ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-02-11 / 6. szám

mányoz. Mátéífy Viktor p. kamarás, intézeti igaz­gató a kisdedóvó intézet és azzal kapcsolatos napközi otthon látogatottságáról s általában az intézet hivatalos adminisztrálásáról számolt be. Szoleczky János igazgatótanitó, társulati pénztáros a társulat számadását, költségvetését és vagyon­mérlegét terjesztette a közgyűlés elé, melyet a közgyűlés köszönettel vett tudomásul. Szvoboda Román titkár jelentésében az elmúlt társulati év eseményeiről számolt be. A kisdedóvó intézettel kapcsolatos napközi otthon működéséről szóló je­lentések során a közgyűlés őszinte elismeréssel adózott az otthon vezetőinek : Bleszl Ferenc, Szecs­kay Kornél elnököknek, Marosi Józsefné hölgybi­zottsági elnöknek, a Mária Kongregáció vezetősé­gének és tagjainak, Szvobodáné Kubicza Anna óvónőnek és Szvoboda Román gondnoknak a ha­diárvák körül kifejtett önzetlen fáradozásaikért. Az intézeti segédóvónönek 200, a dadának 60 korona háborús segélyt szavazott még meg a közgyűlés, azután a tisztikar újbóli megválasztása után a köz­gyűlés véget ért. * Egy régi vicc megvalósulása. Régi vicc a zsugori kávéházlátogatóról, ki bement a kávé­házba s igy szólt a pincérhez : — Hozzon egy pohár limonádét, de cukor és citrom nélkül, mert az itt van nálam a zsebemben. Hire jár ugyanis, hogy a bécsi mintára az Országos Közélelmezési Hivatal nálunk is elfogja rendelni, hogy kávéházakban, vendéglőkben és más nyilvános étkezőhelyeken cukrot csak cukorjegy ellenében szabad kiszolgáltatni. Minthogy azonban a cukorjegyek rendszerint nagyobb mennyiségre szólnak, mint amelyet a kávéhoz szoktak adni, a kávéházlátogatók kénytelenek lesznek kávéjukhoz szükséges cukrot zsebükben magukkal vinni. Aki tehát a jövőben ozsonnakávét akar inni, — mivel süteményt is csak kenyérjegy ellenében szabad adni, — igy fog szólni a pincérhez: — Kérek egy ozsonnakávét hab és tej nélkül; a cukor és a kalács itt van a zsebemben. Mire pedig a kávéjegyeket is behozzák, iga­zán nem hozhat mást a pincér csak kávéscsészét és kanalat. Ebből fog állni nemsoká az ozsonnakávé felszolgálása. Minden egyéb hozzávaló a zsebünk­ben lesz. * A nagymarosi polgári fiúiskola. A nagy­marosi áll. polgári fiúiskola gondnoksága f. évi január 28-án tartotta első alakuló gyűlését Berg­mann Mihály elnöklete alatt. A gondnokság elhatá­rozta, hogy már most mozgalmat indit egy leány polgári iskola szervezése iránt, amelyre — miután messze vidéken nincs ilyen jellegű iskola, — szintén nagy szüksége van Nagymarosnak és környékének. * Lapunk mai száma a nyomda technikai teljesítőképességének csökkenéséből származó okok miatt csupán 4 oldalon jelenik meg. Olvasóink szives elnézését kérjük s ha ez eset netán mégis megismétlődnék, kénytelenek volnánk lapunk redu­kálásának okát a háborús viszonyok folytán elő­állott nehézségekkel magyarázni, melyek néha el­háríthatatlan erővel bénítják meg a legjobb üze­mek teljesítőképességét is. * Polgári Egyesületünk hazaftassága. A helybeli kórházakban elhunyt hős fiaink közös te­metkezési helyének, az uj honvédtemetönek rende­zési s díszítési költségeire az Esztergomi Polgári Egyesület képviseletében Draxler Alajos elnök 50 koronát juttatott a Sétahely Szépítő Egylethez, mely nemeslelkü, hazafias adományért ez uton mondok köszönetet. Bleszl Ferenc kir. tanácsos, a Sétahely Szépítő Egylet elnöke. * A Katholikus Népszövetség esztergomi csoportja ma délelőtt 11 órakor tartja beszámoló gyűlését a belvárosi olvasókörben, melyre a tagokon kivül érdeklődőket is szívesen látnak. * Irodalmi élet Léván. A néhány év előtt megalakult lévai Reviczky Társaság e télen is foly­tatja irodalmi és művészi előadásait. A mult pén­teken Tomcsányi János kir. tanfelügyelő tartott igen népes hallgatóság előtt egy óráig tartó szabad előadást a magyar-lengyel barátság ujjáébredéséről. Bevezetésül elmondta a lengyel-magyar történeti érintkezéseket, majd rámutatott arra, hogy ezek különösen alkotmányos életünk visszaállítása óta teljesen megszűntek, mig a mostani háborúban a a régi barátság újból feltámadt. Törvényhatóságaink, képviselőházunk vezérférfiai, a sajtó mind a leg­melegebb harátsággal állottak a lengyel nemzet pártjára s ez a közeledés élénk visszhangra talált a lengyel népben. Ott is a sajtó éber figyemmel kisérte nemzetünk minden rétegének ez irányú megnyilatkozásait, részletesen megemlékezett And­rássy, Apponyi beszédeiről, a megyék feliratairól, Nyáry Albert báró előadásairól. Egyesek egyedüli magyar ismerősüket, az előadót keresték fel leve­leikkel, a lengyel bizottság pedig a lengyel királyság kikiáltása alkalmából kifejezvén a két uralkodó előtt hódolatát, a magyar kormány előtt külön is kifejezte a nemzet köszönetét. Apponyi Albert gróf 70. születése napján a sok üdvözlet közt ott volt a szambori és zlocsovi lengyel gimnáziumok tanári karának üdvözlete is, november 5 ike után pedig a lengyel légiók segitő bizottsága küldött üdvöz­letet Andrássy, Apponyi grófoknak és Rakovszky István v. b. t. tanácsosnak. Bemutatta Bochenek Mihály krzeszówi, galíciai plébános néhány magyar levelet (ez a plébános lapunkat, az „ Esztergom "ot járatja) s éljenzés közt elmondta, hogy az 50 év körüli nagy műveltségű úr a magyar nemzet iránti szeretetből már a háború alatt tanult meg magyarul. Előadása végén hangoztatta, hogy e barátság tu­datosan kifejtendő tovább nemzeti és középeurópai érdekekből. Lengyelország ereje és függetlensége ugyanis egyik biztositéka Európa békéjének s az ugyanily viszonyok közt élő, kelet s nyugat befo­lyásának kitett Lengyelország pedig egyik támasza lehet Magyarország függetlenségének. Különösen hangsúlyozta a lengyel nyelv ismeretének szükségét nálunk, s a magyarnak odaát, hogy iyy egymásról közvetlen értesüléseket nyerhessünk, mert azt ta­pasztalta, hogy a német nyelvű közvetítés nem mindig szolgaija a kölcsönös megértés erdekeit. (M.) * Az elhalt főpapok törzsvag-yonelkülönitő és hagyatékrendező bizottságának tagjai. A királyi adományozásból egyházi javadalmat élvező római és görög katolikus főpapok elhalálozása után a javadalmi törzsvagyon elkülönítése, valamint a hagyatékok rendezése felett véghatározási joggal felruházott és az 1881. évi LIX. t. c. 109. szakasza alapján az 1883. évi április hó 10 én 13.249/1. M. sz. a. kelt rendelet értelmében a vallás- és köz­oktatásügyi m. kir. miniszter elnöklete alatt mű­ködő vegyes bizottság tagjaivá az 1917. évre az igazságügyi m. kir. miniszter a vezetése alatt álló minisztérium részéről Béllyei Rick Gyula államtit­kárt, a kir. curia részéről pedig dr. Adolf Sebetyén és dr. Rötth László kir. curiai bírókat, a pénzügyi m. kir. miniszter a vezetése alatt álló minisztérium részéről dr. Kállay Tibor miniszteri osztálytanácsost, végül a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter dr. Staffanits István miniszteri tanácsos, közalapít­ványi kir. ügyigazgatót nevezte ki. * A budai dalárda Esztergomban. A budai országos hírű uri dalárda dr. Baránszky Gyula ügyvéd vezetésével e hónap folyamán, egyik va­sárnap Esztergomba érkezik s a „Keresztény Sze­retet Országos Gyermekvédő Müve" hadiárvái ja­vára a vizivárosi zárda nagytermében hangversenyt rendez külön zenei betétekkel. Annak idején a műsort s időpontot közölni fogjuk. * Egy lelkes tanügybarát. Etter Gyula a kéméndi hercegprirnási uradalom bérlője, hogy a pusztai cselédség gyermekeinek iskoláztatását le­hetővé tegye és megkönnyítse, pusztáján egy is­kolát létesített. A kéméndi puszta ugyanis körül­belül 3 km-nyire fekszik Kernend községtől, mely körülmény különösen sáros és hideg téli időben megakadályozta a pusztai gyermekeket a rendes iskolai előadások látogatásában. E terhén és aka­dályon könnyített most Etter a lelkes tanügyba­rát, amikor a f. tanévben egy magániskolát nyi­tott és annak vezetésével Meszéna Jolánt, Meszéna Kálmán helybeli ügyvéd oki. tanítónő leányát bízta meg. Az iskolásgyerekek az összes előirt tantárgyakban nyernek oktatást, a vizsgát azonban — mivel az iskola nem nyilvános jellegű — a községi róm. kath. iskolában fogják letenni. A bér­lő nagylelkűsége és cselédsége iránt érzett meleg szeretete mindenesetre dicséretre méltó. * Áttérés. Folyó hó 4-én Rohón Mikulka János, rohói lakos, áttért az ág. ev. felekezetből a róm. kath. egyház kebelébe és az előirt hitval­lást letette dr. Kosztolánszky József, rohói plébá­nos előtt, ki ugy a konvertitához, mint a nagy­számban összegyűlt néphez megható beszédet in­tézett. Az áttérés után az illető meggyónt és a szentmise alatt megáldozott. Ez rövid időn belül már negyedik áttérés és ezen esettel a rohói plé­bánia területén jelenleg élő konvertiták száma 16. * Adót vetnek mindenre. A különböző adók között, amelyek most mindennap uj és uj megterhelést, de sokszor meglepetést is jelentenek a polgárságnak, külön megemlítést érdemel Eszék városának uj adótervezete. A városi tanács úgy ha­tározott, hogy felemeli a kutyaadót, különösen a vadászebek adóját, ezenkívül pedig mint uj adót, behozza a zongoraadót, és mindenkinek, akinek zongorája van, ezért évente 30 korona adót kell fizetnie. Ha a kormány jóváhagyja a határozatot, akkor be fogják hozni a hegedüadót is, általában a hangadó elemek szamára a hangadót, a macs­kaadót, a hajadót és a hajtalansági adót, a szőr­és bőrbajuszadót, a náthaadót, a fogadót és a mindenesetre dúsan jövedelmező butasági adót. * Az Áronffy-család története képezi tár­gyát a „Mire megvénülünk" c. uj magyar filmnek,, melyet Jókainak hasonló c. regényéből dolgoztak át filmre s melynek első részét f. hó 7, 8 és 9-én mutatta be a Korona-mozi a közönség páratlanul nagyarányú érdeklődése mellett. A mozimű méltán rászolgált erre a nagyfokú érdeklődésre, mert Jó­kai regényének mind tartalmi, mind alaki szépsé­geit hűen, hamisítatlanul adta vissza. A regény második része ismét szerdán, csütörtökön és pén­teken kerül bemutatóra a Korona-moziban bizo­nyosan ugyanolyan fokú érdeklődés mellett. Ked­den Clara Kimball Younggal a közkedvelt ameri­kai művésznővel, a Trilby és Szibéria főszereplő­jével a címszerepben „A kétlelkű asszony" c. amerikai sorozat, jövő szombaton és vasárnap pedig a „Királytigris* II. része kerül bemutatóra, melynek I. része is telt házak előtt került vászonra. Ma a „Bosszú éjszakája" van műsoron. * Tolvajok a vasútállomás körül. Már több esetben bebizonyult, hogy az utasokon kivül zsák­mányra éhes emberek ácsorognak az esztergomi pályaudvaron, akik csak a kedvező alkalmat vár­ják, hogy a felhalmozott árúkból valamit ellophas­sanak. F. hó 6-án az esti sötétségben négy ilyen ácsorgó behatolt egy vasúti kocsiba, amelyben két erdélyi menekült vasutas holmija és három levágott sertése volt beraktározva. Az ügyeletes csendőr azonban megzavarta a tolvajokat munkájukban és igy zsákmány nélkül kényszerültek elmenekülni. A hatóság nyomozza a tetteseket. Tanügyi hirek. Tanitói választás. Matulay Sándor pozsony­almási és Rózsa Lajos tósnyárasdi róm. kath. el. iskolai tanítók választását az egyházi főhatóság megerösitette. Háborús segélyek. A nagyméltóságú vallás­os közoktatásügyi miniszter Seicher Jusztina pilis­szentlélek!, Varga Irma felsőtúri, Starkbauer Ilona ipolyveczei, Károlyi József polyviski, Schurmann Margit tardoskeddi, Hollósy Margit vágfarkasdi,. Egyed Gyula dunaszentpáli róm. kath. el. iskolai segédtanitónők illletve tanítók részére 1916. nov. 1-től 1917. évi június hó végéig terjedő időre fe­jenkint havi 37 kor. 50 f., Scheda Julia csolnoki,. Simrák Jolán dömösi, Kiss Martha köbölkuti, Hagara Mária kesztölci, Rotter Anna gyerki, Rózsa Emilia vámosmikolai, Tábori Irén tótmegyeri róm. kath. el. iskolai segédtanitónők részére pedig szintén a fentjelzett időre havi 50 kor. egyszeri háborús segélyt engedélyezett. Tanitói államsegélyek. Hadvabny Gyula horvátgurábi róm. kath. el. iskolai tanitó a III-ik fizetési osztály 2-ik fokozatába, Niedermann Vilma kéméndi és Szőke Sándor gyermelyi róm. kath. el. iskolai tanitó illetve tanítónő pedig a III-ik fizetési osztály 1-ső fokozatába soroltatván, részükre a megfelelő államsegély folyósittatott. Használt Férfiruhák Női kosztümök Kabátok Fekete és kék szinre gyönyörűen festet­nek 24 óra alatt. Isö Esztergomi G őznvosóda és Kelmefestő-gyár Árok-»t C a 46. Városi felvételi üzlet: Tábor-féle papír­kereskedés, Széchenyi-tér. E

Next

/
Oldalképek
Tartalom