ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-06-02 / 22. szám

ben vagytok. Jöjjenek a varrónők, gyári mun­kásnők, házi alkalmazottak! Mindenki el fog tudni helyezkedni a neki megfelelő osztályban. Célja ennek a szervezkedésnek az is, hogy a mai nehéz viszonyok között gazdaságilag kí­vánatosabb módon tudjunk elhelyezkedni a tár­sadalomban ; célja az is, hogy a családokban és az egyesek lelkében kegyetlenül pusztító mate­rialista irányzattal szemben Krisztus szellemét juttassuk érvényesülésre. Józanabb, lelkiismere­tesebb, reálisan ideálisabb, a körülményekhez •értelmesen alkalmazkodni tudó, öntudatos s ma­gasabb színvonalon álló élet lenne általában kí­vánatos. Az egyesnek szava, a pusztában kiáltó­nak szava lenne, de ha Esztergomnak szervez­kedő nőtársadalma teszi programmjává társadalmi eletének újjászervezését, akkor nem a pusztának délibábja lesz az a szép kép, mit lendületes rajz­ban fest a képzeletem, hanem valóság, gyönyörű valóság lesz, a mi most még ködkép. Valóság lesz, ha beragyogja a szeretet s átfogja Krisztus szellemének éltető ereje. Brenner Juliska. HIREK. Krónika. • Versikék egy elszakíthatatlan (?) képeskönyvbe. — Első kép: Macska. Ni a cica, miau! a tejet nyalogatja, Pedig azt a szövetkezet is nehezen adja. Ciea, cica, miau! Ne szokj tejecskémre, Mert erre megy az apámnak minden keresménye! Második kép: Kutya. Kutya pajtás, jó barátom, Jul lefogytál, amint látom; Ilyet akkor mért mondanak, irlogy most kutya-idők vannak! ? Harmadik kép : Ló. A ló szép, ha huszár ül büszkén a hátán, Ks a háborúba repül, mint a sárkány, De ha állomásra kell a kocsin menni, Ebből a szépségből nincs a lovon semmi. . Negyedik kép: Tehén. Gazdag ember a gazdája, van pár ezer koronája, Ki tehenet etet, gondoz, hamar juthat szép vagyonhoz, Ellenben, ha rekvirálnak, a gazdával mit csinálnak? Bár bankót kap fáradt marka, de azt mondja : „Drága marha! u Ötödik kép: Szamár. Szürke füles, ne siess, hadd ülöm a hátad, Le ne vessed Pubikát, a kicsi gazdádat; Jő kis állat vagy te és tanul tőled bárki, Ha mást nem, hát azt, hogyan kell ma kiabálni! H. I. A gyermeknyaraltatás ügye egyre fokozottabb élénkséggel fejlődik s halad a megvalósulás stádiuma felé. Az a nemes gondolat, hogy a jövő generáció egészséges fej­metek szobájában a Wacht am Rhein hangjai mellett fogyasztottuk el a búfelejtető italt Bu­karest eleste örömére. A sok bús és keserves nap között elvegyült ám egy-egy derültebb nap is. Most már nap-nap után várták a foglyok .a rettenetes parancsot a még rettenetesebb útra — Oroszország felé. Szinte gépiesen folytak azután a napok a börtönben, miután Pocsaninál megállt a német offenzíva. Favágás — amikor fa volt —, fűtés, egy kis főzés, ruhamosás, ta­karítás, olvasás, kártyázás — az utóbbi kettő csak titokban — a foglalkozás. Végre február havában kezdetét vette a vizsgálati tárgyalás folytatása. Crasnaru tábla­bíró és Stinghe törvényszéki biró hallgatták ki újra a gyanúsnak kikiáltott embereket. Egy­százötven emberből alig találtak tizet, akikre még valamikópen rá lehetett fogni a kémkedés gyanúját. Ezekből négyen még most is vizsgá­lati fogságban vannak, a többieket felmen­tették. A februári vizsgálatok eredménye április havában lett nyilvánvaló. Hét és fél hónapi vizs­gálati fogság után a foglyokat a különböző fo­golytáborokba internálták. Még azt sem mond­ták : egészségükre váljék a börtönözés! A husi börtönben néhány fogoly elpusztult. (Folyt, köv..) lődósének alapjait a mostani gyermeknemzedók fizikumában kell lerakni s igy a jövő nagy és fokozottabb feladatainak, munkáinak teljesítésére képesíteni, kell,, hogy betöltse minden nemesen gondolkodó, jóérzésű ember lelkét. A hosszú, gyötrelmesen hosszú tél sok sö­tétségével, kevés friss levegőjével, egyhangú táplálókaival, sok szellemi munkájával ugy ássa alá apránkint, titokban, lopva az egészségünket, mint a halkan percegő szú a legkeményebb fa épségét. Csak testünk külső takarója, a bőrünk lesz halványabb, az izmaink vánnyadtabbak, a szemeink fénytelenebbek, a test piros életnedve, a vérünk lesz napról-napra fehérebb, mig egy­szer azt érezzük, hogy kevés az erőnk a mun­kára, híg a vérünk a test táplálására. Nagyvárosok sötét, levegőtlen lakásai, po­ros, füstös utcái szállítják ezeket a vérszegény gyermekáldozatokat, melyeknek számát a háború sok nyomorúsága csak megsokszorozta. Ezért van most kiválóan nagy szükség arra, hogy a meglevő egyébként egészséges emberanyagot pre­ventív intézkedésekkel ellenállóvá tegyük a korai leromlás ellen. A tavasz virágfakadását gyümöl­csöző ősszé kell fejlesztenünk, különben pusztu­lásnak indul a gyermekgeneráció is a csataterek áldozatainak hosszú sora után. Aki látott már a főváros pályaudvarain ilyen nyaralásra szánt gyermekcsoportot elin­dulni s oda i—6 hót múlva visszaérkezni — s én láttam évről-évre, — az tudja csak méltá­nyolni a szabad, erdei levegő és a napsugár fiziológiai értékét. A mi gyermekeinket az osztrákok látják vendégül, az ő gyermekeiket nekünk kell sze­rető öleléssel a keblünkre vonnunk. Hiszen ezek­nek a gyönge, hervadozó virágszálaknak első sorban levegőváltozásra van szükségük, nem a mi szűkös asztalunk élelmezésére. Ezek a gyer­mekek csak vérszegények, fáradtak, kimerültek, de különben egészségesek, mert hisz súlyos fele­lősség mellett minden gyermek gondos orvosi vizsgálat után osztható csak be a nyaralásra szánt gyermekek közé. Emberies, Istennek tetsző dolgot művel, a ki ilyen kis nyaralógyermeknek hat hétre ott­hont nyújt, szeretettel magához fogadja s em­berségesen bánik vele. A kis ember minden újraéledő piros vérsejtecskéje hangos dicsérete s erkölcsi érdeme lesz a vendéglátó család ember­baráti szeretetének s jóságos lelkületének. A háború ezernyi veszedelme minket el­került ; nem hozhatunk tehát soha eléggé nagy áldozatot a közjóért, ha számbavesszük, hogy mások mindenüket feláldozták, odaadták volna cserébe a mi helyzetünk, nyugalmunk, békénk bírásáért. Tőlünk csak hat heti vendéglátást kór az emberbaráti kölcsönösség, a közös nyomoru­ságból fakadó szolidaritás. Adjuk meg a gyermekeknek azt, amit az emberiségtől elvett a háború: a felebaráti sze­retet melegét. Tsz. * Úrnap. Mély áhítattal fényes ünnepség­ben folyt le az úrnapi körmenet. A 8 órai ha­rangzúgás jelezte, hogy a bíboros hercegprímás rezidenciájából kiindult a főszókesegyházba. Hermelines, bíbornoki díszben lépett a főszókes­egyházba udvari papságától kisérve, hol a fő­káptalan s a gremiahs papság fogadta. Az eléggé megtelt bazilikában fölbúgott az orgona s a kórus harsányan zengte az „Ecce Sacerdos"-t. A fényes segédlettel megtartott sztmise után a bíboros főpap elindult a körmenetre. A városi plébániák hivő serege dicséretes szép számban volt jelen. Lobogó zászlók alatt vonultak el a menet élén az iskolák növendékei, a kongregá­ció s úri leányok és az eszt. kath. munkásnő egyesület, a sztgyörgymezei kongregáció stb. Nagy volt az esztergomiak öröme, hogy ez év­ben a főpásztor vezette az úrnapi körmenetet. Igaz áhítattal kisérte a nép a legm. Oltáriszent­séget lelkesen énekelve, miközben a kanonoki házsorok szélső kapuiban felállított oltárokhoz tért be a bíboros hercegprímás a Szentséggel. A négy oltár előtt a kórus ajkán fölzengett a Szentséget dicsőítő énekek akkordja, majd utána az áldást vettük. A körmenetet a főpap előtt a praelatusok diszes egyházi ruhái ékítették, utána pedig a megyei és városi tisztikar díszmagyar ­ban Palkovich László alispán, a város dr. Antóny Béla polgármester, a katonaság Gyürke alezre­des, a járásbíróság Vaniss Dezső dr. kir. táblai biró vezetésével: ott láttuk a kir. adóhivatal, számvevői kirendeltség, közjegyzőség, kir. tan­felügyelőség, hgprimási és főkáptalani tisztikar vezetőségeit, valamint a tantestületeket. A kórus Büchner Antal karnagy vezetésével a sztmisén Seyler nag'ymisójót adta, s a körmenet után a Te Deumot énekelte, majd áldással a főpap be­zárta a fényes ájtatosságot. A bibornok a pápai s a nemzeti himnusz éneklése közben áldást osztva hagyta el a főszókesegyházat. * Elhunyt plébános. Kudora János nagy­ölvedi plébános pénteken éjjel éjfélkor meghalt.. Mint plébános és alesperes érdemes munkássá­got fejtett ki, azonfölül az egyházszónoklat te­rén szerzett érdemeket irodalmi műveivel. 1849­ben született Tatán. 1872-ben szentelték áldozó­pappá. Zselizen, Ipolyvisken ós legutóbb Nagy­ölveden volt plébános. R. i. p. * Főegyházmegyei hir. Huszár János nagylévárdi adminisztrátor ugyanoda plébánossá neveztetett ki. * A májusi ájtatosságok szónokai voltak a vízivárosi zárdatemplomban Pünkösd vasár­naptól kezdve a hó végéig: Siposs A. Félix, Németh István, Tóth Kálmán dr., Loczner Gusz­táv, Balogh Albin dr., Kánter Károly prelátus, Meszlényi Zoltán dr., Machovich Gyula dr. pre­látus, Perger Lajos, Krammer G-yörgy dr. pre­látus, "Weber Mihály, Kánter Károly prelátus. Pécsi Gusztáv dr. A befejező ájtatosságot dr. Machovich Gyula prelátus végezte teljes kispapi segédlettel. * Károly király gyermeknyaraltatása or­szágszerte igen élénk érdeklődést vált ki, külö­nösen a jobbmódu családok körében, melyek szives szeretettel ajánlják fel házuk vendégsze­retetét a kis osztrák gyermekek számára. Esz­tergomban is sok uricsalád jelentette már be a polgármesteri hivatalban, hogy egy-két gyerme­ket szívesen fogad el hat heti nyaralásra. Leg­első helyen jár jó példaadással az ország herceg­prímása^ ki szintén fogad udvartartásának vendéglátásába a nyaraló gyermekek közül. Maga a város polgármestere^ a városi főorvos s több uri család jelentette már vendéglátó kész­ségét. Különösen erős tevékenységet fejt ki e téren az izraelita hitközség, melynek elnöke dr. Berényi Zoltán ügyvéd és dr. Spiegel Ármin rabbi szervezik a gyermeknyaraltatás ügyét az izraelita családok körében s máris 30 izraelita gyermek nyaralását biztosították esz­tergomi izraelita uri családoknál. Május 30-án dr. Szana Tamás miniszteri tanácsos, az állami gyermekmenhely főorvosa is itt járt Esztergom­ban s Örömmel vette tudomásul e mozgalom fejlődő sikerét. Az Űrnapjára tervezett, de el­halasztott nagy értekezletet a vármegye főis­pánja f. hó 5-re fogja ismét egybehívni, melyen Vadnay Tibor miniszteri tanácsos a gyermek­nyaraltatás kormánybiztosa is meg fog jelenni. * Előléptetés. Sinka Ferenc Pál városi közgyám, aki jelenleg csapatával Délszerbiában, az Albániában operáló XIX. hadtest köteléké­ben Ferizovicban hadtápszolgálatot teljesít, a májusi előléptetések alkalmával szkv. honvéd­századossá lépett elő. * A nyoleadik hadikölcsön. A pénzügy­minisztériumban a pénzügyminiszter elnöklósével a nagyobb budapesti pénzintézetek vezetőinek részvételével értekezlet volt. Az értekezleten foly­tatott beható eszmecsere eredmónyekóp a pénz­ügyminiszter elhatározta, hogy a legközelebb ki­bocsátandó nyolcadik hadikölcsönnél a járadék­kötvények piacának kedvező helyzetére való te­kintettel, kizárólag 5 1 /2°/o-os járadékkölcsönt fog kibocsátani. Az uj kölcsönre a nyilvános aláírás előreláthatóan június 12-én fog megkezdődni és körülbelül egy hónapig fog tartani. * Az ezredik ebéd. Az esztergomi hadba­vonultak családtagjait segélyező akció által fenn­tartott Bottyán-utcai napközi otthon holnap, június 3-án osztja ki a hadba vonultak gyerme­kei s árvái közt a megnyitása óta főzött ezredik ebédet. A már kiosztott 999 ebédet pontosan 76237 gyermek ette meg, kik között ugyanezen idő alatt 165639 adag kenyeret osztottak ki. Ha már most figyelembe vesszük, hogy minden gyermek naponta 2—4 adag ételt fogyaszt el, imhol több százezer adag ebéd kiosztásával já­rult hozzá csak ebben az egy napközi otthon­ban Esztergom város jótékony társadalma a háborús ínség enyhítéséhez, holott nem szabad feledni, hogy a szent Anna-zárdában működő napközi otthon ugyanannyi idő óta s ugyanilyen arányokban, mig a Simor-árvaházban működő hasonló intézmény egyes megszakitásokkal szinte

Next

/
Oldalképek
Tartalom