ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-04-14 / 15. szám

sakor neki szántak. Midőn a mai ünnepélyes alkalommal hálás köszönetet mondunk összes jótevőinknek, hangsúlyozni"kívánom, hogy fontos, nagyon fontos, hogy miként a múltban, ugy a jövőben is legyenek mindig olyan tagjai az egyesületnek, a kiket sz. Erzsébet lelke hevit — a kiknek fülében ott cseng az utánam elhangzó bájos költemény utolsó verse : „Mert mint a rózsa biborága Minden virág legszebb virága, Ugy a legemberibb erény Rózsája a jótétemény." nemkülönben az irás szava: „Boldogok, kiknek gondja van a szükölködőkre ós szegényekre, mert a rossz napon megszabadítja az Ur!" HÍREK. Krónika. Hogy kell időt számítani nyáron ? Megpróbáltam, bát megmagyarázom. Kétszer-kettő : négy volt eddig nálunk, De most egy kis eltérést csinálunk. Reggel, négyet kellene, hogy mondjak, S az órák már ötöt kakukkolnak. Tizenegyet mutat a Nap fennen. Ebédelni kell már akkor mennem. Harangoznak ... A gyárkürtök búgnak S a boltosok pihenőre csuknak. Háromnegyed tizenkettő tájban Bent vagyunk már rég a délutánban És a munkát bevégezve este. Magasan van fenn még a Nap teste. Este, — csöndes nyári este volna. De a csillag nem tűnik fel nyomba. A szigetről a szúnyograj késik És a csorda nem csilingel még itt. Hat órakor, mely még csak öt lenne, Elpiben a dolgozó kéz, elme; A sugárzó fényözönben járva. A hét órát hatnak deklarálja Igy lesz tízből kilenc óra akkor És még tíz csak — tizenegy órakor. Ha meg éjfélt mutat a zsebóra — Tizenegykor térünk nyugovóra. H. I. Felhívás Esztergom vármegye és város közönségéhez! Aminek a hire a közönséget hetek óta izgalomban tartja — bekövetkezett ! Jankovich gróf közélelmezési kormánybiztos elrendelte a vármegyére ujabban kivetett 100 vaggon gabonának és hüvelyesnek katonai karhatalommal való igénybevételét ! Az ország eminens érdekéről lévén szó, mellette eltörpülnek a helyi érdekek, a törvényhatóságnak nincs módja „veto"-t emelni — s igy nem maradt más hátra, mint megtenni az összes előintézkedéseket. Az utolsó pillanatig élt bennem a remény, hogy talán megóvhatom a vármegye és város közönségét e megpróbáltatástól. Ugyanis még a rendelet vétele előtt táviratilag kértem a kormánybiztost, hogy azon esetben, ha a fejadagleszállitással ennek augusztus hó első felére eső elvonásával s az önkéntes felajánlással jelenleg összegyűjtött 43 vaggont még további Önkéntes fölajánlással 50 vaggonra volnék képes kielégíteni — tekintsen el a katonai rekvirálástól. Erre vártam mind máig a választ s ebben volt minden reménységem. A válasz a rekvirálási rendelet után ime most megérkezett, de reményem csak részben teljesült. A kormánybiztos ugyanis a 100 vaggonból 20 vaggont elenged ugyan, de csak azon esetre, ha biztositom az igy fennmaradó 80 vaggonnak önkéntes beszolgáltatását, amikor is a vármegyét mentesiti a további rekvirálás alól; egyben 3 napi haladókot ad erre vonatkozó jelentésem megtételére. A helyzet igy most az, hogy a 80 vaggon gabonára 43 vaggonunk van, tehát még 37 vaggont kellene biztositanom. A még beszolgáltatandó mennyiség kétségkívül nagy s ezzel a teher is, amelyet a közönségnek vállalnia kellene. De kezemben a rekvirálási rendelettel, ismerve annak szigorú utasításait, tudva és látva mindezek keserű következményét, áthatva vármegyém közönsége iránti puszta kötelességérzetnól melegebb együttérzésemtől, megkísérlem vállalni a felelősséget azért, hogy a rekvirálást e hó 15-ig elhalasztom s azért, hogy azt a menynyiséget, amely még felajánltatnék, teljes egészében képes is leszek a záros határidő alatt beszolgáltatni. Újra a vármegye és város közönségéhez fordulok azon kéréssel, hogy ki-ki tehetsége szerint többet vagy kevesebbet, de adjon,

1 amit csak adni tud a ránk kivetett kontingensbe. Apellálok első sorban a nagybirtokosokra, a bérlőkre, általában a gazdaközönségre s azokra akik ha bővebben, ha szűkebben, de el vannak látva. Hozzájuk fordulok, akik a mai nehéz idők minden gondja között, ha ismerik is a léptennyomon felgyülemlő nehézségek szülte keserűséget, ha ismerik is a folytonos zaklatás boszúságait, ha viselniök kell is az apróbb-nagyobb lemondások bár nehéz, mert szokatlan, de még mindig elviselhető terheit, mégis ők vannak hivatva arra,

v sőt legnemesebb előjoguk, hogy segítsenek azokon, kik nem ismernek mást, mint csák a nyomort, az éhséget s mindazt az elkeseredést, ami ezekkel jár. Az országban milliók nyomorognak! Milliók nélkülöznek! Milliók éheznek! Ezek számára kór élelmet az ország ! Tudjunk lemondani ezek javára! Ez ma az ország java! Hozzuk meg az áldozatot ! Esztergom. 1918. április 8. Palkovics László h. alispán. * Szent Adalbert napja a bazilikában. A A főszékesegyházban sz. Adalbert ünnepét ma, vasárnap tartják. Dr. Csernoch János bibornokhercegprimás szombaton hazatért Esztergomba s valószínűleg ő pontifikálja az ünnepélyes nagy misét. A szentbeszédet — amint jelentettük — dr. Tóth Kálmán teológiai tanár tartja. * Kanonoki installáció. Krammer György dr. mesterkanonok ünnepélyes beigtatása hétfőn délelőtt 9 órakor ment végbe a főszékesegyházban. Dr. Kohl Medárd püspök előtt mint a bibornok-hercegprimás meghatalmazottja előtt a kanonok letette a szokásos esküt, azután dr. Walter Gyula kántorkanonok ékes latin beszédben üdvözölte az installálandót 's a jelvények átadása mellett bevezette a stallumába. Előzőleg Fitner E. Ákos succentor lovag felolvasta a királyi kinevező okiratot. Az ünnepélyes aktust „Te Deum" zárta be. Jelen volt a papnevelde elöljárósága és összes növendékei, továbbá a főkáptalani uradalom központi tisztjei Erős Rezső jószágigazgató vezetésével. Az énekkar szépen komponált „vivat-ja köszöntötte az uj kanonokot stallumában. * Kitüntetés. Őfelsége a király dr. Brenner Károly ezredorvosnak, ki az olasz harctéren teljesít szolgálatot, kitűnő szolgálatainak elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta a vitézségi érem szalagján a kardokkal. Dr. Brenner Károlynak ez már az ötödik hadi kitüntetése. * Legfelsőbb elismerés. Őfelsége Zita királyné kabinet-irodája utján Laurisin L. Teofil, premontrei kanonokrendi papnövendéknek, a Reviczky Társaság tagjának, aki lapunkban Lolly néven verseket és karcolatokat szokott irni, a „Pro Transsylvania" érdekében irt verseiért legfelsőbb elismerését nyilvánította. * Főegyházmegyei hirek. Laczkó Lajos mikszáthfalvai esperesplebános április 1-től nyugdíjaztatott. Fleischer János felsőszőllősi adminisztrátor betegség miatt ideiglenesen nyugdíjaztatott. Koczurek Adolf szentistvánkúti ny. plébános 80 éves korában meghalt. 51 évvel ezelőtt szentelték áldozópappá. R. i. p. * Hontvármegye közélelmezési miniszteri biztosává Jankovich Bésán Endre közélelmezési kormánybiztos dr. Szilárd Bélát, Esztergomvármegye főjegyzőjét nevezte ki s utasította, hogy működését az uj hatáskörben kezdje meg. A kinevezett miniszteri biztos teendőit Hontvármegye közélelmezési ügyeinek felülvizsgálata képezi. * Kongrua. A főegyházmegyei hatóság értesíti az érdekelt lelkészeket ós segódlelkószeket, hogy f. év első felére járó kongrua kiutaltatott és szabályosan felbélyegzett nyugtáikat a jelzett hivatalhoz mielőbb küldjék be. Postautalvány nem kell, miután az összegeket csekk utján küldik el. * A szent Erzsébetről nevezett esztergomi jótékony nőegylet fennállásának 50 éves évfordulója alkalmából, a kaszinó dísztermében f. hó 6-án és 7-én rendezett előadásokkal egybekötött estély ugy erkölcsileg, mint anyagilag a, legfényesebben sikerült. A szombati előadáson megjelent Csernoch János biboros-hercegprimás is, ott láttuk Beniczky Ödön főispánt, dr. Fehér Gyula, dr. Machovich Gyula prelátusokat, Vaniss Dezső Ítélőtáblai birót, Palkovics László h. alispánt és a megye és város mondhatni egész intelligenciáját. Az ünnepélyt Kuffler Ellike művészi hegedüjátéka nyitotta meg nővérének Kuffler Fridának kitűnő zongorakisórete mellett. Majd Mátéffy Viktor pápai kamarás^szóp beszéd kíséretében ismertette az egyesület 50 éves történetét, melyet lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk. Ezután dr. Barta Lajosné énekszámai következtek, amelyeket dr. Lukács Béla kísért zongorán. Az énekesnő meleg sopránjával ós előadásával keltett nagy sikert, Lukács Béla, a ki mestere a zongorának a jó kísérettel csak fokozta a hatást. Szecskay Marianna jól átérezve és átértve adta ezután elő Szvorónyi József Szent Erzsébetről irt költeményét, amelynek elszavalása után, Reviczky Erzsike élőképben mutatta be a magyar szentet. Gyönyörű volt. A Csokonay Vitéz Mihály verseiből és Lavotta dalaiból összeállított Csokonay-kabarét Szentgyörgyi Pál, Rotsing Ilus és Hollósi Mátyás énekelték és játszották szép Bidermayer-miliőben, teljes illúziót és általános nagy hatást keltve. Endrődi Béla zenei és ólőképes nagy jelenetének szövegét Reusz Ferencné szavalta jóval a műkedvelő nivó feletti művészettel. A zenét ifj. Büchner Antal rendkívül ügyesen állította össze és a porcellán nipp sorozat pedig a város legszebb leányaiból (Brilli Lujza, Gerenday Juliska, Eggenhoffer Manci, Viola Kriszta, Vimmer Gitta, Vándor Ilike, Brilli Linuska, Mátéffy Bözsi, Nagy Marcsi, Marosi Katinka, Kuffler Elli, Bischof Ida, Zsiga Annuska és Eggenhoffer Ilonka) igazán felejthetetlenül elragadó képet nyújtott. Utolsó előtti számként Szentgyörgyi Pál játszott el néhány kuruc nótát művészi készséggel a tárogatón, őt Reviczky Gábor kisérte a zongorán. Végül Bélafy kis aktuális bohózatát a „Lajcsi bácsi"-t adták elő, Kapisztóry Mici, Rotsing Ilus, Istvánffy Elemér ós Reusz Ferenc. A szereplők, műkedvelő gárdának igazi erősségei és kitűnő vígjátékukkal ós alakításukkal viharos derültséget keltettek. A Csokonay-kabarék és porcellán-figurák előtt dr. Berényi Zoltán mondott igen szellemes tónusban stílszerű konferádákat. Az előadásokat Berán Károly rendezte, a tőle megszokott jó ízléssel és körültekintéssel az anyagi sikert talán eleget jellemzi az, hogy a bevétel meghaladta az 5000 koronát. * Közgyűlés. Az Esztergomi Kisdedóvó Társulat jövő vasárnap, április hó 21-én délelőtt fél 11. órakor választmányi s 11 órakor közgyü

: lést tart. * Oltáregyleti előadás. Dr. Madarász István igazgató f. hó 17.-ón szerdán d. u. 5 órakor konferencia-beszédet tart a vízivárosi zárda szokott helyiségében. * Közigazgatási bizottsági ülés. Esztergom vármegye törvényhatóságának közigazgatási bizottsága Beniczky Ödön főispán elnökletével szerdán tartotta meg rendes havi ülését. Palkovics László h. alispán beterjesztette jelentését a közigazgatás mult havi menetéről. A jelentésben beszámolt azokról a nagy bajokról, melyek főként a közélelmezés terén mutatkoznak. A vármegyében kerekszám 27.000 ellátatlan van, ezekre a 18 vaggon szükséglet helyett 7—10 vaggon liszt érkezik. Ezután rátért az alispán a kiadott rekvirálási rendeletre ós a mai lapunkban közölt felhívása kapcsán is felhozott adatokat és a katonai rekvirálás elkerülésének módját ismer- • tette. Beniczky Ödön főispán a jelentés e részére vonatkozólag megjegyzi, hogy a kormány is nehéz körülmények között van, a kérdést azonban a haza nagy érdekeinek megfelelően meg kell oldani. Ö maga is buzdítja a vármegye tisztikarát és közönségét a még hiányzó élelemmennyiség önkéntes beszolgáltatására, mert a katonai rekvirálás radikális eljárás. Elmondja, hogy egy ily rekvirálás abból áll, hogy egy altiszt vezetésével vagy 10 katona megszállja a házat s bizony összeszednek mindent. A közigazgatási ülésben ezután a többi referensek tették meg jelentéseiket.