ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-06-29 / 26. szám

ját. Megállapította a sajnálatos jelenséget, hogy a legtöbb gyárban ós más vállalatnál a munka szünetel, minek pusztító hatása • gazdasági életünkre és a megélhetési viszonyokra nyilvánvalóan káros. Legsajnálatosabb — úgymond — hogy a fővárosi lapok nem jelennek meg, mert igy a legkülömbözőbb rémhírek ós valótlanságok terjesztetnek. Röpiratokat és cédulákat osztogatnak, melyek szerint „csak kitartás és a kormány napjai megvannak számlálva" — de ezt nem a nép, hanem egy igen kis kör követeli. Merőben lehetetlennek tartom — úgymond "Wekerle — hogy a közhatalmat egyes ideiglenesen alakult szervezetek, munkástanácsok vagy effélék gyakorolják. Titkos kezek irányítják ezeket a mozgalmakat. Nem volt még kormány, mely oly rövid ido alatt oly messzemenő béremelésekbe belement volna, mint a mai kormány. Ugy állítani oda a dolgot, mintha ez a kormányrendszer a bérek letörését célozná, merőben ellenkezik az igazsággal. Az a jámbor kívánság, hogy a kormány mondjon le, rég megnyilvánult több oldalról, de úgy állítani oda a kormányt, mintha az a király ós a nép közé állana, ugyancsak ellenkezik az igazsággal. Ez a kormány a király álláspontját képviseli. A király jóváhagyásával tesz minden lépést úgy a választójog tekintetében, mint minden más tekintetben. A kérdésnek rám nézve — úgymond — csak egy személyes oldala van, az, hogy gyáván el ne hagyjam ezt az állásomat. Veszélyes üzelmek, államellenes törekvések uralják a külföld jelentékeny részét, ezeknek visszhangjai nálunk is észlelhetők. Ellenségeink működése és közvetítése folytán ezzel szemben mindenesetre hazafias kötelesség az ellenállás. A kormány eddig békésen várta a dolgok jobb fordulását, de ez soká nem tarthat már. Mi nem várhatjuk be azt, hogy messzebbmenő kitörések történjenek, ezért igen kéri a képviselőket, hogy ne öntsenek olajat a tűzre. A felelősség azokat fogja terhelni, kik a mozgalmat előidézték. A kormány semmi irányban nem engedi magát terrorizálni. Percekig tartó éljenzés ós taps kisérte Wekerle szavait, mire a ház megkezdte a választójog tárgyalását. HIREK. Krónika, „A nagy hídon ingyenesen járni . . Ezt kellett már végre is kijárni. Fellendül majd — meglátják — e város, Ha a hídja nem lesz kétkrajcáros. Megértem az állam gondolatját, A hidvámot itt be mért nem hajtják. Mert ki lábát Esztergomba tette, Krajcár nélkül ballag haza este! H. I. A városi tanitók a város közönségének a múltban is tapasztalt rokonszenvére ós móltányos belátására appellálva, azzal a kéréssel járultak a város szerdai közgyűlése elé, hogy a megnehezült háborús viszonyokra s a város érdekeinek szolgálatában teljesített közös munkára való tekintettel a város részesítse mindazon kedvezményekben (pl. olcsóbb villanyvilágítás, kedvezményes áru tűzifa, a városi zöldségüzem termése stb.) a város tanítóit is, melyekben a városi közigazgatás szolgálatában álló egyéb köztisztviselőket részesiti, még pedig minden külön kérelmezés, utánjárás, deputációzás nélkül, a városi tisztviselőkkel egyidőben s teljesen paritásos alapon. Ennek a beadványnak ugyanis az a magyarázata, hogy a múltban is, de most még fokozottabban jelentkezett a városi magisztrátus körében az a ferde felfogás, mintha a város közönségének jóindulatához csakis és kizárólag a városházán szolgálatot teljesítő tisztviselőknek volna joguk, a többi városi érdek munkásainak azonban nem. Hát a városi uraknak ez ellen a felfogása ellen appelláltak a városi tanitók a nagyközönséget képviselő közgyűlés elé s bár az utolsó órákban a kudarc tudatában a tanítókat felszólították, hogy vonják vissza beadványukat, a tanitók ragaszkodtak jogos panaszuk előterjesztéséhez. Máskép nem lehetett tehát a dolgon segíteni, minthogy az ügyet a közgyűlési tárgysorozat legvégére s oly cimen állították be, mintha a városi tanitók városi tisztviselői mivoltuk megállapítását kérnék. A tanácsi javaslat ugy szólt, hogy a kérelem ily értelemben annak súlyos jogi következményei miatt ne teljesíttessék annál kevésbbé, mert városi tisztviselő csakis az, akit a szerv, szabályzat ilyenül felsorol. Ellenben annak elismerésével, hogy a városi tanítóság anyagi helyzete szintén méltánylásra szorul, jelentse ki, hogy anyagi támogatásra irányuló kérelmét esetrőlesetre jóakaratú elbírálás alá veszi. A javaslat ily értelmű beállításából vagy arra kell következtetni, hogy az előadó a tanitók beadványát nem értette meg, vagy arra, hogy az ügy téves beállításával a tanitók kórelmét hamis látószögbe akarta állítani a közgyűlés előtt. Bármi volt a referens tanácsjegyző szándéka s bármennyire opponáltak a közgyűlésen a beadvány kedvező elintézése ellen a város összes főurai, a város polgármesterének az ügyet a helyes vágányokra terelő, igen bölcs és elismerósremóltó hozzászólása s a beadvány helyes szövegének megmagyarázása után a közgyűlés egyértelmű helyesléssel s lelkes óljenzóssel honorálta egyrészt a polgármester jóakaratú magatartását, másrészt tüntető magatartásával kifejezést iparkodott adni azon felfogásának, mely keményen elitéli az azonos városi érdekek szolgálatában álló köztisztviselők közt a jogosulatlan, indokolatlan mellőzést, lekicsinylést, nevetséges gőgösködóst. A tanitók hálásak a város polgármesterének jóakaró magatartása iránt, mellyel remélhetőleg véglegesen eloszlatta minden további izetlenkedés ós visszavonást szitó rosszakarat mérgét a város urainak kebeléből . . . * Péter-Pál ünnepét a hazafias jótékonyság ünnepévé fogja ma avatni Esztergom város nemesen gondolkodó közönsége azzal, hogy a Széchenyi-téri jótékonysági ünnepélyen nagylelkű adományaival lerója szeretetének, hálájának adóját a nemzet hős katonái iránt. A Vöröskereszt Egylet részére juttatott koronák és fillérek a nemzet köteles adói azok iránt, kiket a haza határainak védelmében folytatott gigászi küzdelem hevében a halál körme megtépett, megnyomorított . . . Ezeknek a javáért vonul ki ma az utcára a jótékonyság, hogy e nehéz időkben is annyi áldozatos szeretettel — saját szájunktól megvonva — egybegyűjtött dolgokat, néhány pohár bort, egykét régen nélkülözött, de éppen azért kedves fehér zsemlyét, cigarettát, tormásvirslit egy kis jótékony célzatú árdrágítással eladjon. A város jólelkű urihölgyei készséggel vállalták a nehéz feladat teljesítését; ezt a készséget kötelessége a város közönségének hasonló készséggel s jóakarattal nyújtott jótékony adományaival honorálnia. * A hercegprímás ujabb ajándéka a nagyszombati érseki főgymnáziumnak. Dr. Csernoch János bíboros hercegprímás, a mióta érseki székét elfoglalta, állandóan gondos figyelemmel kíséri és szeretetteljes kegyességgel támogatja a nagyszombati érseki főgimnáziumot. Az intézet épületének megújításával, mely a világháború kitörésekor igazán „in angustia temporum," nagy nehézséggel, nagy költséggel történt, nevét mindenkorra emlékezetessé, naggyá tette. A fényes kezdetnek méltó folytatása volt a kegyelmes főpásztornak az érseki főgimnázium alakulóban lévő diák-mensája céljaira adott adománya : 10,000 korona. A nagyszombati szegény diákok hálája, a jó Isten áldása kiséri a kegyes jótevőt. — Legújabban ismét szép ajándékban részesítette a hercegprímás az intézetet, 1200 korona költséggel vette meg néhai Zahradka Ignác csolnoki plébánosnak lepke-gyűjteményét a nagyszombati érseki főgymnázium számára. A 2700 fajt magába foglaló gyűjtemény nagy értékű. A megboldogult szakember volt a lepidopterák természetrajzában, gyűjteménye is szakszerű elrendezésű és a hazai fajokon kivül szép számú külföldi, exoticus lepkefajt is tartalmaz. A hercegprímás ajándéka ékes dísze lesz a nagyszombati érseki főgymnázium természetrajzi gyűjteményének. * Kitüntetés. Őfelsége a király Eckartsauban f. hó 9-én kiadott s a hivatalos lap pénteki számában megjelent kéziratával Fekete Rezső Esztergom vármegyei tb. főjegyzőnek a háború tartama alatt kifejtett buzgó működése elismeréséül a II. oszt. polgári hadiórdemkeresztet adományozta. * Sajtóügyészi megbízott. A hirlapok ellenőrzésével megbízott komáromi kir. ügyész az Esztergomban megjelenő lapok és egyéb sajtótermékek sajtórendészeti ellenőrzésével dr. Berényi Zoltán esztergomi ügyvédet bizta meg. * Dr. Kőrösy László emlékére. Néhai dr. Kőrösy László volt esztergomi reáliskolai tanárnak, lapszerkesztőnek s írónak síremlékére Esztergom város közönsége 200 koronát adományozott s elhatározta, hogy a város egyik utcáját elhunyt irófiának nevéről nevezi el. * Városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete f. hó 26.-án gyéren látogatott közgyűlést tartott, melyen több közérdekű ügy mellett a pénzügyi tanácsosi állásnak helyettesítéssel való ideiglenes betöltése s a város tanítóinak s a többi városi tisztviselőnek nyújtott kedvezményekben való részesítése tárgyában előterjesztett beadványa keltett zajosabb érdeklődést. A közgyűlés érdemesebb határozatairól külön cimek alatt adunk hirt. * A női kereskedelmi tanfolyam záróvizsgája nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében f. hó 24-ikón tartatott meg a takarékpénztár nagytermében Bleszl Ferenc kir. tanácsos, takarékpénztári igazgató elnöklete alatt. A tanfolyam növendékeinek szabatos, a kereskedelmi szakismereteket igen bőven tárgyaló feleletei s ismeretei kétségtelen bizonyságát adták annak, hogy e tanfolyamnak fenntartása s fejlesztése a nőknek kenyérkereső pályára való kiképzése szempontjából a mai existenciális viszonyok között mennyire közszükségletet képez. — Őszinte elismeréssel adózott a vizsgán megjelent közönség is a tanfolyam tanári testületének s a vizsgálat befejeztével ajándókérmek kiosztása alkalmával a vizsgát vezető elnök is meleg, bensőséges szavakkal adott elismerésének kifejezést a tanfolyam kitűnő sikere fölött. A kereskedelmi társulat szokásos ezüstérmeit Nagy Eleonóra, Porgesz Anna és Szauder Margit kapták, egyben a tanfolyam négy növendékét az igazgatóság azonnal el is helyezte különböző állásokba. A tanfolyam igazgatója értesülésünk szerint még elfogad a jövő évre jelentkezőket Csernoch János út 3. sz. alatti lakásán naponta délután 3—5 óra közt. * A városi tanácsosi teendők ellátása tárgyában a szerdai közgyűlésen a polgármester előterjesztést tett s azt* javasolta, hogy a képviselőtestület az üres állás teendőinek ellátásával dr. Brenner Antal városi tanácsjegyzőt bizza meg s a tanácsjegyzői teendők ellátására dr. Kartaly István ügyvédjelöltet válassza meg. Etter Ödön pártoló, Dvihaíly Géza s Brutsy János ellenző hozzászólása után a közgyűlés a polgármester javaslatát szótöbbséggel elfogadta. A város érdekeit érintő eme üggyel alkalmilag bővebben fogunk foglalkozni. * A Kisduna torkolatának megvilágítása. A M. F. T. R. azzal a kérelemmel fordult a városhoz, hogy a Kisduna torkolatánál a szigeti oldalon levő földnyelvet az éjjeli órákban világítsa meg a közvilágítás terhére. A város képviselőtestülete most úgy határozott, hogy a jelzett ponton egy ezer gyertyafényű ívlámpát szereltet fel a város költségén. * A villamos áram eladási árának emelése. A villamos áram előállításának folyton emelkedő költségeivel indokolták a városi közgyűlésen az áram eladási árának ujabb emelését. Arról volt szó, hogy miután az 1917. évben a villamos telep üzeme 72,000 koronát meghaladó veszteséggel zárult az anyagárak, fuvar- és munkabérek óriási emelkedése következtében s mivel ezen veszteséget a város közpénztára nem viselheti, kénytelen azt a fogyasztókra, — kiknek nagy része máskép ugy sem járul a város közterheinek viseléséhez — áthárítani. Ezzel az indokolással a villamos áram árát hectowattonként világítási célokra a mai 8 fillérről 10 fillérre, motorikus célokra a nappali áramot 3.33 fillérre, az esti áramot 5 fillérre emelte a város. Az igy remélhető bevételekből vélik fedezni az üzem 72,000 koronás deficitjót. Pedig más forrásokból is meg lehetne téríteni a költségek egy részét, pl. ha bizonyos tiszteletdijakat visszautasítanának azok, kik ilyeneket — legalább a múltban — a villamtelep számadásainak fölülvizsgálása, a telep üzemének ellenőrzése cimén a városi hasznosodásból élveztek, vagy ha például a „városi" tisztviselőknek nem adna a közgyűlés áramfogyasztási kedvezményt. Szóval nem tisztán a fogyasztó közönség megterhelésével, hanem némi önzetlenséggel is lehetne ilyen deficiteken némi