kultúra ós küzdelem. Aki vallása intenciója ós parancsai szerint nem ól, aki az életben cselekedeteivel a kereszténységet megcsúfolja, aki a keresztény tudásban analfabéta ós fogalma sincs, hogyan kellene a keresztény Magyarországon kulturális, szociális intézményeknek élni, aki végül könnyelmű megadásban a kis ujját sem mozdítja már azért, amiért a proletárdiktatúra alatt remegett, mert azt hiszi, ha a politikában ma a keresztény irányzat van uralmon, biztosítva van már minden: az nem keresztény, hiába vallja magát annak! A gyönyörű ós tanulságos előadás után a közönség percekig ünnepelte P. Banghát. A Kath. Kör nevében Machovits Gyula dr. prael.-kanonok köszönte meg Bangha páter előadásait, beszédében a kör eddigi működésének érdemére utalva. Nemcsak a Kath. Kör, hanem Esztergom város egész közönsége is hálával tartozik Bangha páternek, aki országos intézmények irányításában való állandó budapesti elfoglaltságából jött Esztergomba, hogy hirdesse ós bizonyítsa a keresztény irányzat igazságait, amely csak azért jelszó sokak szemében, mert nem tudják, mi az. A Kath. Kör ezen első nagysikerű kultúrelőadását a Himnusz eléneklése zárta be. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. * Kongregációi gyűlés. Az esztergomi szent Benedekrendi kath. főgimnázium Mária-Kongregációjának legfelsőbb szakasza: „A Tanult Férfiak Kongregációja" f. évi márc. 21.-én, vasárnap d. e. háromnegged 11 órakor tartja rendes gyűlését a főgimnázium fizikai előadótermében. Fontos ügyben szives ós pontos megjelenést kór a vezetőség. * A dorogi bánya ünnepe. Sándor-napja előestéjén, f. hó 17.-én tartotta Schmidt Sándor dorogi bányaigazgató névnapját. Ez alkalommal este 9 órakor lampionos menetben vonult fel az altiszti kar és a munkásság zenekarral az ólén a bányaigazgató lakása elé. Egy altiszt és egy bányász üdvözölte az igazgatót, mire Schmidt Sándor válaszában hangoztatta, hogy mint eddig, ezentúl is a munkásság igazi barátja, segítője ós jólétük felvirágoztatója lesz. A bányászok énekes zenekara különféle darabokat adott elő, mialatt nagy társaság gyülekezett össze a bányaigazgatónál. Jelen volt a helybeli intelligencia, a mérnöki ós tisztikar az egész bányakörletből ós az esztergomi tisztelők közül is sokan. Pehacsek Artúr üdvözlő beszéde után Palkovics László alispán mint a vármegye első támaszát ós fórfiát, Antony Béla dr.*polgármester mint a magyar ész, munka és emberszeretet nagy fórfiát köszöntötte fel a bányaigazgatót. Majd Gácser annavölgyi bányagondnok a mérnökök és a tisztikar nevében üdvözölte az igazgatót. Schmidt hatalmas beszédben köszönte meg az üdvözlésekot. Hangoztatta, hogy mindenkor hazájának hu fia, vallásának meggyőződéses követője, egyházának engedelmes gyermeke, a munkának fáradhatatlan harcosa s alárendeltjeinek, munkásainak barátja ós istápolója lesz. A szép beszéd után i vendégeket Zsolt Nándor hegedűművész játékE gyönyörködtette. * A pénz felülbélyegzése tárgyában dr. Antóny Béla polgármester, mint a pénzt lebólyegzc helyi bizottság elnöke, a részletes tudnivalókai falragaszokon hozza a városban ós a vármegy< községeiben köztudomásra. Lapunk a hirdetmény helyszűke miatt holnap is csak kivonatosan kö zölheti, ezért mindenki figyelmét felhívjuk i szóbanforgó falragasz tüzetes elolvasására. * Tisztviselőnők önképzőköre. Asbóth Ká roly folytatólagos előadása a 19. század irodai mának ismertetéséből, ma, pénteken délután V2

1 órakor kezdődik. Ismételten felkérjük városun intelligens ós tanulni vágyó hölgyközönsógói különösen a tisztviselőnő-tagokat, látogassák tc megesebben a szivet-lelket gyönyörködtető, has2 nos előadásokat, amelyek minden hónap első € harmadik péntekén folynak le. * A földműves-ifjak ünnepe. Szépen sikerű ünnepély keretében ülte meg a belvárosi katl földműves ifjúsági egyesület március 15.-ét. A ifjúsági dalárda szép kuruc énekekkel szórakos tattá a megjelent vendégeket. Az egyes szav< latok nagy tetszéssel találkoztak mindenünnei Szavaltak Szalkay Erzsike, Gerendás Ferenc 1 ifj. Tátus János egyesületi alelnök. Az ünnepsé végén dr. Porubszky Géza pompás előadású < tartalmú lelkesitő beszédet mondott. * A VIII. oktató előadás pénteken, f. 1 19.-ón délután 6 órakor lesz a belvárosi olvas körben ; tehát nem, mint eddig, szerdán. A haz fias kulturelőadás műsora a következő: 1. Rés letek Erkel F. Bánk-Bánjából, előadja a tani képző ifj. zenekara. 2. Szavalatok: Előadja U vardy Zsigmondné. 3. Dalok: előadja Udvarc Edit. Piros hajnal, t fehér álom, zöld remén Halász Istvántól. Énekli Wawrecka Rudolfn zongorán kiséri Udvardy Zsigmondné. 4. Nei I zet-romboló forradalom. Előadja Dr. Trin