ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-01-13 / 2. szám

nem a szociális bajokat komoly, tudományos alapokon nevelődött okos, tapintatos, előrelátó törvényhozókra kell bizni. Álljanak hát össze a néplélek pszichiáterei, orvosai, patikusai s főzzenek sürgősen gyógyító balzsamokat a beteg társadalom genyes sebeire. g

z< Dr. Sebők Imre. (Jellemrajz,) Sohasem hittem, hogy valamikor az én hivatásom lesz a kétszer fiatalabb és életerősebb, a lángszellemű irót és elsőrendű ifjú magyar tudóst jellemrajzával elparentálnom. A mi kultúránk egéről ismét egy tündöklő meteor hullott le. Legújabb veszteségünk súlyosabb legrégibb bánkódásunknál. A korán elhunyt derék fiatal egyház férfiúra válóban országos érdekű hivatás várt volna a Magyar Sionban az érseki uj tanitókópző és a tanitók árvaházintézetének szervezésével. Mert dr. Sebők Imre ritka szervező erő volt. jDjvek előtt figyelmes szemtanuja lehettem : m kóppen kelt ki a legigénytelenebb csirából a budai oszlop-utcai érseki főgimnázium és internátus fölséges és korszerű eszméje. Akkorán még az ifjú pap a budapesti V. ker. állami főreáliskola mintaszerű hittanára volt, mikor vele közelebbről megismerkednem szerencsém nyilt. Hajnalhasadást hirdetett dr. Sebők Imre legbizalmasabb barátjának, a fenkölt szellemű és szintén európai műveltségű Izsóf Alajos Zászlónk c. korszakos ifjúsági folyóiratának megteremtése. Az alapköveket hasonló szellemű, tehetséges fővárosi hittanár, T. Pelikán Krizsó rakta le Kis Pajtás c. kedvelt gyermeklapjával. Az egyházpolitikai küzdelmek lezajlása után keletkezett akkor, az alkotás korszakában, Budán, olyan igénytelen egyesület, mely évi egykét korona tagsági díjjal a szükséges uj főgimnázium tervét kezdte megvalósítani. Tagjai lettek Vaszary Kolos hercegprímásunk, a kalocsai érsektől kezdve Budapest valamennyi számottevő egyházi férfia, a főurak mellett az egyszerű egyetemi hallgatók, a miniszteri tanácsosok közt a nyiltsisakú fővárosi középiskolai katholikus tanárok s a II. -kerület érdekelt uriközönsége. Mesésen gyarapodott napról-napra az a buzgó társaság. A lelke természetesen dr. Sebők Imre lett, a négy keze pedig két névtelen, de igen derék hittanár, minden honorárium és szokásos -irodai költség nélkül. A több ezer tagu eszményi egyesület rövid idő mulvá már megszerezhette alkalmas telkét és hozzáfoghatott az érseki uj főgimnázium építkezéséhez, mert akkor már főpapságunk és főuraink Mecénásokká váltak. Egész csöndben nyilt meg az első osztály, melynek tanárai középiskolai tanári oklevelet szerzett lelkes hittanáraink lettek, dr. Sebők Imre szerencsés vezérlete alatt. Mihelyt az ifjú tölgy négy gyűrűssé izmosodott, fölépült az első nyilvános budapesti kezdett formája keresztet ölteni és súlyosbodott és nehezedett egyre jobban remegő vállaira. Már az angyalok is pihegtek belé. Ezernyi ezer mázsáját a templomok Istennel beszélgető ércnyelvének nem érezték olyan tehernek, mint azt a felhőkeresztet az Úr vállain. Egyszerre villám hasította át az Eget. Riadtan borult térdre a két angyal s látták állani újfent a keresztet, mint hajdan a Golgotán. Az Úr függött rajta. Kezei, lábai általverve. Vérszin -betűk fónylettek feje fölött a feliraton, nemzetek égbekiáltó bűnei . . . \ . # Állott hát újra a kereszt. Majd megnyílt az Eg és szivárványos fény fogta körül a tájat. Megdicsőült lelkek körülfogták a szenvedő Megváltót, a haldokló harangok szárnyra kelve zengő hangon mondták rég hallgató ajkukkal az imát. Es az Úr mindennap megtette a földön azt az utat, mindennap hazahozva uj keresztjét. Es a harangok is egyre gyűltek . . . Azonban a Hatalom most már elég magasnak találta a testhalmokat, hogy megépíthesse rá dicsőségét hirdető új palotáit ós új templomait. Es rendeztető az ünnepélyeket és világhírű mesterekkel öntetett uj harangokat az eltűntek helyébe. * főgimnáziumi internátus is, melyet keresztatyja Pákócziánum-nsLk nevezett. Dr. Sebők Imre ez időben a főváros legnépesebb főreáliskolájában is folytatta áldásdús hivatását. Ybl Miklós hírneves építőművészünk remek terve szerint épült a mintaszerű Markóutcai állami főreáliskola négy frontra, terjedelmes kertes udvarral, mely télen kitűnő korcso

1 lyázó pályává alakult át. A vasrácsos keritésű középületet műtégláiután, a közönség „vörös ház

unak keresztelte el. A huszonöt tagú lipótvárosi tanári-karhoz tartozott két rabbi hittanár is, kik a kerület benszülött izraelita ifjait ós az óbudai gazdag családokból eredő sarjadékokat kezelték neológ szellemben. A főreáliskola legelső igazgatója volt — nemcsak szószerint — a feledhetetlen emlékű Hófer Károly, Müller József fizikus, a nesztor, Pórszász József mérnök, a mértan tanára, Z&vodszky Adolf, a népszerű rajzológeometria előadója, Pugin Leo a lyoni eredetű francia tanár, Kriesch a germán származású német tanár, Agotha Imre, a kitűnő rajzoló és festő, az intézet rajztanára, dr. Schwicker Brúnó a történet és földrajz tanára, dr. Mangold Lajos egyetemi magántanár, a világtörténet előadója, dr. Ottó József, a hires tornatanár, dr. Borbás Vince egyetemi magántanár, az európai hírű botanikus, a természetrajz mestere, Mendlik Ferenc, a mennyiségtan kiváló tanára és az ifjú Bozzay Zoltán, a mértan modern tanára. Tizennégy tanár alkotta tehát az intézet karának hatalmas törzsét. Nem régen vált meg a főreáliskolától Beöthy Zsolt, kinek az egyetemen, az aosthetikából hallgatója voltam. Mintaszerű magyar irodalomtörténeti tankönyve országossá vált. A református vallásű Beöthy Zsolt azonban sohasem ért rá felekezeteskedni. Alexander Bernát filozófust épen akkor nevezték ki műegyetemi tanárnak, mikor helyébe kerültem, a filozófia, a magyar ós német irodalom tanárának. Izraelita volt Lenkei Henrik kartársunk is, a ki a német nyelvet tanította és pompás verseket rögtönzött napi élcein kivül. Váradi Antal akkor „robotolta le utolsó évi tanári szolgálatát. A kiváló költő és iró szintén a magyar irodalmat adta elő, de már nem tartozott az oszlop-utcai oszlopokhoz, habár remek katholikus költeményeket is teremtett. A kenetes modorú Bodnár Zsigmond, az aposztata, szintén egyetemi magántanár volt és előadásait szintén hallgattam. A magyar irodalomtörténet tudósa azonban olyan sajátszerű törvényeket hirdetett, melyek majdnem fölemésztették csillaghegyi villáját. Érdekes egvéniség volt a szepesi luteránus dr. Thaisz Gyula, a francia nyelv hivatott tanára és gyakorlati tankönyv irója. Bimbóhegyi villájában gyakran meglátogattam a vidám ós jólelkű kollegát. A rokonszenves Beke Manó, a jeles matematikus tanár, mint Mendlik F. legkitűnőbb tanítványa került mestere társaságába, a tanári karba. Mielőtt egyetemi tanár lett, épen olyan hamarosan kikeresztelkedett, mint a szeretetre méltó, fiatal történettudós kartársunk Angyal Az új határban gazdag televény. Vérvörös szemet érlel a búza, piros színe szinte kiált a pipacsnak. A földszülte kis mezei harangvirágok is felöltöztek ünnepi díszbe ott az apró faluk elpusztított fatemplomai körül, hova uj harang még rá ér kerülni ... • És már búvik a nap a Hatalom égig érő palotái mögül és áll az új remekmű az Érőszak dicsőítésére. Jelt vár az új harang a kondulásra, de csak néma marad a mestermű mindahány. Ércnyelve hangtalan pattan vissza a néma falakról. Hivatják az alkotó mestert, a művészt is, — hiába. Csak az Ur harangjai, a kis harangvirágok csilingelnek majd az új határszéleken, amint búgó zokogással altatgatják lágy esti szól nyomán a jeltelen sírban nyugovókat. És áldott permeteg hull rájuk, az Úr könnye, sírva a siratokkal, önlelkén és a tiszta lelkiismeret olajágával legyezgetve, ringatva el a kemény ágyon fekvő árván maradottakat. Bibor ágyán álmatlan fekszik a Hatalom. Néma harangok süket szavát körülfogja a köd, mely millió sóhajtásból ereszkedik alá s végtelen éjjelek meghozzák hömpölygő véróceánon egyenként az Úr keresztjeit újra ós újra, vonagló testek ezrejével . . . Dávid, ki szintén Beöthy Zsolt tanári karába emelkedett. A német egyetemeken járt dr. Reichenhaller Kálmán, a soproni luteránus, a legmarkánsabb szókimondó, vegytani tanár volt Magyarországon. Tankönyvei hasonlóan páratlanok. Reiff Jakab, a bibliai korszak szelid típusa, Lutter Nándor tankönyveit adogatta ki folytonosan javított kiadásban és éjjel-nappal gyűjtögetett az ifjúsági segitő egyesület javára. Ilyen változatos milieube csöppent dr. Sebők Imre, a kit azonban csakhamar megbecsültünk. Mikor dr. Sebők Imrét teljesen lefoglalta a szerény kis bimbóból fejlődött rózsabokor intézete, még akkor is megmaradt a mi főreáliskolánkban az ő üdvös hatása, mert a viruló Regnum Mariánum lelkes tagjai már zászlószentelést értek meg. Akkor boldogabban indultak tanáraik vezetésével a Váci-köruton a templomba, saját szeplőtelen, hófehér lobogójukkal. Következetesen jellemezte dr. Sebők Imre igénytelenségét az a szokatlan szerénysége, hogy soha, de soha nem kérte az állam pártfogását ismeretei gyarapítására. Nevezetes földkörüli utazását, a Földrajzi Társaság útiköltsége tette lehetségessé. Egy évi szabadságot azonban inkább kiutalt neki az állam. Példás, sőt eszmén}^ pap volt elsősorban, mert hivatását szentnek tartotta, azért maradt örökké hű az ő keresztnevéhez. Színmagyar iró, a kit nem mételyezett meg a lipótvárosi zsurzsargon sem, mert azt messzire kikerülte. Európai műveltsége sohasem tántorította el erkölcseitől. A legmodernebb eszmék sem ártottak neki. Szívesen üdvözölték a legelőkelőbb körökben, a szeretetreméltó ós szellemes fiatal tudós azonban, sohasem keresett seholsem protekciót. Megválogatta bizalmasabb társaságát. De nem vetette meg a cinikusokat vakmerő szótáruk miatt. Inkább sajnálta az atheistákat, tehát azokat nem legyőzni, hanem csak meggyőzni akarta. Kínából remekül cizellált bronzhamutartót és Tokióból japán Íróeszközt hozott nekem emlékül sok ezer kilométeres útjáról. Meleg hangú dedikációval értékesítette uj könyvét. De hiába kértem arcképet. Akárcsak az apáca, legföljebb kedves növendékei csoportjában jelent meg fényképe. Jellemzetesek voltak dr. Sebők Imre szabad előadásai a Földrajzi Társaság gyűlésén. Az óriási tömeg láttára a hallgatag tudós szelid mosollyal foglalta el katedráját és minden elfogultság nélkül, otthoniasan és keresetlenül meghódította hallgatóit. Ilyenkor álmatag hangja egyszerre csak meglepően ércessé vált, merengő szempárja lobbot vetett és ihlettel varázsolta világtapasztalatait álmélkodó közönsége lelkébe. Ilyenkor mindenki elragadónak tartotta dr. Sebők Imre hatalmas előadását. Mindezek a hevenyészett jellemvonások most az ón kegyeletem ós szeretetem legrejtetteb szivkamrájából, bizonyos megilletődéssel osonnak ki. Mindamellett olvasóim megokoltnak fogják találni azt a jelzőt, mellyel a ritka szép tehetségű, igazi és keresztényi szelidségű, tősgyökeres magyar és mégis európai műveltségű fiatal tudósunkat lángszelleműnek neveztem. A világrenditő háború azonban megrendítette a fiatal egyházi fórfiú lelki egyensúlyát, mikor nyugodt otthonát ós békés kulturmunkáját táboripap szolgálattal cserélte fel. A ki az egész világot megismerte, megakarta vitézeink lelkivilágát is ösmerni a hadak utján. A Kárpátok közt végezte lelkiatyai és hazafias háborús kötelességeit. De ugyanott meg kellett ismerkednie a hadjárat összes fáradalmaival, nélkülözéseivel és szenvedéseivel is személyesen. Látta a háború fúriáiból a repülő szörnyetegeket, a mérges gázokat és megsínylette a téli időjárás rettenetes zordságát. Utolsó esztergomi levelében még arról értesített, hogy a 26-osok harctéri érdemeiről külön könyvet rendez sajtó alá. A harctéren szerzett makacs bélhurutja azonban annyira kifogott rajta, hogy már semmiféle orvosi kezelés sem fogott ki baján. Nem fog tehát túlozni dr. Sebők Imre életirója, ha azt állítja, hogy a harctéren elesett hősök halálához hasonlít az ő elmúlása is. Szenvedéseit mindvégig hősi megadással tűrte, mig nemes és tiszta lelke a legtisztább régióba föl nem szállott. És akkor hullott le a mi kultúránk egéről egyik legfényesebb ós legkedvesebb csillagunk. Dp. Kőrösy László.