ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-03-12 / 59. szám

ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. A vedetta. A Párkánnyal ma még farkasszemet néző Esztergom, amely a megcsonkított Magyarország perifériáján a legjellegzetesebb, legtörtónelmibb s legősibb magyarságú város, úgy áll itt a Dunaparton, mint a küzködő magyar haza hűséges vedettája. Legalább igy szeretjük ezt hinni és úgy alszunk nyugodtan, számolva a jövő mostohaság aival, ha ez igy van. Ennek a vedettának mindent kell tudnia arról, ami idebenn történik és mindent kell látnia, ami odaát történik és biztosan kell disztingválnia az események között, hogy mi történik a magyarságért, vagy a magyarság érdeke ellen. Most például alkalma van megbotránkozással szemlélni, hogy milyen- is ez a liberalizmus és szociáldemokrácia, milyen is az a pacifizmus, ha körülöttünk hatalmaskodhatik és hogyan is fest, ha kívülről akarja tönkretenni a magyar nemzetet. Mert azt már, sajnos, tudhatja, hogy a magyar hazán belül mint akarták hatalmukat érvényesíteni. Akkor is olyanforma eszközökkel dolgoztak ők, mint most odakinn! Akkor is ugyanazok a sötét Károlyi-alakok dolgoztak ellenünk, mint most odaát és akkor sem magyarok voltak azok, akikkel szövetkeztek, aminthogy most is a csehek és oláhok, akikkel a pacifizmus mámorában összeölelkeztek a magyar haza ellen. Esztergom városa azonban, mint a megcsonkított Magyarország vedettája, nemcsak szemlél ós őrködik, hanem szomorú túloldali szemléleteiből a saját belső életére is levonhatja a tanulságokat. A vedetta éber lelkiismeretességével kell őrködnie, hogy a város közéletében annak a szellemnek, amely a közelmúltban benn is és most künn is kimutatta fogafehórót, még csak az árnyéka se érvényesülhessen. Esztergom szeme most már csak eléggé kinyiihatott, eléggé tudhatja, mit kell követelnio közéleti szereplőitől, tudja, mire kell ügyelnie egyesületeiben, intézményeiben, sajtójában. Minden, ami megalkuszik, szint nem vall és visszahúzódik, a liberalizmus bűneinek készíti elő a talajt; minden, ami fél ós vacillál, mikor cselekedni kell, a pacifizmus hazugságait istápolja; minden, a mi cinikus, magyartalan és keresztónytelen, a szociáldemokrácia őrültségeit szítja. Mennyire világos ós egyenes tehát az út, amelyet minden körülmények között követnünk kell azzal a sötét gonoszsággal szemben, amely benn is, künn is szövetkezett az ezeréves Magyarország ellen! S ha elsősorban a közszereplők minden egyes cselekedete, minden lépése pozitív magyar-keresztény lesz, ha a sumákolást ós az elvtelenséget üldözni fogják Esztergomban, mindenütt, hivatalban ós társadalomban: ez lesz az első bizonysága annak, hogy a vedetta teljesiti kötelességót kifelé is, befelé is. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. — Nő a magyar parlamentben. A budapesti keresztényszocialisták szorosan a maguk ügyének tartják, hogy a budai kerületet Schlachta Margit képviselje a parlamentben és igy a magyar nők is, akiknek oly nagy órdemök van nálunk a szociális bajok enyhítésében és a szociális mozgalmak ébrentartásában s akiknek a választásoknál is oly sokat köszönhet a kereszténynemzeti irányzat, — képviselve legyenek. A N. U. alapos cikkben méltatja a nőképviselő jogosultságát, arravalóságát ós időszerűségét a mai politikai mozgalmakban. Többek közt ezeket irja: A nők politikai egyesülésének pártprogrammja négy pontot hangsúlyoz ós követel majd a jelöltektől. Ez a négy pont: 1. a gyermekmunkának törvényhozásilag való eltiltása, 2. a 8 órai ós heti 44 órai munka behozatala a női ipari munkásokra, 3. külön női munkásosztályok felállítása, 4. az iskolakötelezettség szigorú keresztülvitele hat éves kortól a tizenhatéves korig. íme mindmegannyi követelés, melyek szociális gondolattól fütvók és ha igaz is, hogy akár ezen, akár más szociális intézmények épp ugy megvalósíthatók az amerikai nők nélkül is, tény — más országok pódája is mutatja — hogy a női mozgalmak impulzívabb erővel fogják a megoldás felé vinni a társadalmi nyomor és bajok kérdéseit. Nálunk is szinte szimbolikus dolog, hogy a budapesti nőkópviselőjeíölt a Szociális Misszió tagja és mi éppen ebben látjuk az első magyar nőképviselőjelölós jelentőségót, hogy az egyéni elismerésen kivül árjelölés e szociális gondolatkörből fakadt. — Schlachta Margit megválasztása Esztergom keresztényszociális köreiben is élénk örömet keltene. HIREK. * A Területvédő Liga vasárnapi matinéja. A vasárnapi ünnepségek egyik legértékesebb és egyúttal kulturmissziót teljesítő része lesz a Magyarországi Területvódő Liga vasárnap esti matinéja. A liga ugyanis a március 15,-i ünnep és a helyi csoportok megalakítása alkalmából magas színvonalú, magyar művészettel telitett irodalmi estet is rendez Esztergomban. Az estére különben nemcsak a már bejelentett kiküldöttek a liga részéről, hanem azokon kivül is még sok fővárosi vendég érkezik városunkba. A matiné vasárnap délután 5 órakor kezdődik a főgimnázium dísztermében és ennek a keretében lesz megtartva az ifjúság márciusi ünnepe is. A Legónyegyesületnek ugyancsak ekkorra hirdetett előadása tehát épen ezért másnap, március 15.-én délután lesz. A matiné részletes sorrendjót csak legközelebb közölhetjük. * A Kath. Legényegyesület első nópakadémiai előadását nem f. hó 14.-én, hanem 15.-én hétfőn délután 6 órakor tartja a főgimnázium dísztermében hazafias ünnepség keretében. A részletes programmot a vasárnapi számban közöljük. * Uj gyorsvonat Bécs és Budapest között. A magyar államvasutak igazgatósága ós az osztrák államvasutak igazgatósága között tárgyalások vannak folyamatban, a melyeknek célja, hogy Bécs ós Budapest között Bruckon keresztül gyorsvonatok járjanak. A mai bécsi lapok jelentése szerint ezek a tárgyalások eredménnyel jártak ós a megállapodás az, hogy e hó 15.-től kezdve hetenként háromszor gyorsvonat indul Budapestről Bruckon keresztül Bécs felé. Az utazás hat óráig fog tartani és a podgyász- ós útlevélvizsgálat, épp úgy mint a délivasút balatoni vonalán, a kocsikban fog megtörténni. A Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. helyeket ezeken a vonatokon is számozni fogják, azonban a balatoni expressztől eltérően ezeken a vonalakon első ós másodosztályú kocsik fognak járni ós a menetdíj olcsóbb lesz, mint a dólivasúton. Az első osztályú jegyekért Budapesttől Bécsig vagy vissza 460 koronát, a másodosztályú jegyekért 360 koronát kell fizetni. * Sürgős kérelem. Városunkban még mindig nagy az éhező tanulóifjúság száma. A szent Erzsébet-konyha — bár maga is küzd az élelmiszer-hiánnyal és az elviselhetetlen drágasággal — jobb idők reményében készséggel vállalná az éhező ifjúság élelmezését, ha a szükséges felszerelés rendelkezésére állana. Szükség lenne székekre vagy padokra, tányérokra, poharakra ós evőeszközökre. A konyha vezetősége ennélfogva azon tiszteletteljes kórelemmel fordul városunk nemesszivű közönségéhez, legyen kegyes a fent nevezett tárgyakat a konyhának kölcsönözni, esetleg eladni és erről a konyha vezetőségét (Kölcsey-utca 2.) sürgősen értesíteni. * Az Esztergomi Polgári Egyesület ez úton értesiti tagjait, hogy a szabadságharc emlékünnepe alkalmából f. hó 14.-én, vasárnap este 8 órakor a „Magyar Király "-ban régi hagyományaihoz hiven társas összejövetelt tart, mely alkalommal a Kossuth-serleggel Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő mond emlékbeszódet. Kéretnek a tagok minél számosabb megjelenésre. * Meghívó. A K. Sz. Tanitók egyesületének pedagógiai szakosztálya folyó hó 15.-én d. u. 5 órakor a belvárosi fiúiskola II. o. tantermében tartja alakuló ülését, melyre a tagokat tisztelettel meghívja az elnökség. * Hangverseny. Silbernagel Viktor zenetanár f. hó 13.-án, szombaton d. u. 5 órakor a főgimnázium dísztermében részben a hadifoglyok hazaszállítása javára növendékhangversenyt rendez, melyre minden zenekedvelőt ós minden nemesen érző emberbarátot tisztelettel meghív. Külön meghívók nincsenek. Belépődíj: ülőhely 15 korona, állóhely 6 korona. Felülfizetóseket a jótékonycólra való tekintettel köszönettel fogadnak ós hirlapilag nyugtáznak. * Öngyilkos akart lenni. Lieb Béla kereskedelmi ügynök a katonai rendőrséggel történt sajnálatos összeütközése folytán elkeseredésében mellbeszúrta magát. Sebével a Kolos-kórházba szállították. Sérülése azonban nem halálos. Liebnek kereskedelmi utazásaiban többször akadt baja a katonai rendőrséggel; egy alkalommal minden ok nélkül félreértés következtében összevisszavertók a rendőrség meggondolatlan közegei. Már ekkor is Öngyilkos akart lenni. Legutóbbi tettének részletei ós közvetlen előzményei tisztázatlanok. * Kutya-história. Reggel 8 óra. Az újságárus kirakja az este érkezett lapokat a fűszeres bolt lépcsőjére, a hivatalnok siet az irodába, a gyerek az iskolába, a szerkesztő szalad a munkatárs lakására, aki neki mára igért kéziratot, a nagyságák futnak a piacra, hátha még maradt valami az árdrágító ténsasszonyok asztalán, amiből ma ebédet lehet összeütni, az üzleteket nyitják, a .pénztárcákat is nyitják ós a nap úgy indul el az Aranyhegy mögül rendes sétájára, mint más borongós reggelen. De mi történik? A SzentLőrinc-utcán egy kullogó kutya nekimegy egy úrnak ós beleharap a lábikrájába. Az úr kiabál. Beleharap a kutya egy iskolásgyerek karjába is. A gyerek sikolt. A siető, szaladó, futó, redőnyöket nyitogató „közönség" kiabálni kezd: 9

Veszett kutya, veszett kutya!" Egy pillanat alatt tele az utca gyerekekkel és felnőttekkel. A lárma éktelen, a kutya szűköl ós meglapulva vonul el a házak tövében. Előkerül egy fegy-