ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-01-06 / 1. szám

tására és kihasználására egy gazdasági reformot kell kezdeniök, a szegény olák helótákat felsza­badítani. A föld egyrészét kényszer-eladással, meg­váltással a nép kezére kell juttatni. A bojárok tovább dőzsölhetnének, mig csak el nem fogy a pénzük a nép pedig szorgalmával egy ujabb jobb jövő alapjait vethetné meg magának. Továbbá mindenki tudja, hogy az oláh nép mennyire sötét babonás. Tele van a fejük és a házuk mindenféle titokzatos ákombákommal. Ami kevés könyvecskéjük van, az is ilyen sötétség ter­jesztő eszmékkel van tele. Az oláh népirodalom ezen rejtekeit felkutató emberek állítják és tud­ják, hogy itt még tovább él a bogumilizmus. A nép babonás hitében a mai napig tovább haté­konyak a régi idők eretnek tanai. Ez okozza azt a mély erkölcsi süllyedést, amiben az oláh nép él, ugy hogy szegénysége és elmaradottsága, anyagi és szellemi nyomorúsága a régi bogumi­lizmusnak öröksége. A magyarországi oláh nép már mégis többre jutott és innét szivárgott át a műveltség Romá­niába is. Alig hogy kicsit magukhoz kaptak, a világháborúban máris hódítani akartak. Készülő összeroppanásukban megkapják méltó büntetésü­ket, de a történelemben nem veszvén el semmi erő és erőlködés, majd a központi hatalmak vil­logó kardja nyomán jövő műveltség kissé több világosságot fog közéjük vinni. Remélhetőleg a központi hatalmak ezen mis­siója jobban fog sikerülni, mint sz. Pálé az olá­hoknál. Mert a közmondás azt mondja, hogy oda­hagyta, mint Pál az oláhokat. Ennek eredete is a bogumilizmusra megy vissza. A bogumilek ugyanis elfogadták az újszövetségi szentírást és különösen nagyra voltak a sz. Pál irataival, melyeket ké­nyük-kedvük szerint magyaráztak és kiforgattak. Azt mondták a katholikusok róluk, hogy mikor sz. Pál apostol prédikálni járt az ő földjükön, őt félreértették. (Különben említi is sz. Pál, hogy ő Illyriájig eljutott.) Tudatlanságukon és csökönyössé­gükön felgerjedve, odahagyta őket fél tudomá­nyukkal, ezért a mai napig félhitüeknek marad­tak, amint a régi magyarok a szakadárokat ne­vezték. A világtörténet újévei. Legnagyobb ünnepeink, köztük a karácsony és az újév napja számtalanszor világtörténeti je­lentőséggel birnak az évszázadok és évezredek fo­lyamán. Igy tudvalevőleg Nagy Károlyt 800. kará­csonyán koronázta császárrá III. Leó pápa. A legrégibb időkben az év kezdete rendsze­rint egyes különös eseménnyel, jellemző sajátos­sággal volt kapcsolatos. Egyptomban, a nagy fáraók birodalmában a Krisztus előtti V-ik század első ne­gyedétől kezdve a „kutya-csillagzat" nyári felbuk­kanásával esett egybe az év kezdete. Mert ez a dátum jelezte évente a Nilus áradását, melytől az ország gabonaáldása, jövője, élelmezése függött. A nagy hadvezérek életében is előkelő szere­pet játszik az újév napja. A 30-éves háború folya­mán, Gusztáv Adolf Szilveszter éjjelén hívott össze koronatanácsot stockholmi palotájában. Résztvettek a tanácskozáson: Oxenstíera, Torstenson, Banér és Wrangel. Mire ellanyhult a hóvihar, mely a vár­palotát körül üvöltötte s feltűnt az új év első de­rengő világossága, Gusztáv Adolf a maga pártjára sorakoztatta a svéd nemességet, mert sikerült őket meggyőznie. 1813. újév hajnalán kelt át Blücher a Rajnán Chaubnál. Ugyancsak újév napján történt meg a mult század egyik hadüzenete. Amennyiben a krimi háború után, 1853. január 1-én mondotta III. Napo­leon az újévi gratulációját leadó osztrák követnek híres szavait: „Sajnálom, hogy az Ön kormánya s az enyém között nem olyan jó a viszony, amilyet kívánnék." Egész Európa óhajtotta akkoriban a bé­két és nemsokára teljesedésbe is ment óhaja. Jelenleg azonban bizonyára az számunkra a legérdekesebb, hogy az 1905-ik év január l-e — a világtörténelem komikuma — egy fontos béke­kötés napja. Ez ugyanis a portsmuthi béke dátuma, mely befejezte a véres orosz-japán háborút. Jóllehet, az 1917-ik év újév napja nem le­hetett számunkra a béke sugaras napja, mégis alapos a bizalmunk, nem hiábavaló a reményünk, hogy az 1917-ik év első harangkondulása oly esz­tendőt jelzett, amelyben véget ér a világháború vérzivatara, elhal a pusztuló milliók jajszava, öröm és boldogság költözik az örökös rettegés és gyász helyébe s elérkezik a hosszú időre kötendő erős, biztos és boldogító béke! DP. Dombóváry, HÍREK. Krónika. Még mindig a régi nóta: Béke nincsen, béke nincsen, Vízkeresztnek éjfelére Vidám kedvet nincs, mi hintsen. Harcról, erős küzdelmekről, írnak egyre még a lapok. Mikor mondjuk újra már, hogy Itt a farsang, táncoljatok? Még mindig a régi nóta: Nincsen lisztünk, zsírunk, cukrunk, Sokszor ámul már az ember, Hogy megélni hogyan tudtunk? Keservesen kuporgatunk Egy kis lisztet, egy kis babot. Mikor mondjuk újra már, hogy Itt a farsang, táncoljatok? Még mindig a régi nóta: Minden, minden méregdrága, Százas kell, hogy cipőm legyen, Ezresbankó, a ruhára. Tüzelőt sem adnak ingyen, Sem felöltőt, sem kalapot. Mikor mondjuk újra már, hogy . Itt a farsang táncoljatok? Még mindig a régi nóta ; Elmúlt pedig harminc hónap ! Lakzinak is sok volna már, Nem pediglen siratónak. Vízkeresztet mond a naptár És farsangra negyven napot, De senki se mondja most. hogy Itt a farsang táncoljatok! (-•) * Vízkereszt ünnepe a főszékesegyházban. Vízkereszt ünnepén a bazilikában a 9 órai nagy­misét dr. Csernoch János bibornok hercegprímás pontifikálja. A nagymise után Kanter Károly prel., főszékesegyházi plébános mondja az ünnepi szent beszédet. * Szentségimádás Vízivároson. A vízivárosi plébánia-templomban január 6-án, azaz Vízkereszt ünnepén, lesz az egyházmegyei Szentségimádás. Reggel a 6 órai misén lesz a Szentségkitétel s este a 6 órai litánián a betétel. Szent misék reggel 6 órától délelőtt 11 óráig lesznek. A szent beszéd ideje d. u. 5 óra. A vizkereszti vizszentelés ma pénteken este 6 órakor litánia előtt lesz. * Főegyházmegyei >irek. Rothnágel Sán­dor tardoskeddi káplán Budapestre helyeztetett hitoktakónak; Rédler István kőhidgyarmati káp­lán Tardoskedden lett segédlelkész; Boér Géza a Szapáry-család nevelője kineveztetett budapesti hitoktatóvá. * A felekezeti tanítók és a bélyegked­vezmény. Egyik pénzügyi szaklap azt irta, hogy a felekezeti tanítók fizetésére kiállított nyugták felbélyegzésére nem terjed ki az uj bélyegtörvény ama kedvezménye, hogy a háború befejezte után két évig a régi skála szerint róhatják le a köz­tisztviselők járandóságai után a bélyegilletéket. A pénzügyminiszter a napokban körrendeletben ki­mondotta, hogy a felekezeti és községi tanítók nyugtáit a kedvezmény igenis megilleti, mert az arra irányul, hogy a köz érdekében működő s s illetményeiket közpénztárból felvevő alkalma­zottaknak a háborús viszonyok által már amúgy is kedvezőtlenül befelyásolt anyagi helyzete az uj bélyegfokozatok tételeinek megfelelő magasabb il­letek lerovásával az eddiginél súlyosabbá ne tétessék. * Halálozás. Híveinek szeretete kisérte jan. 5-én utolsó útjára Ács Ferenc kiérdemült kürti esp. plébánost. Rövid ideig tartó súlyos betegség után szerdán, jan. 3-án szólította az Ur magához, szolgáját, ki buzgón és fáradhatatlanul dolgozott az Ö szőllőjében. R. i. p.! * Nagyszombati katona-kispapok. A há­ború kitörése óta a nagyszombati szeminárium kispapjai közül katonai szolgálatra eddig bevonult 26. Ezek közül a legtöbb zászlós rangban szol­gálja most fegyverrel a hazáját. Eddig a harc­térre kerültek 15-en. Orosz fogságba jutott 3. El­tűnt 2. Megsebesült 1. Kis és nagy vitézségi ezüst érmet kapott 1. A katonai szolgálatból elbocsáj­tottak 3-at, ezek közül mint volt katona 1 Esz­tergomban és 2 Wienben, mint a Pazmaneum növendéke végzi theologiai tanulmányait. Az idén sorozás alá kerül 22, a mostani növendékeknek éppen a fele. * Évvégi és éveleji istentiszteletek a bazi­likában. Az év utolsó estéjén a nagyharang hivó szavára nagy tömegek törtettek fel a várhegyre, hogy megszenteljék a tünő évnek utolsó óráit. A szószékre dr. Drahos János érseki titkár lépett fel s nagy szószéki készültséggel és tudással méltatta a fontos órák jelentőségét. Á hálaadási szertartást dr. Machovich Gyula prael.-kanonok végezte nagy segédlettel. — Újév ünnepén a 9 órai nagymisét dr. Kohl Medárd püspök pontifikálta, majd Locz­ner Gusztáv karkáplán beszédet mondott a szent­ségimádásról, amely reggel 6 órakor a Bakács­kápolnában kezdődött meg. A szentbeszéd végével a püspök körmenetileg áthozta a szentséget a főoltárra, ahol esti 5 órág volt kitéve a baziliká­ba özönlő hivek imádására. Öt órakor kezdődött a visszahelyezési szertartás amelyet dr. Machovich Gyula praelátus kanonok végzett. * Királyi üdvözlet a magyarságnak. A felséges királyi pár tudvalevőleg sajátkezű üdvöz­löirattal kedveskedik a magyarságnak a koronázás alkalmából. A honvédelmi minisztérium Hadsegé­lyező Hivatala levelezőlapokon hozta forgalomba a királyi pár Írásának fakszimiléjét. E levelezőlapok a koronázás napjának dátumától bélyegeztetnek. Vidékre készségesen eljuttatj a a Hivatal a leve­lezőlap egy-egy példányát mindenkinek, aki az elesett katonák özvegyei és árvái alapja javára legalább egy koronát küld be a hivatal főpénztá­rának (képviselőház) az utalványszelvényen a K. Ü. (királyi üdvözlet) jelzéssel és pontos cimmel. Budapesten a hivatal városszerte árusítja a leve­lezőlapokat. * Társulati ájtatosság. A Jézus Szentséges Szivének Tiszteletőrsége társulat vasárnap, mint a hónap első vasárnapján tartja meg havi ájtatossá­gát a vízivárosi plébánia-templomban. Reggel 6 órakor és V28 órakor szent mise közös áldozással, délután 5 órakor szent beszéd s litánia. A gyón­tatás reggel V26 órakor kezdődik. * Leszakad a Kisduna szigeti partja. Magunk is észrevettük, de a hajózási szakemberek külön is felhívták rá figyelmünket, hogy a Kisdu­nának azon szakaszán amelyen a csavargözös közlekedik, a szigeti partot a viz — különösen a mostani áradásos időben — nagyon veszélyezteti. Hamarosan bekövetkezhetik, hogy a lemosott part nem birja tovább tartani az óriási fákat s igy azok rázuhannak a hajóutat képező kisdunára. Nem uj hiba ez, mert már akkor kellett volna róla gon­doskodni, amikor az innenső partot szépen kikö­vezték és ezzel a viz sodrát és erejét rászorították az alacsonyabb és gyengébb partra. Tudjuk, hogy hamarosan nem lehet a dolgot rendezni a háborús körülmények miatt, mégis azt a partrendezést elő kellene készíteni, róla tárgyalni és gondolkodni, hogy milyen anyagi források állanának a város rendelkezésére. Ilyen nagyobb munkálatok előké­szítésére sok idő kell, tehát minél később kezdünk róla gondolkodni, annál hátrább tolódik a megva­lósulás ideje. Ha tehát a hivatalos szakértők is osztják a hajózási közegek véleményét, intézked­jenek hatáskörükben. * Romániai gabona Magyarországon. A Romániában zsákmányolt gabonából állítólag 15 millió métermázsát kap Magyarország. A romániai gabona árát olyan alapon fogják szabályozni, mint annak idején a szerbiai gabonával tették. Az árak jelentékenyebben alacsonyabbak a belföldi forga­lomban érvényes maximális áraknál. Az árszabás egyébként folytonosan csökken a jövő aratásig. * Oroszország vasútépítési tervei a kö­zeli békében. Még az 1895. és 1904. év közötti időszakban serény munkálatokat folytatott Orosz­ország a vasúthálózat kiépítése körül, ami első­sorban a vasutak terén nagy tekintéllyel biró Witte gróf előrelátására és kifogyhatatlan energiájára vezethető vissza, az utóbbi évtizedek e tekintetben csaknem teljesen meddő korszakot képeznek. Az orosz vasúthálózat az Egyesült Államok kiterjedt vasutvonalai mellett a legnagyobb, de ez még távolról sem 2árja ki azt, hogy szegénynek, hiá­nyosnak mondjuk, ha tekintetbe vesszük az Órosz­birodalom óriási kiterjedését, Ugy, hogy a 74700 kilométer hosszú sinpár bizony igen szegényes az orosz föld kiterjedésével és a lakosság számával szemben. Az orosz kormány ennélfogva uj vasút­építési programmot dolgozott ki, mely rögtön a a békekötés után kivitelre kerül. E terv kialakulá­sakor az a szempont volt főkép irányadó, hogy a szén, vas, nafta, fa, arany és ólom értékesítését, az iparvállalatok szénkészletének kielégítését és a gazdasági termékek kivitelét biztosítsák. Öt nagy vasútvonalat terveznek : egyik az északi jeges ten­geren fekvő murman partvidékig nyúlik. A második

Next

/
Oldalképek
Tartalom