ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920
1920-03-06 / 54. szám
SZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉW Y NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. A MOVE első vitaestélye. Páratlanul érdekfeszítő, élvezetes és tanulságos két órától fosztotta meg magát az, aki a MOVE csütörtökön este tartott első vitaestélyón való megjelenést elmulasztotta. Az eszmecserének, a vitának felfogást tisztító, az embereknek egymáshoz és a korszellemhez való viszonyát megállapító, a kölcsönös megismerést és megbecsülést erősbitő hatását érezte lelkében mindenki, aki rósztvett e magas színvonalú estélyen. Sajnos, hogy az esztergomi intelligencia, amelynek szellemi igényeit volt hivatva ezen estély kielégíteni és nemes irányban fokozni, igen nagy részben távollétével tündökölt, amit nem tudunk másra magyarázni, mint amit az egyik felszólaló is szóvátett, a társadalmunkban általánosan tapasztalható közömbösségre, mely csak a készet és a dolgozókat tudja kritizálni, de maga onnan, ahol alkotó munkáról, vagy a közért dolgozók támogatásáról van szó, messze elhúzódik. A vitaestóly a MOVE klub (Kaszinó) nagytermében folyt le. Az elnöki tisztet Hajdú István primási jószágigazgató töltötte be, a felszólalókat De Pott Gusztáv őrnagy jegyezte. Az elnöknek a MOVE kulturális céljait fejtegető szép megnyitó beszéde után megkezdődött a vita. A vita témája: Győzött-e a keresztény világnézet Magyarországon? — előadója Padányi Andor tanfelügyelő volt. A téma kidolgozása látszólag egyszerű; meg kell határozni, mit értünk keresztény világnézeten ós rögtön ítéletet mondhatunk, győzött-e nálunk, igen vagy nem ? Ámde e tárgyba oly nagy sokasága kapcsolódik be a legkülönbözőbb társadalmi, kulturális, politikai, szociális ós gazdasági kérdéseknek, hogy apodiktiklus választ adni rá szinte lehetetlen. A vita célja volt, hogy minél több érvet sorakoztasson fel a tétel pro, vagy kontra megvilágítására. Padányi filozófiai elmélyedéssel hatolt e tárgyba s a kereszténységet, mint az önzés, a haszonlesés, tisztán a földiekkel törődés ellentétét határozta meg. Mivel pedig azt látjuk, hogy ezek ma még nálunk fő mozgató erők, a keresztény világnézet győzelmét nálunk legjobb esetben is csak útbanlevőnek tekinthetjük. A nagy tetszéssel fogadott előadás után dr. Antony Béla polgármester, mint felkért bíráló mondotta el e tárgyra vonatkozó nézeteit. Előrebocsájtotta, hogy már mint II. éves egyetemi hallgató és akkoriban a Szent Imre Kör titkára, éppen a kör esztergomi vándorgyűlésén értekezett e tárgyról. Akkori előadásából részleteket is olvasott fel. A kereszténységet, mint társadalmi ható erőt jellemezte ós győzelmét abban keresi, hogy a társadalomban mily nyomok mutatják legújabb ós mélyebb hatásait. Egész sorát vonultatta fel a tárgyi érveknek, amelyekkel bizonyítani kívánta, hogy a keresztény kurzus teljes győzelmét ma még nem állapithatjuk meg; a társadalom még sajnálatosan nélkülözi azon jelenségeket, amelyekből a kereszténység győzelmére következtethetünk. Az antiszemitizmusról, a Somogyi-ügyről, a vaggonlakókról, a nemzeti tőke szétforgácsolódásáról tett kijelentései többször tapsra ragadták a hallgatóságot. A győzelemhez vezető utat a felszólaló abban jelölte meg, hogy elsősorban magunkon kell kezdeni a javulás munkáját, az erőket pedig nem szabad szótforgácsolnunk. A szép felszólalást a másik bírálónak dr. Porubszky Géza belvárosi káplánnak megjegyzései követték. Néhány filozófiai meghatározás előrebocsátása után, melyek az előadó fejtegetéseit tudományos szempontból is szabatosan körvonalozták, kifejtette, hogy a kereszténységet sem túlságosan ideális, sem egyoldalúan gyakorlati szemüvegen át nem szabad néznünk. A keresztény világnézet igenis győzött Magyarországon már a kommunizmus alatt, amikor a magyarság felismerte, hogy egyedül a kereszténységhez való visszatérés vezetheti a népeket előre a boldogulás útján. Olyan győzelem, amely a krisztusi eszmék teljes uralmát jelentené minden társadalmi megnyilvánulásban, soha be nem következhetik, mert a kereszténységnek nem a földi, hanem a túlvilági boldogság biztosítása a célja. Az Isten ós felebaráti szeretet, mint e cél elérésére szolgáló egyedüli eszközök a földi életet is jobbá, tökéletesebbé tehetik. A keresztény világnézet, — amennyiben az eddigi destruktiv erők, melyek társadalomjavitó hatásait akadályozták, összeomlottak, •— igenis győzött Magyarországon s most tisztán rajtunk függ, hogy ezt a győzelmet kihasználjuk és szociális-karitativ munkával segítsük megközelíteni azt a társadalmi ideált, amelyért naponta igy imádkozunk: „Jöjjön el a Te országod." A mély tudással, világos logikai okfejtéssel előadott bírálatot hosszas tapsokkal jutalmazta a hallgatóság. A következő felszólalók közül Trinkl dr. a keresztény irányú népnevelés erősbitésót hangsúlyozta, mert a kommunizmust megbuktató föld népe — úgymond — még távol van attól, hogy a keresztény világnézetet a gyakorlatban is érvényesítse. Obermüller szociális alkotásokat vár a keresztény kurzustól, ezt azonban aktákkal nem lehet teremteni. A kereszténység élet s igy mindent, — a közigazgatást is — az élettel kell szorosabb viszonyba hozni. E felszólalásra Palkovics László alispán válaszolt, hangoztatva, hogy a közigazgatás emberei, bármennyire át vannak is hatva keresztényi felfogástól, kötve vannak a törvényben előirt formákhoz. Szerinte a karitatív intézmények vannak hivatva intenzivebb szociális tevékenységre. A nivós vitára Padányi előadó reflektált, majd Hajdú elnök fejtette ki véleményét, mely szerint a kereszténység nálunk már Sz. István király idején győzött ós azóta, bármily csapások érték is e hazát, megsemmisíthető nem volt és nem lesz s a közelmúlt rémuralma is csak arra volt jó, hogy most újult erővel jussunk kereszténységünk ós magyarságunk öntudatára. Az elnök az előadónak és felszólalóknak köszönetet mondva, a tartalmas estélyt ezzel bezárta. M. 0. U. E. A Magyar Országos Véderő Egyesület Esztergomi Főosztályának hivatalos rovata. Helyreigazítás. Tegnapi számunkban tévesen csoport- ós sportbizottság ülés volt hirdetve szombat délután 5 órára a MOVE klub nagytermébe. Nem csoportbizottsági hanem kizárólag sportbizottsági ülés lesz. Uj alapitó tag. Pfluger Ferenc dorogi lakos a MOVE alapitó tagjai közé 1000 koronával belépett. HÍREK. Napirend. Szombaton d. u. 5 órakor MOVE sportbizottsági ülés. Este fél 8 órakor turistaösszejövetel. * P. Bangha Béla előadásai a főgimnázium dísztermében. Az Esztergomi Kath. Kör a felébredt keresztény ós nemzeti szellem öntudatossá tótele ós megerősítése céljából folyó évi március hó 7.-, 8.- ós 9.-én a főgimnázium dísztermében sorozatos előadásokat rendez. Az előadásokat mind a három alkalommal dr. Bangha Béla S. J. fogja megtartani, melyeknek tárgya: „A keresztény ébredós ós társadalmi béke." Az előadások kezdete pontosan d. u. 5 óra. A vasárnapi ünnepélyes megnyitó előadás műsora: 1. Mozart: Oh Atyánk és vezérünk, vegyeskarra. 2. Magyar Requiem a Fertőn. Irta: Mentes Mihály. Szavalja : Sas Gyula. 3. a) Bach: Air. b) Pugnani: Praeludium et Allegro. Hegedűn előadja: ifj. Zsolt Nándor. 4. P. Bangha Béla előadása. 5. Büchner: Ave Mária. Szoprán szólót énekli: Táky Gyuláné, a hegedű szólót játsza: ifj. Zsolt Nándor. A karokat a főszékesegyházi énekkar adja elő. A hegedűszólót Antalffy-Zsiross Dezső zeneakadémiai tanár kíséri. * Az Esztergomi Turista Egyesület folyó hó 6.-án szombaton este fél 8 órakor választmányi ülést tarty mely után a Magyar Király vendéglőben levő Turista-Otthonban a háború előtti években szokásos barátságos összejövetel lesz, melyre az egyesület tagjait ezúton hívja meg az elnökség. * A vármegye hazafias adományai. A vármegye törvényhatósági bizottsága 1000 koronát az erdélyi menekültek részére, 1000 koronát pedig a területvédő liga javára adományozott. * Népakadémia a Legényegyesületben. Az Esztergomi Kath. Legényegyesület f. hó 3.-án este választmányi ós rendezőbizottsági gyűlést tartott, melyen elhatározta, hogy e hó 14., 21. és 28.-án hazafias és vallásos jellegű nópakadómiai előadásokat tart. Előadók: Báthy László prelátuskanonok, Mátéffy Viktor plébános, nemzetgyűlési képviselő és dr. Porubszky Géza belv. káplán, egyesületi elnök. A gyűlés azonkívül örömmel vette tudomásul, hogy az egyesület kebelében az ifjúsági önképzőkör megalakult, majd egyesületi ügyek megbeszélése volt napirenden. * A nemzeti hadsereg felszerelésére a Borászati Egylet 1000 koronát adományozott. Köszönettel nyugtázza Draxler AJajosnó pénztáros. * Közgyűlés. Az Esztergom SzenttamásVízivárosi Kath. Polgári Kör — mint jeleztük — vasárnap, f. hó 7.-én délelőtt fél 11 órakor tartja ez évi rendes közgyűlését, melyre a tagok figyelmét ismételten felhívjuk. * Sikerült előadás a belvárosi olvasókörben. A szerdán, f. hó 3.-án megtartott VII. oktató előadás bebizonyította, hogy ezen előadások kedvesen szórakoztató s egyúttal oktató jellegükkel mind szélesebb érdeklődésre tesznek szert ós a nagyszámú közönség meleg ovációja az egyes előadóknak élénk bizonyságul szolgált arra, hogy a megértő közönség becsüli ós értékeli a szereplők önzetlen művészetét és előadását. Az első számot Hencz Árpád főgimn. tanuló töltötte ki a „Szabadságról" című szép szavalatával. Majd Beriot balletjelenetót játszotta igen szépen Thomas Károly, akit Danko Sarolta művésziesen kis ért zongorán. A műsor fő tárgya ezúttal gazdasági téma volt. A legnagyobb figyelemmel élveztük Szölgyémy Gyula igazgató igen aktuális dolgokról közvetlen modorban tartott előadását s úgy tetszett, hogy ő eltalálta azt a hangot, amelyikkel a faluba visszatérő hadfiak szivéhez közeledni lehet ós kell. Gyakorlati apróbb beállításai valóban szükséges mondanivalók voltak s a rendezőségtől vett értesülésünk szerint Szölgyómy igazgató ismét fel fog kéretni hasznos