ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918
1918-07-21 / 29. szám
* Egységes menürendszer a budapesti vendéglőkben. A vendéglők különböző irányú megrendszabályozása nem járt a kivánt sikerrel, miért is most az árvizsgáló bizottság az egységes menürendszer elrendelését fogja javasolni a kormánynak. Meg akarják szüntetni véglegesen azt a lehetetlen állapotot, hogy a hadimilliomosok most is ugy étkezhessenek, mint a, boldog békeidőben, mig a szegény hivatalnokember alig képes szerény ebédjót megfizetni. A tervezet szerint minden vendéglőben étkező ember csak egyféle menü szerint készült ebédet ehetik s megszűnik áz étlap szerinti rendelés. Az ebédek ára is mindenki számára egységes lesz a jövőben. * Rumkiosztás polgári fogyasztásra. A kormány, mely a polgári lakosság számára a reggeli kávét a bekövetkezendő télre nem tudja biztosítani, most rumot ad az Ízetlen szederfalevól-teájába. A kormány ugyanis 40,000 hektoliter finom szeszt bocsát rendelkezésre, hogy abból a polgári lakosság számára 40°/o-os rum készittessók. A rum ára literenkint 13 korona lesz s egy-egy család legfeljebb 2*2 liter rumot kaphat. Az egész kontingens V* részét a kormány a beszerzési csoportoknak engedi át. * Uj gabona a malmokban. Az idén a Bácskában és Torontál vármegyében láttak hozzá leghamarább az aratáshoz. E vármegyék egyes vidékein a cséplőmunkát is előbb kezdhették meg, mint más esztendőben és több malomba már beszállították a héten az uj gabonából az első küldeményt. Egyelőre mindegyik malom csak néhány wagon uj gabonát kapott ugyan, de a korai cséplés biztosítása érdekében tett intézkedések folytán a jövő héten már nagyobb szállítmányokat remélnek. Az uj búzán kivül uj árpát is utaltak be a malmokba. * Szabadságos katonák s polg. hatóságok. Szökevény s elitélt katonák családjaitól a hadisegélyt megvonják. Szabadságon levő legénységi állományú egyének emiatt a polg. hatóságokkal kihivó magatartást tanúsítanak, őket okozván a hadisególy megvonásáért. A pozsonyi m. kir. honvédkerület parancsnoksága rendeletet adott ki s meghagyja, hogy a szabadságos katonák hadfihoz illő viselkedést tanúsítsanak, fenyegetéstől, tettlegességtől tartózkodjanak. A rendelet ellen vétőket azonnal bevonultatják s börtönbüntetéssel sújtják. Ezt a rendeletet utasításával együtt az alispán közzétette a vármegyei hiv. lapban. * Egy francia repülő emberszeretete. Egy szokatlan, de végtelenül kedves esetet beszélt el egy főhadnagy, aki az olasz frontról jött haza. Az olasz, fronton könnyebben megsebesült katonák egyik transzportja fáradtan haladt a fehér országúton. Egyszerre egy francia repülőraj jelent meg felettük. A transzport vezetője vagy nem vette észre, vagy nem volt ideje elhárítani a veszélyt; nem fedeztette a legénységet, amely szívszorongva várta a lecsapódó repülőbombákat. Egyszerre egy francia gép hirlen vagy 50 méter magasságra ereszkedett le ós a megfigyelője kihajolt a gépből, tört németesseggel lekiáltotta: „Decken." A megrémült bakák sietve bújtak el a sziklák mögött. Miután az országút teljesen kiürült, a francia repülő egy kissé feljebb emelkedett ós ledobálta bombáit, amelyek teljesen ártalmatlanul robbantak szét; majd újra leereszkedett ós újból lekiáltott: „Fertig. Szervusz!" Es az egész repülőraj továbbrepült, nem bántva a sebesülteket. Ez a humanizmus igazán példátlan ellenségeink részéről. * Divatba jöttek a ludtollak. Az irótoll, amelyet főként Amerikából, Angliából és Németországból kaptunk, kifogyófélben van. Bécsben például már alig lehet kapni s nagyobb osztrák cégek Magyarországból igyekeznek beszerezni szükségleteiket. Bécsben oly nagy már a hiány irótollban, hogy pótláshoz kellett folyamodni. Elővették a régi jó recipét s ludtollból faragnak irótollakat. Ilyen irótollak kékre, zöldre, pirosra festve már nagyobb tömegekben láthatók az osztrák boltok kirakataiban. Bécsben visszatérnek a régi jó idők. Lúdtollal irunk és fidibusszal gyújtunk majd rá, ha ugyan lesz majd mire. Csak a régi jó idők békéje ós bősége nem akar visszatérni. * Uj rend az ingatlanok forgalmában. E hó 10-én lépett életbe a földmüvelésügyi m. kir. minisztériumnak rendelete az ingatlanok forgalmáról. Eszerint az ország egész területén ingatlant csakis az arra rendelt vármegyei hatóságnak — a közigazgatási bizottság albizottságának — engedélyével lehet eladni, vagy 10 évnél hosszabb időre bérbeadni. Aki tehát ezentúl földet v. házat akar eladni, az, ha a vevő nem legközelebbi vérszerinti rokona, vagy nem a kincstár, tartozik előbb engedélyt szerezni. Ezzel a bölcs és szükséges rendelettel remélhetőleg megszűnik a telek- és földbirtok-spekuláció. * Mi a csalán értéke ? A csalánról megállapították, hogy nemcsak fonóanyagpótszer, hanem egyenesen a pamutot helyettesíti, sőt a pamutnál a szövőiparban sokkal értékesebb. Ezért már most felhívja a minisztérium a közönség figyelmét a csalán gyűjtésére. A csalánt július és augusztus hónapokban kell szedni. A csalángyüjtő vállalatok száraz csalánkóróért mázsánkint 35 koronát fizetnek. Ugyanannyit fizetnek a száraz csalánlevélért, amely szalma közé keverve kitűnő takarmány az állatoknak. A csalánmagért métermázsánkónt 100 koronát fizetnek. * Vadontermő gyümölcs és levél összegyűjtése. A közélelmezési miniszter felhívta a vármegyei gazdasági felügyelőséget, közölje a közönséggel, hogy a hárs, szeder, eper, málna, galagonya, berkenye, borholya, som, áfonya, kökény, csipkerózsa, fagyai, bodza, gomba, kömény természeti, valamint a szeder, eper ós málna levelek összegyűjtésével és az országos zöldség, főzelék ós gyümölcs forgalmi részv. társ. Budapest címére való előzetes bejelentésével fentiek a legjobban értékesíthetők. A gazdasági felügyelőség tehát felhívja a közönséget ezen növények gyűjtésére. * Szökött orosz foglyokat nem szabad felfogadni. Igen gyakran megtörténik, hogy a fogolytáborokból vagy munkaadóiktól megszökött orosz foglyokat egyesek munkába állítanak, felfogadnak anélkül, hogy erről a megfelelő hivatalnál jelentést tennének. Illetékes helyről nyert értesülés szerint az orosz foglyok ellenőrzése céljából rövidesen általános razziákat fognak tartani a vidéken is és azt. akinek alkalmazásában ilyen szökevényeket találnak, igen súlyosan megfogják büntetni. Irodalom és művészet. A „Százezrek Zenéje" c. zeneirodalmi folyóirat júliusi száma ismét kitűnő tartalommal jelent meg. Egy hangulatos magyar nóta a füzet első száma, mely a késői bánatról szól. A verset Bodrogi Zsigmond irta, ki verseivel az elementáris érzéseket kitűnően tudja visszaadni, Sas Náci pedig ezen dalában is beigazolta, hogy a hangulatok festésében elsőrangú mester. Dalaival a sziv minden érzelmét ki tudja fejezni. A második szám Czeglédi Gyula biedermeier hangulatú kabaré dala Balassa Emil szövegére: „Búcsúszó" cimmel. A cim már magában foglalja a tartalmat is. Egy asszony búcsúzik boldogságának tanyájától. A levólformában irt vers Balassa Emil egyik legpoetikusabb alkotása, a zene pedig a szép kabaré muzsika ideálja. A harmadik szám a hires „Badacsonyi csárdás", a negyedik pedig a nem kevésbé hires „A pécskai cigánysoron" c. dal. A harmadik szám szövege Vályi Nagy Gusztáv müve, zenéjét pedig Kondor Ernő szerzetté; a negyedik szám zenéjét Ballá Ignác versére Grósz Alfréd szerzetté. Az ötödik szám Nádor Mihály dala Szép Ernő versére „Imádság" cimmel. Nem kell se Szép Ernőt, se Nádor Mihályt felfedezni. Mindenki tudja, hogy a legszebb kabaréverseket Szép Ernő irta ós a legszebb dalok zenéjét pedig Nádor Mihály szerezte. Ez a dal nem volt soha dalos sikerű, úgynevezett sláger, de annyi belső szépsége talán egy zajos sikert aratott dalnak sincs, mint ennek. Benső könyörgés az egek urához ez a dal, a szép, a drága magyar hazáért. Egyszerű, keresetlen szókkal megirt vers, melyhez imaszerű, halk melódiát irt Nádor Mihály. A hatodik — és utolsó — szám Bodrogi Zsigmond „Dicsértessék" cimű versére irt szép magyar nóta Ormai Lipót zenéjével. A megrázó drámai erővel megirt vershez méltó a szép zene. Nem csoda, hogy országszerte annyira elterjedt. A zenefolyóiratot Nádor Kálmán zeneműkereskedése (Bpest, IV. Károly király út 8.) adja ki. Előfizetési árá negyedévre 5 korona. Régebbi füzetek mérsékelt áron kaphatók. Szerkesztői üzenet. Lapunk társszerkesztője, — ki július 15-től augusztus végéig vidéken tartózkodik, — kéri a lap t. munkatársait, hogy a lapnak szánt kéziratokat ez idő alatt szíveskedjenek az „Esztergom Szerkesztősége" cimre küldeni. Esztergom sz. kir. város polgármestere. 1144/1918 K. ó. szám. Tárgy: Zsir-rekvirálás. Hirdetmény. A hadsereg szükségletére zsírnak katonai úton való rekvirálása rendeltetett el. Mielőtt az megejtetnék, mód adatott arra, hogy az Esztergom városra ujabban kirót 20 q. zsirt önkéntes felajánlás utján szolgáltassa be a város közönsége. Utalással e tárgyban már kiadott felhívásomra, ismételten felhívom a város közönségét,, különösen pedig azokat, kik sertést vágtak, hogy saját jól felfogott érdekében, de eddig tanúsított nemes és hazafias magatartásához méltóan segítségemre legyen a megkívánt zsirmennyiség beszolgáltatásában s a katonai rekvirálás elhárításában. Aki önként felajánlja a zsirt, azt az esetleges katonai rekvirálás alól mentesittetni fogom, A bejelentés levelezőlapon vagy levélben történhetik f. hó 25-ig a Polgármesteri hivatalnak címezve. A zsirt egyelőre még beküldeni nem kell r hanem csak megőrizni. A házról-házra való járást és összeírást is el fogom rendelni. Esztergom, 1918. július hó 18. Dr. Antóny Béla polgármester. Okleveles szülésznő, ki z ^° y ; m. kir. bábaképezdét sikeresen végezte, községi szülésznői állást keres valamely nagyobb községben. Cime: Keresztes Sándorné Esztergom, Szentgyörgymezö, Barkóczy Ferencutca 35. sz. Eladó értékes könyvek. 1. Sermones quadragesimales 1516. évből 2. Petrarca: De remediis 1600. „ 3. A Szentírás Summája 1695. „ 4. Illés A.: Szentek élete 1-töl 1048. oldalig .... 1693. „ 5. Officium Rákőczianum. . 1783. „ 6. Baróti Szabó D.: Kisded szótár 1783. „ 7. Decsy S.: Magyar Kurir . 1793. „ 8. Csokonai Vitéz M. Költeményei (3 kötet) . . .1813. „ 9. Zrínyinek minden munkái, Kazinczy-kiadás . . . .1817. „ 10. Arany János: Koszorú. . 1864. „ 11. Hunfalvy J.: Magyarország és Erdély (3 kötet). . .1860. „ 12. Gróf Széchenyi Keleti utazása. 13. Balogh K.: Magyar gyógyszerk. kommentára. Valamennyi régi könyv feltűnően ritka épségben van, a 11. és 12. számúak pedig szép diszkötésben. —Cim a kiadóhivatalban. Az eredeti PFAFF-varrógépek nemcsak varrásra és mühimzésre alkalmasak, hanem a legujabb készülékek segélyével önműködőlég végeznek beszegést 9 fodrozást 9 sujtás, betét és levarrási munkákat. E készülék használata készséggel lesz bemutatva Schenkengel Álltai varrógép-raktárában Esztergom, Ferenc József út 43. sz.
