ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-06-16 / 24. szám

HIREK. Szomszédságban, Vácott panamásdit játszik a városi magisztrátus s miután a kulisszák mögött már vagy féléve rágták egymás fülét a város urai, most a nyilt szirten tálalták ki csütörtöki közgyűlésükön a forró kását, mellyel mindenik a másik száját szerette volna hólyagosra égetni, de csak azért, hogy viszont amaz el ne mondhassa az ő bűneit. A polgármester, a rendőrkapitány, az állat­orvos, a' városgazda és Perlusz ur — persze, hogy Perluszok nélkül ilyen mozi meg nem es­hetik, — részben fél disznót, részben öt kiló asirt, részben néhány liter petróleumot s valami 85 métermázsa maximális áron felül eladott ku­koricát vertek egymás fejéhez a közéleti s hiva­tali intaktság nagyobb dicsőségére. Hát ezek a dolgok kicsiben épp oly elszo­morítók, mint a papirbakancs, a nagyváradi kór­házi koszt, az Olaszországba kicsempészett buza és a többi, ós a többi, száz és ezer nagystílű machináció, amivel a mi háborús nyomorúsá­gunkat, gyötrelmünket, szenvedésünket itt Per­luszok, ott Kohnok, amott meg Schwarzok, 'Mandlok, rendőrkapitányok, alispánok, ország­gyűlési képviselők, galíciai láncszemek és piaci kofák még nagyobbá, még fájóbbá tenni igye­keztek undok uzsoraszomjuk önző telhetetlen­ségében. A váci moziszkecs csak egy picike, pa­rányi, említésre alig érdemes jelensége az ország széltóben-hosszában duló, közélelmezési pana­máinak, visszaéléseinek, melyek a polgári lakos­ság életének keseritésére szerteszét vidáman te­nyésznek, burjánzanak, addig . . . Hát addig, mig például a rendőrkapitány észre nem veszi, hogy hopp! — ez az állatorvos már nagyon szemérmetlenül „dolgozik", már sok­kal több van néki, mint nekem, ez már jobban érti a mesterséget, mint én, hisz ez gyalázat, hát még nem volt elég az élhetetlennek, no megállj svindler, majd adok ón neked ilyen piszkos üzletet elkövetni s a 21 koronás kuko­ricát 62 koronáért árulni ... Tekintetes közgyűlés! . . . És ráhúzzák •egymásra a vizeslepedőt, és tombol a kartársi szeretet a nagyteremben, a sajtóban, az utca­sarkon. Az egyik városi képviselőtestületi tag pe­dig arra kéri a polgármestert még a napirend előtt, hogy teremtsen rendet, békét a városi tisztviselők között, mire a polgármester kije­lenti, hogy rendet teremteni nem tud. Hát itt van elásva a kutya, hogy a dol­gokat odáig engedte fejlődni, elmérgesedni, ge­nyesedni a polgármester az egyazonos városi érdekek szolgálatában álló tisztviselők között, mig azok egymás iránti gyűlöletüket a város­háza falai közül kidobták a nyilvánosság szin­terére. Az öt kiló zsírból, a fél disznóból s az •olcsó velőscsontból országos botrányt rögtönöz­nek a tisztviselő-kollégák, mert ma mindenkinek fáj, ha a másik fél kiló cukorral, egy liter pet­róleummal vagy egy centiméternyi talpbőrrel többet kap, mint a másik. A váci botrány nem komoly ügy, csak szégyenletes és undorító. A háború az a komoly ügy, mely az emberek lelkében, kedélyvilágában ennyire kifejlesztette, kiólesitette a világfölfor-' dúlás, s minden egyéb fölfordulás, veszekedés, pörpatvar rút célját, okát, jelszavát: — a sacro egoismust . . . Sz. * A hercegprímás itthon. Csernoch János dr. bibornok hercegprímás pénteken délután a fővárosból visszaérkezett szókhelyére, Eszter­gomba. Junius 18-án tartandó konkurzuson maga a főpásztor fogja kiválasztani a jelentkező ifjak közül a papi pályára alkalmasokat. * Áthelyezett főgimnáziumi tanárok. Az esztergomi bencósrendi főgimnázium tanári tes­tületének tagjai körül dr. Hajdú Tibor pannon­halmi főapát Parcsami Henriket a győri, Horváth Kandidot a pápai főgimnáziumhoz helyezte át, viszont Győrből Varga Sebestyént s Pannonhal­máról Kiss Kázmért az esztergomi íőgimzázium­hoz disponálta. Parcsami Henrik távozása igen érzékeny ürt hagy Esztergom város kulturális életében, mert a népszerű tanár az Esztergomi Gyermektanulmányi Fiókkörnek ügyvezető alel­nöke s a városi turista mozgalomnak tevékeny, lelkes hive volt. * Szentségimádás és ünnepi körmenet tartatott a mult vasárnapon az egész országban a püspöki kar rendeletére minden plébániatemp­lomban a háború szerencsés befejezhetéseért. Az esztergom-belvárosi plébánia templomban más esztendőkben is szokásban volt az ünnepi kör­menet megtartása Jézus szt. Szive tiszteletére e vasárnapon. Ez évben ezt a körmenetet még a szokottnál is nagyobb fénnyel tartotta meg a plébánia hívőinek nagy serege s a körmeneten a város helyőrségének tisztikara Gyürke alez­redes, a vármegyei tisztikar Palkovics alispán, a városi tanács dr. Antóny polgármester s a járás­bíróság dr. Vaniss vezetésével vett részt, azon­kívül részt vettek a körmenetben az elemi isko­lák, az összes katholikus társadalmi egyesületek s a hivők megszámlálhatatlan serege. A. körme­netet litánia előzte meg, mely előtt P. Bús Jakab jézustársasági atya mondott magasan szárnyaló szónoki beszédet. A litániát s a körmenetet dr. Machovich Gyula praelátus kanonok tartotta, A főkáptalan tagjai közül dr. Fehér Gyula, Kanter Károly és dr. Krammer György vettek részt a körmenetben egyházi díszben. A kivilágított ablakú utcákon ezrekre menő ájtatos tömeg vo­nult föl a körmenetre, melynek folyamán dr. Machovich Gyula a hívőket az Oltáriszentséggel megáldotta, majd pedig az ájtatosság ünnepélyes Te Deummal ért véget. * Esküvő. Pacséri Majszikát, dr. Pacséri Károly kir. tanácsos, Esztergomvármegye kir. tanfelügyelőjének leányát folyó hó 12-én déli V2I2 órakor vezette oltárhoz a budapesti Kongre­gációs Otthon kápolnájában dr. Zsilinszky Rezső földmivelésügyi miniszteri titkár. A házasság­kötés tanúi Strausz István az állami legfelsőbb számvevőszék alelnöke és Mocnik Lajos konzerv­gyáros voltak. Az esketési szertartást dr. Mattya­sovszky] Kasszián főgimnáziumi tanár végezte. * A központi sajtóvállalat alakuló gyű­lése. A keresztény sajtókérdés nagystílű meg­oldása céljából szervezett Központi Sajtóvállalat r. t. június 12-én délután öt órakor tartotta alakuló közgyűlését a budapesti régi Országház­ban. Ezzel a gyűléssel uj korszak kezdődik a magyar keresztény sajtó történetében. Az a sajtó, amelynek hivatása lesz uj, boldog, gazdag ma­gyar kereszténységet teremteni, a most megala­kuló részvénytársaságban kapja meg impozáns szervezetét. A Központi Sajtóvállalat országos mozgalma a keresztény sajtó kérdését rövid há­rom hónap alatt országos kérdéssé tudta tenni és hogy ez az országos kérdés elsőrangú meg­oldást fog nyerni, arra a Sajtóvállalat anyagi és erkölcsi tekintélye garanciát nyújt a magyar kereszténységnek. A vállalat részvényjegyzése ma 9 milliónál áll s az alaptőkét legalább 10-12 millióra fogják felemelni. A részvényjegyzések tovább folynak október 15-ig. Egy drb részvény névértéke 25 K és hozzá 1 ív szervezési költség számítandó. * Halálozás. Hollósy Rupert celldömölki szentbenedekrendi apát, folyó hó 10-én 73 éves korában elhunyt. Hollósy nevéhez sok kegyeletes emlék fűzi Esztergom város társadalmát, mert a boldogult 1874—1895-ig az esztergomi főgimná­ziumban mint tanár, 1899—1910-ig pedig mint ugyanezen főgimnázium igazgatója s az eszter­gomi bencés rendház főnöke működött tanítvá­nyainak s a város közönségének őszinte szerete­tétől övezve. Tanítványainak mindenkor jóságos, szerető tanára, a rendháznak bölcs vezetője s a város társadalmának tisztelt, népszerű tagja volt. 0 volt az esztergomi főgimnáziumi diákasztalnak is megalapítója. Esztergomon kivül még Kősze­gen ós Sopronban is működött, A háború alatt közhasznú társadalmi és háborús jótékonysági tevékenységének elismeréséül a Vöröskereszt ha­diékitményes II. oszt. díszjelvényével tüntették ki. * Zsirrekvirálás. Esztergom város polgár­mestere a következő országos vonatkozású hir­detményt tette közzé : Esztergomvármegye terü­letén a Közélelmezési Miniszter Ur 120 méter­mázsa zsírnak a requirlását rendelte el, mely mennyiségből a szab. kir. város közönségére 30 métermázsa esik. A requirálást a vármegyei Kormánybiztos Ur fogja végeztetni és pediglen határrendőrséggel, csendőrséggel esetleg katona­sággal. A kutatás házról házra fog történni s az igy feltárt zsirkószletekből fejenként "és ha­vonként minden háztartásban negyvenhárom dekagrammot fognak meghagyni, azt is oly módon, hogy folyó évi november hó 1-én túl senkinél zsir meg nem hagyatik, ezen időn túl senki se lehet zsirral ellátott. Ezen zsir requirá­lás alkalmával a requirálók a háztartásokban található egyéb életszükségleté cikkeket is vizs­gálat tárgyává fogják tenni s a talált fölösleget nemcsak elkobozzák, hanem a kihágási eljárást esetleg a helyszínén azonnal le is folytathatják Alispán Ur ezen szigorú requirálástól mentesíteni óhajtja a város közönségét s ennek okából a városra kiszabott mennyiséget folyó hó 18-áig az önként beszolgáltatandó mennyiségből szán­dékozik a kormánybiztos Urnák felajánlani. Fel­hívom tehát a város- közönségét, hogy méltá­nyolja Alispán Ur nemes szándékát, de saját jól felfogott érdekeit is szolgálva folyó hó 18-ig mindenki jelentse be szóval, vagy levelezőlappal a városi közélelmezési hivatalnak a beszolgáltat­ható zsirmennyiséget. Ha az egyes háztartások által az önként felajánlott zsir mennyiség nem fog 30 métermázsát kitenni, ugy a fent jelzett requirálástól a város közönsége a legjobb akarat dacára se lesz mentesíthető. * Vagyonadó, s a VIII. hadikölcsön. Ez az uj adó, mint a neve is mutatja, csakugyan a vagyonos osztályt fogja terhelni — ha meglesz. Mert megtörténhetik, hogy el is marad. Jófor­mán magától a vagyonos osztálytól függ, hogy ez az új fajta adó kirovassék-e vagy sem. Akik a háború alatt meggazdagodtak, némelyek soha nem álmodott szédületes módra és éppen a hábo­rúból gazdagodtak meg, azoknak valahogyan adózniok kell. Ez bizonyos. Az államhatalom, a törvényhozás engedelmével kimondhatja rájuk, hogy vagyonuk, vagy jövedelmük 25—30 száza­lékát vag} T on adó címen fizessék be az állampénz­tárba. Mert az államháztartás máskép veszedelembe kerül. Magyarországnak 5 milliárd csak a függő adóssága. Ezt sürgősen vissza kell fizetnünk a jegybanknak. Tehát járuljon hozzá mindenki, aki tud a visszafizetés lehetővé tételéhez. Ha ezt az öt milliárdot a meggazdagodott emberek hadi­kölcsön formában önként rendelkezésre bocsátják az államnak, akkor egyáltalában nincs szükség vagyonadóra. De ha szűkkeblű elzárkózással rá­kényszerítik a kormányt hogy elvegye tőlük az öt milliárd törlesztésére való összeget, akkor lesz vagyonadó. Tehát a vagyonos osztály okosan cselekszik, ha mentül nagyobb tóteleket jegyez a nyolcadik hadikölcsönre. * A bécsi gyorsvonat megáll Párkány­nánán. A vármegye közigazgatási bizottsága már több izben felirt a kereskedelmi kormány­hoz, illetve az államvasutak igazgatóságához s kérte a Bpestről d. e. 8 20-kor induló gyorsvonat­nak Párkánynánán leendő menetrendszerű meg­állását.. Az államvasutak igazgatósága a közigaz­gatási bizottság felterjesztését nem akceptálta, mig most Beniczky Ödön főispán s dr. Hindy Zoltán országgyűlési képviselő ismételt utánjá­rása eredményéül a gyorsvonat f. hó 13-tól kez­dődőleg d. e. 9 30-kor megáll Párkánynánán is. * Tanitók az átvételi bizottságokban. Az átvételi bizottságokban való közreműködésre a kultuszminiszternek a közélelmezési miniszter­rel egyetértően kiadott rendelete értelmében a julius-szeptemberi évnegyedben igénybe veszik a közép- ós elemiskolák oktató személyzetét meg­felelő méltányos díjazás mellett, Az Esztergom­megyére kijelelt tanerők f. hó 13-án tették le a hivatalos esküt a főszolgabírói hivatalban. * A tanitók gyűlése. Szombaton, folyó hó 8-án tartották meg Budapesten a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetségének kez­deményezésére a háborús nehézségekkel kiválóan sújtott tanitók országos naggyűlésüket a régi országháza nagytermében. A gyűlés lefolyásáról a fővárosi lapok részletesen megemlékeztek, itt csak annak felemlitésóre szorítkozunk, hogy vár­megyénkből is igen sok tanitó vett részt a gyű­lésen. E gyűlés bebizonyította, hogy a magyar tanitó, bármily nehéz helyzetben van és tekin­télyét bármennyire' tönkreteszik is a rekvirálá­sokkal és egyéb terhes háborús funkciókkal való megbízatások, hű marad régi tradícióihoz és nem lehet őt a szociáldemokrata táborba vinni, hová pedig a budapesti kollégák ez alkalommal is ugyancsak csalogatták. * Országos mozgalom a központok ellen. Pozsony vármegye legutóbbi közigazgatási bi­zottsági ülésén, mint ottani levelezőnk irja, Bar­tal Aurél volt főispán, a vármegye mezőgazda­sági bizottságának elnöke, kemény kritikát mondott a központok működéséről s egyenesen országos csapásnak mondotta azokat, javasolta, hogy a vármegye irjon föl a kormányhoz a központok megszüntetése tárgyában s hasonló mozgalomra hívja fel az ország összes törvény­hatóságait. Bartal javaslatát egyhangúlag elfo­gadták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom