ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-07-14 / 28. szám

Ki tudja, mi az, ha esténkint néha végig­borzol a szél a tükörsima vízen? . . . Ki is látja ezt ? A magyar baka. Odafönn az ukrán zenekar most játssza,' hogy „ritka búza, ritka árpa, ritka rozs" ... a magyar baka hűségesen vigyáz lent a kikötőben valami raktárra . . . Cherson felől hűvös szél csavarog az éjszakában ... a zene szól, a baka •összehúzza köpönyegét és valami ilyesmit mond : — A rosssseb egye meg, de vígan vágynak odafönt. ., HÍREK. Krónika. Egy mozikép a hatósági moziban. Pereg a gép. A mozi vászna fehérlik a fal feketéjén. Ül a közönség lenn türelemmel, a képeket nézvén. Jön a sok reklám, szines és egyszínű; művészi, kontár. Ez hoz a mozinak tetemes hasznot, s a hirdető jól jár. Cseng a kis csengő s a zongora szólani kezd el, Feltün' a kép a falon. Ni, látszik a mester. Veri kis széken a bőrt, a cipő hogy kész legyen este. Homloka fényt vet, verejték csillog azon most, izmos a teste. Kész a cipő. Az inas szaladoz most vele szépen, Hegyen és völgyeken által, autón konflison, négylovas [kocsin és repülő gépen. Odaér. Ódivatú palotában egy hölgyike várja. Pompás bútorok, szőnyegek, keretes képek. A cipőt próbálja. Szép az alakja, arca, ruhája. Egy mozi-csillag. Tárt ablakon által a park tava látszik, hol lótuszok nyílnak. Megkapja a pénzt az inas. Sok bankjegyet érez a marka. Tele van zsebe, kalapja és inge. Várja a gazda. Ám az uton hazatérve, egy erdei fánál Rabló toppan elébe a hold világánál. Pisztoly. Füst. Elhibázta. A gyerek most szökken. Egy baj jön a másra. Most gyorsan szaladva egy patakba [csöppen. Viszi a viz sebesen. Jaj, egy zuhatag jő. Ha belefordul, nincs aki mentse. S ki volt a mentő? Egy-szamaras kocsi megy a malomba. A kocsis látja. Menti a gyermeket Vizes egészen, arca, kabátja. Köszön a gyermek és fut. lm, a városba ér el. De zsebe tág és a bankót hullatja széjjel. Látja a rendőr, beviszi a kis inast nyomban. Hiába könyörög, kuncog, hogy „Bácsi, nem loptam !* Ott ül a börtönszobában. Egerek, pókok és láncok. Változat. Látjuk a mestert. Műhelyét szerte. Képén a ráncot. És jön a rendőr. Kérdezi: Igaz-e? Úgy van! — Szabad a gyerek már. Adja a pénzt át. Nem ül most búsan. A gazda veszi a kalapot. Megy büszkeséggel. S egyenest a város közepén, fel a városi pénztárba lépdel. Fizeti az adót. Arcán a hazafi lelkesedése. Kalapot emel és ezzel a mozinak vége. Lenn a közönség ma meghatott arccal távozik. .Tessék, Megtanulhattuk, hogy adót kifizetni szent kötelesség!" H. I. * A hercegprímás Pozsonyban. Pozsony város e hó 16-án jótókonycélu ünnepélyt ren­dez, amelyen a királyi pár is jelen lesz. Cser­noch János bibornok-hercegprimás az ünnepé­lyen való részvétel céljából szintén Pozsonyba ntazik. * Papszentelés. A főszékesegyház kápol­nájában július 7-én szentelte áldozópapokká dr. Kohl Medárd püspök Csókás Károly, Holovics Izidor ós Zaymus Gyula végzett theologusokat. * Adomány. A hercegprímás az eszter­gomi népkonyhának 500 koronát adományozott. * Plébánosi eskü. Dr. Bándl Ervin ipoly­födémesi plébános július 11-én tette le a plébá­nosi esküt dr. Rajner Lajos püspök előtt. Az eskütételnél dr. Madarász István főszentszóki jegyző segédkezett. * Házasság. Vettük a következő értesítést: dr. saárdi gróf Somssich Gyula, özv. saárdi gr. Somssich Imréné, szül. sárvárfelsővidéki Szé­chényi Mária grófnő fia házasságot kötött ne­mes-jáczi Szecsányi Magdolnával, nemesjáczi Szecsányi József ós neje Pete Johanna leányával. .Hetes, Kutas, 1918. július hó. * Hősi halál. Huszár László hadnagy, dr. Huszár Gyula tb. vármegyei főorvos fia a Piave menti harcokban 20 éves korában hősi halált halt. Eredeti beosztásából, amely a front mögött volt, önként jelentkezett a rohamszázadhoz s mint igazi hős végezte be ifjú életét. — Ugyan­csak a Piave mellett halt hősi halált Frántsik Gyula tüzórhadnagy, Frántsik Gyula esztergomi főkáptalani intéző egyetlen fia, aki 19 éves ko­rában lehelte ki fiatal, lelkesedésben izzó lelkét az olaszokkal vivott nagy ütközetben. — A harc­téren szerzett betegségében az esztergomi csa­patkórház falai között lehelte ki hősi lelkét Imely Gyula 26. gyalogezredbeli hadnagy, mű­egyetemi hallgató, akit hétfőn temettek katonai dísszel a világháború hőseinek esztergomi teme­tőjébe nagy részvét mellett. * Főegyházmegyei hirek. Soltész István szeredi káplán behivatott katonalelkészi szolgá­latra. Fehérpataky Ferenc bpest-rókusi káplán Nagysenkőcön lett plébános, helyébe Rabensei­fer Alfréd vedrődi káplán helyeztetett. Scsepkó József újmisós Szereden lett káplán. * Primicia. Zaymus Gyula újmisés, lapunk szorgalmas tollú munkatársa, kit dr. Kohl Medárd püspök folyó hó 7-én szentelt áldozó­pappá, e hó 8-án, hétfőn mutatta be első szent­miséjét az esztergomi Vöröskereszt-kórház ká­polnájában. A virággal gazdagon díszített ká­polna hangulatos miliőül szolgált az ifjú pap első szent miséjének ájtatos, tiszta, buzgó szív­ből eredő fohászaihoz, melyek a kápolna énekka­rának szép énekével egybeoldva szállottak föl a kórház falai közül az Ur trónusának zsámolyá­hoz. Az újmisós manduktora dr. Tichy Gyula volt, az oltárnál pedig két növendékpap-hadnagy segédkezett. A szentmise után az újmisés áldá­sát adta a jelen voltakra. * Közgyűlés. Az esztergomi érseki tanító­képző segítő egyesülete f. hó 18-án d. u. V26 órakor az igazgatói irodában tartja rendes évi közgyűlését, melyre az egyesület tagjait ez uton hivja meg az igazgatóság. * Kitüntetett theologus. Styevek József, 15. honv. hadnagy II. éves theologus, a harc­téren szerzett érdemei folytán most kapta meg az ötödik kitüntetését. 1915. májusában vonult be s Wolhyniában, majd a román fronton küz­dött s hősi magatartásával s katonai rátermett­ségével rövid időn belül megszerezte a Károly­csapatkeresztet, bronzot, kis- és nagy ezüstöt. Az ojtósi véres harcokban jobb vállát egy dum­dum löveg szótforgácsolta s most mint beteg a szemináriumi kórházban gyógy kezeltette magát. Itt érte utol a királyi kegy; megkapta a 3. oszt. katonai érdemkeresztet. * Hadapródok a mezőgazdaságban. A honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a honvéd katonai iskolák növendékei rósztvehetnek a nyári mezőgazdasági munkában. A hadapródoknak munkájukért díjazás nem jár, mert az iskolapa­rancsnokságtól kapják meg napi zsoldjukat, csak , élelmezésükről kell a gazdaságnak gondoskodni. Ez az eszme nálunk már nem uj, amennyiben pl. az esztergomi főkáptalan már évek óta alkal­maz cséplési ellenőrökül főiskolai hallgatókat ós tanítójelölteket uradalmaiban. * A tanitók és óvónők ruhabeszerzési segélye. Végre megjött a ruhabeszerzési állam­segélyre vonatkozó miniszteri utasítás, amelynek főbb pontjait jónak látjuk a kath. iskolaszéki elnökök ós tanitók érdekében közölni. 1000 K ruhabeszerzési segélyt kap minden kath. rendes tanitó, tanítónő ós óvónő, amennyiben fizetéski­egószitő, vagy háborússegélyt, avagy családi pót­lókot élvez. Ugyancsak 1000 K-t nyernek a kath. iskoláknál működő okleveles helyettes tanitók, tanítónők és óvónők, amennyiben június hónapra államsegélyük élvezetében meghagyattak, még abban az esetben is, ha a tanévet záróvizsgákkal június 1. előtt befejezték, azonban az iskolaszéki elnöknek igazolnia kell, hogy a helyettesek a jövő 1918/9. iskolai évben is alkalmaztatnak, mint helyettes vagy rendes tanitók és óvónők. 800 K ruhabeszerzési segélyben részesülnek az oklevéllel nem biró, helyettes tanitók, tanítónők ós óvónők, továbbá az állandó menedékházakat vezető nők. 500 K-hoz van joguk a hadbavonult tanítóknak, ezt azonban csak úgy nyerik el, ha vagy maguk, vagy meghatalmazottaik kérik. A tanitók, tanítónők és óvónők 1000 K törzsösszegén kivül minden gyermek után 400 K, a feleség után szintén 400 K jár, ha nincs olyan alkal­mazásban, amelynek alapján neki is igénye van a ruhabeszerzési segélyre. Két eltartott csa­ládtag után 400 K, három eltartott után 800 K-t élvez az eltartó tanitó. A ruhabeszerzési segélyt nem kell kérni, hanem a kir. tanfelügyelő által minden iskolához ós óvodához szótküldött beje­lentési íven ki kell mutatni, mily összegre ós mily cimen van joga az illető tanítónak. Az ívbe be­vezetett adatokat az iskolaszóki, vagy felügyelő­bizottsági elnök aláírásával és a hivatalos pecséttel — vagyoni felelősség mellett — hitelesiti s az ivet 3 nap alatt a kir. tanfelügyelőhöz (tehát nem az egyházhatósághoz) küldi. A bejelentési ivek szabálytalan kitöltése, vagy valótlan adatnak bejegyzése esetén a bejelentő ellen szigorú meg­torlás alkalmaztatik. Minél pontosabban és gyor­sabban járnak el az iskolaszéki elnökök ós ta­nitók, annál hamarább jutnak a várva-várt segélyhez. Még most is vannak olyan tanitók, akik az előző ruhabeszerzósi segélyöket sem kapták meg, mert igényüket nem jelentették be. T. * Szociális előadás. A pozsonyi keresz­tényszociális egylet f. hó 8-án a tagok élénk érdeklődése mellett szociális estélyt rendezett. Haverla Péter elnök a nagy sztrájk tanulságai­ról beszólt a megjelent, több száz főnyi mun­kásközönségnek, mig Tobler János titkár az ösz­szetartozandóság és okos megértés szükségessé­gét fejtegette. — Ugyanitt emiitjük meg, hogy a pozsonyi jutagyári munkások is ujabb szerve­zetet létesítettek keresztényszociális alapon. — A pozsonyi keresztényszociális mozgalmak szép sikerei az ottani szervező erők buzgó munkás­ságának az érdeme. * Aggódva figyeljük egy idő óta a M. F. T. R. Esztergom-Kovácspatak közti viszonylat­ban közlekedő helyihajóinak üzemében mindun­talan beálló zavarokat, illetve a helyi forgalom­ban használt hajók talán lényegtelen, de min­den esetre figyelemreméltó s kellemetlen bal­eseteit. Hogy ezeket most szóvátesszük, arra az alkalmat az „Esztergom" nevű bárka dicstelen s remélhetőleg végleges kimúlása adta. Ez a vén, rozzant alkotmány, mely lassú dohogásával s szelid csigatermészetóvel kétségtelenül a magyar közlekedési vállalatok szomorú konzervativizmu­sát jelképezi, a minap egy csendes nyári napon bánatosan rámászott egy dunai homokzátonyra s mivel oldalbordáit a sok hideg víztől a po­dagra már régen kiette, behorpadt teknőjóvel tisztára hasznavehetetlenné vált. Azt régen tud­tuk, hogy a hajó csurog mint a rosta, de hogy szíve még a homokkal való összezördülést sem birja ki, azt nem hittük volna erről az agg tek­nősbókáról. De végre is kiszenvedett s jól esik hinnünk, hogy többé nem lesz hozzá szeren­csónk. Tegnapelőtt azonban a „Köveid" nevű csavargőzöst is baleset érte, amennj^ben egy a megáradt Dunában úszó vízalatti tőke "á propel­ler szárnyaiból kettőt szépen lesodort s megma­radt egy szárnyával a hajócska, melynek még volt valamelyes becsülete az esztergomi publi­kum előtt, úgy nézett ki, mint akMfcjj^az egyik lába egy arasszal rövidebb. Most ezt is elvitték s küldöttek helyette egy másik „lassan járj, to­vább érsz"-et, a jó öreg „28"-ast, mely azóta lassú, de kínos vergődéssel sétál a megáradt Dunán. Mi tudjuk, hogy a M. F. TV-R. a mi helyi személyforgalmunkra ráfizet, de hogy ju­tunk mi ahoz, hogy az ősi primási városba na­ponkint özönlő turistasereg éppen a M> F. T. R. egészségére elmondott jókívánságok -vkapgpán át­kozza meg Esztergomot s dicsérje jirtársulat édes gyermekét a „Szép Ilonkát", melvaNagy­maros-Visegrád közt pompázik a vízejf; mig a mihozzánk küldött mostohagyermek^ gyors egymásutánban, akarom mondani ^gymásutáni lassúságban válnak hasznavehetetlenné. Aki úgy informálta a M. F. T. R. — különben mindig nobilis gondolkozású — igazgatóságát, hogy Esztergomnak igy is jó, bizony rossz szol­gálatot tett a primási székvárosnak is, meg a társulatnak is. Mi ezzel az írásunkkal éppen ezt a rossz szolgálatot óhajtanok az illetékes helyen mindkét irányban ellensúlyozni. * A nem állami tanitók családi- és ruha­beszerzési pótléka tárgyában a képviselőház szerdai ülésén Juhász-Nagy Sándor országgyű­lési képviselő interpellációt intézett a kultusz­miniszterhez s kifejezést adott abbeli aggodal­mának, hogy a kultuszminisztérium számvevő­ségének túlterheltsége az oka a kiutalások ké­sésének. Kérte a minisztert, intézkedjék sürgő­sen, hogy a kiutalások mielőbb meginduljanak. A miniszter válaszában kijelentette, hogy az igényjogosultságok megállapítására a kultuszmi­nisztérium számvevőségét szaporította. A családi pótlókot •—• úgymond — még talán csak ezer tanítónak nem utalták ki (esedékes 1917. július 1-től), de ezek is sürgősen meg fogják kapni. Már most csak arra volnánk kíváncsiak, mikor fogja ez az ezer ós a többi sok ezer tanitó a ruhabeszerzési segélyt megkapni, ha még a ta­valyi családi pótlókot sem kapták meg ? Az esz­tergomvárosi tanitók is csak országgyűlési kép­viselőjük dr. Hindy Zoltán ismételt sürgetésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom