ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-03-18 / 64. szám

ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Tudvalévő, hogy dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás, mihelyt a külföddel való forgalom és érintkezés lehetővé vált, rögtön nagyszabású akciót kezdett, hogy hazánk szerencsétlen sorsát a külfölddel, főként a külföldre szakadt magyar testvérekkel a maga valóságában megismertesse. Az idei év első napjaiban levelet intézett Szabó János plébánoshoz (Egyesült Államok, New-Yersey állam). A hercegprímás levele tulajdonképen üzenet az amerikai magyar katholikusokhoz. Az egyházfejedelem ebben a levélben alaposan tájékoztatja az amerikai testvéreket a magyarországi szomorú viszonyokról és főleg arra kéri őket, hogy a rólunk terjesztett hazugságokat segítsenek megcáfolni; segítséget kér továbbá az országot feldaraboló törekvésekkel szemben és a nyomor enyitósére. A hercegprímás e levele az amerikai magyarság körében élénk örömet keltett. A Kereszt cimű amerikai magyar újság egész terjedelmében közölte azt és vezércikkben méltatta a hercegprímás üzenetét. A lap felkéri az összes amerikai magyar katholikus hitközségek lelkészeit, hogy a templomokban olvassák fel a hercegprímás levelét és szólítsák fel híveiket arra, hogy adakozzanak a magyar haza megsegítése céljaira. Olyan helyeken, ahol nincsen magyar katholikus hitközség, a katholikus egyletek vegyék kezükbe az ügyet és vezessék a gyűjtést, mert legalább is 5 millió dollárt kell mielőbb összehozni, melyet a hercegprímás címére, egyenesen Esztergomba akarnak elküldeni, lehetőleg a húsvéti ünnepekre, Magyarország dicsőséges feltámadásának reményében. A hercegprímás levele nagyszabású mozgalomnak vált megindítójává Amerikában. A mozgalomnak egyik lelkes oszlopa Szabó János magyar plébános, aki ezelőtt Budapesten volt hittanár, a háború előtt tanulmányútra ment ki Amerikába s a hadüzenet után ott rekedt. Munkatársai a honmentő munkában: Kováts Kálmán mackeesporti plébános, azonkívül jóindulattal viselkednek a mozgalom iránt a newyorki ós baltimorei érsekek is, akiket a hercegprímás ugyancsak levélben keresett meg a magyarság ügyének támogatása érdekében. A mozgalomnak az eltelt rövid idő dacára máris pozitív eredményei vannak, amelyekről a chromei katholikus plébános, Szabó János, abban a levélben számol be, amely most érkezett meg Csernoch hercegprímáshoz. Szabó e levelében jelenti, hogy gondoskodott arról, hogy a magyar hercegprímás nagyjelentőségű levele a legnagyobb amerikai napilapban, a Newyork Times-ban is megjelenjék ós hű angol fordításban közölni fogja azt az America cimű félhivatalos katholikus hetiszemle. •— Bárcsak minél nagyobb visszhangra találnának — irja Szabó plébános — ez országpusztulásból hozzánk elhangzott főpásztori szavak úgy honfitársaim, valamint az itteni angol katholikusok körében. Az amerikai katholikus magyar népszövetség e héten 1000 dollár értékű Food Draftot (ólelmiszerutalványt) fog Eminenciád becses cimóre küldeni. Méltóztassék azokat bölcs belátása szerint, a legnagyobb nyomorban szenvedők között kiosztatni. Ennyit tudtunk most hirtelen, egynéhány nap alatt összehozni! De nem nyugszunk meg addig, mig szegény, szűkölködő magyar testvéreink nyomorán nem segitünkAz amerikaiak segítségén kivül a hercegprímás nagyszabású külföldi akciója következtében legközelebb segítséget kapunk Hollandiából is, ahonnan a harlemi püspök értesítése szerint 35.000 holland forintot küldenek a keresztény magyarság felsegitósóre. — Spanyolországból ugyan még nincs pozitív hir, de a hercegprímás már érintkezésbe lépett a magyarok javára megindítandó akció érdekében a toledói, a barcelonai ós sevillai érsekekkel. Tarka sorok. — Úgy kell neki ... — Úgy kell neki . . . tudniillik a kék bankónak ! Addig-addig kínozta, bosszantotta a szegény embereket ós a szerényarcú póstapónz rovására addig uraskodott, hogy most már elérkezett számára a népszerűtlenség ideje. Valami beleütött az emberekbe ; egy hir száguldott keresztül a nedves tavaszi levegőn, amelynek eleinte nem akadt gazdája és valami ismeretlen borzalom lúdbőrözi meg ma az adni-venni szándékozókat, amikor „kéket" látnak. Pedig most lehet látni bőven. Előkerülnek ma a megtömött fiókok belsejéből, a szalmazsákok sarkaiból, a ládák diófalevél-illatos ruháinak ráncai közül, a régen nem lapozott bibliák lapjainak ölelő karjaiból és megjelennek a bólyegzőhivatal asztalain. Az emberek ezután kölcsönös bizalmatlansággal fürkészik egymás tekintetét, amikor kiveszik a bordóvörös bólyegű „kéket" a pénztárcából. „Ez is rám sózza a bankóját — gondolja az elfogadó, — no de majd túladok rajta még ma." Túl is ad csakhamar. A kókpónzáradat azonban mind erősebben ós erősebben indul meg. A tiz, husz, ötven ós százkoronások mellett előkerülnek a „ropogó" ezresek is. Az adósságokat sebtiben egyenlitgetik, a gyér beszerzendő holmit sűrűn vásárolgatják, pláne ha megpillantják valahol a régen annyi bosszúságot okozott jeligót: „Az árak kókpónzben fizetendők." Ha látsz az utcán megelégedett arcokat, ezt olvasod le képükről: — En már túladtam minden kékpénzemen ! Vagy pedig: — Nekem csak póstapénzem van ! Esetleg: — Milyen jó, hogy egy krajcárom sincsen, nem kell félnem semmitől. A józanok, akik nem ülnek fel mindenféle mendemondának, nyugodt közönnyel szemlélik a nagy kavarodást. Mi ez már megint? Ijedelem-e, mely a jólértesültsóg álarcát öltötte fel, vagy jólórtesültsóg, mely ijedelmet kelt, hogy azt a maga céljaira kihasználja ? Akármelyik legyen is, mindenesetre jó arra, hogy az eldugott készpénzt napvilágra hozza és lerontsa azt a kárhozat os babonát, mely sajnos, annyi igazságtalanságot rejtett magában azokra nézve, akiknek a pénz munkájuk jól megszolgált bérét, nem pedig a jogosulatlan hasznot jelentette. Előbb-utóbb igy kerül elő minden a rejtekből. A kókpénz tekintélyének megtépázásában pedig az igazság kezenyomát ismerheti fel mindenki — aki nem érdekelt! M. HIREK. * P. Bangha folytatólagos előadása. Az „Esztergomi Kath. Kör" elnöksége tisztelettel tudatja, hogy P. Bangha Béla megkezdett, de betegsége miatt megszakított előadását „A keresztény ébredés és társadalmi béké"-ről folyó hó 17.-ón, szerdán d. u. 5 órakor folytatja és befejezi a főgimnázium dísztermében. Ezen előadáson a kör vezetősége mindenkit szívesen lát, aki Esztergom társadalmának keresztény és nemzeti szellemben való megújhodását és megerősödését őszintén akarja. P. Bangha ma délben a főgimnáziumi diákságnak már tartott is egy előadást. * A bankjegyek felülbélyegzéséről szóló rendelet szerdán déli 12 órakor érkezett meg az alispáni, valamint a polgármesteri hivatalba, hol nyomban megtették a szükséges intézkedéseket. A rendelet, melyet terjedelme miatt részletesen nem közölhetünk, számos megnyugtató intézkedést tartalmaz. Igy a gyűjtőhelyeken lebélyegzésre átadott bankjegyek feleórtókét lebélyegzett készpénzben azonnal visszafizetik, a másik felóért pedig, melyet az állam kölcsönként visszatart, elismervényt adnak. Az elismervényen alapuló követelés összege után az államkincstár évi 4 % kamatot fizet. Az elismervónyek egyes állami adásvételi ügyleteknél és a vagyonadónál készpénz gyanánt kezeltetnek. A bankokban, takarékpénztárakban betétként levő pénzösszegekre nézve -a tulajdonos követelése teljes egészében fennmarad, kivéve a. f. évi március hó 8—18. közti betéteket. A lebélyegzési bizottságba a pénzügyminiszter képviseletében Oláh Emil műszaki tanácsos küldetett ki. A bizottság elnöke a polgármester. * Bogisich Mihály végrendelete. A mult óv augusztusában elhunyt Bogisich Mihály c. püspök vagyonának nagy részét jótékonycólokra hagyta. A nemeslelkű főpap már életében rendkívül sokat áldozott kulturális célokra és különösen az egyházi zenét, amelynek ő maga is kiváló művelője volt, nagy pártfogásban részesítette. S épen ezért vagyona, amellyel végrendeletében rendelkezett, aránylag nem volt nagy. A végrendelet szerint a vagyon egy részét nagyszámú rokonsága örökölte. Nem volt egyetlen rokon, közeli ismerős, vagy közvetlen alkalmazott, akire a főpap ne hagyott volna kisebbnagyobb összeget. A várbeli sekrestyések, az apostolok, a takarítónők mind-mind részesültek valamiben. A vagyon nagyrészét azonban jótékonycólokra hagyta a főpap. És pedig a Kath. Legényegyesületre 500 K-t, a Szent Vince Egyletre 500 K-t, az eszt. főegyházm. papi nyugdijalapra 5000 K-t, az eszt. főegyh. papi segélyalapra 1000 K-t, a Kolos-kórházra 19 darab 2000 K névértékű 4 %-os földtehermentesitósi kötvényt, összesen 38.000 K-t, a Vöröskereszt(Simor)kórházra 1 drb fenti kötvényt, 2000 K-t, a Szegényházra 1 drb fenti kötvényt, 2000 K-t. Ezenkívül fél-fél kötvényt hagyott a Kath. Körnek és a Szent Erzsébet Egyletnek is. * A VIII. oktató előadás pénteken, f. hó 19.-én délután 6 órakor lesz a belvárosi olvasókörben ; tehát nem, mint eddig, szerdán. A hazafias kulturelőadás műsora a következő: 1. Részletek : Erkel F. Bánk-Bánjából, előadja a tanitó képző ifj. zenekara. 2. Szavalatok: Előadja Udvardy Zsigmondné. 3. Dalok: előadja Udvardy Edit. Piros hajnal,

t fehér álom, zöld remény. Halász Istvántól. Énekli Wawrecka Rudolfnó, zongorán kisóri Udvardy Zsigmondné. 4. Nemzet-romboló forradalom. Előadja Dr. Trinkl Kálmán karkáplán. 5. Gillet: Távol a báltól, vonós ötös, előagja a tan. képző ifj. zenekara. 6. Elő szobor Vörösmarthy-tól, szavalja Tóth József e. é. önk. 7. Nemzeti szinek (Kárrász F.) előadja tan. képző ifj. énekkara. * Az iskolai ÓY meghosszabbítása. A vallásos közoktatási minisztérium körrendeletet adott ki, amely szerint a városi elemi népiskolákban, az iparos- ós kereskedőtanonc-iskolákban ós valamennyi középfokú iskolában június 30.-ig tart a tanítás. Az évzáró intézkedéseket (magánvizsgálatokat, előzetes beírásokat ós egyéb teendőket)