ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-05-12 / 19. szám

Az érdemes, munkás életű lelkész az operáció után még félnapig élt, felvette a haldoklók szentségeit s nagy fájdalmak között elhunyt f. hó 6.-án életének 56., áldozópapságának 32. évé­ben. R. i. p. * Főegyházmegyei hirek. Manninger Károly visegrádi adminisztrátor csolnoki plébánossá ne­veztetett ki. Dr. Bándl Ervin Ipolyfödémesen lett plébános. Czintula Ágoston ny. ispáczai plébános elhalálozott életének 72. évében. 1870­ben szentelték áldozópappá. R. i. p. * Eljegyzés. Dr. Zsiga János tartalékos huszárhadnagy, vármegyei árvaszéki jegyző, ki 16 hónapi romániai hadifogság elszenvedése után •nemrég tért vissza Esztergomba, f. hó 4-én el­jegyezte Cselka Margitkát, Cselka János főkáp­talani uradalmi intéző leányát. * Konkurzus. Az esztergomi főegyház­megye kötelékébe lépni szándékozó ifjak felvé­teli vizsgálata a jelen 1917/18. tanév végén, jú­nius hó 19-ón fog az esztergomi papnevelő-inté­zetben megtartatni. A pályázó ifjak a felvételt megelőző napon, vagyis június hó 18-án reggel 8 órakor tartoznak az esztergomi papnevelő-inté­zetben beiratkozás és orvosi megvizsgálás végett megjelenni ós a következő okmányokat maguk­kal hozni: 1. a mult iskolai évről szóló bizonyít­ványukat, 2. keresztlevelüket, 3. bórmalevelüket, 4. a szülők házasságlevelét, 5. az illetékes hit­tanárok és plébánosok ajánló leveleit. Azon if­jak, kik az esztergomi főegyházmegye területén kivül, más egyházmegyében születtek, vagy — jóllehet az esztergomi főegyházmegye területén születtek, — mégis tiz éves koruk óta fél éven túl más egyházmegye területén tartózkodtak, kötelesek a származási, illetőleg a tartózkodási hely egyházmegye hatóságától erkölcsi bizo­nyítványt felmutatni. Legcélszerűbb, ha ezen •erkölcsi bizonyítványt az ifjak a plébánia-hivatal utján kérelmezik az illető egyházmegyei ható­ságtól. A felvételi vizsga tetszés szerinti magyar -szavalatból és latin auktor fordításából áll. Felvételre csak oly óptestű és egészséges ifjak számithatnak, kik a gimnázium IV-ik vagy felsőbb osztályait jó sikerrel végezték s kiket erkölcsi viseletük ajánl. Kívánatos, hogy a fő­iegyházmegye területén használt nyelvekben (né­met, tót) is jártasak legyenek. A felvételi vizs­gálat tartama alatt a szegényebb sorsú tanulók ingyenes szállást ós ellátást kapnak a papnevelő­intézetben, ha ezért legkésőbb június hó 10-éig .az intézet kormányzóságához levólileg folyamod­nak. Azon ifjak, kik katonai szolgálat vagy közlekedési akadályok miatt a felvételi vizsga napján Esztergomban személyesen meg nem je­lenhetnek, folyó évi június hó 18-áig írásban terjesszék elő (cim: Főegyházmegyei hivatal, Esztergom) kérelmüket a fent jelzett okmányok­nak és azonfelül a tiszti orvos által kiállított egészségi bizonyítványnak csatolása mellett. Akik a felvételi vizsgálat napja — június 19-ike után tesznek érettségit, későbben is bármikor kórhe­tik fölvételüket akár személyesen élőszóval, akár írásban a kivánt okmányok csatolása mellett. * A képviselő-választói névjegyzékek közszemlére való kitétele ügyében a város pol­gármestere, mint a központi választmány elnöke hirdetményt bocsátott ki, mely szerint Eszter­.gom szab. kir. város, mint önálló választókerület 1919. évre érvénnyel birandó ideiglenes névjegy­zéke 1918. évi május hó 16-tól június hó 14-ig a városi kiadóhivatalban közszemlére kitétettek •és ott naponként délelőtt 8 órától 2 óráig bete­kinthetők, illetőleg köznapokon délután 2 órától 6 óráig ugyanott lemásolhatók. Az ideiglenes névjegyzék ellen saját személyét illetőleg bárki felszólalhat. * Közigazgatási bizottsági ülés. Eszter­gom vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 8-án Palkovics László h. alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen a szokásos havi jelentések -elhangzása kapcsán két érdekesebb felszólalás törtónt. Mindkét esetben dr. Fehér G-yula prae­latus, bizottsági tag szólalt fel. Egyik felszóla­lásával hírrovatunk elején foglalkozunk, a má­sikról e helyütt kívánunk hirt adni. Dr. Füves Károly komáromi kir. ügyész havi jelentése után dr. Fehér Gyula kérdést intézett a kir. ügyész­hez s felvilágosítást kért, hogy mi az oka an­nak, hogy Bártfay Géza esztergomi lakos, ki sajtó utján elkövetett zsarolás, becsületsértés és rágalmazás vétségéért már több izben jogerősen el lett ítélve, ezen büntetéseiből még egyet sem ült le s a kirótt fogházbüntetés elszenvedése helyett tovább folytatja idehaza nyugtalanító munkáját, holott az apró vétkeseket elcsípik és lecsukják, a nagyobbak pedig folytonos ki­vételes kedvezményt élveznek a törvény szigora alól. Ez az eljárás — úgymond, — megrendíti az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hi­tet s önkénytelenül azt a gondolatot kelti, mint­hogy vagy terror alatt állanak azok, kiknek kö­telessége volna az Ítélet végrehajtásáról gondos­kodniuk, vagy hogy a becsületükben sértett pol­gárok rovására szívességet gyakorolnak. Dr. Fe­hér Gyula kérte a kir. ügyészt, hogy hasson oda, miszerint felvilágosító jelentósével az igaz­ságügyi kormány ezeket a lehetetlen állapotokat reparálja s e törvényszék Ítéleteinek szerezzen érvényt. Javasolta egyben, hogy a közigazgatási bizottság is támogassa ily irányú felterjesztésé­vel a kir. ügyésznek ez ügyben teendő jelenté­sét és segítse elő az igazságszolgáltatás meg­nyugtató rendelkezéseinek érvényesülését. Dr. Füves Károly kir. ügyész igen szimpatikusán s behatóan világította meg a felszólalásra adott válaszában azt a viszás helyzetet, mely ebben az ügyben az Ítélet végrehajtása céljából kiadott rendelkezései alkalmából minden egyes esetben felmerült. Bártfay terhére jogerős Ítélettel eddig 10 hónapi fogházbüntetés rovatott ki s hat ügy­ben folyik ellene bűnvádi eljárás. A perrendtar­tás értelmében a kir. ügyésznek joga van 2 hó­napi haladékot adni, melyet az igazságügymi­niszter rendszerint 6 hónapra szokott kitolni. 0 maga részéről már ismételten beidézte Bártfayt fogházbüntetésének megkezdésére, de mindenkor az utolsó pillanatban igazságügyminiszteri táv­irati rendelkezésre fel kellett függesztenie az Íté­let végrehajtását. Tudakozódásaira azt a választ kapta, hogy Bártfai szabadonbocsátása, mivel lapjában jótókonycélu gyűjtéseket folytat, köz­érdek. Bártfai esztergomi működését ő maga is közveszélyesnek minősiti becsületsértő cikkkei miatt, melyeket a háborús időben szükséges köz­megnyugvás ellenére közhivatalt betöltő egyé­nek ellen ir s ezért megígérte a kir. ügyész a bizottságnak, hogy újból részletesen tájékoztatni fogja az igazságügyminisztert Bártfai „közérdekű" tevékenységéről. A közigazgatási bizottság is ki­mondotta, hogy a kir. ügyész véleményes felter­jesztését külön feliratában is támogatni fogja. * Májusi szónokok voltak eddig a vízivá­rosi zárdatemplomban tartott ájtatosságon: dr. Robitsek Ferenc prelátus-kanonok, dr. Drahos János, dr. Tóth Kálmán, dr. Meszlényi Zoltán, Perger Alajos, dr. Kiss Károly, Blaskovich Piacid, dr. Török Mihály, Rolkó Béla, dr. Pécsi Gusztáv, dr. Mattyasovszky Kázmér és dr. Kiss Károly. * Kérelem a madarak és fák napja tár­gyában. A Néptanítók Lapja folyó évi április hó 25-én megjelent 17. számához mellékletként csatoltatott a madarak ós fák napjának megtar­tásáról szóló 1918. évi jelentés. Midőn Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága és kir. tan­felügyelője az iskolák helyi hatóságainak és taní­tóinak figyelmét felhívja, kéri nemcsak a jelen­téseknek folyó évi június hó végéig a kir. tan­felügyelőhöz leendő beterjesztését, hanem a községek elöljáróságai és minden természet bará­tok szives figyelmébe is ajánlja az országos állat­védő egyesület azon nemes törekvését, mely a madár és fa védelem mellett az általános állat és növény védelem széleskörű elterjedését és gyakorlati alkalmazását célozza. Ha valaha, ugy most van szükség a lelki élet szelídebbé tótelére ós a többtermelés sikeres eredményének bizto­sítására. A természet szeretése szelíddé, nyugottá teszi a lelkeket, a növény és hasznos állatok védelme pedig életünket biztosítja a megélhetés nehéz kérdésében. * A szentkereszti búcsú. Péliföldszentke­reszten mult vasárnapon volt a templomi búcsú­vasárnap, mely alkalommal Esztergomból is igen sokan zarándokoltak el a kedves búcsújáróhelyre. A belvárosi plébániatemplomból reggel V26 órakor indult a processió, melyet Német István segéd­lelkész vezetett s melyen igen sok hivő vett részt. Az esztergomiak a búcsújáróhelyen szent beszédet és ünnepi szent misét halgattak, majd a mise vé­geztével az Oltáriszentség elővitele mellett kör­menetet tartottak. * Károly király gyermeknyaraltatása cimen megindult mozgalom szervezői mintegy 20.000 fővárosi s környékbeli szegény munkás gyermeket küldenek az ország egészséges vidé­keire ez évben is nyári üdülésre. A napokban érkezett meg a belügyminiszter értesítése Esz­tergom vármegye alispáni hivatalához, hogy az akció Esztergom vármegyében 475 ilyen szegény munkásgyermeket óhajt elhelyezni hat heti nya­ralásra. A gyermekek július 1—15. közt érkezné­nek meg. Á belügyminiszter abbeli reményének ad kifejezést, hogy a hagyományos magyar ven­dégszeretet még ebben a nehéz időkben is szí­vesen fogadja vendégül a szegény proletár­gyermekeket. * Nyugtázás. Az Esztergomi Főkáptalan a sebesült katonák javára 100 koronát volt kegyes az Oltáregyesülethez küldeni, mit e helyütt is hálásan nyugtáz özv. Reviczky Gáborné oltár­egyesületi elnöknő. * Szabadságos katonák élelmezése. A közélelmezési miniszter rendeletet bocsátott ki, amely szerint a szabadságra hazaérkező katonák liszttel, cukorral stb. a polgári lakosság számára megállapított fejadag szerint a törvényhatóságok által látandók el. Ily egyéneknek szabadságolási okmányaik felmutatása ellenében szolgáltatandók ki az élelmiszerjegyek, de csakis a szabadság tar­tamára; hogy a nevezett meddig van a tör­vényhatóság által ellátva, a szabadságolási ok­mányra reávezetendő. * A M. F. T. R. uj hajójáratot indit Buda­pestről—Szegzárdra. Több izben hallottuk okul felhozni, jhogy a Budapest—Dömös közti hajó--* járatokat csupán azért nem terjeszthetik ki Esz­tergomig, mivel a társaság hajóparkja nem ren­delkezik elég hajóval a forgalom lebonyolítására s ezért nem kaphatja meg a természetbeni kin­csekben s történelmi érdekességekben bővelkedő primás székhely a turisták által annyira kivánt Dömös—Esztergomi meghosszabbítást, ellenben Szegzárd uj hajójáratot kap. Ugylátszik Eszter­gomnak ezt a régi óhajtását már a M. F. T. R. •—a turistáknak még eddig utolsó reménysége sem valósítja meg. * Bertalan Vince síremlékére az „Eszter­gom-járási rk. Tanítói Kör", melynek az elhunyt tanférfiú hosszú időn át elnöke volt, a következő adományokat gyűjtötte: Esztergom városi tanítók adománya 55 kor., dr. Fehér Gyula 100 kor., Dedek Crescens Lajos 100 kor., dr. Machovich Gyula 50 kor., dr. Kohl Medárd 20 kor., Schif­fer Ferenc 20 kor., Kanter Károly 20 kor., Má­téffy Viktor 20 kor., Számord Ignác 20 kor., Brühl József 10 kor., dr. Robitsek Ferenc 10 kor., Perger Lajos 10 kor., X. Z. 6 kor., N. N. 5 kor., D. J. 2 kor v Nagy Róza 2 kor. Össze­sen 450 korona, mely összeget a fenti tanítói kör pénztárosa a Kath. Tanügyi Tanács felhí­vása értelmében dr. Zelliger Vilmos kezeihez küldött Budapestre. * Barsvármegye fogadalmi ünnepét f. hó 3-án ez idén is a szokásos fénnyel ülték meg Garamszentbenedekben. A vármegye tisztviselői karából dr. Persay Ferenc tisztifőügyész, dr. Ordódy Vilmos főjegyző, dr. Rajczy Géza fő­szolgabíró, Gasparecz Béla főispáni titkár, Tom­csányi János kir. tanfelügyelő stb. jelenjek meg. Beniczky Ödön és Szmrecsányi György főispá­nok táviratilag üdvözölték a vármegye közönsé­gét, sajnálatuknak adva kifejezést afölött, hogy meg nem jelenhettek. A körmenetet s ünnepi sz. misét Novotny "János barsthaszári esperes végezte a nagy számban összegyűlt papság se­gédletével. Az ünnepi sz. beszédet Pivarcsi István fogimn. hittanár tartotta. Az ünnepség végezté­vel az egybegyűlteket régi szokás szerint a plé­bános látta vendégekül. * Felvétel az esztergomi rk. tanítóképző­intézetbe. A jövő tanév első évfolyamára oly éptestű, ép érzékszervekkel biró, egészséges tanu­lók vehetők fel, akik a tanítói pályára alkalma­sak s akik a folyamodás évének június havában 14-ik életévüket már betöltötték s ugyancsak e hónapban 18 évnél nem idősebbek és akik hite­lesen igazolják, hogy a polgári iskolának, reál­iskolának, gimnáziumnak négy alsó osztályát sikeresen elvégezték. Megokolt esetben az egyházi főhatóság 18 évnél idősebbnek felvételét is meg­engedheti. Akik a felvétel alapjául szolgáló bizonyítvány tanúsága szerint valamely tárgyból fel voltak mentve, e tárgyból felvételi vizsgát tartoznak tenni. Az első évfolyamra 40 tanuló vehető fel. A felvétel folyamodás utján történik. A folyamodvány május 31-ig az intézetigazgatójához' nyújtandó be, s a biboros-hercegprimás úr Ö Főmagasságához cimzendő. Mellékletei: 1. ke­resztlevél, 2. iskolai bizonyítvány a megelőző iskolai évről, és a folyó iskolai évi félévi érte­sítő. (A tanév befejeztével az év végi bizonyít­vány okvetlen beküldendő.) 3. Egy évnél nem régibb keletű hatósági orvosi bizonyítvány arról, hogy a folyamodó ép testű, ép érzékszervű, egész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom