ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-02-27 / 47. szám

ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. közel jovo néhány problémája. II. Hol van a pénz? Ha azt mondtuk, hogy Esztergomban van elég pénz, még nem mondtunk valami nagyot, mert nálunk ennek hiánya rendesen a második baj volt, az első a vállalkozási kedv ós alkalomkeresés hiánya. Ilyenformán a pénz is holt tőke és kezelése ma hasonló évszázadok előtt élt apáink eljárásához, akik elásták kert mélyébe, erdő szélébe, hogy az valamikor egy késő unoka szemei előtt vessen lángot. Ma nem igen áshatja el, akinek elégnél is több pénzt adott az Isten, mert a mai pénz legnagyobb része papirosból van. Ami arany, ezüst félre van téve, jól tudjuk, hogy az angyali trombiták szavára sem kerülne mostanában elő, nemhogy egy-két cikk hatása alatt térnének jobb belátásra tulajdonosaik, — ezeket tehát hagyjuk a zacskókban, harisnyákban, ágyak szögletében. A papirpónz azonban nem maradandó, az értékük egy törvénnyel, egy kormányrendelettel semmivé válhat. A bécsi kommunisták egy szép napon „köztulajdonba" vehetik az Osztrák-Magyar Bankot, ha ezer lakat és tizmóteres páncólfal övezi is mint azt a mult nyáron a mi kommunistáink is megkísérelték; az ántánt is ráteheti a kezét — mert attól kitelik már minden •— és még számos mód adódhatik, hogy az otthon nagy summában őrzött bankócsomó egy szép napon értéktelen papirossá váljon. Ma még grófoknál is gazdagabbnak érzed magad, holnap már vagyonod romjain kesereghetsz, mint ahogy az erejére, egészségére büszke legény is hányszor volt a háború alatt egy órán belül a halál martaléka. A pénz otthoni őrzése tehát semmiképen sem alkalmas arra, hogy a jómódban megmaradhassunk. Tudunk esetet, hogy a félredobott gyufától meggyulladt ágyszalmával egy belerejtett nagy vagyon ment veszendőbe s amit eddig csak régi irások meséltek gazdag főurakról, most mellékutcák kiskorcsmáiban is nem egyszer előfordul, hogy egy egyszerű ember bankóval gyújt rá a pipájára. A pénz ilyen őrzése és efajta pazarlása ha másutt talán meg is engedhető, illetve senkinek sem lehet hozzá szava — nagy, halálos bűn Esztergomban, ahol pedig annyiféle helye volna, hogy ezt a várost valamiképen rendbehozzuk, kiemeljük szánalmas helyzetéből. Egy kis vállalkozási kedv mellett ezt a várost Magyarország egyik legszebb, legboldogabb helyévé lehetne tenni, mig ma egyre azon kesergünk, hogy nincs helye Magyarország meg nem szállott részének, ahol a nyomorúság, drágaság, nélkülözés — különösen a legszükségesebb dolgokban — oly nagy volna, mint minálunk. Ha az a sok pénz, amivel most gazdáink nem tudnak mit csinálni s amely ma még hatalmas kincs, de egy fordulatra a Kossuth-bankók sorsára juthat, ügyes forgatással, alkalmas vállalkozás megindításával kerülne igazi rendeltetési helyére, tulajdonosaik mai jómódját állandóvá tehetné s amellett e város számos betegségein, baján segitve lenne. Ezek előrebocsájtása után nem fog ártani, ha egy-két pillantást vetünk arra, hogyan gondolták el háború előtt Esztergomban a jövő kópét — és aztán rámutatunk arra, hogyan kell ma elgondolnunk, ha számot vetünk mindenféle eshetőséggel. (Folyt, köv.) — Az olasz és francia lapok megdöbbenéssel teszik fel a kérdést, hát Németországban nem változott' semmi, hát Németország minden baja s megalázó békéje dacára a régi veszedelmes ellenfél s gyarmatai elvesztéseért máris kárpótolja magát, hogy Oroszországot megszerzi azzal, hogy életre kelti a bolsevizmus alatt kihalt gyárakat, megszervezi a munkát, a földeken modern agráróletet teremt? S melyik rétegének {köszönhet Németország legtöbbet ? Egyszerű munkásainak, akik hazafias önzetlenséggel állottak a munkába, akik nemzeti öntudattól teltek. Vájjon a németek gondolkozása átragadt-e már a magyarra, vájjon gondolkoznak-e már úgy nálunk, hogy a háború ós a bolsevizmus pusztítását teljes erőnkkel helyrehozzuk, hogy azzal is kiérdemeljük a jövő háláját és elismerését ? HÍREK. * Az alispán a Magyar Királyság Pártjának díszelőadásán. A törvényhatósági bizottság Palkovics László alispánt bizta meg azzal, hogy a Magyar Királyság Pártjának díszelőadásán, melyet március hó 10.-én a budapesti Operaházban tartanak, Esztergom vármegyét képviselje. * A szentgyörgymezei Olvasókör közgyűlése febr. hó 29.-én, vasárnap délután lesz a kör helyiségében, de nem 3, hanem 72 5 órakor. * Esztergom vármegye a keresztény magyar egységért. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága csütörtöki közgyűlésén Palkovics L. alispán indítványára a következő táviratot küldötte a nemzetgyűlésnek : „Esztergom vármegye közönsége a mai nagon tartott rendes közgyűléséből kifolyólag a közelmúlt határtalan szenvedéseiben megedzett s a részben még ma is ellenséges megszállástól sújtott fájdalmától megszentelt hazafias lelkesedéssel üdvözli az összeült Nemzetgyűlést s amidőn eredményes működéséhez az Isten áldását kívánja, nem hallgatja el azon mélységes aggodalmai}, amely feltör a szivekből annak láttára, hogy az ország még ma is pártokra szakad, holott soha inkább, mint most volna szüksége a hazának arra, hogy minden fia, mint egy ember megalkuvás nélkül álljon a kifejezetten keresztény ós nemzeti irányeszmók mellé, hogy bennük imigyen egyesülve építsük újjá az otthont a romokon. — Mélységes aggodalommal látja a vármegye közönsége, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjából az egy párttá összeolvadásra indított mozgalom még mindig nem talált a mai nehéz idők súlya alatt sem kellő megértésre és ha ismételve halljuk a másik fél részéről is, hogy a kormányzásra hivatott két párt programmja között nincs eltérés, akkor a mégis meglevő széthúzást a romlatlan vidék a maga őszinteségével ós becsületességével nem képes másban keresni, mint abban a fájdalmas tényben, hogy az ország eminens érdeke fölött ismét úrrá lett az egyéni érvényesülés nálunk mindig túltengő ezerszeres átka, amely pedig csak ujabb tápot nyújthat a lappangó, de feltörni igyekvő destruktiv erőnek. — Ne nehezményezze a Nemzetgyűlés a lelkünk mélyéből fakadó és óvó szavunkat, de áldás .szóles e hazában termékeny talajra csak akkor találhat, ha fiaiban a jóravaló akarás, a kölcsönös megértés, önzetlen szivből és lélekből fakad. — A vármegye törvényhatósági bizottsága nevében: szenkvici Palkovics László alispán." * Böjti beszéd. A vizivárosi plébánia-templomban a nagyböjti beszédek minden pénteken d. u. 6 órakor lesznek megtartva. * Szabó Pista ismét átment a esetiekhez. Az esztergomi államrendőrség tudomására jutott, hogy Szabó Pista volt városparancsnok, akinek furfangos szökéséről szerdai számunkban adtunk hirt, Párkányban van ós nagyokat mulat az ottani Krizsán-fóle vendéglőben. Csányi József h. rendőrkapitány azonnal érintkezésbe lépett a katonai hatósággal, ennek útján pedig a párkányi cseh megszálló csapatok parancsnokával, aki hozzájárult Szabó kiadatásához. A csehek nyomban intézkedtek is elfogatása iránt, Pisti azonban idejében ellépett Párkányból s mint mondották, Bónybe ment egy ottani imerőséhez. A csehek biztosították az államrendőrséget, hogy mihelyt Szabó Pista megkerül, nyomban értesítést küldenek Esztergomba s a helybeli rendőrség oltalmába veheti az egykori vörös Esztergom legjellegzetesebb alakját. * Felfüggesztett tanító. Kerónyi Rezső nyergesujfalui állami tanítót, aki a hajmáskóri kommunista internáltak között van, a kultuszminiszter állásától felfüggesztette. * Nagyszabású kultúrünnepség Szegeden. A Budapesten megalakult Délvidéki Liga a jövő hónapban Szegeden nagyszabású kultúrünnepsóget rendez, melyre az ország minden részéből sokan utaznak le. Az ünnepség két napig tart. Ugyanakkor a Vidéki Újságkiadók Országos Szövetsége Pető Lajos elnöklésóvel sajtógyűlóst tart, amelyen az elnökön kivül Herczeg Ferenc, dr. Steuer G-yörgy államtitkár és még mások beszélnek. * Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága ma d. e. 10 órakor tartotta közgyűlését, amelynek egyik legünnepélyesebb és legfontosabb eseménye volt a nemzetgyűlésnek küldött távirat elfogadása. A táviratot egész terjedelmében lapunk más helyén közöljük. Érdekes pontja volt a közgyűlésnek a vármegyei igazoló bizottság jelentése is. Ugyanis az igazoló bizottság Popper Dezső dr., Katona Sándor dr., Berényi Zoltán dr. vm. tb. tisztviselőknek a kommunizmus alatti működésüket nem igazolta ós a törvényhatósági bizottság éles vita után nevezettek működéséért rosszalását fejezte ki. * Termelni fog a hadsereg. A fővezórsógen azzal a tervvel foglalkoznak, hogy nagyobb területeket zöldségtermesztésre használjanak ki. Ezzel egyrészt azt akarják elérni, hogy a hadsereg zöldség- ós főzelékellátását ne a piacról szerezzék be, amivel megnehezitenók a polgári lakosság ellátását, másrészt hogy a felesleges terményekkel a városok élelmezését előmozditsák. * Az erdészeti főiskolát Miskolcra helyezik át. Felsőmagyarország megapállása alatt a kormány kénytelen volt az erdészeti és bányászati főiskolát Selmeczbányáról elhelyezni. Először Sopronba tették át. Sopron azonban nem alkalmas a főiskola végleges elhelyezésére, mert vidékén sem bánya, sem erdőbirtok nincsen. A