ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-03-18 / 11. szám

Az egyesület céljaihoz pénzbeli segéllyel járultak: Dr. Antony Béla Dr. Klinda Teofil Brühl József Lollok Lénárd Dr. Fehér Gyula Pellet alapítvány Esztergomi Takarékp. Philipp Konrád Főkáptalani szegényp. Schmidt Gyula Havasi Jolán „Simor" szegényalap Jalkóczi István Sz. Benedekrendi székház Keresk. és Iparbank Szives tudomásul. A szent Vince egyesület részére szánt pénzbeli és ruhanemű adományok Loczner Gusztáv, karkáplán, egyesületi pénztáros cimére küldendők. HÍREK. Az Esztergomi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet közgyűlése. A szövetkezés eszméjének propagálásával s a szövetkezeti mozgalmakról való híradással lapunk mindig előszeretettel foglalkozott, mert a szövetkezés szükségességét mindig elsőrendű, fontos és országos gazdasági érdeknek tartottuk. Lapunk érdemes munkatársának Vándor Károlynak kitűnő tollából ismételten közöltünk az „Esztergom" hasábjaiban figyelemreméltó cikkeket, melyek érdekes adatokkal világították meg a szövetkezés tényében rejlő hatalmas erőt. Midőn ezúttal a „Hangya" kebelébe tartozó Esztergomi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek f. hó 11-én tartott közgyűléséről adunk számot, e szövetkezet életrevalóságáról tanúskodó adatok és számok hatványozottan megerősítik a szövetkezés nemzetgazdasági szükségességébe és fontosságába helyezett bizalmunkat, mert e szövetkezetnek szinte csodával határos gyors fejlődése és versenyképessége még a szövetkezeti eszme iránt bizonyos elfogultsággal s ellenszenvvel viseltető körök s egyének okos meggyőződését is a szövetkezés eszméjének pártolói és támogatói mellé sorakoztatja. A szövetkezés céljait a szükségesség indokolja, jó eredményeit és sikereit pedig a jó vezetés biztosítja. Az esztergomi szövetkezet céljait s létesülésének feltételeit a háború előidézte szükségesség tette kívánatossá s indokolttá, nagyszerű sikereit s eredményeit pedig a lelkes és kitűnő vezetőség fáradhatatlan ügybuzgalma biztosította. Az a beszámoló, melyet a szövetkezet vezetősége a közgyűlésen tartott, meggyőzött bennünket arról, hogy az országos szövetkezeti mozgalom hatalmas palotájába jól faragott követ épített bele az esztergomi szövetkezet vezetősége, s nyilvánvalóvá tette, hogy egy szövetkezet létesítéséhez nem annyira a vállalkozás bátorsága, mint a vezetés becsületes, pontos, lelkiismeretes volta szükséges. Az esztergomi szövetkezet közgyűlésének lefolyása pedig legautentikusabban igazolta, hogy ennek a szövetkezetnek vezetése a legmintaszerübb, legpontosabb s a tagok érdekeit igazán lelkiismeretesen szolgáló módon történik, jóllehet a háború által előidézett nehéz beszerzési és kielégítési viszonyok sokszor önsúllyal nehezedtek a vezetőség jóakaró gondosságára s az érdekeikre kényes és vélt sérelmeket hangoztató elfogult tagok jogosulatlan panaszai sok nehéz és bántó igazságtalansággal súlyosbították a vezetőség önzetlen fáradozásait. Az esztergomi szövetkezet sikereinek összessége ha nem is teljesen, de oroszlánrészben Mátéffy Viktor pápai kamarás, szövetkezeti igazgató lelkes, önzetlen fáradozásainak és csüggedést nem ismerő kitartó munkásságának az eredménye, ki a háborús nehéz üzleti viszonyok dacára is okos előrelátással és bátor határozottsággal fogta kezében a kormánykereket s az üzleti érdekeltségek zátonyai közt is biztos tudással vezette kikötőbe a szövetkezet árukkal és részvényes érdekekkel terhelt hajóját. A szövetkezet közgyűlése az esztergomi városháza nagytermében folyt le Erős Rezső főkáptalani jószágkormányzó elnöklete alatt a nagytermet zsúfolásig megtöltő tagok élénk érdeklődése mellett. A szövetkezet elnöke lendületes beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, beszédében vázolván a szövetkezés fontosságának kérdését s reámutatván azon nehézségekre s akadályokra, melyekkel a szövetkezet igazgatóságának a háborús viszonyok közt meg kellett küzdenie. Az elnök szavai után Mátéffy Viktor pápai kamarás, szövetkezeti ügyvezető igazgató terjesztette elő jelentését a közgyűlésnek. Hivatkozott jelentésében azon nehéz helyzetre, melyet a szabad kereskedelmi forgalom számára a kormány szükségszerű háborús közélelmezési rendeletei teremtettek, amennyiben e rendeletek köztudomású volta szerint ugy a beszerzés, mint a kiosztás és értékesítés módjai szigorú feltételekhez és határozatokhoz voltak kötve, melyek gátló rendelkezései sokszor majdnem lehetetlenné tették a tagok és a vásárló közönség jogos igényeinek kielégítését. Mindennek dacára azonban a szövetkezet vezetősége minden akadállyal megbirkózva, s a háború előtti viszonyokhoz hasonlítva igazán emberfölötti munkával iparkodott minden lehetőt és megengedhetőt elkövetni, hogy a város közönségének élelmezési és háztartási gondjait megkönynyitse s lehetőleg minden árút, melyre szükség volt, mihamarabb piacra hozzon, ha az egyáltalán bárhol kapható és beszerezhető volt, már pedig a szövetkezet anyaintézete, a „Hangya" ma az ország legjobban berendezett raktárát mondhatja magáénak, melyből igazságos arányban részesiti fiókintézeteit. Az ügyvezető igazgató reflektált még a szövetkezet működése ellen vádaskodó és gáncsoskodó tagok igazságtalan panaszaira, kik nem viseltettek méltányos belátással a háborús viszonyok által előidézett nehézségek iránt. Mi ugyan ezt a mentegetődzésszerü reflexiót teljesen akadémikus értékűnek tartjuk, mert a józanabb elemek ezt úgyis belátták, a gáncsoskodó természetüeket pedig úgy sem birta jobb belátásra ez a felvilágosítás. A szövetkezet okos működésének legerősebb bizonyítéka a számadási mérleg, mely szerint a pénztári forgalom az 1916. évben meghaladta a 8.100.000 koronát. A szövetkezet 280 taggal alakult meg, mely szám ma már 1824-re emelkedett. Az elmúlt évben 231 vaggon lisztet, 27 vaggon árpát, 20 vaggon gabonát, 7 vaggon rézgálicot 4V2 vaggon zabot és 7 vaggon burgonyát vásárolt és osztott ki. Az üzleti év zártával a szövetkezetnél 26.725 kor. tiszta felesleg jelentkezik, melyből 15.000 kor. vásárlási visszatérítésekre, tartaléktőkére 11.000 kor. jótékonycélra 1150 kor. s végül az üzletrészek szelvényeire 5°/o-al 7000 kor. Mátéffy Viktor ügyvezető igazgató előterjesztését és a felügyelő bizottság jelentését a közgyűlés jóváhagyólag vette tudomásul, melynek nevében Fekete Át'pád szavazott köszönetet s őszinte elismerést a szövetkezet vezetőségének lelkes, fáradhatatlan, ügybuzgó munkásságáért. Sz. * Rajner püspök s a vizivárosi zárda. Hirt adtunk arról a nagy, fejedelminek beillő adományról, amelyet Rajner Lajos püspök s általános érseki helynök az esztergom-vizivárosi irgalmas nővérek zárdájának adott. A zárda éppen a háború kitörése előtt emelte a modern igényeknek megfelelő iskola épületét, amelybe a polgári és elemi leányiskola kapott méltó otthont. Az idea, hogy a szerzet uj szárnnyal bővítse ki intézetét, Rajner püspöké volt, hogy igy az esztergomiak első leányiskolája necsak a belső szellem s tanítási eredményben, de a hygienia s modern külső berendezkedésben is a vezető tanintézetek között legyen. Az irgalmas nővérek már a 90 es években, a mikor a polgári iskolával kibővült a zárdájuk, foglalkoztak az épület bővítésével, de az anyagi helyzet lehetetlenné tette. A jelenlegi főnöknő Benkő Szeréna vállalkozó érzéke s financiális szelleme kellett hozzá, hogy a terv testté váljék. Az uj iskola meglett, de a fenntartó szerzetre nagy anyagi teherrel. Ezen kivánt segíteni Rajner püspök, amidőn nemcsak ideával, hanem anyagi nehéz fegyverzettel is sietett a zárda támogatására. Nagyon ráfért az intézetre a segítség, mert bizony az alapvető jótevőkön kivül ritkán jutott az intézet nagyobb stílű bőkezű adományokhoz s leginkább önönmaga erejére volt utalva. Nagy kulturális feladatot tölt be a zárda 50 év óta Esztergom gyermekeinek nevelésében, de ezzel nem volt arányban minden oldalról az anyagi támogatás. Egy ilyen intézet fejlesztésére minden tényezőnek össze kell fogni és éppen azért fölötte kiváló momentum a zárda történetében Rajner püspök nagy adománya. Ilyen vértezette] erősödnek zárdai iskoláink s a keresztény nőnevelés igy indulhat hóditó versenyképes útra. Adja Isten, hogy Rajner püspök példája vonzó legyen a zárda nagy terheinek könnyítésére. * Főegyházmegyei hirek. Klasz GusztáA imelyi plébános f. hó 16.-án tette le a plébánosi esküt dr. Rajner Lajos püspök előtt. Az eskütételnél dr. Drahos János érseki titkár segédkezett. — Kovács Gyula ipolyvarbói káplán Budapestre helyeztetett hitoktatónak. * Megjelent a Schematismus. Az esztergomi főegyházmegyei papság névtára a szokásos beosztással, a legújabb kiigazításokat mutató tartalommal igen szép kiállításban megjelent. Kapható a főegyházmegyei irodában és Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergom. Ára 4 kor. * Tábori lelkész kitüntetése. C?arai József tábori lelkész, pöstyéni káplán megkapta f. h. 4-én a katonai papi érdemkeresztet. Két év óta az olasz fronton teljesít szolgálatot lelkesen kitartóan, akár csak 2 évvel ezelőtt Pöstyénben, a hol mindenki megbecsüli, szereti őt, különösen azért, mert a kath. iskola körüli harcokban kitartó munkát végzett. * A szabadsághősök emlékünnepét, március 15 ét a háborús hangulathoz illő csendben ünnepelte meg ez évben is Esztergom város közönsége. A középületeket fellobogózták, a belvárosi kegyúri templomban pedig Mátéffy Viktor pápai kamarás, plébános mutatott be szentmisét, melyen a vármegye és a város hatósága, a tanintézetek ifjúsága s a polgárság is szép számmal jelent meg. Mise alatt Táky Gyula karnagy műkedvelő dalárdája énekelt alkalmi énekeket, majd pedig mise végeztével az egész közönség a Hymnuszt énekelte. A délelőtt folyamán dr. Antony Béla polgármester a város közönsége nevében megkoszorúzta a honvédtemetöben nyugvó hősök síremlékét, melyre a Polgári Egyesület s a tanintézetek ifjúsága is helyezett koszorút, A középiskolákban az előadások szüneteltek, * Tanitók a kultuszminiszternél. A Magyarországi Tanitó-egyesületek Országos Szövetsége, melyhez az esztergomvidéki tanitói körök is tartoznak, kérvénnyel fordult a képviselőházhoz a nem állami tanitók anyagi helyzetének javítása érdekében. A kérvény kedvező elintézése céljából Moussong Géza fővárosi szakfelügyelő, az országos szövetség elnöke most küldöttséget vezetett a kultuszminiszter elé, ki a küldöttséget szívesen fogadta s megígérte, hogy készséggel járul hozzá a nem állami tanitók anyagi helyzetének javításához. A küldöttség még a kultuszminiszteri államtitkárnál s az összes országgyűlési pártok vezérférfiainál is tisztelgett s mindenütt Ígéretet nyert, hogy a tanitói kar munkájának teljes méltánylásával fogják a szövetség kérelmét támogatni. * Betöltendő katonai alapitványi helyek, melyekre háború következtében rokkant katonatisztek és legénység, valamint háborúban elesett katonai személyek özvegyei és árvái pályázhatnak, a következők: Gróf Strozzi Péter altábornagy, Lovag Ippen Simon Péter alezredes, treumuthi Polák Antal és Johanna, Frigyes főherceg Custozza, Mannesmanncsötelep r.-t., hohenbergi Zsófia hercegnő, Mária és Ernő hercegek, Trigler Ludovika szül. Schmelkes, Scheuerer Terézia bárónő, kapitány özvegye, Groce Izabella grófnő szül. del Finoni, nemes Schellenburg Jakab IL, Hübler Ferenc főhadbiztos, dr. Heiszfeld Jakab törzsorvos alapitványaira. Érdeklődőknek felvilágosítást nyújt a komáromi Várparancsnokság naponta d. u. 3—4 óra között. Esztergomban a katonai állomásparancsnokság ad felvilágosítást. * Rudinai Molnár István előadása. Rudinai Molnár István miniszteri tanácsos, ny. orsz. kertészeti főfelügyelő szerdán d. u. 5 órakor a városháza nagytermében látogatott előadást tartott az élelmezés biztosításáról, különös tekintettel Esztergomra, amelyet, esztergomi születésű lévén, jól ismer és amelynek felvirágozásán teljes szívvel, lélekkel munkálkodni óhajt. Szerinte legsürgősebb teendők a közélelmezésnek a legközelebbi jövőre való biztosítása. Nemcsak a kenyér és hús, hanem mindazon tápanyagok, amelyek egészségünk fenntartására szükségesek, a legintenzívebben termelendök. A hús nem nélkülözhetetlen táplálék s ennek pótlására első helyen a főzeléknövények hivatottak. R. Molnár István ezután felsorolva a kerti tápnövényeket, tápértékükre és hozamukra vonatkozólag nyújtott bő felvilágosítást. Első helyen említette a hüvelyeseket és a kukoricát, amelyek tápértéke a búzáéval vetekszik. Mint tömegélelmezési cikket, kiemelte a burgonyát, a káposzta és a répaféléket, a sütőtököt s a dinnyét. A tápértékben szegényebb paradicsomot, salátát, hagymát, uborkát és paprikát, mint étlapjainkat izletesebbé, változatosabbá tevő élelmiszerek termelését ajánlotta. A