ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-03-03 / 9. szám

irodalmi vállalati igazgatónak pénzügyérnek és szervező erővel biró, meg a modern követelmé­nyekkel számolni tudó, gyakorlati érzékkel biró, boldogulni tudó mindenesnek kell lennie. Morvavölgyi. HÍREK. Krónika a bundáról. Jó dolga van a juhásznak, a nóta ezt mondja, Hosszúszőrű nagy bundáját hordogatja-hordja. Mindig véle van a bunda, hosszúszőrű bunda, Földreteszi és ráfekszik, ha hordani unja. Belül meleg hosszúszőrű, kivül tulipános, Van rajt' virág piros, fehér, kék, meg sárga számos. Ünnepeken ez van kivül, ha faluba mégyen, A többi szép bunda mellett ezt sem éri szégyen. Ám ha künn a nyáj között van és az idő fordul, Eltűnik a tulipán a bőgő birkasorbul, Befordítja a bundáját s kivül lesz a szőre, Jó dolga van a juhásznak, megmondtam előre. Mert a bunda, juhászbunda, hosszúszőrű bunda, Kiforditva-beforditva a dolgát jól tudja, Igy is bunda, úgy is bunda; mindenhogyan rajta A juhászi tekintélynek a nagyságát tartja. Jó dolga van a juhásznak és ily bölcs szokása, Nem szúr szemet senkinek á bunda változása. Legel a nyáj, egyhangún szól a kolomp a réten, Ő meg rádül bundájára s felhőt néz az égen. H. I. Hivatalvesztésre ítélt fegyelmi bírósága egy főtisztviselőt s har­mincezer korona vagyoni szavatosság kimondá­sával súlyosbította a megtorló igazság mérlegét. Amennyire szomorú, annyira figyelemreméltó tünete s epizódja <ez az eset mai társadalmi berendezkedésünk orditó igazságtalanságainak. Mi ugyanis ez ügy körül csoportosuló szomorú tényekben nem annyira a bűnösnek talált köz­tisztviselő botlását, mint az állam sok-sok ezer köztisztviselőjének keserű tragédiáját látjuk fel­vonulni a társadalmi közélet színpadán lejátszódó életképek sorozatában. A köztisztviselő szomorú végzetét, kit megbízója odaállit egy hivatal élére, tőle hivatali tekintélyt, vezető-szerepet, reprezentálást, közéleti méltóságot kivan, de kinek elfeledi megadni az anyagi lehetőségeket, hogy e kívánalmaknak a tisztesség korlátai közt megfelelhessen. Hallgatólagosan eltűri az állam­hatalom minden egyéb foglalkozási ágnak s pro­duktiv pályának a mostani háborús Eldorádóban való tobzódását, ellenben a köztisztviselőt évi 1000—2000 koronás háborús pótlókkal intézi el a háborús államhatalmi feladatok lelkiismereti igtatóköny vében. A kézműves és iparososztály soha nem re­mélt vagyont gyűjt a háborús élhetetlenség és uzsoráskodás révén, a köztisztviselő pedig, ki már a háború előtt is egyik adósságát a másik kölcsönnel foltozgatta, havi 50—100 koronás há­borús többlettel kénytelen a háborús viszonyok folytán reárótt, sokszorosan fokozott munka­körét ellátni akkor, midőn családja megélhetésé­nek s létfeltételeinek biztosítása fölötti gyötrő gondjai kedélyvilágának s munkakedvének min­den feszességét meglazítják. Ha a tisztviselő háborús többlete arányosítva volna a mostani viszonyokhoz, akkor a dijnoknak ma vagy 15,000 korona fizetésének kellene lennie, vagy egy kilogramm zsírnak csak 2 korona 20 fillérbe volna szabad kerülnie. Pedig hol vagyunk ettől! A köztisztviselő orditó nyomora az állam­hatalom legnagyobb szégyene s legfőbb büne. Legnagyobb szégyene, mert nemcsak hogy nem ad módot arra, hogy a köztisztviselő is szabadon szabhassa meg munkájának árát, de még a tul­halmozott munkával a privát-kereset lehetőségétől is megfosztja. S miután a háború utáni időkben sem lehet a köztisztviselőnek kilátása arra, hogy az állam­hatalom több belátással méltányolja munkáját, természetesen a köztisztviselői pálya az elkövet­kezendő békeidőben teljesen el fog néptelenedni, vagy arra csak a teljesen selejtes elemek fognak lépni. Ha pedig az állam azt gondolja, hogy női munkaerővel fogja az igy jelentkező apadást ellensúlyozni, hát akkor előre is sok türelmet és jó egészséget kívánunk neki nemes és modern elhatározásához. Ne feledje azonban az államha­talom, hogy a nőtől először is a nemzet testében beállott hiányok pótlását kell kívánnia s hogy a nőnek ez is igazság szerint a természetes feladata s hivatása, nem pedig a közszolgálat. Addig, mig az állam köztisztviselőit jobban nem javadalmazza, nem igen számithat tisztvise­lőinek feltétlen hűségére s odaadására, mert hiába, az éhes gyomor, a siró asszony s a sápadt, ron­gyos gyermekek látásától csak elkeseredést s nem önbizalmat, önfegyelmezettséget fog meríteni a közszolgálat napszámosa. Sz. R. i: A hercegprímás hazaérkezése. Csernoch János dr. bibornok-hercegprimás egy heti távol­lét után szombaton délután Budapestről hazaér­kezett Esztergomba. * Főegyházmegyei hirek. Thaller István pozsonypüspökii káplán betegség folytán sza­badságoltatott s helyébe ideiglenesen Kovács József újmisés küldetett, * Dr. Hindy Zoltán beszámolója. Az Esz­tergom-városi országgyűlési kópviselőválasztói kerület dr. Hindy Zoltánt a mult évben egyhangú választás alapján munkapárti programmal kül­dötte a parlamentbe. Dr. Hindy Zoltán most a Zichy csorttal kilépett a munkapártból s belépett a 48-as alkotmánypártba. E kilépésének okai felől ma délelőtt 11 órakor Hindy Zoltán beszámoló­beszédet mond a városháza nagytermében. * Beigtató-közgyülés. Esztergom vármegye ideiglenes főispánját, Beniczky Ödönt f. hó 14.-ón fogja a vármegye közönsége hivatalába a szokásos formalitások közt beigtatni. Az uj főispán hétfőn délután Esztergomban volt, hol a vármegyeházán a h. alispánnal a beigtatás körülményeit meg­beszélte. * Társadalomtudományi előadás. Az Or­szágos Katholikus Népszövetség jövő vasárnap, március 10-én tartja Budapesten országos nagy­gyűlését, mely minden évben kimagasló társa­dalmi eseménye szokott lenni az ország katho­likus lakosságának. Az Országos Kath. Népszö­vetség elnöksége a nagygyűlésen a keresztény­szociális irányzatok céljait ismertető társadalom­tudományi előadás megtartására dr. Antóny Béla esztergomi polgármestert kérte fel. A nagy­gyűlésre Esztergomból is sokan leutaznak. * Megyegyűlés. Esztergom vármegye tör­vényhatósági bizottságának csütörtökön tartott tavaszi közgyűlésén Palkovics László h. alispán elnökölt, ki meleg szavakkal búcsúztatta el Kobek Kornél lemondott főispánt. Majd indítványára táviratilag üdvözölte a megyegyűiós Beniczky Ödönt abból az alkalomból, hogy a vármegye főispáni ügyeinek vitelével megbízatott. Az el­nöklő alispán lelkes hangon emlékezett meg lovag Mattyasovszky Lajosról is azon alkalomból ki­folyólag, hogy hosszas és érdemekben gazdag működés után visszavonul a közélet mezejéről. Helyét a különböző bizottságokban Kobek Kor­néllal töltötte be a közgyűlés. A hadisegély fel­szólamlási bizottságba Brenner Juliska, Draxler Alajos, Kernstock Károly (Nyergesujfalu), Molnár Ferenc (Párkány), Nádler István, Számord Ignác és Szvoboda Román választtattak be. Az állandó választmánynak Pelczer Lipót virilisi jogáról való lemondásával megüresedett tagsági helyét Schmidt Sándor foglalta el a közgyűlés bizalmából. A 153 pontból álló álló tárgysorozat legnagyobb érdeklődést keltett számai az uj kor­mány iránt való bizalomnyilvánitás ós a vármegye közellátásának biztosítása tárgyában az esztergomi fogyasztási szövetkezettel való szerződés megújí­tásának ügyei voltak. * Autonómiai képviselőválasztás. A nyitrai III., galgóci kath. autonómiai kerület Beniczky Ödön barsi főispánt egyhangúlag választotta meg autonómiai képviselőjének. * Halálozás. Berger György, az Esztergom­vidéki Hitelbank titkára, 26-os vadászfőhadnagy, a Signum laudis és a Károly-kereszt tulajdonosa, hazája hősi védelmében a harctéren szerzett be­tegsége következtében Esztergomban f. hó 1-ón 36 éves korában elhunyt, A kiválóan rokonszen­ves fiatal tisztviselő halálhíre őszinte részvétet s megdöbbenést keltett. Rendkívül szorgalmas, munkás tisztviselő, jólelkű, szerető, férj ós csa­ládapa volt, kit özvegyén kivül 3 árvája is sirat. Temetése holnap, 4-én délután 3 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájából. — Nedecei Ne­deczky Miklós, az esztergomi főkáptalan nyug. jószágigazgatója életének 73. évében febr. 28-án elhunyt. Temetése március 3-án d. u. 4 órakor lesz a Ferenc-József-úti gyászházból. * A mai gyermektanulmányi előadás. A „Magyar Gyermektanulmányi Társaság Eszter­gomi Fiókköre" ma d. u. fél 6 órakor folytatja nyilvános, népszerű és ingyenes előadásainak sorozatát a főgimnázium disztermóben. A mai előadás tárgya: „A gyermek lelki nevelése." Tartja dr. Madarász István főszentszéki jegyző.­A rendezőség kéri a közönséget a pontos megjele­nésre ós arra, hogy gyermekeket ez alkalommal se hozzon magával. * Iskolalátogatás. Dr. Pacséri Károly kir. tanácsos, Esztergomvármegye kir. tanfelügyelője mult hó 27-én és 28-án meglátogatta az Eszter­gom város közönsége által fenntartott községi elemi iskolák összes osztályait s a növendékek­hez intézett kérdései alapján meggyőződést sze­rezvén a gyermekek készültségéről, a látogatá­sok befejeztével tartott értekezleten őszinte el­ismerésének s megelégedésének adott kifejezést az összes osztályokban kivétel nélkül tapasztalt példás rend ós kitűnő taneredmény fölött. Méltó elismeréssel honorálta a kir. tanfelügyelő a ta­nítói kar egyes tagjainak a szociális téren ki­fejtett munkásságát is és utalva a köztisztviselők vállaira nehezedő súlyos megélhetési viszonyokra, kitartásra s türelemre buzdította a tantestület tagjait. A tantestület nevében Szölgyémy Gyula igazgatótanitó mondott köszönetet a kir. tan­felügyelőnek. * A nyári időszámítás elrendelésére vonat­kozó határozat már készül a belügyminisztérium­ban s néhány nap múlva meg is fog jelenni az erre vonatkozó rendelet. A nyári időszámítás ez évben is április 1-én lép életbe s október l-ig marad érvényben. A belügyminiszteri rendelet utasítani fogja a hatóságot, hogy minden elő­munkálatot tegyenek meg az új időszámítás be­vezetésére. * Hangverseny. Brenner Juliska zenetanárnő növendékei ma este fél nyolc órakor a kaszinó nagytermében a cs. és kir. 26. gy. e. rokkant­alapja javára hangversenyt rendeznek, melyre a meghívók már szétküldettek. Brenner Juliska növendékeinek óvenkinti ilyen bemutatkozása minden alkalommal kedves és közérdeklődést keltő művészi eseménye szokott lenni városunk társadalmának, melynek legjobb körei szoktak találkozót adni egymásnak e hangversenyeken. Minden évben, de ez idén különösen nagyfokú az érdeklődés e hangverseny iránt, minek okát a hangverseny kitűnő s előkelő nivójú mű­sorában sejtjük. A 3 és 2 koronás belépőjegyek Brutsy Gyulánál s este a pénztárnál válthatók. Szívesen látott vendége lesz a hangversenynek minden zenekedvelő, ha meghívót tévedésből netán nem kapott volna is. * Katonák szabadságának meghosszabbí­tása. A hadseregkiegészitő parancsnokság hiva­talos táviratban értesítette a városok s községek elöljáróságait, hogy a jelenleg szabadságon itthon tartózkodó katonák szabadságát, akár a frontról, akár a mögöttes országrészből szabadságoltattak, március 10.-ig meghosszabbítja, * Rablógyilkosság. Mult vasárnap, febr. 24-én d. u. 5—6 óra közt egy 18—20 éves ka­tonaszökevény a Csév—Pilisszentlélek közti erdei úton erkölcstelen szándókkal megtámadott egy, a szomszéd faluba igyekvő leányt. A leány si­koltozására odasietett az utánna jövő Hofferek Sándor nevű 25 éves pilisszentléleki lakos, ki a leány védelmére kelt. A leány elmenekült, a szökött katona azonban Hofferekre támadt ós bajonettjével agyonszúrta. A szökött katona 14-es honvéd volt, kék sipkát, szürke köpenyt ós láb­szárvódőt viselt, erősen barna arcú, sovány, közép­termetű legény volt. A tettes a gyilkosság elkö­vetése után az áldozat 10 koronáját is elrabolta s ismeretlen irányba eltávozott. A csendőrség erős nyomozást indított, melynek eredményeként pénteken el is fogtak Esztergom környékén egy a személyleirásnak megfelelő cigány katonaszö­kevényt, kit a gyilkosság elkövetésével gyanúsí­tanak. A katona zsebeiben 5 koronán felüli pénz volt. Szombaton szembesítették az elfogott kato­nát a leánnyal. A szembesítés s a vizsgálat ered­ményéről lapzárta miatt nem adhatunk részle­tesebb információt. * Háziipari kiállitás. A kath. munkásnők háziipari kiállítása nagy érdeklődós mellett vasár­nap délelőtt nyilt meg a Deák Ferenc utcai Waldvogel-féle üzlethelyiségben. A közönséget a vezetőség kalauzolta és sorra bemutatta a kéz­ügyességnek hasznos produktumait, valamint azon kiválóbb tárgyakat, melyeket a tanfolyam buzgó vezetőjének nem esztergomi tanítványa^

Next

/
Oldalképek
Tartalom