ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-06-23 / 25. szám

bizottsága elnökének levele, melyben gyengélkedő állapotára való hivatkozással tisztéről lemond. A bizottság sajnálattal vette tudomásul az elnök lemondását, buzgó, lelkes működését jegyzőkönyvbe igtatni rendelte, s a felügyelőbizottság elnökeiül Mátéffy Viktor pápai kamarást ós dr. Szilárd Béla vármegyei főjegyzőt választotta meg. Bleszl bejelentvén még, hogy a nagygyűlés alkalmából Klinda Teofil prelátuskanonok a gyermekotthonok céljaira ismét 1000 .koronát adományozott, dr. Antony Béla elnök a nagygyűlést szép záróbeszéddel fejezte be. * Jelentés a szőlők állapotáról. A po^zsonyvidóki szőlőszeti és borászati kerületi felügyelőség a kerületébe tartozó Nyitra, Bars, Hont ós Esztergom vármegyei körzet szőlőinek állapotáról június hóban a következő jelentést adta ki: a kerület északi részében és a sikfekvésekben részleges fagykár, a virágzás megin•dult. Kedvező termésre van kilátás. A bor ára hl.-kint 600—800 kor. Borkereslet élénk, borkészlet csekély. * Megüresedett katonai alapítványok. 1. Vanel Károly százados rekte Vanelle alapitványa kath. vallású szegény zászlósok és hadapródok részére. 2. Waldenaui Waldhör József altábornagy alapitványa zászlósok és hadapródok részére. 3. Klinger István zászlós alapitványa a háborúban rokkanttá illetőleg munkaképtelenné vált legénységi állományú katonák részére. 4. Katonai hivatalnokok altiszti alapitványa altisztek részére kik a jelenlegi háborúban megsebesültek. 5. Dr. Nepotnik Mihály hercegérsek rokkant alapitványa keresetképtelen hadirokkantak részére. 6. Dorfleith Rochus János alapitványa szegény tisztek leányai, cs. kir. szegény hivatalnokok leányai ós szegény polgári lányok részére. .Felvilágosítással szolgál Komáromban a császári és kir. állomásparancsnokság és Esztergomban a •cs. és kir. állomásparancsnokság. * Termésrendelet. A hivatalos lap vasárnapi számában jelent meg a rendelet, a buza, rozs, kétszeres, köles, tatárka, árpa és zab zár alá vételének, igénybevételének és feldolgozásának szabályozása tárgyában. Az első szakasz kimondja a termés zár alá vételét a termelőnél. A második szakasz az aratásról ós cséplósről intézkedik. A harmadik szakasz megállapítja a termelőnek, valamint a cséplőgépbirtokosoknak bejelentési kötelezettségüket és a kötelező cséplőkönyvvezetést. A negyedik szakasz kimondja a közszükségleti •célokra való igénybevételt, kivéve a termelő saját házi ós gazdasági szükségletét. Jogosult a termelő termését az átvevő bizottsággal való leszámolás előtt is a H. T.-nek megvételre fölajánlani. Az 5. és 6 szakasz a termények átvételéről intézkedik. Az átvevő bizottság a cséplés befejezése után haladéktalanul köteles a termelővel elszámolni és a felesleg átvételéről intézkedni. A 25 mázsán aluli mennyiségek, valamint a veszélyeztetett tótelek azonnal beszállitandók. A közélelmezési miniszter a gabona tárolására szolgáló helyiségeket igénybe veheti. A terménynek a legközelebbi állomásra való szállítása a termelőt terheli. A 8—15-ik szakaszok a házi és gazdasági szükségletre általános rendelkezéseket hoznak, de a termelő által visszatartható, úgyszintén a nem termelő által fogyasztható, valamint a gazdasági szükséglet részére feloldható, illetve beszerezhető mennyiséget. Azokról a termelőkről, akiknek termése a házi szükségletüket nem fedezte, az átvevő bizottság lesz köteles az eljárás folyamán jegyzéket összeállítani és a hatóságnak átszolgáltatni. A község területén nem termelők •és részben termelők a hatóságtól nyert beszerzési utalvány alapján a H. T.-től, de csakis 1918. szeptember 30-ig terjedő szükségletükre terményt vásárolhatnak. A további szakaszok a malmokra vonatkoznak, de azt, hogy a közfogyasztásra szánt buza, rozs és árpa forgalombahozatala milyen feltótelek mellett történhetik, külön rendelet fogja szabályozni. Igen rószletelesen van szabályozva a, vám őrlés kérdése. A vámdij egységesen 10 százalék, a darálás dija 8 százalék az egész ország területén. A rendelet a kózidarálók tekintetében kimondja, hogy búzát, rozsot és kétszerest kózídarálón sem saját magának, sem más részére feldolgozni nem szabad. * Szives adományok, melyeket Esztergom hölgyközönsége vizivárosi irg. nővérek templomában a májusi oltárra ajándékozott. 20 koronát : Zubcsek Mihályné ; 10 koronát: Frey Ferencné, Mattyasovszky Marianne, Grósz Ferencné, Henning Jánosné, Jalkóczy Istvánné, Özv. Viola Kálmánné, Cselka Jánosné. 6 koronát: Perényi Arpádnó, Machovits Jánosné, Banizsa Róza. 5 koronát: Pathy Istvánné, Leitgeb Istvánné, Bártfay Gézáné, Dr. Mattyasóvszkyné, Német Pálnó, Etter Ödönné, Vankéné, Gerenday Józsefné, Zsiga Zsigmondné, Reviczky Gábornó, Mattyasovszky Kálmánné, Özv. Magos Sándorné, Özv. Nedeczky Miklósné, Magurányinó, Özv. Laczkó Pálnó, Hegedűs Sándorné, Marosi Ferencné, Özv. Lindtner Jánosné, Schwach Sándorné, Schmidt Lujza, Farkas Imréné, Dr. Katona Sándorné, Bors Kálmánné, Czobor G-yuláné, Bellovits Gyulánó, Stefán Antalné. 4 koronát: Szecskay Kornólnó, SzÖlgyómy Gyulánó, Szabó Gózáné, Jakoby Gráborné, Mike Lajosné, Z. M. Farkas • G-yuláné, Jedlicskáné, Özv. Neumann Gyuláné, Özv. Veres Józsefné, Molnár Erzsébet, Gönczyné, Veik Józsefné. 3 koronát: Brilli G-yuláné, Vörös Ferenczné, Bargl Mihályné, Heiling Ferenczné, Bishoff Mihályné, Grofits Jánosné, Pottnó, Ostererné, Tatarekné, Cseicsner Jánosné, Özv. Bedross Józsefné, Draxlerné, Özv. Marosi Józsefné, Brenner Józsefné. 2 koronát: Bayer Károlyné, Pekárik Paula, Andrássyné, Modroczky Andrásné, Sinka Ferencné, O. R. Rajner Dezsőnó, Seyler Vilmosné, Reuszné, Sebőknó, Istvánffynó, Krizmanitsné, Paczolay Imréné, Unger Hugó né, Réger Dezsőnó, Magurányi Gizella, Obermüller Ferencné, Wimmer Imréné, Krasznay Gáborné, Földváry Istvánné. 1 koronát: Havasi Ilona, Özv. Diendorfer Ernőnó, Nedeczky Jolán, Wágenhúber Péternó 1*40 kor. Graefel Józsefné, Droba Endrénó. N. N. 2 gyertyát, N. N. 2. gyertyát. Méltóságos Machovith Gyula prael. kanonok ur és Mészáros Sándor 20—20 kor-át. Isten fizessen meg a jószivű adakozóknak sok lelki- és testi jóval mindazért, mit a Szt. Szűz dicsőségének emelésére tettek. * Kilenc község tömörülése egy szövetkezetben. Nagyszombati tudósítónk jelenti, hogy Felsőmagyarország egyik legexponáltabb helyén, a Nagyszombat közelében fekvő Szered nagyközségben az elmúlt vasárnapon alakult meg a „Hangya" kötelékében egy nagyszabású fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Nagysur, Valtasur, Varrasur, Középcsöppöny, Felsőcsöppöny, Alsócsöppöny, Alsószerdahely, Szentharaszt és Sempte községek lakossága tömörült avégből, hogy a már elviselhetetlen uzsorának gátat emeljenek. A szövetkezeti alakuló közgyűlés e hó 16-án lett megtartva, melyen közel 600 érdeklődő jelent meg nemcsak az előbb emiitett községekből, hanem Szeredből is. A szövetkezeti kezdeményezést Szered nagyközség köztiszteletben álló, fiatal, agilis plébánosa Puchardt Béla végezte, akit az alakuló közgyűlésen jelen voltak ennek következtében elnöknek választottak meg. Az igazgatóság ós felügyelőbizottság tagjai Szered nagyközség ós a vidék értelmi lakosságának köréből kerültek ki. A közgyűlésen többek között megjelent Sztraka József zavari, Sohajda Ignác nagysuri és Vojtek József alsószerdahelyi esperes-plébános is. A „Hangya" központjának képviseletében Vándor Károly, a nagyszombati kirendeltség tisztviselője jelent meg, aki a szövetkezett tagokat magyar és tót nyelven üdvözölte. Az alakuló közgyűlés mindvégig lelkes keretek között ment végbe, és a szövetkezet mielőbbi megnyitását egyhangúlag elhatározták. A szövetkezet már saját intézeti szókházzal is rendelkezik, ami Puchardt Béla szeredi plébános fáradságot nem ismerő utánjárásának az eredménye. * A Korona-mozi jövő heti műsora: ma, vasárnap „A száműzöttek", kedden „Dorrit kisasszony", szerdán „Komódiásvór", csütörtökön „Anya és gyermeke". * Öngyilkos asszony. Néhai Zsotér Lajos esztergomi kiskereskedő özvegye, ki régebben búskomorságban szenvedett, egy hét előtt eltűnt lakásáról. Holttestét folyó hó 15-én f >gták ki a primási vasgyár alatt a Dunából. A tragikus végű asszony három árvát hagyott hátra. * A német vegyi ipar fejlettsége úgyszólván napról-napra ujabb ipari találmányokkal lepi meg a világot. Legújabban átlátszó és vízhatlan papirt állított elő egy német ipari gyár, egy másik német ipari üzem pedig a talpbőr összes jó tulajdonságait magában foglaló, tartós és ellenálló, papírból készült műbőrre kapott szabadalmat. A kartonból préselt s különböző olajokkal impregnált műbőr cipőtalpakra s gépszíjakra igen alkalmas. Irodalom és művészet. A Föld. Elbeszélés. Irta: Pokorny Margit. A magyar föld népének, a magyar falunak mai életét biztos, erőteljes vonásokkal rajzolja meg a jeles tehetségű irónő e hosszabb elbeszélésében. Ez a könyv többet ád a puszta fantázia csillogó szappanbuborékjainál, ebben az üres, csupán elszórakoztató mesemondásnál jóval értékesebbet kapunk; dokumentumokat arról, hogy a sok esztendős háború világcsapása mily hatást váltott ki a mi földünk népéből s ez a legtöbb vért áldozott nép mily energiával állja és győzi a végzetes viaskodást. Ez az irás gyönyörű himnusza a magyar népnek, mely a magyar földhöz hasonlóan termékeny életerejével mindig ujjá születik és minden csapáson diadalmaskodik. A föld a Szent-István-Társulat kiadásában jelent meg, ára 2 korona. Rajzok. Irta Heyermans Herman (junior.) Fordította Csitáry Béláné. A Szent-István-Társulat kiadása. Ara 2*40 K. A hírneves holland irónak tizenöt novelláját tartalmazza ez a könyv és pedig az iró műveinek legszebb gyöngyszemeit. A napsugaras, mosolygó, boldog élet derűs alakjainak és jeleneteinek vidám zenéje csendül fel e könyv lapjairól s ha ez a zene egyszermásszor meghatóan ós szomorúan komolyodik is, az összhang mindig zavartalan, a harmónia mindig teljes és tiszta marad. Csitáry Béláné mesteri fordításában az eredeti szépségek csak még szembetűnőbbé, még gyönyörködtetőbbó váltak. A kisgazda többtermelése. Irta rudinai Molnár István. Hamarosan egész irodalma keletkezett a többtermelés égetően sürgető, fontos kérdésének, ám a legcélravezetőbb és legpraktikusabb vezérfonalat e téren Molnár István fenti könyve adja a kezünkbe. Az országos hírű szakember művének három fő részében a mezőgazdasági több termelésről és annak tényezőiről a növénytermesztés terén való többtermelésről, valamint az állattenyésztés terén való többtermelósről szól, ekképen mindent felölelve, ami a többtermelés nagy ügyével kapcsolatban van. A jeles könyvet a Szent-István-Társulat adta ki. Ara 3 korona. A „Százezrek Zenéje" c, Nádor Kálmán zeneműkereskedésének a kiadásában (Bpest, Károly király út 8.) kéthetenkint megjelenő zenei folyóirat júniusi kettős száma Ányos Lacinak „Nem én lettem hűtlen hozzád" cimű dalával kezdődik. Olyan általánosan ismert ez a nóta, hogy dicsérni fölösleges. Az elhagyott szerelmes kesergéséről szól. A téma régi, de a forma uj és szép, a dallam pedig Ányos Laci legszebb dalai közül való. — A második szám Schumann Robert „A két gránátos" cimű gyönyörű dala Heine Henrik megrázóan szép, hatalmas erőtől duzzadó versére. A nagy Napoleon két katonájáról szól az ének, két francia katonáról, kik orosz hadifogságból térnek vissza. — A harmadik szám Buday Dénes „Hiszen már úgysem szeretem" cimű dala Zilahy Lajos versére. A közömbös hidegséggel induló, kiábrándulást elhitetni akaró verssorok egy művészileg átgondolt crescendóba a .legőrületesebben lángoló, vad szerelmi vallomássá alakulnak át. — A negyedik szám Czeglédy Gyula „Infanterist" cimű dala Göndör Ferenc versére. Á vers a magyar bakának megdöbbentően hű ós drámai erejű leírása. Hálás munka volt zenét írni ehhez a csupa ritmus vershez, mely a magyar baka sok szenvedése és fájdalma által mólyen meghatott, érző lelkű költő forró, könnyes szerelmi vallomása a magyar bakákhoz. Németh Juliska egyik legszebb sikerének emléke fűződik ehhez a szép dalhoz. — Az ötödik szám egy vidám kis kupié „Pesti kalendárium" címmel. Zenéjét Sas Náci szerezte, szövege pedig Lovászy Károly fiatalkori kiruccanásai közül való. A muzsika Sas Náci sikerültebb művei közül való. — A hatodik szám szintén Sas Náci műve saját szövegére, t. i. Aldor Miklós Sas Náci irói álneve. „Lassan, szép csöndben huzd a nótámat" cime ennek a mulatós nótának. Az elhagyott szerelmes borba akarja fojtani bánatát ós közben persze a cigánnyal huzatja a fülébe. — A hetedik szám dr. Révffy Lajos szomorú hangulatú nótája „Asztalosok kapufáját" cimmel. Művészi egyszerőséggel megirt, szép dal. A „Százezrek Zenéje" negyedévi előfizetési ára 5 korona.