ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-09-22 / 38. szám

lensóge dacára is szóba bocsátkozhassunk Önnel helyen, mit kölönben még bájos ismeretlenek­kel sem szoktunk megtenni. De Önnek most igaza van s az igazság ereje legyőzi a mi ma­kacsságunkat, melyet névtelen levélírókkal szem­ben tanúsítani szoktunk. A mozi a mi fölfogásunk szerint valami olyasféle rossz, mint az eredeti bűn, melyet nemzedékről nemzedékre már Ádám apánk óta örökölünk. Úgyszintén a mozit is. A mostani generáció, melyet a mozi ront, a mozit az előtte felnőtt generációtól örökölte, az pedig Edison •ősapánktól. A mozi határozottan rossz, pláne a' rossz mozi rossz, mert rontja az erkölcsöt s iz­gatja az idegeket. De rossz a ..pénz is, meg a pálinka is, meg a kártya is, s Ön még sohasem irt levelet a pénzügyminiszternek, aki például támogaija az osztálysorsjátékot, megengedi, hogy & drága jó krumpliból spirituszt főzzenek s aki nem kifogásolja, hogy az ördög bibliáját ki tudja hány százezredik javított kiadásban világgá bo­csássák. Mélyen tisztelt régi előfizetőnk, Ön sokkal régebbi ember, mint amilyen régi előfizető. Ami lapunk csak 23 éves, Ön pedig_ ennél bizonyosan sokkal öregebb. Mert ha Ön is csak 23 éves volna, akkor Ön sem szidná a mozit, melyről bizonyára tapasztalásból tudja, hogy rontja az ^erkölcsöket s izgatja az idegeket. On már bizo­nyosan a világon volt, mikor a mozit feltalálták s mikor az Ön idegeit a mozi izgatni kezdette s kérdjük, miért nem irt Ön akkor mindjárt le­velet Edison Alva Thomasnak, az öreg amerikai fizikusnak, hogy az Ön idegeit izgatja a mozi s hogy nem tűrheti, hogy a mozgófónyképek a mások erkölcseit rontsák? Miért ir Ön éppen nekünk s éppen most, mikor mi a mozireklámot már évek óta közöl­jük s ezen még eddig senki sem ütközött meg? Hát Ön ezt eddig észre nem vette? Hát csak olyan régi előfizetőnk ? Lássa, Önnek igaza van. A rossz mozi rontja az erkölcsöket. De igaza van annak is, aki szépen rimbe szedte, hogy: — A te hibád, ha a művészet — Képét nem szűzi szemmel né­zed, — S nem a művészi „szép"-re mégy, — Mert a tisztának minden tiszta, — S oly képet ád a tükör vissza, — Milyennel bárki belenéz " Tizenhat éven aluli fiataloknak ugyanis bel­ügyminiszteri rendelet s rendőri felügyelet tiltja a mozilátogatást, az öregebbeket pedig esetleg az •ódespapájuk üti nyakon, ha tilalma ellenére el­mennek a moziba. Mi pedig a lapot nagykorú olvasók számára írjuk, akiknek igazuk van, ha el akarnak menni jó mozidarabokat megnézni. S végre nekünk is igazunk van, mert mi esak jó mozidarabokat ajánlunk. Mi minden mozidarab meséjét előbb átolvassuk, mielőtt Ír­nánk róla. Ismételjük: Önnek igaza van, ha a rossz 1 mozira gondolt. Azt, mi is elitéljük. De még mennyire elitéljük! Épp ugy, mint a pálinkát, meg a kártyát, melyek ellen Írhatna levelet a pénzügyminisztériumnak. Erre Ön ugylátszik jobban ráér, mint mi. Ha pedig még a levélírás után is marad fölös, unalmas ideje, akkor: jár­jon moziba. Hátha ' megváltozik ott a moziról alkotott rossz véleménye? Sz. HIREK. Krónika. Esztergomba idegenek jöttek, Élvezni a kisvárosi csöndet. Szemök nyáját legeltetni vágytak S az ember itt néznivalót láthat, Csak reá kell akadnia annak, Kinek ebben gyakorlati vannak. Esztergomba idegenek jöttek, Megnézni az esztergomi földet, Melyet Isten bérccel, völggyel áldott, Ezüst Dunaszalaggal cifrázott, Adott belé széles aranyrónát, Szebbé tenni a szent magyar Rómát. Esztergomba idegenek jöttek, Hosszú útról hozzánk elvetődtek, Csalta őket a név, a hír, szépség, Sok reményük betöltet remélték. Bazilikánk oszlopos tetője Volt reményük éber éltetője. Esztergomba idegenek jöttek S bár ne néztek volna nálunk többet, Mint amit itt nézni illik s meg kell, Ha már ide eljutott az ember. Néztek volna képet, szobrot, kincset, Ne pedig a sok majd-ot és nincs-et! Esztergomba idegenek jöttek S mi is néztük megbámulva őket. Fűvel kivert kövezeten jártak, Kapukon kicsorgó szennyre hágtak. Porfellegek kerekedtek gyorsan, Hogy sétáltak ősi Esztergomban . . . Esztergomba idegenek jöttek, Ugy kell nekik ; kell az ilyen ötlet ? Miért is jön ide idegenből Személyesen, kinek jönni nem köll, Mikor egy-egy piros Baedekerben, Megtalálhat rólunk mindent szebben? H. I. * Bérmál ások.. Dr. Csernoch János bibor­nok-hercegprimás dr. Kohl Medárd püspökkel együtt e hó 29-én és 30-án Pozsonyban fog bérmálni, okt. 1-én és 2-án pedig ugyancsak a püspök segítségével Szakolcán fogja a híveknek kiosztani a bérmálás szentségét. * Főegyházmegyei hirek. Prenner Béla újmisés Perbetón lett káplán, Holovics Izidor újmisés Barslédecre küldetett segédlelkészi minő­ségben. * A polgármesterhelyettes ünneplése. Rothnágel Ferenc gazdasági tanácsos, polgár­mesterhelyettes még 1888-ban, ezelőtt harminc évvel lépett szülővárosának szolgálatába s a harminc óv alatt buzgó és szülővárosa iránti szeretettől áthatott nemes készséggel szolgálta a város érdekeit. Mindenkori komoly, nyugodt s a közérdeket szem elől egy pillanatra sem té­vesztő magatartásával a város polgárainak osz­tatlan becsülését és ragaszkodását érdemelte ki. Ennek a közbecsülésnek adott kifejezést a város tanácsa, midőn szombaton tartott ülésében a vá­ros tanácsa s tisztikara nevében dr. iúdori Mór kir. tanácsos, főorvos meleg szavakkal üdvözölte a jubilánst, ki őszinte hálával köszönte meg a kartársi szeretetnek eme benső, igaz megnyilat­kozását. * Gyürke alezredes balesete. Gyürke Dezső esztergomi alezredest a közelmúlt napok­ban súlyos baleset érte. Vadászatról hazatérőben, amint kocsijából kilépett, lába s valamiben meg­akadt s oly szerencsétlenül esett el, hogy bal lábát törte. * Katonai kitüntetés. Őfelsége a király a háborúban teljesített kitűnő szolgálatai elismeré­séül Vitái István népfölkelő zászlós, esztergomi tanítónak az arany érdemkeresztet adományozta a vitézségi érem szalagján. * Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Ehrlich Erzsikét az esztergomi kir. adóhivatal­hoz kezelőnőnek kinevezte. j, * Háziezredünk hősies viselkedése Asiagó­nál. A sajtóhadiszállás jelentéséből olvassuk Esz­tergom háziezredének hősies viselkedéséről az alábbiakat: Aug. 26-án éjjel 11 órakor hatalmas pergőtűz után erős angol osztagok megtámadták a cs. és kir. 26-ik ós 74-ik gyalogezredek első vonalban levő zászlóaljait. Körülbelül 30 percig tartó kemény közelharc után, amely főképpen kézigránáttal és szuronnyal vívatott meg, sike­rült az ellenségnek a 74-esek balszárnyán beha­tolni, de az egész hadosztály frontjának többi részén az ellenséges támadás kivétel nélkül visz­szautasittatott. A 42-ik gyalogezrednek egyik tartalékban levő százada haladéktalanul megin­dította az ellentámadást ós az ellenséget a meg­szállott árokrészből kivetette. A 26-ik ós 74-ik gyalogezredek vitéz magatartása különösen ki­emelendő, de az ütközetben rósztvett többi csa­pattestek is megérdemelnek minden dicséretet. * A mezítlábas hadiárvák téli cipőszük­sógletének beszerzésére az elmúlt hót folyamán Kitzinger Józsefné 20 koronát, dr. Berényi Zoltán 30 koronát. Reinhold Gréza 50 koronát, Bleszl Ferenc kir. tanácsos pedig 100 koronát voltak szívesek adományozni. A mindinkább kö­zelgő őszi időszakra való tekintettel hadiárváink érdekében indított eme akciónkat, midőn a nagy- ( közönség s a jótékony egyesületek szives figyel­mébe ajánljuk, a beérkezett adományokért hálás köszönetet mondunk. Mátéffy Viktor a napközi otthonok felügy. bizottságának elnöke, Marosi Józsefné a kisdedóvó jótékony hölgybizottságá­nak elnöke. * Misszió-ünnepélyek. Reviczky Aladár, az esztergomi érseki papnevelő-intézet alkormány­zója, f. hó 15-étől 18-áig a pozsonymegyei Alis­tál és Vasárut községekben három misszióprédi­kációt és két előadást tartott a híveknek és a gyermekeknek misszió-ünnepélyek keretében a hivek nagy részvétele és érdeklődése mellett. Mindkét helyen bevezette „A Hitterjesztés Műve" és a „Jézus sz. Gyermekségének Műve" c. világ­misszió-egyleteket, melyek szervezését Jankó Ernő alistáli és Tölgyessy Jenő vásárúti plébá­nosok vállalták magukra. * Elhunyt művésznő. Szentgyörgyi Márta, a budapesti Belvárosi Színház jeles fiatal mű­vésznője kedden délelőtt spanyol náthából szár­mazó tüdőgyulladásban Budapesten meghalt. Szentgyörgyi Mártát Esztergomban is jól ismer­ték. A háború előtti években Mezei és Patek színtársulatánál több izben vendégszerepelt Esz­tergomban s ugy a vígjátéki mint a szubrett­szerepkörben kiválóan talentumos színésznőnek bizonyult. Esztergomi vendégszereplése mindig zsúfolt házat vonzott s korai halála határozott veszteség a magyar szinművószetre. * A hősök emlékének felavatása Nyitrán. Lapunk szeptember 1-iki számában hirül adtuk, hogy a világháborúban hősi halált halt nyitrai 14. gy. e. honvédek emlékére, kik között sok esztergomi fiúnak a neve is szerepel, Batthyány Vilmos gróf nyitrai megyéspüspök vezetésével megindult mozgalom eredményéül létesült em­lékmű felavatása szeptember 8.-án lesz Nyitrán. Az emlékmű felavatása azonban akkor közbejött akadályok miatt elmaradt. Most arról értesitik lapunkat, hogy az emlékoszlopot, melyet Pinta Sándor szobrászművész készített f. hó 29.-én vasárnap délelőtt 9 órakor fogják leleplezni nagy ünnepség kíséretében. A szoborbizottság, mély* nek elnöke Jánoki-Madocsány Gyula főispán, az ünnepre meghívta a kormány, a hatóságok ós a sajtó képviselőit. * Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat rendes évi közgyűlését f. hó 29-én, délelőtt 11 prakor fogja az Esztergomi Takarékpénztár ülés­termében megtartani és arra a társulat tagjait az uton is meghívja ós minél számosabb meg­jelenésre felkéri az elnökség. * A dohányjegy-rendszer, mellyel az or­szág különböző megyéiből hozzánk beérkező vi­déki lapokból szerzett tapasztalataink szerint Esztergom város jóval megelőzte az ország többi vidéki városait, kitűnően beválna Esztergomban, ha a dohányjegyek kiosztása nem volna épp oly nehézkes ós rendszertelen, mint minden ujitás. A dohányjegyek kéthetenkinti kiosztása sok idő­vesztegetéssel jár, azért legalkalmasabb volna a lisztjegyhez hasonló, negyedévre szóló szelvényes jegyrendszer. Sok visszaélés tapasztalható még a tőzsdések részéről is, kik az egyes vevőknek nem akarják a dohányjegyen feltüntetett árut, különösen a szivarokat kiszolgáltatni, mások vi­szont a 25 grammos csomagból 5—6 gramm dohányt kiszedve, újra letapasztják a csomagot. Nagyon ajánljuk e visszaélés megszüntetését a pénzügyi főbiztos ur figyelmébe. * Lesz őszre szénkéneg. A földmivelésügyi miniszter értesítette a vármegye alispánját, hogy úgy a folyó év őszén, mint a jövő tavaszon szénkóneget fog kiosztani a szőlőbirtokosok között. A kiosztásra kerülő mennyiség az ország eddigi szénkénegszükségletének 15°/o-át képezi. A szén­kéneg előállításához szükséges ként a fölmivelés­ügyi kormány megbízottjai Ukrajnából ós Német­országból szerezték be. A szénkóneget a várme­gyei gazdasági felügyelő véleményezésére csak azok a szőlőbirtokosok kaphatnak, kiknek sző­lőjét a íiloxera még nem pusztította el teljesen s igy remélhető, hogy a szénkénegezóssel a szőlő még megmenthető lesz. * Tolvaj a templomban. Nemrég a Ba­kács-kápolna oltáráról lopta le valami lelketlen tolvaj az oltárterítőket, most szerdán pedig a belvárosi plébánia-templom Jézus Szive oltárá­ról vitt el valaki három darab finom vászonte­ritőt, melynek összes hossza több mint 12 méter volt, rajta mintegy 6 méter finom széles csipké­vel. A tolvaj a déli órákban követhette el gaz tettét, mikor a templomban senki sem volt. A rendőrség erélyesen nyomoz a bűnös után. * A fuszujka szára, mely János vitéz szerint felfutott a fára, most le fog onnan szállni a tehénjászolyba. A fölmivelósügyi miniszter ugyanis ki akarja gyógyítani a babszárat, a fuszujkaszárat nagyzási hóbortjából s elrendeli, hogy a hüvellyel együtt zár alá vétessék. Saját szükségletére, már tudniillik a tehenének a tulajdonos csak annyit tarthat vissza, amennyire saját állatállománya ta­karmányozására az „illetékes bizottság véleménye szerint illetékes." De hogy ki ez az illetékes bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom