ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-05-13 / 19. szám

HIREK. Krónika. Sajnálom, hogy a billiárdot, Szintén már rekvirálni kell; A billiárdok hadbamennek, Biz' ez nem éppen békejel. A billiard a harctér képe, Golyók repülnek rajta át, — A billiárdon vívnak olykor Nem egy heves, merész csatát. Golyó repül a posztó zöldjén, Golyó repül pattogva ott, Egy szép karambolt hogyha láttam, Engem egészen meghatott. Mert, ég a lelkem látja, dákot Kezembe fogni nem merek : Féltem a posztót, mely, mint tudják. Nem tűr el feltépett sebet. De bár nem sok időt pazarlék A billiárdleckékre én, Ujjongtam, hogy jó asztalt láttam, S pihent szemem szép zöld szinén. Becsültem művészét, ki gyorsan, Százszámra szépen pattogott. Gondoltuk-e, hogy jönnek erre Szintén bús téli alkonyok? Szegény művészek, ritka elmék, Számító, biztos, jó kezek, — A háború eljött tirátok És megszűnt egy szép élvezet. ­Megszűnt, miért a körbe járjak, Törzskávéházam csődbe jut, A billiárdos művészeknek Alá is út, meg fel is út. A billiárdok hadbamennek, Hol más golyók pattognak ám ! Pfuj ! rémesen dákóznak ottan Nappal épp úgy, mint éjszakán. Nem nézik ott a posztók zöldjét, Nem nézik, hogy mily szép a tér : Durván feltépnek ők ott mindent És vér a dij ott! Vér, a vér! Talán ha gumijok most uj lesz, E vad játék enyhülni fog, Bár krétázzák a dákók végét, Mitől a dákó úgyse jobb! De a jegyzőtáblákra immár Több szám ezentúl úgyse fér . . . És egypár érdekes képletnek Végén a játszma véget ér ! (-•) A hatodik hadikölcsön. Hatodszor fordul a magyar állam a magyar társadalomhoz hadikölcsönért. Ha volt hadikölcsön, amely már félig-meddig a békekölcsön nevét is mondani, hogy egy ilyen jház és berendezés mel­lett nincs ő Excellenciája számára 4000 rubel fölöslegje? De ahogy ön akarja, nekem teljesen mindegy. Akkor hagyjuk az egész dolgot. Gitsin nyelt egy párat, aztán szólt: Jól van hát, 4000 rubel titkár ur. Szabad kérnem, tessék az irodámba jönni. Pár nappal később a hadtestparancsnokság titkárszobájában megjelent egy kis vöröshaju, csil­logó fekete patkánysze^ü emberke; itt bemutat­kozott, mint Gitsin patikus segédje és azt mondta, hogy az egerek ügyében jött. Svinka titkár Ko­valeff parancsára a segédet bevezette a tábornok szobájába, ahol a kis vöröshaju egy tarsolykából morzsányi tésztácskákat vett ki, melyet preciz kézmozdulattal a bútorok alá hajigált. Pár pillanat alatt kész volt. Svinka érdek­lődve nézte. — Méreg? — kérdezte. — Erős méreg — felett a vöröshaju rekedt hangon — az egerek csodálkozni fognak. És az­zal ajánlotta is magát. Néhány hét múlva kérdezte gróf Dimitreff generális, mialatt Kovaleff aláírni valóval előtte állott: Hallja csak — eszembe jutott valami, — ezeket az átkozott egereket még mindég nem pusztítják ? — Megtörtént, Excellenc — szólt Kovaleff — egy szakember foglalkozik vele hetenkint pon­tosan. — Ugy? Na, nem ugy mutatkozik, mintha kevesebben volnának, sőt — már minden szek­rény alja tele van velők. Kovaleff megdöbbent arcot vágott és el­hagyta a szobát. Erősen el volt határozva, hogy felvehette volna, ha volt hadikölcsön, amelyet már a háború szerencsés befejezése miatt kell össze­adni, akkor a hatodik magyar hadikölcsön az. A háború megrövidítésének s becsülettel való befejezésének ügyét szolgálja a hatodik magyar hadikölcsön s éppen ezért mindenki meg van arról győződve, hogy eredménye minden eddiginél fé­nyesebb lesz. A hadviselés költségeinek fedezésére a pénz­ügyminiszter ezúttal kizárólag egy típusú, a 6°/o­kal kamatozó adómentes járadékkötvényt bocsátja aláírásra. Az aláírás május 12-től június 12-ig tart s 50, 100, 1000, 5000 és 10000 koronás cím­letekben kerülnek a kötvények aláírásra. A magyar társadalom ötször nyitotta meg erszényét, meg fogja nyitni hatodszor is, nem azért, mert a hadikölcsön kitűnő üzletnek is bizo­nyult, de azért, mert a hatodik jegyzés célja: a háború szerencsés és gyors befejezése, az annexió és hadisarc nélküli béke megnyugtató kilátásai lebegnek előttünk. A hatodik hadikölcsön előnyös feltételei s az a tudat, hogy a háború sikeres, győzelmes befeje­zéséhez nemcsak a fegyverek ereje, de a lakosság közgazdasági erejének hozzájárulása is feltétlenül szükséges, bizonyára mindenkit arra fog indítani, hogy a hatodik hadikölcsönnél is minél több s minél nagyobb címletek gyors jegyzésével tegyen eleget kötelességszerűen hazafias feladatának. * Jegyezzünk az uj hadikölcsönre. Pénz­intézeteink hazafias ügybuzgalommal gyűjtik a VI. magyar hadikölcsönre szóló jegyzéseket. Örömmel közöljük, hogy egyedül az Esztergomi Takarékpénz­tár Részvénytársaságnál már az első nap 215,000 korona uj hadikölcsön lett befizetve. * A hercegprímás ma papokat szentel. Dr. Csernoch János bibornok hercegprímás ma, vasárnap 9 órakor szenteli áldozópapokká azokat a szerpapokat, a kiket május 10-én dr. Rajner Lajos püspök ordinált. A szentelés nagymise ke­retében ünnepélyesen fog végbemenni, amint azt a bibornok a megelőző években is cselekedte. * Plébánosi eskü. Csanaky József báti plébános'május 8-án tette le a plébánosi esküt dr. Rajner Lajos püspök előtt. Az eskütételnél dr. Drahos János érseki titkár, kamarás segédkezett. * Alszerpapok és szerpapok szentelése. Dr. Rajner Lajos püspök a föszékesegyház ká­polnájában a végzett hittanhallgatók közül május 9-én 18-at szentelt alszerpappá, májuSjlO én pedig 15-öt szerpappá. * Májusi ájtatosságók szónokai voltak a mult héten. Dombay Nárcis főgimn. tanár, Per­most már többet nem foglalkozik ezzel a balga egérhistóriával. Azonban, amint íróasztalának egyik fiókját kihúzta, látta, hogy az egerek összerágtak egy listát, amelyen egy teljes hónapig nagy gonddal és fáradsággal dolgozott. Erre nagyon felháborodott és elhivatta a pa­tikust, akinek a generális nevében a leghevesebb szemrehányásokat tette. A gyógyszerész roppant megdöbbent és meg­ígérte, hogy segédjét kérdőre és felelősségre vonja. Amint hazaérkezett, elküldte a szolgálót és meghagyta az állítólagos segédnek, a valóságban egy szegény kamravadásznak, hogy jöjjön rögtön hozzá. A kis vöröshaju élénk szemeivel meg is je­lentette, hogy nem érti a dolgot, mert olyan mé­reg mint az, nincs egész Oroszországban. Midőn a kamravadász lakására, — messze künn a külvárosban. — megérkezett, már aggódva várt rá a felesége egy bátortalan kis polgárlány. — Mit akart tőled a gyógyszerész ur? — kérdezte türelmetlenül. A vöröshaju az asztalra dobta kalapját. — A zsugori — zsémbelt — megszidott, hogy az egerek a generálisnál még nem pusztultak el. Mit gondol ez az ő pár rubeljéért, mi? — Nem raktad talán rendesen a mérget ? — kérdezte az ssszony. —• Hogy raktam volna ? — förmedt rá — azt gondolod talán, hogy meg vagyok veszve ? Azt hiszed, hogy meggyalázom a mesterségemet? Ha én mérget teszek az egerek meg is döglenek — na és ha megdöglöttek, miből élek én? ger Lajos esp.-plébános, Kanter Károly prelátus, Török Mihály dr. theol. tanár, dr. Meszlényi Zoltán érseki levéltáros, Lipcsey Andor káplán, dr. Kiss Károly theol. tanár. * Közigazgatási bizottság ülése. Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága szerdán délelőtt tartotta rendes havi ülését a vármegyeháza nagy­termében Meszleny Pál főispán elnökletével. Az elnök napirend előtt meleg szavakkal parentálta el Pongrácz Kázmér alispánhelyettest és Etter Gyula közig. bis. tagot, akiknek váratlan halála a közigazgatási bizottságot is értékes és tevékeny tagoktól fosztotta meg. A napirend első pontjaként dr. Szilárd Béla h. vármegyei főjegyző felolvasta az alispáni havi jelentést. A jelentés tudomásul vétele után Brutsy János közigazgatási bizottsági tag szólalt fel, erélyes szavakkal bélyegezte meg azon molnárokat, akik a szigorú háborús rende­letek ellenére őrlés és darálás alkalmával nem tartják be az" előirt szabályokat s ilykép a feleknek érzékeny károkat és a hatóságokkal szemben is sok kellemetlenséget okoznak. Brutsy felszólalására dr. Szilárd Béla, mint a vármegye közélelmezési ügyeinek előadója válaszolt. Elismeri, hogy sok hiba van a vámőrlések körül a közönség rovására, amelynek elejét venni a minden oldalról legtelje­sebb módon igénybevett hatóságoknak alig lehet­séges. Az ellenőrzésre állandóan figyelmeztetik a hatóságokat, amelyek, ha hozzájuk ily tekintetben feljelentés érkezik, azt a legszigorúbban bírálják el. Némethy József műszaki tanácsos hosszabb jelen­tésben számolt be a párkánynánai vasútállomáshoz vezető út javításának ügyeiről. Egyéb jelentések előterjesztése és tudomásul • vétele után az elnök az ülést bezárta, amelynek végeztével a gyám­ügyi bizottság tartott rövid értekezletet a folyó ügyek elintézése céljából. * A zugligeti templom szentelése. A bi­bornok-hercegprimás a Zugligetben május 17-én szenteli meg az Angolkisasszonyok uj templomát a Szent Család tiszteletére s a főoltárban szent Castus és sz. Pudentius vértanuk ereklyéit fogja elhelyezni. A szentelésen a főpásztornak Klinda Teofil dr. és Lepold Antal dr. prelátus-kanonokok is fognak segédkezni. Az uj templomban állan­dóan rendes istenitiszteleteket fognak tartani. * Uj zárórarendelet. A hivatalos lap csü­törtöki száma közli az uj zárórarendeletet, mely a záróráról és a tüzelőanyag megtakarításáról szóló téli kormányrendelet részletes módosítását tartalmazza. E rendelet értelmében május hó 10.­től kezdve a vendéglök, korcsmák kávéházak és cukrászdák záróráját 11 óráról 12 órára, az egye­sületi helyiségek záróráját szintén 12 órára emeli föl, az üzletek záróráját pedig esti 7 órára álla­pítja meg, mig az élelmiszer-üzletek 8 órakor zárhatnak. A szórakozó- és mulatóhelyek (mozik, színházak) zárórája továbbra is 10 óra marad. * Esztergom képviselői a városok kon­gresszusán. A magyar városok kiküldöttei május 18.-án Budapesten országos kongresszust tartanak, amely a városok fejlesztése s érdekeiknek, kíván­ságaiknak védelme s érvényesítése szempontjából egységes szervezetet lesz hivatva megalkotni. A kongresszuson Esztergom sz. kir. város részéről dr. Antóny Béla polgármester és dr. Hindy Zoltán, a város országgyűlési képviselője vesznek részt. * Halálozás. Koditek Ödönt, a város katonai ügyosztályának hivatalnokát f. hó 7.-én temették el a szentgyörgymezői temetőben. A fiatalon el­hunyt derék és szorgalmas fiatalember temetésén igen nagy számmal vettek részt városunk társa­dalmának minden osztályából. * Az esztergomi gyermektanulmányi tár­saság nyilvános előadása. A „Magyar Gyermek­tanulmányi Társaság Esztergomi Fiókköre", amely nemrégen alakult meg városunkban dr. Walter Gyula c. püspök, prelátus-kanonok elnökletével, f. hó 16 án délután fél 6 órakor a főgimnázium dísz­termében rövid népszerű előadásokban fogja ismer­tetni eme lelkes buzgalommal megindult egyesület helyi céljait, továbbá a magyar gyermektanulmányi mozgalom eddigi fejlődését és gyakorlati eredmé­nyeit. Az előadások megtartására a vezetőség neves gyermektanulmányozókat is felkért, akik kö­zül Nagy László főv. tanitónőképző-int. igazgató, a Magyar Gyermektanulmányi Társaság ügyvezető alelnöke, dr. Dienes Valéria és dr. Füves Károly komáromi kir. ügyész ajánlották fel közreműkö­désüket. Az esztergomi fiókkör feladatait Parcsami Henrik fogja ismertetni. — Kívánatos, hogy eme előadásokat különösen a szülők hallgassák végig minél nagyobb számmal, mert hisz legdrágább kincseikről, a gyermekek ügyéről lesz szó. Érde­kelheti azonban ezen bemutatkozás a társadalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom