ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-03-09 / 56. szám

ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA y Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szémgfe küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. A sajtó ördöge. A vasárnap esti előadáson a sok igazság között a sajtó ördögéről szóló igazság kivánatos módon elevenére tapintott Esztergom város tes­pedt társadalmi életének. Az igazság ostorával súlyos csapás esett a sajtó ördögén ós ettől a csapástól megrándulhatott Esztergomnak már­már érzéketlen teste, amelyen ez a rákfene szin­tén rágódik. Esztergom társadalma is inkább a sajtó ördögének rabja, mint a pozitiv keresztény sajtó határozott, melegszívű pártfogója. — Önök nem is képzelik, — mondotta emelt hangon Bangha páter — hogy mennyire annak a sajtó­nak a világhatalma alatt nyögnek az európai népek, amelyekben a modern liberalizmus, a plutokrácia, a lelketlen nagytőke ördöge az irá­nyitó erő. Ez a sajtó úgy preparálja az emberi­séget, ahogyan irányitója szivtelen gazdasági érdekeinek megfelel. Egyszer lelkesedóst, máskor gyűlöletet ébreszt egyazon intézmény iránt. Ez a sajtó csinálta a háborút, ez csinálta a leszere­lést is, de ez csinálta a defetizmust, a közép­európai destrukciót is. A legfájdalmasabb az, hogy az emberek még mindig esztelenül rohan­nak utána. Valóban ezek után nem gondolhatunk mást, mint azt, hogy az emberiségnek bűnösnek, go­nosznak és rosszindulatúnak kell lennie és az is marad, ha erkölcsi létének nincs mibe kapasz­kodnia, ha nem lelkesítik nagy, ideális gondo­latok. Nekünk magyaroknak is az az egyik leg­nagyobb hibánk, hogy meggyőződésünk ellen cselekesszük a rosszat. Hogy ez úgy van, nem kell Esztergomból sehová példáért mennünk. Mindenki meg van győződve például — mondotta Bangha páter — hogy „Az Est" a háborúnak ós a destrukciónak is egyik legbűnösebb előkószitője ós lelke volt a liberalizmus ós nagytőke szolgálatában ós mégis veszik és olvassák még ma is; pedig minden igazságosan itélőnek el kell ismernie, hogy az Uj Nemzedék ma Magyarországnak legjobban szerkesztett újságja. És mégis, talán meggyőző­désük ellenére mennyien veszik „Az Est"-et, stb.-t a Széchenyi-téren ós mennyire a sajtó ördögének rabjai az emberek Esztergomban is! Itt sem keresik a tiszta, határozott irányzatot és meggyőződóst. Ha eddig a sajtó hatalom volt, akkor ez tisztán a liberalizmus lelketlen gazdasági fókte­lenségeinek hatalma volt Magyarországon is. Napjainkban ezt a hatalmat a keresztény Ma­gyarságnak kell a kezében tartania: erről mi magyarok mindnyájan meg vagyunk győződve. Azonban oly gyenge ós hitevesztett az ember, hogy nem tudja minek higyjen ós néz jobbra is, balra is, veszi ezt az újságot is, meg amazt is. Nehéz is megállapítani ma, hogy melyik az igazi, becsületes, tiszta tendenciájú keresztény, magyar újság, amikor a kereszténység és a magyarság nimbuszát minden újság felveszi. Annyi bizo­nyos, hogy az a sajtó, amelyik már talán ér­tizedek óta megvesztegethetetlenül ós kitartóan hirdette a keresztény ébredés vezérelveit, amelyik nem ismert konjunktúrát, a szociáldemokrata uralom alatt nem hajlott finoman az isme­retes világboldogitás eszmeköre felé, hanem amit ma mond, azelőtt is mondotta, az ilyen újság erkölcsi fölénye biztos ós elsősorban érdemel hitelt. íme, ismét egy impulzus Esztergom társa­dalmának arra az útra, amelyen egészséges ma­gyarság és városi élet fejlődhetik. Ha az igazság ós a megalkuvásnólküli tiszta elvek mellett keményen ós minden körül­mények között kitartanánk, a sajtó ördögének nem volna hatalma rajtunk. A liberális, pluto­krata sajtónak a magyar nép is csak hizlaló eszköze volt, a keresztény sajtó azonban — megfordítva — hatalmas, világító, sújtó és védő eszköz a magyar nép kezében. Ezen igaz­ság szerint kell egyszer már cselekednünk! HIREK. * P. Bangha további előadásai elma­radnak. Sajnálattal értesülünk, hogy P. Bangha Béla betegsége miatt további előadásait nem tarthatja meg. Ehelyett azonban f. hó 16.-án ismét Esztergomban lesz és előadásait a jövő hét elején fogja megtartani. * Március 15.-e és a Területvédö Liga ün­nepe Esztergomban. Ma délelőtt 11 órakor Pal­kovics László alispán elnöklósóvel értekezlet volt a városházán, amely a március 15.-i ünnepségek előkészítésével foglalkozott. Ezidón ugyanis Esz­tergom a márc. 15.-i ünnepséget a Területvédő Liga nagygyűlésével köti össze. Az értekezleten megállapították az ünnepség sorrendjét és tar­talmát is, amely már csak részleteiben változ­hatik meg az ünnepnapig. Az ünnepségek zöme március 14.-én, vasárnap lesz és konturvonások­ban a következőkben fognak lefolyni. 14.-én d. e. 9 órakor a belvárosi plébániatemplomban ün­nepi mise, 11 órakor nagygyűlés a vármegyeház nagytermében. Helyi szónokaink dr. Walter Gyula ós Sas Gyula lesznek. Délután a Terület­védő Liga esztergomi megyei és városi csoport­jának megalakulása, melyet irodalmi művészi estély követ. Este a Polgári Körben Mátéffy Viktor képviselőnk fog a Kossuth-serleggel be­szédet mondani. Az ünnepségeken a Területvédő Liga központja kiválóságaival képviselteti magát. Az ifjúság ós az egyesületek március 15.-én fog­ják koszorúikat elhelyezni a honvédtemetőben a város hagyományai szerint. * Elhalasztott közgyűlés. Az ETK. folyó hó 6.-ára kitűzött közgyűlése, minthogy tagjai nem jelentek meg határozatképes számban, megtart­ható nem volt. Az újabbi közgyűlést ugyancsak a Háromszerecsenbe f. hó 13.-ának este 8 órá­jára tűzték ki, mely az egyesület alapszabályai szerint a jelenlévő tagok számára való tekintet nélkül fog határozni. * Nagy Antalt állásvesztésre ítélték. Nagy Antal főreáliskola! tanárt, akit Kőszegfalviék tudvalevőleg a kommunizált esztergomi főgim­názium igazgatójává neveztek ki, a vallás- ós közoktatásügyi miniszter a proletárdiktatúra tá­mogatásáért állásvesztésre ítélte. Nagy Antal, mint értesülünk, most Jugoszláviában kapott ta­nári állást. * A szenttamás-vízivárosi kör közgyűlése. Az Esztergom-Szenttamás-Vizivárosi Kath. Pol­gári Kör vasárnap tartotta meg XVII. évi ren­des közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mel­lett. Nádler István tanitóképző-intézeti tanár szép elnöki megnyitóban foglalkozott hazánk szomorú feldarabolásával és a tagokat a nemzetmentő hazafias munkára, egyetértésre hivta fel. Homor Imre titkár az egyesület lefolyt évi zivataros történetét ismertette. Tóth Lajos a számvizsgáló­bizottság jelentését olvasta fel, Kuppis Károly háznagy pedig az egyesületi ház állapotáról tar­tott rövid beszámolót. A közgyűlés tekintettel arra, hogy mivel az egyesület a mai tekintélyes taglétszám mellett is az évi 4 korona tagdijakból legfeljebb egy kocsi szenet vásárolhat, elhatá­rozta, hogy a mai drágaság tartamára a tagdi- m jakat kétszeresére emeli. A tisztújítást Kernéi srfy Kálmán diszelnök, mint korelnök vezette, k az egyhangúlag megválasztott régi tisztikart m* :eg szavakkal üdvözölte, majd a jelenvolt közönséget buzgó hitéleti tevékenységre lelkesítette. A tiszti­kar nevében Szoleczky János alelnök köszönte meg a közgyűlés bizalmát. Az egyesületi helyi­ségek kibővítése ügyében tett buzdhó felhívá­sára Kemónyfy diszelnök 600 koronát ajánlott fel e célra, a helybeli keresztényszocialista építő­munkások szervezete pedig elnöke útján beje­lentette, hogy a kibővítéshez szükséges fizikai munkát készséggel bocsátja a kör rendelkezésére^ mit a közgyűlés nagy lelkesedéssel vett tudomá&trh * A tebruári és márciusi dohány. A februári dohány kiosztását mindezideig hiába várták áz esztergomiak és mivel már itt van a márciusi rósz kiosztásának ideje, sokan már nem is re­ménykednek a mult havi dohányban. Illetékes helyről értesülünk, hogy a közönség a februári dohányt is ki fogja kapni és így — március vé* gén egyszerre két havi dohány lesz szótosztva. A dohánykiosztás központi rendelkezés folytán történik a hó második felében. A rendelkezés szerint ugyanis a vidéki tőzsdésok csak a hó második felében kaphatják meg a dohánykvan­tumot. * Kirándulás Esztergomba. A Magyar Tu­rista Egyesület intézőbizottsága átiratot küldött » az Esztergomi Turista Egyesületnek, melyben közli, hogy április elején a fővárosi turisták nagyszabású kirándulást rendeznek városunkba, mely a háború óta első hivatalos túrája lesz az MTE.-nek. A kirándulók Budapestről DömÖsre, onnét Dobogókőre mennek, ahol meghálnak. In­nét az esztergomi vaskapui kilátós menedékház­hoz jönnek, hol csatlakoznak az esztergomiakhoz. Ebéd után lejönnek a városba, megtekintik a nevezetességeket. Este tanulságos térképolvasó előadás lesz a vendégek és nagyközönség részére a főgimnáziumban, majd vacsora ós meghalás. Másnap reggel a Bitóczi-völgyön át Dömösre, innen Budapestre térnek vissza. A helybeli tu­rista egyesület készséggel vállalta a fővárosiak kalauzolását. * A tisztviselőnők önképzőkörének péntek esti előadásán hasznos irodalmi élvezetben lehe­tett részük a megjelenteknek. Asbóth Ferenc vezetőtanár lelkes előadást tartott a XIX. szá­zad nemzeti ébredéséről a kor irodalmi életével kapcsolatban. Ajánlatos azonban, hogy a legkö­zelebbi előadást többen látogass * P. Bangha Béla vasárna Vadasa. Az Esztergomi Kath. Körnek a felé> adt keresztény és nemzeti szellem öntudatossá t bele és megi sitése céljából vasárnap tartott estéivé kultúr­esemónye volt városunknak. Az estély alkalmá­ból zsúfolásig megtelt a főgimr :zium díszterme. A közönség, élén a vármegye, áro ka­tonaság vezetőfórfiaival, nagy gyönyö élvezte a diszkrét összeállítású, magas színvonalú programm minden egyes számit. A műsort a főszékesegyházi énekkar gyönyörű éneke nyi­totta meg. Mozart géniusza ragadta ki a sűrűn szorongó közönség lelkét legelsőbben a hétköz­napi élet gondjaiból. Majd Sas Gyula szavalt el egy megrázó hatású hazafias költeményt nagy tetszés mellett. Zsolt Nándor, városunk európa­szerte ismert szülötte játszott ezután Ar.talffy­Zsiros Dezső zeneakadémiai tanár zongorakisérete mellett több remek hegedűszámot véget érni alig akaró tapsvihart keltve a közönség soraiban. A műsor főszáma azonban P. Bangha Béla elő­adása volt „A keresztény ébi sdéfi ós társadalmi béke" cimmel. Már első sza ival lebilincselte

Next

/
Oldalképek
Tartalom