ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918
1918-12-01 / 48. szám
uj, demokratikus, az egyenlő elbánás elvét, a munka becsületét hirdető kormánytól. Most minden ember az alispán, vagy a polgármester polgártársat keresi, ha kevés a cukorja, vagy sok a baja. Lejjebb szóba sem állnak. S nemde, a vezetőtisztviselőknek nem az a hivatásuk, hogy minden liter petróleumért külön tárgyaljanak a felekkel. S nemde, azt sem lehet a mai időkben mondani, hogy ilyen ügyekben senkit sem fogadnak ? . . . Hát igy fog összeroppanni, ebbe fog belefúlni a közigazgatás. Sürgős kötelessége a kormánynak, hogy a közigazgatás tisztviselőinek vállairól levegye a fölös ós odiózus terheket, mert ha összemorzsolódik a fundamentum, ledől a palota is. Az alakulóban lévő politikai pártok vegyék fel programmjuk legelső pontjául a közigazgatás tehermentesítését s a közigazgatás tisztviselőinek nagyobb megbecsülését. Az alispán körútja. A közrend viszonylagos helyreálltával Palkovics László alispán személyesen is be fogja járni vármegyéje községeit, hogy részben a közigazgatás szabályos menetét ellenőrizze, részben, hogy az esetleges panaszokat meghallgassa. Első útjában Bajna, Nagysáp, Epöl községeket látogatja meg. Az Esztergomi Nemzeti Tanács népes keddi ülésén dr. Katona Sándor elnök mindenekelőtt beszámolt az eddigi határozatok mikénti végrehajtásáról, majd felolvasta az Esztergomi Népszavának a Nemzeti Tanácsot és elnökét sértő közleményeit, melyekkel szemben a jelenvoltak a lap eljárását elitélték, az elnököt pedig teljes bizalmukról biztosították. A közleményekkel az esztergomi szociáldemokrata párt jelen volt tagjai sem azonosították magukat. Hoszszabb megbeszélés tárgyát képezte Schrank Béla nemzeti tanácsi tagnak egy esztergomi borértékesitő szövetkezet megalakítására vonatkozó indítványa. Az esztergomi laktanyák- és kórházakban levő közvagyonnak elkaílódásáról határozott panaszok érkeztek a Nemzeti Tanácshoz. Erre vonatkozólag határozatba ment, hogy egy három tagú küldöttség megy le a hét folyamán (csütörtökön) a hadügyi kormányhoz és azonnali intézkedést kór ezen értékek megmentésére. A diákőrség ideiglenesen beszüntetvén közhasznú működését, Jukus János ós dr. Frey Vilmos méltatták meleg szavakkal az esztergomi diákoknak a forradalom esztergomi eseményei alatt szerzett nagy érdemeit. A Nemzeti Tanács eme érdemeket jegyzőkönyvében is megörökítette. Vitái István indítványára az ülés elhatározta, hogy felir a kultuszminiszterhez a leszerelt és hivatásukhoz visszatért tanitók beszüntetett illetményeinek rendelet utján való folyósítása ügyében. Bővebb megbeszélés folyt egy Esztergomban meggyökeresitendő politikai párt szervezéséről is, melyre vonatkozólag a központtól kér az elnökség irányítást. Több uj tag felvétele után kimondatott, hogy az ülésekről háromizben igazolatlanul elmaradó tagok a Nemzeti Tanácsból törültetnek. Propaganda-előadás. Az Esztergomi Nemzeti Tanács első propaganda előadása szépszámú közönség jelenlétében folyt le vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében. A hallgató közönség soraiban különösen nagy számmal láttuk a földmives és iparos polgárokat annak élénk bizonyságául, hogy városuk eme két nagy társadalmi osztályában megvan a hajlandóság az uj korszak diadalra jutott eszméinek megértésére- és szívesen vesz majd részt ezután is a nemzeti tanács hasonló előadásain. Az első előadás szónoka, dr. Katona Sándor, a vármegyei és városi nemzeti tanácsok elnöke, ez alkalommal a köztársaság és a monarchia közti külömbsóget fejtegette. Foglalkozott hazánk jelen nehéz állapotával is és azon megnyugtató reményének adott kifejezést, hogy a magyar haza mostani állapotából területi sértetlenségében kerülhet ki, ha a nemzet összetartás és munkakedv által államföntartó erejének bizonyságát szolgáltatja. Rámutatott Oroszország példájára, amely a forradalom elején szintén számos apró részre szakadt, de máris belátta, hogy ha egységben marad, jó törvények mellett jobban boldogulhat. A nagy hatást keltett beszédet hálás óljenzóssel fogadta a fellelkesült hallgatóság. A Földmives Tanács. Az Országos Magyar Gazdaszövetség felhívást intézett a vármegyék gazdasági egyesületeihez, hogy alakítsák meg vármegyónkint, illetve községenkint a Földmivelők Tanácsát. Az esztergomi szervezet megalakítása céljából az esztergomi földmivesgazdák és földmivesmunkások vezetőemberei vasárnap délután 4 órakor igen népes értekezletet tartottak a városházán. Az értekezletet Szölgyémy Gyula igazgató-tanitó nyitotta meg s azt ajánlotta, hogy a közbizalom megnyilatkozásául kérjék fel az elnöki szék elfoglalására Hajdú István primási jószágigazgatót. Hajdú István az elnöki székből röviden vázolta azokat a fontos érdekeket, melyek a földmivesek ilyen cólu szervezkedését szükségessé teszik. Szölgyémy Gyula a tömörülés fontossága mellett a legsürgősebb tennivalók csoportosítását, a Földmivelők Tanácsa működési irányelveinek megállapítását s a vidéki, falusi szervezetek részére való megküldését ajánlja. Az értekezlet a felszólalásokat s javaslatokat elfogadván, megalakította Az Esztergomi Földmivelők Tanácsát, melynek elnöke Hajdú István, alelnöke Horváth Mihály, jegyzője Szölgyémy Gyula lett. Az esztergomi gazdaközönség a további dolgok megbeszélésére ma délután á órakor ismét összejön a város tanácstermében. Jegyzőválasztás Bényben. Fekete Rezső h. főszolgabíró csütörtökön f. hó 28-án tartotta meg az öt hónap óta;üresedósben levő bényi jegyzői állás betöltésére a választást. A számos pályázó közül a választók Sztojkovics Szaniszló helyettes jegyzőt választották meg, aki öt havi helyettesi működése által a közbizalmat kiérdemelte, ugy hogy a mai válságos s a községi jegyzőkre épen nem kedvező időben a választóközönség osztatlan bizalma nyilvánult meg az egyhangú választásban. Szociális munkánk. Keresztényszociális programm. Hosszú, kimerítő, 41 pontban foglalja össze a ker. szoc. néppárt programmját. Mintha uj szellem áradna a sorokból, oly megkapó minden sora. Beszédes. Számol az uj idők uj gondolataival s felveszi gazdag programmjába. Politikai része a népjogok alapjára helyezkedik. A nemzet'igazi akarat-megnyilvánulását keresve — a kisebbségi képviseletet biztositó aránylagos választást sürget. (1. pont.) A nép szavát minden nagyjelentőségű aktusnál érvényesíteni akarja. (2. pont.) Külügyi kérdésekben a népek szövetsége, a diplomácia parlamenti ellenőrzése alkotiák programmját. Vallás-erkölcsi téren a lelkiismereti szabadság hive. Az egyházak belügyeit — vagyoni ügyeit is — az autonom egyházak kezeljék. Gazdasági kérdésekben a helyes földbirtokpolitikát vallja. Parcellázandók a hadi nyereségből vásárolt, idegen állampolgár tulajdonát képező birtokok, latifundiumok, hitbizományi, egyházi és községi birtokok. Súlyt helyez a kis iparra, kereskedelemre. Szellemi életünk munkásainak anyagi és szellemi emelése, ipari munkásaink higiéniai, közegészségügyi ós kulturális igényeinek kielégítése egészíti ki ós teszi teljessé a programmot. Nagy perspektíva! Gyönyörű jövő. Hiszszük, hogy sok lelket fog megragadni. Még viszszatérünk reájuk részletenként is. Most csak azzal fejezzük be megjegyzésünket: „Hogy pedig mindezek a nép javára mielőbb megvalósuljanak, kívánjuk a népakaratot kifejező és a népuralmat biztositó nemzetgyűlés mielőbbi megválasztását és az alkotmányos élet újra való felvételét." Sajtóvasárnap. Az esztergomi főegyházmegyóben minden év advent első vasárnapján, illetve december első vasárnapján tartják meg a sajtóvasárnapot, mikor is a főegyházmegye összes templomaiban gyűjtenek a kath. sajtó céljaira. A sajtóért folytatott küzdelemben korszakot zárhatunk, mert minden rétegen áthatolt a nyomtatott betű hatalmának megismerése. A közelmúlt egy tünei menyes lendülete, a „Központi Sajtóvállalat" megalapítása bizonyítja, hogy mindenütt felfogják a kath. sajtó jelentőségét és az ország katholikus népessége átérzi a reá háruló feladat nagyságát. A Katholikus Sajtó-egyesület a mostani, — kilencedik sajtóvasárnapon is bátran számit arra a megértésre, amellyel eddig is találkozott és bízik abban az áldozatos felfogásban, mely felhívását minden esztendőben fogadta. Teljes reménységgel fordul ismét a katholikus hívekhez, akik bizonyára nem mennek el rideg elzárkőzottsággal a templomi persely mellett, vagy nem engedik üres kézzel távozni azt, aki az egyesület gyüjtőivével kopogtat az ajtaikon. A mezítlábas hadiárvák. A mezítlábas hadiárvák már cipőben járnak. Felruházta őket a jótékonyság, a felebaráti szeretet melege. A hidegtől kékre meredt lábaikra meleg takarót borított az áldozatos jótékonyság s lehetővé tette, hogy ezek a szegény gyermekek továbbra is élvezhessék a társadalom szeretetét a napközi otthonban. A Bottyán-utcai napközi otthonban f. hó 25-ón osztották ki a hadból hazatért katonák gyermekei s a hadból többé vissza sem tért hősök árvái közt a „mezitlábas hadiárvák u részére indított gyűjtésből vásárolt ruhanemüeket. Nyolcvan pár fatalpú bőrcipőt, tizenegy öltözet fiúruhát s három leánytélikabátot osztott szét a felügyelőbizottság képviseletében özv. Marosi Józsefné a hölgybizottság elnöke. A fenti ruhanemüek 4220 koronába kerültek. A gyűjtés eredményéről az akció teljes befejezése után fogja közzétenni nyilvános elszámolását a felügyelő bizottság. Hadirokkantak és hadiözvegyek szervezkedése. Folyó hó 26-án délután 3 órakor a Hadirokkanták, Sérültek, Özvegyek és Árvák Országos Szövetsége esztergomi fiókjának megalakítása ügyében gyűlés volt a vármegyeházán Kopácsy József rokkant százados elnökletével. A szervezkedés szükségességét és célját Szokob János ismertette, mely után az előkészítő bizottság javaslatára megalakították a 15 tagu választmányt, melyben 5 hadi özvegy, 5 tiszt és 5 legénységi állományú katona foglal helyet. Az ügyet ideiglenesen De Pott Gusztáv százados, Brutsy Pál hadnagy, Fleischer Sándor és Zámbó István leszerelt katonák intézik az egész vármegyére kiterjedő megszervezés • befejeztéig. Napközi gyermekotthonaink támogatása. Az Esztergomi Főkáptalan 1000 korona rendkívüli adományt volt kegyes a katona-árváink javára fentartott napközi gyermekotthonaink költségeire utalványozni. Az ötödik éve működő ezen intézményeinket tisztán közadakozásból tartjuk fenn ós hogy ez igy sikerült, azt jórészt a Főkáptalan ós nemesszivü, hazafias tagjai áldozatkészségének köszönhetjük, miért kötelességemnek ismerem, hogy ezen nagylelkű támogatásért bizottságunk hálás köszönetét tolmácsoljam. Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató, a Segélyező bizottság pénzkezelő elnöke. HIREK. * Közélelmezési kormánybiztosunk a cselédjeiért. Jankovits Besán Endre veszprémmegyei gic-i földbirtokos, Esztergommegye volt közélelmezési kormánybiztosa elhatározta, hogy minden, nála szolgálatban levő nős cselédjének, akár a háborúban, akár az itthoni munkában szereztek rá érdemeket, birtokából öt hold földet ad teljesen ingyen. A nőtlen és hazatért katonák szülei szintén öt hold földet kapnak és a fiuk részére külön egy holdat. Amikor a fiu megnősül, külön megkapja még a négy holdat. A mostani idők szellemét megértő demokratikus gróf imhol a legszebb egyetértésben végzi el cselédjeivel az ország urainak annyi fejtörést okozó földosztást. * A megyei gazdasági vasút. A „Vállalkozók ós Iparosok Lapjá"-ban olvassuk, hogy a keresk. miniszter a garamvölgyi cukorgyár rt.nak előmunkálati engedélyt adott Nyírágótól Nagyölved, Kisujfalu, Bátorkeszi és Muzsla községek irányában a MÁV. Párkány-Nána állomásáig vezetendő fővonalból és ebből kiágazó szárnyvonalból álló keskeny nyomtávú saját üzemben tartandó közforgalmú gazdasági vasúthálózatra. * Az ipari vállalatok békeüzeme. A háború alatt hadiszüksógletek gyártásával foglalkozó üzemeink most már a legrövidebb idő alatt áttérhetnek a békés termelésre. A kereskedelemügyi s hadügyi miniszterek a Magyar Gyátosok Orsz. Szövetsége utján most felszólították az illető vállalatokat annak bejelentésére, milyen — elsősorban a leginkább hiányzó polgári cikkek gyártását van módjukban megkezdeni. A kormány az ilyen vállalatoknak messzemenő