ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917
1917-04-08 / 14. szám
* Címzetes kanonok. Az esztergomi főkáptalan c. kanonokjainak sorában üresedés támadt, amidőn dr. Robitsek Ferenc mesterkanonokká neveztetett ki. A bibornok-hercegprimás felterjesztésére e c. kanonokságra a király Pokorny Emánuel pápai kamarást nevezte ki, aki jelenleg Budapesten mint főgymnáziumi és internátusi kormányzó működik. A budapesti papságnak, de általában főegyházmegyénk papságának is igen értékes tagja a kitüntetett. Működése, jelleme, egyéni értékei méltón vonták magukra a főhatóság figyelmét. Dr. Pokorny Emánuel 1860-ban született Bécsben s 1883-ban szenteltetett áldozópappá. 1884-ben budapesti hitoktató, 1886-ban budapesti főgymnáziumi hittanár lett, amely minőségében József főherceg fiát, Ferenc József főherceget is oktatta. Ez idő alatt irta országos hirü elemi és középiskolai hittankönyveit, de kiváló érdemeket szerzett ugy is, mint a kath. iparostanulókat védő országos egyesület megalapítója. Harminc évet töltött a középiskolai hittanári pályán, mely idő alatt irodalmi és szociális tevékenységével országos sikereket ért el. Hittanári működése után a budapesti II. ker. érseki főgymnázium gondnoksága és a Rákóczi kollégium vezetősége meghívta őt e kettős intézet kormányzói tisztségére. Ezen állásában érte őt a fennjelzett méltó kitüntetés. * Nagypéntek és Nagyszombat. A főszékesegyházban a nagypénteki szertartást dr. Kohl Medárd püspök végezte. A csonka mise után a szentsirban kitette az Oltáriszentséget s ezután dr. Robitsek Ferenc prelátus-kanonok mondott tartalmas és megható szentbeszédet. — Nagyszombaton reggel a tűz és keresztkut szentelést Kanter Károly prelátus, főszékesegyházi plébános végezte, a 9 órai nagymisét pedig dr. Kohl Medárd püspök pontifikálta. * A város üdvözlő levele dr. Lepold Antalhoz. A város közönsége, tanácsa és tisztviselői nevében dr. Antóny Béla polgármester a következő levelet intézte dr. Lepold Antal hercegprimási irodaigazgatóhoz esztergomi kanonokká való legkegyelmesebb kinevezése alkalmából. Méltóságos és Főtisztelendő Praelátus-Kanonok Ur! Esztergom főegyházmegyei kanonokká történt legkegyelmesebb kineveztetésének hire a város közönsége körében általános Örömöt keltett nemcsak azért, mivel Méltóságod személye általában tisztelet tárgya, hanem azért is, mert a magyar Sión illusztris főkáptalani testülete Méltóságod személyében az Egyház méltó papját, a tudományok és a közművelődés lelkes munkását nyeri. Méltóságod kineveztetése Esztergom városnak is nyeresége, mert hiszen Ö Eminentiája oldalán bőséges alkalma lehetett tapasztalni azt a szeretetet, amellyel 0 Eminentiája székvárosa iránt viseltetik s miután igen valószínű, hogy Méltóságod nemcsak ama tisztes törekvésekkel ismerkedett meg, amelyek e várost a fejlődés eszközeinek megszerzésére serkentik, hanem Hatalmas erővel ragadta meg a köteleket, húzta, mint soha azelőtt, vadul, szemeim, ajkán kéjes vigyorgással ott ült a revanche, izmai kifeszültek, vánnyadt arcán halántéka felett kiostorozódtak az erek, hogy kötelekhez hasonlítottak és szive dobogott, ugrált, akárcsak harangjainak ércszivei. — Halál a németekre, győzelem nekünk. Bajtársaink, testvéreink, szövetségeseink az oroszok győztek ! Revanche ! Revanche ! A harangok mennydörögtek, zúgott az érc. — Berlinben vannak, a Rajnánál állanak. Revanche! Revanche! Dörögtek, zengedeztek. — Fel testvérek, lengessétek a szent Trikolorét, büszkén! Revanche ! Revanche ! Harsonáztak, rikoltoztak, tomboltak. És nem felelnek szavukra az ágyúk ? És nem felel szavukra az erdő visszhangja ? Es a folyó zúgása ? Revanche. Igen ! Igen! A levegőben keletkezett hanghullámok belengik egész Franciaországot és viszik házról-házra, kunyhóról-kunyhóra a győzelmi hirt. Pere Antoine kifáradt, szemeit lehunyta, kezei összezsugorodtak, habzó verejték csorgott le arcáról és fogain keresztül csepegett vére. Nem érzett semmit. Mégegyszer összeszedte erejét, hiába — neki kell tudatnia a német barbárokkal testvéreik győzelmét. Ó boldog órája a dicső nagy revanchenak és a hosszú negyvennégy éves várakozásnak ! Meleg, fiatal és erős kezek helyeződtek hideg és kiaszott kezeire és megújult erővel törtek fel magasba megifjultan a harangok hangja. Felnyiazon bajokkal is, amelyek a városfejlesztés akadályai, bizton hisszük és bizalommal reméljük, hogy Méltóságodat uj tisztében igaz szeretettel övezett biboros-főpásztorunk érzelmei fogják irányítani. Midőn tehát Méltóságodat legfelsőbb méltatása alkalmából Esztergom szab. kir. város közönsége, tanácsa és tisztikara nevében tiszteletteljesen üdvözöljük, midőn kívánjuk, hogy uj méltóságában Istennek bősége, áldása állandóan kisérje, kérjük egyúttal: kegyeskedjék városunkat szeretetében részesíteni. Kelt Esztergom sz. kir. város tanácsának 1917. évi április 2-án tartott ülésén. Méltóságodnak hazafias üdvözlettel Dr. Antóny Béla s. k. polgármester. * Húsvét a bazilikában. Vasárnap délelőtt a 9 órai ünnepélyes nagymisét dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás pontifikálja; utána ugyancsak a főpásztor mondja az ünnepi szentbeszédet. — Húsvéthétfőn ünnepélyes nagymisét mond dr. Robitsek Ferenc prelátus-kanonok, a szentbeszédet Rolkó Béia karkáplán mondja. * Az esztergomi főszékesegyházi ének- és zenekar húsvéti műsora. Húsvét vasárnapon: A. Bruckner: Ecce Sacerdos, 4—8 sz. vk. org. kis. Griesbacher: Grad. Haec dies, 4 sz. vk. Sequentia Victimae koraliter. Palestrina: Off. Terra tremuit, 6 sz. vk. Meuerer: mise Es-dur, vk. org. és zenekarra. Laudate Dominum koraliter. Buchner-Szepessy: Ima a hazáért, vk. org. és zenekarra. — Délután: Vespera Falsobordoni. Griesbacher : Haec dies, 7 sz. vk. Húsvét hétfőn: Witt; Grad. Haec dies vk. Sequ. Victimae koraliter. Goller: Off. Angelus Domini vk. Goller: Lorettoi mise vk. org. kis. — D. u.: Vesp. Falsobordoni. Húsvét kedden : Mitterer : Grad. Haec. dies, vk. Haller: Off. Intonuit, vk. Griesbacher: Stella Maris mise, vk. org. kis. Fehérvasárnapon: Witt : Grad. All. All. vk. Palestrina : Off. Angelus Domini, 5 sz. vk. Zeller: Mise D-moll vk. org. és zenekarra. — D. u. Vespera Falsobordoni. * Gróf Széchenyi Emil lemondása a mandátumról. Országgyűlési képviselőnk április 2 án bejelentette a Ház elnökének, hogy képviselői megbízásáról lemond. A lemondás előzményét képezi az a határozat, melyet a Ház összeférhetetlenségi bizottsága március hó 29 én hozott és melyben összeférhetetlennek itélte a grófnak a Magyar Sertéshizlaló és Húsipari részvénytársaságnál elfoglalt igazgatói és elnöki állását a képviselőséggel. A lemondást gróf Széchenyi a helybeli munkapárt helyettes elnökéhez, Bleszl Ferenc kir. tanácsos takarékpénztári igazgatóhoz intézett levelében közli a párttal és e levélben kifejti azon igazi okot is, mely őt a képviselőség letételére késztette. A Sertéshizlaló r.-t-nál elfoglalt állás ugyanis semtotta szemeit és fiatal arcot pillantott meg szürke öltözetben, kacagó német katonát. Szemeiből csak ugy sugárzott a boldogság sziporkázó csillaga, mint valami nagy ezüstfolyam nyári napsütésre ezer meg ezer fénycsillagaival. És a harangok engedelmeskedtek fiatal erejének és még vadabbul tomboltak. Pere Antoine eleresztette a kötelet, hátra lépett és lekuporodott a földre. És nézte a német katonát ernyedetlen fürkésző pillantásaival, szinte lelkébe markolt. És az csak harangozott, harangozott. Pere Antoine ajkára keserű vonás rajzolódott. Kezeit kitárta, meg összecsukta. És kiáltotta a német katona — az oroszok tönkreverve . .. Győztünk ... győztünk ! És a harangok ujjongtak, ujjongtak és dörögték : Győztünk ... Győztünk ! Pere Antoine feje hátraesett és megszűnt gondolkodni. És még hallotta... harangjai elpártoltak tőle, csak neki engedelmeskednek ... a gyűlöletes németnek. A katona eltávozott, alulról énekek csapdostak bele az alkonyodó légbe örömittasan és soha kialvón, egyre szilajabban, vadabban. Fékevesztett örömujjongásnak kedves zálogai — Pere Antoine felállott, arca megszázévesedett, szeme lángja kialudt. Ládikát húzott elö a sarokból és arra felállott. Kedves harangjainak köteleiből hurkot formált, belehelyezte nyakát, elrúgta maga alól a ládikát, egy-két rándulás, a még utolsó kon- gásra senki sem figyelt, még tán kedves harangjai sem... _______ miféle jövedelemmel nincs eddig összekötve s igy ez az összeférhetetlenség minden anyagi áldozat nélkül meg lett volna szüntethető. Az igazi okról, irja gróf Széchenyi „Amint tudni méltóztatik — hisz evégett ültem már egyszer 1910-ben az összeférhetetlenségi itélőbizottság előtt — Somogymegyében fekvő lábodi birtokomat a cs. és kir. hadügyminisztérium bérli; a bérleti szerződés nemsokára lejár s akarva, nem akarva, tárgyalásokba kell bocsájtkoznom a bérlővel. A hadügyminisztérium már 1913. őszén meg akarta inditani a tárgyalásokat, akkor megtagadtam azt, hivatkozva az összeférhetetlenségi törvényre és biztatva őket, hogy 1915-ben úgyis megszűnik a mandátumom, akkor tárgyalhatunk. Közbejött a háború, annak következménye, hogy mandátumom meglett hosszabbitva. A hadügyminisztérium türelmetlenkedik, tárgyalni akar, viszont az én érdekem is megköveteli, hogy a kérdéssel tisztába jöjjek. Amennyire 1910-ben nem tartottam összeférhetetlennek, hogy 1902-ben, tehát 8 évvel előbb örököltem a birtokkal oly szerződést, melyet boldogult édes atyám 1896-ban kötött, olyannyira tartanám összeférhetetlennek, ha most mint képviselő, a szerződés meghosszabbítására vonatkozó tárgyalásokba bocsájtkoznám a hadügyminiszterrel. Ez lemondásom oka. Sajnálattal és fájdalmasan érintve válok meg kerületemtől, de a pártnak be kell látnia, hogy mint családapának, más választásom nincs.* Képviselőnk a húsvéti ünnepek után jön Esztergomba, egy beszámoló keretében búcsúzik el választókerületétől. Ez alkalommal fogja a munkapárt uj jelöltje, úgy tudjuk, hogy dr. Hindy Zoltán, programmbeszédét is elmondani. * Ezer korona a katonák árváinak. A harctéren küzdő esztergomi hős katonák itthonhagyott gyermekeit immár 32 hónapja gyámolítja, ápolja, gondozza meleg szeretettel összehordott filléreiből Esztergom város nemesérzésű társadalma a város területén felállított három napközi gyermekotthonban, melyekben háromszáz lcatonagyermek nyer ez idő óta állandó lelki és testi nevelést és élelmezést. Ez otthonok költségeinek fedezésére most dr. Klinda Teofil prelátus-kanonok ezer koronát küldött át meleghangú sorok kíséretében a város polgármesteréhez, e nagylelkű cselekedetével is példát adván a közjó gyakorlására s tanúságot tévén a harcoló esztergomi katonák iránti megbecsüléséről. A nemes érzésű főpap húsvéti szeretetadományát dr. Antóny Béla polgármester hálás levélben köszönte meg az adományozónak. Ez összeg a háromszáz katonagyermek egy egész havi fenntartási s élelmezési költségeit fedezni fogja. * A cukorka-nap. A húsvét vasárnapján rendezendő jótékonycélu cukorka-nap rendezőbizottsága a következő felhívást intézi a város közönségéhez : Á Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete és a cs. és kir. 26. gy.-e. rokkantalapjának vezetősége április hó 8 án, húsvétvasárnap délelőtt 11 órától délután 1 óráig Esztergomban, a Széchenyi-téren a háborúban sebesült és rokkant hőseink javára felajánlott 7000 darab cukorka elárusitásával hazafias jótékonycélu ünnepélyt rendez. Esztergom és Párkány nemesszivü közönsége, mely annyi fenkölt példáját adta édes hazánkat védő vitéz hadseregünk iránti becsülésének és hazafias áldozatkészségének, tömeges megjelenésével tegye impozánssá és eredményessé e jótékony ünnepélyt. A város hölgyei által elárusítandó cukorkák eladásából származó minden bevétel a két háborús jótékony intézményt illeti. A vérző sebekkel szenvedő és a haza védelmében megrokkant hősök segélyre szoruló szomorú helyzete indítsa meg a jó sziveket, hogy a hazaszeretetnek oltárán minél dúsabb áldozatot hozzanak e legnemesebb jótékonyságnak. — A rendező-bizottság. A szép és ötletes mozgalom iránt hölgyeink körében lelkes érdeklődés és áldozatkészség nyilvánult meg eddig is. Azt hisszük, hogy ha az idő kedvezni fog, a cukorka-nap lesz ezen esztendő egyik legsikerültebb háborús jótékonysági mozgalma. Az első tavaszi napsugarak a jótékonyság nemes erényét tükrözzék vissza sziveinkben. Fejezzük ki a nap sikeressé tételével erős reménységünket a rég sírba zárt Béke diadalmas feltámadásában! * Halálozás. Esztergom város közigazgatásának egy régi, érdemes munkása dőlt ki ismét abból a gárdából, mely még a város egyesítésekor kezdette meg munkáját a Bottyán-palotában. Lőrinczy József városi katonai nyilvántartó f. hó 6-án 61 éves korában elhunyt. Rövid idő előtt gyengélkedésére való tekintettel tartósabb szabadságot kért s e szabadságból vonult el most örök pihenőre. Jómódú, kedélyes, népszerű polgára volt a városnak s mindenki igaz részvéttel fogadja az érdemes tisztviselő halálhírét.