ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-12-01 / 48. szám

uj, demokratikus, az egyenlő elbánás elvét, a munka becsületét hirdető kormánytól. Most minden ember az alispán, vagy a pol­gármester polgártársat keresi, ha kevés a cukorja, vagy sok a baja. Lejjebb szóba sem állnak. S nemde, a vezetőtisztviselőknek nem az a hivatásuk, hogy minden liter petróleumért külön tárgyal­janak a felekkel. S nemde, azt sem lehet a mai időkben mondani, hogy ilyen ügyekben senkit sem fogadnak ? . . . Hát igy fog összeroppanni, ebbe fog bele­fúlni a közigazgatás. Sürgős kötelessége a kormánynak, hogy a közigazgatás tisztviselőinek vállairól levegye a fölös ós odiózus terheket, mert ha összemorzso­lódik a fundamentum, ledől a palota is. Az alakulóban lévő politikai pártok vegyék fel programmjuk legelső pontjául a közigazgatás tehermentesítését s a közigazgatás tisztviselőinek nagyobb megbecsülését. Az alispán körútja. A közrend viszonylagos helyreálltával Pal­kovics László alispán személyesen is be fogja járni vármegyéje községeit, hogy részben a köz­igazgatás szabályos menetét ellenőrizze, részben, hogy az esetleges panaszokat meghallgassa. Első útjában Bajna, Nagysáp, Epöl községeket láto­gatja meg. Az Esztergomi Nemzeti Tanács népes keddi ülésén dr. Katona Sándor elnök mindenekelőtt beszámolt az eddigi határozatok mikénti végrehajtásáról, majd felolvasta az Esz­tergomi Népszavának a Nemzeti Tanácsot és el­nökét sértő közleményeit, melyekkel szemben a jelenvoltak a lap eljárását elitélték, az elnököt pedig teljes bizalmukról biztosították. A közle­ményekkel az esztergomi szociáldemokrata párt jelen volt tagjai sem azonosították magukat. Hosz­szabb megbeszélés tárgyát képezte Schrank Béla nemzeti tanácsi tagnak egy esztergomi borérté­kesitő szövetkezet megalakítására vonatkozó in­dítványa. Az esztergomi laktanyák- és kórhá­zakban levő közvagyonnak elkaílódásáról hatá­rozott panaszok érkeztek a Nemzeti Tanácshoz. Erre vonatkozólag határozatba ment, hogy egy három tagú küldöttség megy le a hét folyamán (csütörtökön) a hadügyi kormányhoz és azonnali intézkedést kór ezen értékek megmentésére. A diákőrség ideiglenesen beszüntetvén közhasznú működését, Jukus János ós dr. Frey Vilmos méltatták meleg szavakkal az esztergomi diákok­nak a forradalom esztergomi eseményei alatt szerzett nagy érdemeit. A Nemzeti Tanács eme érdemeket jegyzőkönyvében is megörökítette. Vitái István indítványára az ülés elhatározta, hogy felir a kultuszminiszterhez a leszerelt és hivatásukhoz visszatért tanitók beszüntetett illet­ményeinek rendelet utján való folyósítása ügyé­ben. Bővebb megbeszélés folyt egy Esztergom­ban meggyökeresitendő politikai párt szervezé­séről is, melyre vonatkozólag a központtól kér az elnökség irányítást. Több uj tag felvétele után kimondatott, hogy az ülésekről háromizben igazolatlanul elmaradó tagok a Nemzeti Tanács­ból törültetnek. Propaganda-előadás. Az Esztergomi Nemzeti Tanács első pro­paganda előadása szépszámú közönség jelenlété­ben folyt le vasárnap délelőtt 11 órakor a város­háza nagytermében. A hallgató közönség soraiban különösen nagy számmal láttuk a földmives és iparos polgárokat annak élénk bizonyságául, hogy városuk eme két nagy társadalmi osztályában megvan a hajlandóság az uj korszak diadalra jutott eszméinek megértésére- és szívesen vesz majd részt ezután is a nemzeti tanács hasonló előadásain. Az első előadás szónoka, dr. Katona Sándor, a vármegyei és városi nemzeti tanácsok elnöke, ez alkalommal a köztársaság és a monar­chia közti külömbsóget fejtegette. Foglalkozott hazánk jelen nehéz állapotával is és azon meg­nyugtató reményének adott kifejezést, hogy a magyar haza mostani állapotából területi sértet­lenségében kerülhet ki, ha a nemzet összetartás és munkakedv által államföntartó erejének bizony­ságát szolgáltatja. Rámutatott Oroszország pél­dájára, amely a forradalom elején szintén számos apró részre szakadt, de máris belátta, hogy ha egységben marad, jó törvények mellett jobban boldogulhat. A nagy hatást keltett beszédet hálás óljenzóssel fogadta a fellelkesült hallgatóság. A Földmives Tanács. Az Országos Magyar Gazdaszövetség felhí­vást intézett a vármegyék gazdasági egyesülete­ihez, hogy alakítsák meg vármegyónkint, illetve községenkint a Földmivelők Tanácsát. Az esz­tergomi szervezet megalakítása céljából az eszter­gomi földmivesgazdák és földmivesmunkások vezetőemberei vasárnap délután 4 órakor igen népes értekezletet tartottak a városházán. Az értekezletet Szölgyémy Gyula igazgató-tanitó nyitotta meg s azt ajánlotta, hogy a közbizalom megnyilatkozásául kérjék fel az elnöki szék elfog­lalására Hajdú István primási jószágigazgatót. Hajdú István az elnöki székből röviden vázolta azokat a fontos érdekeket, melyek a földmivesek ilyen cólu szervezkedését szükségessé teszik. Szölgyémy Gyula a tömörülés fontossága mellett a legsürgősebb tennivalók csoportosítását, a Föld­mivelők Tanácsa működési irányelveinek meg­állapítását s a vidéki, falusi szervezetek részére való megküldését ajánlja. Az értekezlet a fel­szólalásokat s javaslatokat elfogadván, megala­kította Az Esztergomi Földmivelők Tanácsát, melynek elnöke Hajdú István, alelnöke Horváth Mihály, jegyzője Szölgyémy Gyula lett. Az esz­tergomi gazdaközönség a további dolgok meg­beszélésére ma délután á órakor ismét összejön a város tanácstermében. Jegyzőválasztás Bényben. Fekete Rezső h. főszolgabíró csütörtökön f. hó 28-án tartotta meg az öt hónap óta;üre­sedósben levő bényi jegyzői állás betöltésére a választást. A számos pályázó közül a választók Sztojkovics Szaniszló helyettes jegyzőt válasz­tották meg, aki öt havi helyettesi működése által a közbizalmat kiérdemelte, ugy hogy a mai válságos s a községi jegyzőkre épen nem ked­vező időben a választóközönség osztatlan bi­zalma nyilvánult meg az egyhangú választásban. Szociális munkánk. Keresztényszociális programm. Hosszú, kimerítő, 41 pontban foglalja össze a ker. szoc. néppárt programmját. Mintha uj szellem áradna a sorokból, oly megkapó minden sora. Beszédes. Számol az uj idők uj gondola­taival s felveszi gazdag programmjába. Politikai része a népjogok alapjára helyez­kedik. A nemzet'igazi akarat-megnyilvánulását keresve — a kisebbségi képviseletet biztositó aránylagos választást sürget. (1. pont.) A nép szavát minden nagyjelentőségű aktusnál érvé­nyesíteni akarja. (2. pont.) Külügyi kérdésekben a népek szövetsége, a diplomácia parlamenti el­lenőrzése alkotiák programmját. Vallás-erkölcsi téren a lelkiismereti sza­badság hive. Az egyházak belügyeit — vagyoni ügyeit is — az autonom egyházak kezeljék. Gazdasági kérdésekben a helyes földbirtok­politikát vallja. Parcellázandók a hadi nyere­ségből vásárolt, idegen állampolgár tulajdonát képező birtokok, latifundiumok, hitbizományi, egyházi és községi birtokok. Súlyt helyez a kis iparra, kereskedelemre. Szellemi életünk munkásainak anyagi és szellemi emelése, ipari munkásaink higiéniai, közegészségügyi ós kulturális igényeinek kielé­gítése egészíti ki ós teszi teljessé a programmot. Nagy perspektíva! Gyönyörű jövő. Hisz­szük, hogy sok lelket fog megragadni. Még visz­szatérünk reájuk részletenként is. Most csak az­zal fejezzük be megjegyzésünket: „Hogy pedig mindezek a nép javára mielőbb megvalósulja­nak, kívánjuk a népakaratot kifejező és a nép­uralmat biztositó nemzetgyűlés mielőbbi meg­választását és az alkotmányos élet újra való felvételét." Sajtóvasárnap. Az esztergomi főegyházmegyóben minden év advent első vasárnapján, illetve december első vasárnapján tartják meg a sajtóvasárnapot, mi­kor is a főegyházmegye összes templomaiban gyűjtenek a kath. sajtó céljaira. A sajtóért foly­tatott küzdelemben korszakot zárhatunk, mert minden rétegen áthatolt a nyomtatott betű ha­talmának megismerése. A közelmúlt egy tüne­i menyes lendülete, a „Központi Sajtóvállalat" megalapítása bizonyítja, hogy mindenütt felfog­ják a kath. sajtó jelentőségét és az ország ka­tholikus népessége átérzi a reá háruló feladat nagyságát. A Katholikus Sajtó-egyesület a mos­tani, — kilencedik sajtóvasárnapon is bátran számit arra a megértésre, amellyel eddig is ta­lálkozott és bízik abban az áldozatos felfogás­ban, mely felhívását minden esztendőben fo­gadta. Teljes reménységgel fordul ismét a ka­tholikus hívekhez, akik bizonyára nem mennek el rideg elzárkőzottsággal a templomi persely mellett, vagy nem engedik üres kézzel távozni azt, aki az egyesület gyüjtőivével kopogtat az ajtaikon. A mezítlábas hadiárvák. A mezítlábas hadiárvák már cipőben jár­nak. Felruházta őket a jótékonyság, a felebaráti szeretet melege. A hidegtől kékre meredt lá­baikra meleg takarót borított az áldozatos jóté­konyság s lehetővé tette, hogy ezek a szegény gyermekek továbbra is élvezhessék a társadalom szeretetét a napközi otthonban. A Bottyán-utcai napközi otthonban f. hó 25-ón osztották ki a hadból hazatért katonák gyermekei s a hadból többé vissza sem tért hősök árvái közt a „mezit­lábas hadiárvák u részére indított gyűjtésből vá­sárolt ruhanemüeket. Nyolcvan pár fatalpú bőr­cipőt, tizenegy öltözet fiúruhát s három leány­télikabátot osztott szét a felügyelőbizottság képviseletében özv. Marosi Józsefné a hölgy­bizottság elnöke. A fenti ruhanemüek 4220 ko­ronába kerültek. A gyűjtés eredményéről az akció teljes befejezése után fogja közzétenni nyilvános elszámolását a felügyelő bizottság. Hadirokkantak és hadiözvegyek szervezkedése. Folyó hó 26-án délután 3 órakor a Hadi­rokkanták, Sérültek, Özvegyek és Árvák Orszá­gos Szövetsége esztergomi fiókjának megalakí­tása ügyében gyűlés volt a vármegyeházán Ko­pácsy József rokkant százados elnökletével. A szervezkedés szükségességét és célját Szokob János ismertette, mely után az előkészítő bizott­ság javaslatára megalakították a 15 tagu vá­lasztmányt, melyben 5 hadi özvegy, 5 tiszt és 5 legénységi állományú katona foglal helyet. Az ügyet ideiglenesen De Pott Gusztáv száza­dos, Brutsy Pál hadnagy, Fleischer Sándor és Zámbó István leszerelt katonák intézik az egész vármegyére kiterjedő megszervezés • befejeztéig. Napközi gyermekotthonaink támogatása. Az Esztergomi Főkáptalan 1000 korona rendkívüli adományt volt kegyes a katona-árváink javára fentartott napközi gyermekotthonaink költségeire utalványozni. Az ötödik éve működő ezen intézményeinket tisztán közadakozásból tart­juk fenn ós hogy ez igy sikerült, azt jórészt a Főkáptalan ós nemesszivü, hazafias tagjai áldozat­készségének köszönhetjük, miért kötelességem­nek ismerem, hogy ezen nagylelkű támogatásért bizottságunk hálás köszönetét tolmácsoljam. Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató, a Se­gélyező bizottság pénzkezelő elnöke. HIREK. * Közélelmezési kormánybiztosunk a cse­lédjeiért. Jankovits Besán Endre veszprémme­gyei gic-i földbirtokos, Esztergommegye volt közélelmezési kormánybiztosa elhatározta, hogy minden, nála szolgálatban levő nős cselédjének, akár a háborúban, akár az itthoni munkában szereztek rá érdemeket, birtokából öt hold föl­det ad teljesen ingyen. A nőtlen és hazatért ka­tonák szülei szintén öt hold földet kapnak és a fiuk részére külön egy holdat. Amikor a fiu megnősül, külön megkapja még a négy holdat. A mostani idők szellemét megértő demokratikus gróf imhol a legszebb egyetértésben végzi el cselédjeivel az ország urainak annyi fejtörést okozó földosztást. * A megyei gazdasági vasút. A „Vállal­kozók ós Iparosok Lapjá"-ban olvassuk, hogy a keresk. miniszter a garamvölgyi cukorgyár rt.­nak előmunkálati engedélyt adott Nyírágótól Nagyölved, Kisujfalu, Bátorkeszi és Muzsla köz­ségek irányában a MÁV. Párkány-Nána állo­másáig vezetendő fővonalból és ebből kiágazó szárnyvonalból álló keskeny nyomtávú saját üzemben tartandó közforgalmú gazdasági vasút­hálózatra. * Az ipari vállalatok békeüzeme. A há­ború alatt hadiszüksógletek gyártásával foglal­kozó üzemeink most már a legrövidebb idő alatt áttérhetnek a békés termelésre. A kereskede­lemügyi s hadügyi miniszterek a Magyar Gyá­tosok Orsz. Szövetsége utján most felszólították az illető vállalatokat annak bejelentésére, milyen — elsősorban a leginkább hiányzó polgári cik­kek gyártását van módjukban megkezdeni. A kormány az ilyen vállalatoknak messzemenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom