ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-03-06 / 54. szám

SZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉW Y NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. A MOVE első vitaestélye. Páratlanul érdekfeszítő, élvezetes és tanul­ságos két órától fosztotta meg magát az, aki a MOVE csütörtökön este tartott első vitaestélyón való megjelenést elmulasztotta. Az eszmecseré­nek, a vitának felfogást tisztító, az embereknek egymáshoz és a korszellemhez való viszonyát megállapító, a kölcsönös megismerést és meg­becsülést erősbitő hatását érezte lelkében min­denki, aki rósztvett e magas színvonalú estélyen. Sajnos, hogy az esztergomi intelligencia, amely­nek szellemi igényeit volt hivatva ezen estély kielégíteni és nemes irányban fokozni, igen nagy részben távollétével tündökölt, amit nem tudunk másra magyarázni, mint amit az egyik felszó­laló is szóvátett, a társadalmunkban általánosan tapasztalható közömbösségre, mely csak a készet és a dolgozókat tudja kritizálni, de maga onnan, ahol alkotó munkáról, vagy a közért dolgozók támogatásáról van szó, messze elhúzódik. A vitaestóly a MOVE klub (Kaszinó) nagy­termében folyt le. Az elnöki tisztet Hajdú Ist­ván primási jószágigazgató töltötte be, a felszó­lalókat De Pott Gusztáv őrnagy jegyezte. Az elnöknek a MOVE kulturális céljait fejtegető szép megnyitó beszéde után megkezdődött a vita. A vita témája: Győzött-e a keresztény világnézet Magyarországon? — előadója Pa­dányi Andor tanfelügyelő volt. A téma kidolgozása látszólag egyszerű; meg kell határozni, mit értünk keresztény világ­nézeten ós rögtön ítéletet mondhatunk, győzött-e nálunk, igen vagy nem ? Ámde e tárgyba oly nagy sokasága kapcsolódik be a legkülönbözőbb társadalmi, kulturális, politikai, szociális ós gaz­dasági kérdéseknek, hogy apodiktiklus választ adni rá szinte lehetetlen. A vita célja volt, hogy minél több érvet sorakoztasson fel a tétel pro, vagy kontra meg­világítására. Padányi filozófiai elmélyedéssel hatolt e tárgyba s a kereszténységet, mint az önzés, a haszonlesés, tisztán a földiekkel törődés ellen­tétét határozta meg. Mivel pedig azt látjuk, hogy ezek ma még nálunk fő mozgató erők, a keresz­tény világnézet győzelmét nálunk legjobb eset­ben is csak útbanlevőnek tekinthetjük. A nagy tetszéssel fogadott előadás után dr. Antony Béla polgármester, mint felkért bí­ráló mondotta el e tárgyra vonatkozó nézeteit. Előrebocsájtotta, hogy már mint II. éves egye­temi hallgató és akkoriban a Szent Imre Kör titkára, éppen a kör esztergomi vándorgyűlésén értekezett e tárgyról. Akkori előadásából rész­leteket is olvasott fel. A kereszténységet, mint társadalmi ható erőt jellemezte ós győzelmét abban keresi, hogy a társadalomban mily nyo­mok mutatják legújabb ós mélyebb hatásait. Egész sorát vonultatta fel a tárgyi érveknek, amelyekkel bizonyítani kívánta, hogy a keresz­tény kurzus teljes győzelmét ma még nem álla­pithatjuk meg; a társadalom még sajnálatosan nélkülözi azon jelenségeket, amelyekből a ke­reszténység győzelmére következtethetünk. Az antiszemitizmusról, a Somogyi-ügyről, a vaggonlakókról, a nemzeti tőke szétforgácso­lódásáról tett kijelentései többször tapsra ragad­ták a hallgatóságot. A győzelemhez vezető utat a felszólaló abban jelölte meg, hogy elsősorban magunkon kell kezdeni a javulás munkáját, az erőket pedig nem szabad szótforgácsolnunk. A szép felszólalást a másik bírálónak dr. Porubszky Géza belvárosi káplánnak megjegy­zései követték. Néhány filozófiai meghatározás előrebocsátása után, melyek az előadó fejtege­téseit tudományos szempontból is szabatosan kör­vonalozták, kifejtette, hogy a kereszténységet sem túlságosan ideális, sem egyoldalúan gyakor­lati szemüvegen át nem szabad néznünk. A ke­resztény világnézet igenis győzött Magyarorszá­gon már a kommunizmus alatt, amikor a ma­gyarság felismerte, hogy egyedül a keresztény­séghez való visszatérés vezetheti a népeket előre a boldogulás útján. Olyan győzelem, amely a krisztusi eszmék teljes uralmát jelentené minden társadalmi megnyilvánulásban, soha be nem kö­vetkezhetik, mert a kereszténységnek nem a földi, hanem a túlvilági boldogság biztosítása a célja. Az Isten ós felebaráti szeretet, mint e cél elérésére szolgáló egyedüli eszközök a földi éle­tet is jobbá, tökéletesebbé tehetik. A keresztény világnézet, — amennyiben az eddigi destruktiv erők, melyek társadalomjavitó hatásait akadá­lyozták, összeomlottak, •— igenis győzött Ma­gyarországon s most tisztán rajtunk függ, hogy ezt a győzelmet kihasználjuk és szociális-kari­tativ munkával segítsük megközelíteni azt a tár­sadalmi ideált, amelyért naponta igy imádko­zunk: „Jöjjön el a Te országod." A mély tudással, világos logikai okfejtés­sel előadott bírálatot hosszas tapsokkal jutal­mazta a hallgatóság. A következő felszólalók közül Trinkl dr. a keresztény irányú népnevelés erősbitésót hang­súlyozta, mert a kommunizmust megbuktató föld népe — úgymond — még távol van attól, hogy a keresztény világnézetet a gyakorlatban is ér­vényesítse. Obermüller szociális alkotásokat vár a keresztény kurzustól, ezt azonban aktákkal nem lehet teremteni. A kereszténység élet s igy mindent, — a közigazgatást is — az élettel kell szorosabb viszonyba hozni. E felszólalásra Pal­kovics László alispán válaszolt, hangoztatva, hogy a közigazgatás emberei, bármennyire át vannak is hatva keresztényi felfogástól, kötve vannak a törvényben előirt formákhoz. Szerinte a kari­tatív intézmények vannak hivatva intenzivebb szociális tevékenységre. A nivós vitára Padányi előadó reflektált, majd Hajdú elnök fejtette ki véleményét, mely szerint a kereszténység nálunk már Sz. István király idején győzött ós azóta, bármily csapások érték is e hazát, megsemmisíthető nem volt és nem lesz s a közelmúlt rémuralma is csak arra volt jó, hogy most újult erővel jussunk keresz­ténységünk ós magyarságunk öntudatára. Az el­nök az előadónak és felszólalóknak köszönetet mondva, a tartalmas estélyt ezzel bezárta. M. 0. U. E. A Magyar Országos Véderő Egyesület Eszter­gomi Főosztályának hivatalos rovata. Helyreigazítás. Tegnapi számunkban téve­sen csoport- ós sportbizottság ülés volt hirdetve szombat délután 5 órára a MOVE klub nagy­termébe. Nem csoportbizottsági hanem kizárólag sportbizottsági ülés lesz. Uj alapitó tag. Pfluger Ferenc dorogi lakos a MOVE alapitó tagjai közé 1000 koronával belépett. HÍREK. Napirend. Szombaton d. u. 5 órakor MOVE sportbizott­sági ülés. Este fél 8 órakor turistaösszejövetel. * P. Bangha Béla előadásai a főgimnázium dísztermében. Az Esztergomi Kath. Kör a fel­ébredt keresztény ós nemzeti szellem öntudatossá tótele ós megerősítése céljából folyó évi március hó 7.-, 8.- ós 9.-én a főgimnázium dísztermében sorozatos előadásokat rendez. Az előadásokat mind a három alkalommal dr. Bangha Béla S. J. fogja megtartani, melyeknek tárgya: „A ke­resztény ébredós ós társadalmi béke." Az elő­adások kezdete pontosan d. u. 5 óra. A vasár­napi ünnepélyes megnyitó előadás műsora: 1. Mozart: Oh Atyánk és vezérünk, vegyeskarra. 2. Magyar Requiem a Fertőn. Irta: Mentes Mi­hály. Szavalja : Sas Gyula. 3. a) Bach: Air. b) Pugnani: Praeludium et Allegro. Hegedűn elő­adja: ifj. Zsolt Nándor. 4. P. Bangha Béla elő­adása. 5. Büchner: Ave Mária. Szoprán szólót énekli: Táky Gyuláné, a hegedű szólót játsza: ifj. Zsolt Nándor. A karokat a főszékesegyházi énekkar adja elő. A hegedűszólót Antalffy-Zsi­ross Dezső zeneakadémiai tanár kíséri. * Az Esztergomi Turista Egyesület folyó hó 6.-án szombaton este fél 8 órakor választmányi ülést tarty mely után a Magyar Király vendég­lőben levő Turista-Otthonban a háború előtti években szokásos barátságos összejövetel lesz, melyre az egyesület tagjait ezúton hívja meg az elnökség. * A vármegye hazafias adományai. A vár­megye törvényhatósági bizottsága 1000 koronát az erdélyi menekültek részére, 1000 koronát pedig a területvédő liga javára adományozott. * Népakadémia a Legényegyesületben. Az Esz­tergomi Kath. Legényegyesület f. hó 3.-án este választmányi ós rendezőbizottsági gyűlést tartott, melyen elhatározta, hogy e hó 14., 21. és 28.-án hazafias és vallásos jellegű nópakadómiai előadá­sokat tart. Előadók: Báthy László prelátus­kanonok, Mátéffy Viktor plébános, nemzetgyű­lési képviselő és dr. Porubszky Géza belv. káp­lán, egyesületi elnök. A gyűlés azonkívül öröm­mel vette tudomásul, hogy az egyesület kebe­lében az ifjúsági önképzőkör megalakult, majd egyesületi ügyek megbeszélése volt napirenden. * A nemzeti hadsereg felszerelésére a Bo­rászati Egylet 1000 koronát adományozott. Kö­szönettel nyugtázza Draxler AJajosnó pénztáros. * Közgyűlés. Az Esztergom Szenttamás­Vízivárosi Kath. Polgári Kör — mint jeleztük — vasárnap, f. hó 7.-én délelőtt fél 11 órakor tartja ez évi rendes közgyűlését, melyre a tagok figyelmét ismételten felhívjuk. * Sikerült előadás a belvárosi olvasókörben. A szerdán, f. hó 3.-án megtartott VII. oktató előadás bebizonyította, hogy ezen előadások ked­vesen szórakoztató s egyúttal oktató jellegükkel mind szélesebb érdeklődésre tesznek szert ós a nagyszámú közönség meleg ovációja az egyes előadóknak élénk bizonyságul szolgált arra, hogy a megértő közönség becsüli ós értékeli a szerep­lők önzetlen művészetét és előadását. Az első számot Hencz Árpád főgimn. tanuló töltötte ki a „Szabadságról" című szép szavalatával. Majd Beriot balletjelenetót játszotta igen szépen Tho­mas Károly, akit Danko Sarolta művésziesen kis ért zongorán. A műsor fő tárgya ezúttal gaz­dasági téma volt. A legnagyobb figyelemmel élveztük Szölgyémy Gyula igazgató igen aktuá­lis dolgokról közvetlen modorban tartott előadá­sát s úgy tetszett, hogy ő eltalálta azt a hangot, amelyikkel a faluba visszatérő hadfiak szivéhez közeledni lehet ós kell. Gyakorlati apróbb beál­lításai valóban szükséges mondanivalók voltak s a rendezőségtől vett értesülésünk szerint Szöl­gyómy igazgató ismét fel fog kéretni hasznos

Next

/
Oldalképek
Tartalom