ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-06-09 / 23. szám

azon esetben, ha a megye, város és a többi érdekeltség a társaságot ezen városfejlesztési és közhasznú önzetlen működésében a méltán várt támogatásban fogja részesíteni, úgy a circa egy millió korona, elsőbbségi részvény jegyzés remélhető : a villamáramot, mint teleptulajdonos a város fogja szavatolni, a vasút várható jövedelmezőségepedig a gyűjtött adatok alapján a szakemberek véleménye szerint nemcsak biztosnak, hanem egyenesen fényesnek Ígérkezik. Mindezeknél fogva ők a vasút létesítését biztosra veszik és igy felette célszerűnek látnák a vasúttársaságot már a háború alatt megalapítani és hadifoglyokkal legalább a földmunkálatokat mielőbb megkezdeni. Ezen tervnek azonban szintén a háború áll útjában, mert a háború alatt az épitós és berendezésről- még hozzávetőleges költségvetés sem készíthető, költségvetés hiányában pedig lehetetlen a részvénytőkét főkép a törzsrészvényekre törvényileg előirt tőkét megállapítani ós igy a háború alatt valószínűleg csak a komoty előkészületi munkákkal fog a takarékpénztár továbbra is foglalkozni. Ennek dacára, nagy örömre szolgál az öszszekötő vasút, ügyének ismét egy lépéssel való előbbrevitele és kéri bejelentése tudomásul vételét. Az igazgatóság megjelent tagjai nagy megnyugvással vették tudomásul az elhangzott előterjesztéseket és az általános megelégedésnek báró Eeichtinger Elek igazgatósági tag adott kifejezést és indítványozta, hogy az igazgatótanácsnak, mint a társaság tulajdonképeni vezetőségének és annak elnökének Bleszl Ferenc kir. tan. igazgatónak az igazgatóság teljes megelégedése mellett nyilvánítsa bizalmát és köszönetét fáradozásaikért ós egyhangú lelkes ovációk közben felkérte az ügy vezetőséget, hogy a társaság kormányrúdját az eddig jól bevált reális úton és az eddigihez hasonló elővigyázó kezekkel vezessék minden érdekelt nagy megnyugvása és a köz javára. HIREK. Krónika. E héten egy hosszú ívet hoztak, Azt mondták, hogy jönnek érte holnap. Kitölteni sürgős volt, hát gyorsan Rubrikáit sorra átfutottam. Név, életkor, foglalkozás, vallás, Utca, házszám — nem nehéz bevallás. Hanem ami azután jött, kérem, Nem kis dolog, tehát elmesélem. Jött többek közt egy rubrika annak, Hogy cipőim mily helyzetben vannak ? Jóban, rosszban? Óh milyen figyelmes, Ki ez ívért tíz fillért majd eltesz. A cipőim meghatottak lettek, Hogy irántuk érdeklődni tetszett. Csak megvannak, — úgy reájuk nézvést — S köszönik a megtisztelő kérdést. Az egyik pár büszkén mondta: Kérem, A háborút én biz meg sem érzem. A gazdám csak nagy ünnepen vesz fel, Két hónapban legfeljebb csak egyszer. Én vagyok a legféltettebb kincse! Szól a másik: Útját áldás hintse, Mert engem, ki beteg vagyok régen. Maga kezel s nem halok meg éhen. Betömi a kásátkérö számat, Megfoldozza szétszakadt ruhámat, Sőt örül is, ha felvesz kezébe, Bár sohsem volt ilyen mestersége. A háború tanította rája, Hogy a talpat mint kezelje, vágja, Mint kezeljen kalapácsot, kaptát. Cipőt még igy soh'sem babusgatták. Harmadik se röstelkedve mondja, Hogy bekerült javithatlan sorba. Ennek is a gazda látja hasznát, Kap helyette túrót és vajacskát, Kap dohányt és babot, krumplit érte. Ha odaadja mindezért cserébe, Az meg viszont drágán tovább adja, Igy a cipőt senki sem koptatja. H. I. * A hercegprímás Budapestre megy. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás hétfőn Budapestre utazik. * A szent szerzetes ereklyéi. Bécsben a kapucinusok sírboltjában érdekes ünnepélyes aktus folyt le csütörtökön délután 5 órakor. A király és a királyné, a nuncius, dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás, a bécsi érsek és számos országos előkelőség előtt emelték ki ós rekognoszkálták Marco Doviano szentéletü kapucinus atya ereklyéit, aki Lipót császárnak nagy segítségére vo

lt a törökök elleni harcokban s különösen Bécsnek felszabadításában. Az ereklyék kiemelése azért történt, mert a szentéletű szerzetest boldoggá fogják avatni. * Főegyházmegyei hirek. Prohászka Imre holicsi káplán Nahácsra plébánossá neveztetett ki. Holicspn Funczik Emil újmisés lett káplán. Zachar Ádám hegybányai adminisztrátor ugyanott plébános lett. * Plébánosi eskütétel. Manninger Károly csolnoki plébános dr. Machovich G-yula prelátus kanonok előtt letette a plébánosi esküt. Az eskütételnél dr. Drahos János érseki titkár segédkezett. * A gyermeknyaraltatás ügyében f. hó 5-ón délelőtt Beniczky Ödön főispán elnöklete alatt nagyszabású értekezlet volt, melyre a város társadalmának számottevő tényezői s a vármegye lakosságának vidéki előkelőségei is hivatalosak voltak. A gyermeknyaraltatás kormánybiztosának képviseletében dr. Szana Sándor az állami gyermekmenhelyek főorvosa és Bufy Pál a gyermekmenhelyek ügyvezető igazgatója jelentek meg az értekezleten. A főispán megnyitó beszéde után dr. Szana Sándor miniszteri tanácsos megható előadásban ismertette a nagyvárosok tömeglakásaiban tengődő apró gyermekek szomorú sorsát s a közönség jó érzésére s emberbaráti belátására appellálva ajánlotta s kérte a gyermeknyaraltatási akció felkarolását. Utána Rufy Pál ugyancsak a gyermekek üdülésének ügyét ajánlotta a közönség jóindulatába. Többek felszólalása után a közönség lelkes hangulatban távozott az értekezletről s többen azonnal az értekezlet után bejelentették vendéglátó készségüket. A gyermeknyaraltatás ügyében nemcsak a hatóságok, de a városi tanítótestület, a kereskedelmi társulat s az ipartestület is igen tevékeny akciót fejt ki, mely a legszebb sikerrel kecsegteti ez ügy kedvező megoldását. * Jézus Szive ájtatosság. Magyarország és Ausztria katholikus népe az idei Jézus Szive ünnepet követő vasárnapon, június 9-én közös ájtatosságot tart, hogy az Isten a világháború döntő napjaiban éreztesse velünk mindenható szeretetét és árassza ki ránk a szeretet gyümölcsét — a békét. A bibornok hercegprímás elrendelte, hogy az esztergomi főegyházmegye területén minden plébánia ós szerzetestemplomban június 9-én a legszentebb Oltáriszentség reggeltől estig imádásra kitétessék. Az esti ájtatosság ali kaimával, a litániával kapcsolatos könyörgések után pedig ahol lehet, tartsanak körmenetet. Ennek alapján a belvárosi plébániatemplomban a szokottnál is nagyobb ünnepséggel fogják megtartani a Jézus Szive körmenetet, melyen a hitbuzgalmi egyesületeken kivül egyéb testületek is részt vesznek. * f Kudora János temetése. Hétfőn temették el igen meleg részvét mellett a nagyölvediek buzgó lelkipásztorát, Kudora János kiérd, esperes-plébánost. Holttestét még vasárnap felravatalozták az ottani plébánia-templomban s koporsóját számos koszorú borította, köztük a párkányi alesperesi kerület papságának koszorúja is. A hivek virágcsokrokkal s füzérekkel fonták körül lelkipásztoruk koporsóját; a szeretet ós ragaszkodás hervadhatatlan virágai voltak ezek, a melyeket utoljára ajánlottak fel lelkiatyjoknak. A temetés ünnepélyes gyászmisével vette kezdetét, melyet d. e. 9 órakor Koperniczky Ferenc dr. prelátus, pozsonyi prépost, az elhunyt iskolatársa s a nagyolvediek egykori szeretett lelkipásztora mondott Pelczer Lipót kéméndi esperes, dr. Kun István szentszéki tanácsos, farnadi plébános, Pauer Károly kőhidgyarmati plébános, Marczinka Imre köbölkuti plébános, Győri Vilmos barti subsidiarius, Kuli Pál kéméndi, An~ derka József nagyölvedi és Sajgó Rudolf szőgyóni káplánok segédkezése mellett. Az ünnepélyes gyászmise után Koperniczky Ferenc prépost beszentelte a holttestet, melyet a kerületi papság, a rokonság, a község elöljárósága, képviselőtestülete ós a hivek százai állták körül. A temetési szertartás után hatalmas menetben kisérték a koporsót a temetőbe, ahol a prépost még egyszer beszentelte a holttestet ós imát mondott. A községi képviselőtestület tagjai lámpásokat ós gyertyát vittek a koporsó mellett s igen szép számmal vettek részt a temetésen a község református vallású lakosai is. A kerületi papság tagjai közül a fent említetteken kivül még a következők jelentek meg a temetésen: Simor László alesp.-tanfelügyelő, barti plébános. Ziskay Imre szőgyéni és Erdőssy István bátorkeszii plébánosok. * Nagy tüz pusztított mult vasárnap délután Párkány község határában, a dunai vashid közelében épült katonai barakkaszárnya telepen. A nyolc lakóház s katonai iroda épülete, mindannyi kátránypapirral s szurkos lemezekkel födött favázas barakk, ismeretlen okból, valószínűleg vigyázatlanul eldobott -cigarettától a szél irányának kezdőpontján délután 4 óra tájban kigyulladt s mivel az erős szél a tüzet amúgy is szította, a különben gyúlékony épületek, rövid félóra leforgása alatt lángok martalékává váltak. A legénységnek vasárnap délutáni kimenője lévén, a telepen az őrökön s naposokon kivül senki sem tartózkodott s igy az először lángbaboruit épületekben minden bennégett. A később kigyulladt barakkokból a tűzre összefutott legénység a közeli földekre hordotta ki a szalmazsákokat s fölszereléseket, de igy is igen sok érték bennpusztult. Kiváló elismeréssel kell ez alkalomból megemlékeznünk az esztergomi hivatásos tűzőrsóg készségéről mellyel a tűzhöz OsvdtJt Andor főparancsnok s Országh Kálmán tűzoltótiszt vezetésével kitűnő felszerelésével kivonult s bár a nagy vízhiány miatt az oltáshoz kellő időben hozzá nem láthatott, a legfontosabb épületet, a katonai irodát s a barakktelep szomszédságában fekvő nagy fakereskedóst a tűztől megmentette. A tűzhöz kivonult még a párkányi s nánai tűzoltóság is, de a nyolc óriási fabarakkot a teljes pusztulástól nem lehetett megmenteni, porig leégtek az összes épületek. A kincstár kára mintegy egymillió korona. Az elpusztult barakkok helyén a katonaság az uj barakkok építési előmunkálatait azonnal megkezdette. * Meghívó. A hadbavonult katonáink családtagjainak segélyezésére alakult nagybizottságnak június 15. napján délután 5 Hi órakor a Takarékpénztár gyűléstermében tartandó ülésére van szerencsónk az ügy iránt érdeklődőket ezennel tisztelettel meghívni. A szakbizottságok elnökei. * Idősebb népfölkelök szabadságolása. A honvédelmi miniszter elrendelte a 49—50 éves orvosok, önálló mezőgazdák, kereskedők és iparosok azonnal való szabadságolását. A gazdák közül a 10 holdas gazdák, a kereskedők és iparosok közül pedig az önálló üzlettel vagy műhellyel birok kérhetik csak szabadságolásukat. A kisebb birtokú gazdák és nem önálló iparosok mint dolgozó őrlegénység békebeli lakóhelyén fog beosztatni, munkájáért azonban fizetést fog kapni. Ezzel a dolgozó orlegénységgel fogják pótolni a hadifogoly munkásokat s ezek továbbra is katonai fegyelem alatt maradnak, melyet a legközelebbi népfelkelő, illetve csendőrparancsnokság fog felettük gyakorolni. * Megdrágult a petróleum. A petróleum a vasúti szállítási díjtételek ismételt emelése folytán megdrágult. F. évi június 3-tól kezdve a petróleum ára a kiskereskedelemben kilogrammonkint nyolcvankét, literenkint hetven fillérben állapíttatott meg. Ennél többet kiskereskedő a petróleumért nem kérhet. Esztergomban a 4. számú jegyre félliter petróleum osztatott ki tegnap és ma. * A pozsonyi keresztény szocialisták és az élelmiszerkérdés. A pozsonyi gyárakban az a szokás, hogy az igazgatóságok gondoskodnak élelmiszerről, a munkásság lehető ellátására. Csak a dohánygyárban nem volt eddig igy. Ennek megváltoztatására a dohánygyárak ker. szoc. szervezete küldöttségbe ment Szmrecsányi Gry. kormánybiztoshoz. Tobler János ker. szoc. titkár, mint a küldöttség szónoka s vezetője a kormánybiztost kérte, hogy a dohánygyáriak is a gyárban kapják meg az élelmiszert. Szmrecsányi megígérte, hogy a munkásság ezen ügyét támogatni fogja. * Késői fagy. Junius 4—5.-re virradó éjszakán az ország több vidékén erős lehűlés következett be, mely helyenkint elég számbevehető fagykárokat okozott a mezőgazdasági terményekben. Esztergommegye egyes, különösen dunaparti vidékein a szőlőkben s a babültetvényekben tett legnagyobb kárt, mig kukoricában, burgonyában és takarmánynövényekben kisebb a kár. Az általános kár a vármegyében — egyes kisebb parcellákat leszámítva, — alig 15—20 °/o-nyi,