ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-05-26 / 21. szám

Ki legyen majd választó ? Ez a viták tárgya. Apró-cseprő részletek várnak vitatásra, De a főszempontok már világosan állnak . . . És az ország lelkesen tapsol a kormánynak. Megvan már a jogalap ; négy elemi osztály, A nagy rosta ezekből ki senkit sem rostál. A központi választmány nyugodt, hogyha látja, Hogy egy polgárnak megvan negyedik osztálya. Mert e polgár sokat tud, méltó tehát arra, Hogy az ország dolgait a vállain tartsa. Választhasson követet, — vagy ha kedvük támad, Őt küldjék el társai Pestre honatyának. .Sokat tud már, aki négy osztályt jól elvégzett, Nem kell attól félteni a törvényt s a népet. Leirja már a nevét, tud olvasni százig, Megy neki az „egyszeregy" az utolsó számig. Tudja azt, hogy Budapest mije az országnak S hogy Duna a főfolyónk, folyván Orsovának. Hazánkat a Kárpátok szépen koszorúzzák, Tokaj finom bort terem és az Alföld búzát. Ismeri az állitmányt, az alanyt s a tárgyat, A mássalhangzók közül a keményet, lágyat; Tudja, hogy a neveket nagy betűvel irják S nem teszi megfordítva a padra az irkát. Fogalmaz ő ügyesen. Tagad, állit, kérdez. Krt a papírmunkához, a tűbefűzéshez, Agyagból már embert is alkotott egy órán; Akar-e még ennél is ma többet a kormány ? Szót se többet! Éljen a választói törvény ! Átok rá, ki emiatt ajkat biggyeszt görbén ! Dunaparti palotánk, uj korszak jön hozzád; Kivirul a hatalmas, művelt Magyarország! H. I. * Előléptetés. Őfelsége a király Osterer Rudolf 26. gy. e. őrnagyot, ki hosszú időn át s a háború első éveiben is, mint az esztergomi hadkiegészítő iroda vezetője tett kitűnő szolgá­latokat a hadseregpótlás ügyének, alezredessé nevezte ki. Osterer, kinek családja állandóa n Esztergomba lakik, jelenleg a megszállott romá n területen teljesít fontos katonai szolgálatot. A népszerű alezredes előléptetése Esztergom vár 0 s társadalmi köreiben általános örömet keltett. * DP. Hindy Zoltán választói között. A mult vasárnapon dr. Hindy Zoltán Esztergom város országyűlési képviselője megjelent választói körében, hogy különösen a gazdaközönséget ér­deklő ügyekben, — bár a város területén más választópolgároknak is volnának panaszai, — meghallgassa választói panaszait. A város intel­ligens vezetőemberei, köztük a város polgár­mestere is megjelent a belvárosi olvasókörben, hol a város képviselője választóival különösen a gazdaközönséget érdeklő kormányrendeletekről folytatott megbeszélést. A polgárság a város népszerű képviselője iránti meleg ragaszkodását minden téren tapasztalható rokonszenvének megnyilatkozásával tanúsította. * Pápai kamarási kinevezés. Viszolajszky Károly alsószemerédi alesperes-plébános arany­miséje alkalmából érdemeinek elismeréséül c. pápai kamarássá neveztetett ki. * Vármegyei tisztújítás. Dr. Perényi Kál­mán volt alispán nyugdíjazásával megüresedett alispáni állásra, melyet a volt alispán fegyelmi ügyének megindítása óta a részleges tisztújító közgyűlésen megválasztott Palkovics László h. alispán töltött be, június 15-én jár le a pályá­zati határidő. Az állásra természetesen egyetlen pályázó a h. alispán. A végleges alispánválasztó közgyűlés június 17-ón lesz, mikor is fokozato­san a többi helyettesítő vármegyei tisztviselőket is véglegesitik. * Főegyházmegyei hirek. Babies András bajnai káplán Kürtre, Tyukoss Gyula ekecsi se­gédlelkész Balassagyarmatra küldettek hasonló minőségben. Káplánokká neveztettek ki a kö­vetkező ujmisések: Harangozó László Felsője­szétére. Skrábik Oszkár Pöstyénbe, Tanos Ár­pád Lévára, Janosovics Miklós Ekecsre, Krebs Ferenc Bajnára. * Halálozás. Csupics Emil, esztergomi görögkeleti lelkész f. hó 20-án életének 74. évé­ben elhunyt. Temetése csütörtökön délelőtt 10 órakor ment végbe az esztergomi gör. kel. tem­plomból. A temetési szertartást a budai gör. kel. főesperes, a budai, szentendrei és pomázi gör. kel. lelkészek végezték az esztergomi gör. keleti vallású orosz hadifoglyok kitűnő énekka­rának megható közreműködésével. Az elárvult egyház valamikor népes egyházközségnek volt a központja, de az utóbbi évtizedekben az itt va­lamikor letelepedett szerb családok kihaltával s elköltözésével a hivők száma a minimálisra csök­kent. Csupán a háború folytán idekerült orosz foglyok lelki életének ápolásával újultak ki ismét az agg lelkész gondjai, ki azonban a különböző sorscsapások megőrölve, most végső pihenőre tért meg az itt eltemetett családtagjai mellé. Az agg lelkész temetésén igen sokan vettek részt a város minden néposztályából. * Károly király gyermeknyaraltatása cimen megindult mozgalom egyre szélesebb ará­nyokat ölt s ma már egyes rosszindulatú hir­lapok ferde ós téves beállítása s kommentálása dacára is a közönség mind jobban ós jobban megbarátkozik ennek a nemes és ideális terv elősegítésének és sikerre juttatásának gondola­tával. A tervet ellenző egyes rosszindulatú sajtó­orgánumok téves és helytelen beállításával szem­ben illetékes helyről közlik lapunkkal, hogy elő­ször is csak tisztán német (osztrák) s nem szláv (cseh) nemzetiségű gyermekeket hoznak ide üdü­lésre, s nem kiéhezett, elhanyagolt munkásgyer­mekeket, hanem vérszegény levegőtlen városok sötét udvari lakásaiban sínylődő iparos, tiszt­viselő, stb. családok gyermekeit, kiknek legin­kább levegőváltozásra, s az idegenben való gond­talan szórakozásra, játékra, napsütésre van szük­ségük. Windischgrätz herceg közélelmezési mi­niszter kijelentette, hogy minden fölött elsősor­ban ezeknek a gyermekeknek az ellátását fogja az uj termésből biztosítani, aminthogy viszont az osztrákok is a legmesszebbmenő iparkodással azon vannak, hogy a cserébe odaküldendő húszezer magyar gyermek mindennel el legyen jól látva. E tárgyban f. hó 24-én a vármegye kir. tanfel­ügyelője tartott megbeszélést a város s a vár­megye tanítóival, melyen a gyermekeknek a vakációban úgyis üres iskolákban való elhelye­zésének terve mutatkozott a kivitelre legalkal­masabbnak már a gyermekek élelmezése miatt is. Ma, 26-án d. e. V2II órára Esztergom város polgármestere hívott össze e tárgyban értekez­letet, f. hó 30-ra, csütörtök délután 5 órára pe­dig a vármegye főispánja hívta egybe a város társadalmának vezetőit a vármegyeház díszter­mében tartandó értekezletre, melyen Vadnay Tibor miniszteri tanácsos, e mozgalom kormány­biztosa esetleg annak képviselője is meg fog jelenni. * Ezredünnepély. A m. kir. nyitrai 14. honvéd gyal. ezred az 1915. június 14-ón Galí­ciában Piskorowyce mellett lefolyt dicsőséges ütközet emlékére j június 14.-ét emléknapul vá­lasztotta s ennek emlékére f. évi június hó 14-ón az ezredparancsnokság székhelyén ezredünnepólyt rendez. Az ezred ez ünnepe alkalmából önkéntes adományok utján az ezred özvegyeinek ós árvái­nak valamint rokkantjainak segélyezésére ren­delt alapot is gyarapítani szándékozik. Az ün­nepély színhelye Kászon-Impér község lesz (vas­úti állomás Szentlélek a Brassó-Bereczki vonalon). A derék honvédezreddel városunk közönsége is, melynek soraiból az ezrednek sok kiváló kato­nája s dicső hőse került már ki, lélekben és szívben együtt fog ünnepelni. Az ezred özve­gyei, árvái s rokkantjai számára szánt adomá­nyokat vagy lapunk, vagy az ezred pótzászlóalj parancsnoksága (Nyitra) szívesen közvetíti. * Halálozás. Laczkó Lajos mikszátíalvai alesperes plébános meghalt május 18-án. Szüle­tett 1855-ben és 1882-ben szentelték áldozó­pappá. R. i. p.! * Teherautó-forgalom indul meg július hó 1-én Párkánynána és Esztergom vasúti állo­mások között. Á vállalat, melynek javarészben párkányi kereskedők s gyárosok a létesítői, rész­vénytársasági alapon van szervezve 1000 koro­nás részvényjegyzésekkel. Úgy halljuk, hogy a részvénytársaság személyszállító automobilomni­busz beállításának tervével is foglalkozik, minek lótesitésót a mostani lehetetlen s tűrhetetlen bér­kocsiviszonyok közt mindenki örömmel üdvö­zölné. * Lovagias affaire. Illetékes helyről felké­rettünk a következők közlésére: „Az „Esztergomi Friss Újság" május hó 23. számában „Szomorú történet" és „Mi törtónt a Vöröskeresztben" cim alatt közlöttek semmikópen sem hozhatók össze­függésbe az érseki Vöröskereszt tartalékkórházban az alispánt helyettesítő vm. főjegyző elnöklete alatt egy vegyes (polgári és katonai) bizottság által lefolytatott szabályszerű rekvirálási eljárással' Ez dr. Seyler Emil és dr. Antóny Béla magán­ügye, mely szabályszerű lovagias eljárás alatt áÜ. Mivel nemcsak a jóizlés és tapintat, de a lovagias eljárás szabályai és szigorúan tiltják azt, hogy egy ilyen, az illetékes tényezők elbírálása alatt álló lovagias magánügyről, a teljes tény­állást fel nem táró, egyoldalú avagy tendenciózus közlemények tótessenek közzé, — a fenti lapban előadottak ezidöszerint nem tehetők sem hírlapi diskusszió, sem pedig hivatalos testületek határo­zatainak stb. tárgyává." * Szabadságolások a kórházból. A hon­védelmi miniszter a honvéd egészségügyi inté­zetek parancsnokait további itézkedésig felhatal­mazta, hogy közegészségügyi okokból három hónapi szabadságot engedélyezzenek a maguk hatáskörében ós hogy a szabadságolt legénységi egyéneket közvetlenül tartózkodási helyükre út­baindithassák.Ilyen szabadság csak akkor enge­délyezhető, ha hivatalosan megállapítják, hogy a szabadságolt megélhetése otthon megfelelően biztosítva van. A szabadságolási igazolványt az elbocsátó honvéd kórházparancsnokság állítja ki, de a szabadság leteltével a szabadságolt illetékes póttestéhez köteles bevonulni. Egészségi okokból három hónapig terjedhető időre szabadságolt legénységi egyének részére három korona élelme­zési átalányt állapítanak meg. Ezt az összeget négy heti szabadságolásnál a szabadság egész tartamára, hosszabb szabadságolásoknál pedig négy hétre az elbocsátás előtt előre ki kell fizetni. * Meghívó. Az esztergomi izr. hitk. elemi népiskola f. évi május hó 29-én, szerdán délelőtt 10 órakor a primásszigeti Kioszkban — kedve­zőtlen idő esetén az iskolában —• „Madarak és fák napja" ünnepélyt tart, melyre a szülőket ós tanügybarátokat tisztelettel meghívja a tantestület. * Égiháború villámcsapással. Szombatra virradó éjjel hatalmas viharfelhő vonult el vá­rosunk felett. Bőséges eső öntözte meg a határt. A szőlőhegyen lecsapott a villám egy kuny­hóba. Az igy keletkezett tűz a hajlékot porrá égette. * Főgimnáziumunk régiségtárát ujabban a következő ajándékokkal voltak szívesek gyara­pítani : Szölgyómy Gyula igazgató-tanító számos metszet és kép, Unger Jenő tart. hadnagy olasz rohamsisak, bajonett és több itáliai háborús em­lék, Homor Imre tanitó számos esztergomi hábo­rús emlék, Grátzer János hidbárcák, Seyler Ká­roly esperes orosz hadikulacs és olasz stb. pén­zek, Magyar Endre esztergomi háborús plakátok dr. Mattyasovszky Béla takarékpénztári ügyész esztergomi irott plakát, Gerő Zsigmond 3 db újság az 50-es évekből, Radó József jegyző olasz háborús kiáltvány. Fogadják a szives ajándéko­zók az intézet őszinte köszönetét. * Négy embert halálra gázolt a vonat. Párkánynánán, a vasúti pályaudvaron ismét ha­lálos kimenetelű szerencsétlenség történt. Csü­törtökről péntekre virradó éjjel a Budapest felől jövő utolsó személyvonat berobogott az állomásra s a vonatot váró közönség egyszerre ellepte a pályát, még mielőtt a beszállásra megadták volna a csengő jelet. A vonat megérkezésével egyidő­ben, ellenkező irányból egy külön mozdony is jött, még pedig a személyvonat és az állomási épület között elvonuló sínpáron. A mozdony belegázolt a személyvonatot megrohanó közön­ségbe. Négy utas azonnal meghalt. Az áldozatok közül kettőnek személyazonosságát megállapítot­ták, kettő még ismeretlen. A szerencsétlenséget a megejtett hatósági vizsgálat adatai szerint egyrészt az okozta, hogy a különmozdony a jel­zéstől eltórőleg később futott be a pályaudvarra, másrészt pedig, hogy a pályaudvar nem volt kellően megvilágítva s főleg, hogy a közönség a beszállási jelzést "meg sem várva, tódult a még meg sem álló vonat felé. Az utóbbi időben sajnálatos egymásutánban és sűrűn történnek a szerencsétlenségek a párkánynánai állomáson. Véleményünk szerint ennek valamely általános oka is van az esetek külön, közvetlen okai mel­let s ezt kellene vizsgálni és orvosolni, hogy a szerencsétlenségek ne ismétlődhessenek. * A Huszonhatos Hadiemlékkönyv szer­kesztőségének megbízásából folyó hó 16.-án Villant hadnagy Dorogon felolvasással kisért mozi, illetve Uránia-előadást tartott, mely a 26-ok rokkantalapjának ismét 400 korona tiszta jöve­delmet juttatott. A hadiemlékkönyv szerkesztő­sége ez alkalomból sem mulaszthatja el, hogy köszönetet ne mondjon azoknak, akik ezt a nemes és szép ügyet igazi lelkesedéssel karolták fel. Köszönetet mondunk mindenekelőtt Schmidt

Next

/
Oldalképek
Tartalom