ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-01-27 / 4. szám

zott embereket akarunk látni a mi bős katonáinkban, kiknek jövőjét a törvény paragrafusai intézményesen rendezett alapokon biztosítják. Ingyenélőket nem lehet feladata nevelni a társadalomnak, tehát az arra képesek részére megfelelő munkaalkalmakat is kell biztosítani, de az állandó gondozásra igazán rászorulókat igazi, becsületes, nem tessék-lássék-szerű gyámolitásban kell részesíteni. A hadigondozó-iroda is helyes intézmény lehet, ha ettől nem vár csodát, bűvészmutatványokat ugy a kormány, mint a társadalom, de viszont ez nem lehet a köz jótékonyság s az ország lelkiismeretének egyetlen fóruma. Bizony, a háború negyvenkettedik hónapjában még nagyon' hátra vagyunk a háború szerencsétlenéinek gondozásában. Meghívókról, gyülésezósekről, bizottságosdiról hallottunk, de mosolygó, megelégedett, nyugodt kedélyű rokkantat, kacagó hadiárvát még nem láttunk. Pedig a hadigondozás ösvényein ilyeneknek kellene már sótálniok a háború negyvenkettedik hónapjában. S hol vagyunk még ettől. ..! ? Sz. R. Alakítsunk gazdakört! A szervezkedés idejét éljük. Most már igazába elérkezettnek láthatja minden ember azt az időt, hogy véglegesen elfoglalja az őt jogosan megillető helyét a társadalomban, melyen megingathatatlanul kell majd bevárni, a bekövetkezendő események eljövetelét. Valahogyan érezzük a kibontakozás fuvallatának lágy szellőjét, de mindjobban érezzük azt is, hogy harmadfél óv szenvedésének, kínjának, nyomorúságának a végéhez közeledünk. Fel tehát a szervezkedésre ! Jöjjön most már, aminek jönnie kell, csak készületlenül ne találjon bennünket az uj események korszaka ! Az ország lakosságának kótharmadrésze, a derék ós becsületességtől áthatott magyar gazdatársadalom is, egy táborba fog tömörülni, izig-vérig forr a szervezkedés munkája: egy szebb ós igazságosabb jövő biztos reményében. A „magyar szövetkezés atyja", Károlyi Sándor gróf volt az első, aki az 1879-iki székesfehérvári gazdakongresszuson hirdette a gazdák szervezkedésének szükségességét. Azóta az eszme bejárta az egész országot, a mi nemzetünk végigszenvedte a minden idők legfájdalmasabb kál— m. t. k. — egyesületünk mult évi életét és a bennünket ért örvendetes, mindig emlékezetes és felejthetetlen eseményeket. Az elmondottakból azt Iájuk, hogy a lefolyt év, az átélt negyedszázadnak utolsó éve sok örömet hozott egyesületünknek és a jövőre

1 nézve sok biztató reményt fakasztott buzgó tagjainknak lelkében. A nemesen érző, áldozatos lelkű jótevőink kegyessége folytán negyedszázados, súlyos teher nyomásától szabadultunk meg az elmúlt év folyamán és az isteni Gondviselés kegyes intézkedése alapján megértük azt az örömet is, hogy most már gondoktól mentesen, sőt bizonyos értékek ós vagyon birtokában élhetjük ezután napjainkat. Ezen megnyugtató tudat hatása akatt felragyog lelkünkben a biztató remény,

v hogy egyesületünk a jövőben szebb, erőteljesebb és virágzóbb életet élhet. Ennek megvalósításában már anyagi eszközök hiánya nem gátolhat, nem akadályozhat meg bennünket. Lelkes tagokra, a kör magasztos ós fölemelő hivatását átérző és igazán megértő egyénekre van szükség, hogy az új negyedszázad egy szebb és boldogabb korszak legyen egyesületünk, életében. Éppen azért most, amikor lassan-lassan a végső kifejlődés biztató sugarai kezdik áttörni az ágyúk tömött füstjét ós derengeni kezd a béke bíborvörös hajnala, egyesületünk boldogabb korszakának megvalósítására fogjunk össze mindanynyian, egyesüljünk a szeretet, a megértés és az összetartás erejében, cselekedjünk és működjünk mindannyian elszánt, tettre kész, nemes akarattal és akkor bizton ós bátran remélhetjük, hogy édes hazánk sorsának jobbrafordultával a mi nemes ügyünk is fel fog virágozni és fényes diadalra fog jutni. Mély tisztelettel kérem a közgyűléstől ezen szerény jelentésem elfogadását. váriáját ós most — a tizenkettedik órában — legyen mindenki ember a talpán. A falusi gazdakörök alakításának ideje sohasem volt aktuálisabb, mint a jelen időben, amikor arról van szó, hogy ott legyen a nemzet apraja-nagyja annál a nagy nemzeti munkánál, melyet az igazi magyar Magyarország felépítésével fog a történetíró majdan megörökíteni. A földmivelő gazdát nem lehet a gazdasági akadémiára küldeni, hanem tudni kell a módját annak, hogy hogyan kell őt foglalkoztatni, vezetni ós a társadalom leghasznosabb tagjává felavatni. Ugy kellene lenni annak, hogy az ország minden kószóge birjon ma már gazdakörrel ahol a falusi nép vénei összejönnek, hiszen a kevósbbé vének, a haza megmentése körül teljesítenek most szent szolgálatot. Ez a gazdakör legyen azután a falu parlamentje, ahol csendes pipaszó mellett meghányják-vetik a napi eseményeket, innen induljon ki a közös vállvetett munkálkodás terve és ez a gazdakör legyen minden szépnek, jónak és nemesnek a kútforrása. Ne szégyeljük azt a munkát, mely a gazdatársadalom szervezésével karöltve jár, ne idegenkedjünk a falusi nép foglalkoztatásának néha-néha kellemetlen perceitől, hanem az igaz és szent ügy érdekében világosítsuk fel őket arról, hogy még sohasem éltünk időt, amikor jobban, sürgősebben szükség lett volna az egy táborba való tömörülésre, mint most. Amely községben még nem volna gazdakör, ott minden várakozás nélkül meg kell azt alakítani, hogy az eljövendő események lavinája, készületlenül ne találjon bennünket. Az idő rohanó árja halad a maga rendes medrébe, még padig feltartózhatatlanul ós mi mindnyájan legyünk résen, hogy a hullámok bennünket el ne söpörjenek. Fel tehát a szervezkedés további sikeres ós dicsőséges munkájára! Döntsük le a beteges társadalmi válaszfalakat és teremtsünk ebben, az országban mindenekelőtt egészséges, takarékos ós harcedzett magyar gazdatársadalmat. Nagy események előestéjén legyen gondunk arra, hogy az ország minden községében alakuljon meg az agráreszmók legbiztosabb és legerősebb fellegvára : a gazdakör! Amennyi az Isten háza ebben az országban, annyi legyen a gazdakör! Vándor Károly. hírek. * Papszentelés a bazilikában. Január hó 27., 29. ós 31-én szenteli alszerpapokká, szerpapokká illetve áldozópapokká a főegyházmegye 11 végzett theologusát dr. Kohl Medárd püspök a hercegprímás megbízásából. * Kitüntetések. A király a háború tartamán teljesített kitűnő szolgálataik elismeréséül az első osztályú polgári hadiérdemkeresztet adományozta dr. Fischer-Colbrie Ágoston titkos tanácsos megyéspüspöknek, a fiatalkorúak kassai felügyelőbizottsága elnökének és dr. Prohászka Ottokár megyéspüspöknek, a fiatalkorúak székesfehérvári felügyelőbizottsága elnökének. * A tanítójelöltek kongregációi felvétele. Az esztergomi tanítóképző növendékeinek Mária-kongregációjába a jelölteket Gyertyaszentelő ünnepén d. u. 4 órakor fogja felvenni dr. Machovich Gyula prelátus-kanonok. A felvételi ünnepély a vízivárosi plébánia-templomban lesz a délutáni litánia keretében. * Simor-rekviem. B. e. Simor János hercegprímás halálának 27. évfordulója alkalmából a főszékesegyházban ünnepélyes gyászmise lesz hétfőn, azaz e hó 28-án d. e. 9 órakor. A rekviemet a bibornok hercegprímás helyett valószínűleg dr. Kohl Medárd püspök fogja pontifikálni. A gyászmisón az intézetek ifjúsága is meg fog jelenni. * Primicia. Domiter Gyula János budapesti hitoktató, ujmisés f. évi február hó 2-án d. e. V2 9 órakor mutatja be első szentmiséjét a szentferencrendiek budai templomában (II. ker., Margit-korút 23.) * Magyar nemesség. A király Reiner Károly nyugalmazott cs. ós kir. ezredesnek és törvényes utódainak a magyar nemességet „Solti" előnévvel díjmentesen adományozta. Reiner Károly ezredes szimpatikus egyénisége élénk emlékezetében van még az esztergomiaknak. A háború kitörésekor ugyanis Reiner Károly, mint alezredes az esztergomi helyőrség parancsnoka volt. A város polgársága iránt mindenkor tanúsított figyelmes és tapintatos magatartásáért Esztergomban igen becsülték ós kedvelték őt s igy kitüntetése őszinte örömet okozott városunk polgársága körében is. * Főegyházmegyei hir. Turcsek József ny. cifferi esperes-plébános meghalt január 21-én életének 67. és áldozópapságának 44. évében. Egyházi célokra végrendeletében nagyobb öszszegeket hagyományozott. R. i. p.! * Új kath. napilap alapítása. Lapunk megemlékezett már arról a nagyarányú mozgalomról, amely a „Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság" cimen indult meg abból a célból, hogy hatalmas, minden tekintetben versenyképes keresztény sajtót tudjon teremteni. Ennek a szóleskörű s minden tekintetben kiváló kath. irányú napilapnak alapitói közt dr. Lepold Antal esztergomi prel.-kanonok, hercegprimási irodaigazgató nevét is olvassuk, mi mindenesetre kiváló garancia arra, hogy az alapítandó napilap megszervezése s irányítása iránt táplált várakozás a legteljesebb mértékben ki lesz elégítve a lapnak minden politikai s pártcélokat mellőző irányzatában. * A eukoradagok ujabb megállapítása. A cukorközpont rendelete alapján a vármegyére eső cukormennyisóg leszállittatott igy a cukoradagok is nagyobb mértékben fognak sülyedni. * A kath. gyermekvédő egyesület központi bizottságának ülése. A Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Műve egyesület központi bizottsága f. hó 21-én (hétfőn) délután 5 órakor tartotta ülését dr. Rajner Lajos püspök, egyesületi elnök lakásán. Megjelentek: Dr. Fehér Gyula, dr. Lepold Antal prel.-kanonokok, Számord Ignác igazgató, dr. Majer Imre, Keményfy K. Dániel, Mátéffy Viktor, Siposs Antal, Pauer Károly plébánosok, Nádler István tanitó-kópezdei tanár, László Dániel, dr. Mattyasovszky Kasszián bencéstanárok, Magurányi József, dr. Gróh József ügyészek és dr. Major Ödön árvaszéki elnök. Az ülésen Keményfy K. Dániel titkár felolvasta a mult ülés jegyzőkönyvét, a beérkezett nagyobb adományokat és a jövő évi költségvetést. Jelentéséből kitűnt, hogy az egyesület jelenleg 340 gyermeket gondoz és igen szép missziót teljesít. Nádler István pénztáros az egyesület pénzügyi helyzetével ismertette meg a bizottságot. Számord Ignác helyi igazgató pedig a hadiárvák ügyéről referált és előterjesztést tett több uj árva felvételére. Mátéffy Viktor-bizottsági tag a fogyasztási szövetkezet nevében több fatalpu bőrcipőt ajánlott fel a hadiárvák részére, moly nagylelkű adományt lelkes örömmel vette tudomásul a bizottság. Elhatároztak végül azt is, hogy az egyesület március havában fogja megtartani a közgyűlését. Az ülés dr. Rajner Lajos püspök, elnök köszönő szavaival este 7 órakor véget ért. * Központi hadigondozó iroda felállítását s ennek előmunkálata gyanánt a hadbavonultak, a harctéren elesettek, megsebesültek s megrokkantak, a hadiözvegyek s hadiárvák összeírását rendelte el a hadigondozó kormánybiztos a személyes elnöklete alatt f. hó 21.-én megtartott értekezlet alkalmával. Az összeírás teljesítésére felkért egyének házról házra járva fogják összeírni a hadigondozásra szorulók személyi adatait, mely adatok alapján Esztergom székhellyel egy a vármegye területére kiható ügykörrel felruházott hadigondozó iroda fogja nemsokára megkezdeni működését, mely összekötő szerv gyanánt fog működni a felek s a hatóságok közti ügyek elintézésében. * A kizsarolt föld. Általános a panasz, hogy a munkaerő hiánya miatt országszerte műveletlenül hagyják egyes vidékek lakói a háború alatt földjeiket. Részben a termények árainak nem a termelők szájaize szerinti megállapítása, részben az állandó rekvirálások miatt inkább takarmánynövényeket, konyhakertészeti dolgokat ültetnek földjeikbe, de igen sok esetben teljesen műveletlenül, parlagon hagyják azokat heverni. S most olvassuk, hogy az átmenetgazdasági minisztériumban a mezőgazdasági érdekképviseletek bevonásával szakórtekezlet volt, melynek során az a nézet alakult ki, hogy a háborús gazdálkodás folytán kizsarolt föld termőerejének pótlása s a termelőképesség fokozása érdekében legalább