ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-02-04 / 5. szám

vetkezetekre van utalva és ezektől várja szükségleteinek legjobb kiszolgáltatását — mindinkább kezd tudatára ébredni a szövetkezeti tömörülés fontosságának és nélkülözhetetlenségének. És amikor a „Hangyádnak az egész országra kiterjedő elismerésreméltó működéséről szólunk, nem szabad figyelmen kivül hagyni az Országos Központi Hitelszövetkezet 2441 hitelszövetkezetét sem, mely számra nézve első helyen áll az országban. Az Országos Központi Hitelszövetkezet elmúlt évi zárszámadása szerint 58 millió saját tőkét, 110 millió korona betéttel gyűjtött és 328 millió koronát bir a földmivelő nép rendelkezésére bocsátani. Ezek az összegek is legékesebb bizonyítékai a magyar földmivelő nép bámulatraméltó szervezettségének és amig ezen az uton halad az ország lakosságának legalább kétharmad része — mert ennyire lehet állapítani azok számát, akik földmiveléssel foglalkoznak, — addig még lehet reményünk arra, hogy sikerül majd felvilágosítani a szövetkezeti missióról még azokat is, akik jelenleg még irtóznak a szövetkezeti táborba való belépéstől és segítőtársaivá szegődtek a közvetítő és árdrágító kereskedelemnek. Meg kell még említenünk a Keresztény Szövetkezetek Központjának 469, a Raiffeisen Szövetkezetek Szövetségének 252, az Állatbiztosító Központ 786 és a Szerb Földmivelő Egyletek Szövetségének 367 szövetkezetét, melyek ugyancsak pompás tevékenységről és áldásos működésről tesznek tanúbizonyságot. Ezek szerint a a magyar szövetkezeti tábor megközelítőleg 9000 szövetkezetével képviseli a szövetkezeti eszmét a világhatalmak között. Tagokra nézve ugyan nem állnak rendelkezésünkre pontosan összeállított számadatok, hozzávetőleges megállapítást enged azonban az a szám, mely 1 millió és 200 ezerre teszi az ország külömböző szövetkezeti tagjainak summáját. És ezzel eléggé bebizonyosodik a szövetkezetek szükségessége és életrevalósága. Korántsem sikerült kimerítenünk a világhatalmak epochális szövetkezeti terjeszkedésének és erejének hatalmát, de, hogy mennyiben lesz a jövő a szövetkezeteké és mennyiben lesznek ezek iránytűi a tisztességes kereskedelemnek, erre nézve szolgáljon irányadóul az alábbi kimutatás, melyet dr. Sehandl Károly a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége statisztikája és a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet közleményei alapján állított össze. Rendkivül fontossággal bírnak ezek az adatok és hálára köteleznek bennünket már csak azért is, mivel dr. Sehandl Károly volt az első, aki ezeket fáradságot nem ismerő hozzáértéssel állította össze. visszfénye volt azon érzelmeknek, mely mindnyájunk szivét Elnök urunk iránt eltöltötte. Mellette legnagyobb jótevőink: Graeífel János prelátus-kanonok s Boromissza Tibor szatmári püspök ülték meg aranyáldozatukat. Jedlicska Pál nagyszombati érseki helynök szintén 1916. év nyarán ülte meg aranymiséjét s hálás kegyelettel a nagyszombati érsekhelynökségi papság 3500 K alnpitványnyal örökítette meg vikáriusa érdemeit. A jubiláris főpapokat különben egyesületünk elnöke meleghangú átiratban üdvözölte. Az örömbe üröm is vegyült. Több mint 40-en haltak meg tagjaink közül ezen másfél év alatt, a kikért állandóan sz. misékben emlékezünk meg. Közöttük van két nagy halottunk: Vaszary Kolos bibornok, leköszönt hercegprímás és báró Wodianner Albertné. Vaszary Kolos az ő irgalmas szivével támogatónk s erősítőnk volt. A megindulás, az erőgyűjtés, a berendezkedés nehéz idején, az egész egyházmegyei adminisztrációk rendelkezésünkre bocsátotta. Úgyszólván az egyházi főhatóság vértezete mellett indult meg munkánk. Azért egyesületünk történetében mély kegyelettel őrizzük meg az áldásos emlékét. Wodianner báróné, a szegények kincse volt a mi egyesületünkben is. Anélkül hogy kértük volna, évenként 2000 koronát utalt ki egyesületünknek. A ki annyi szegény életét aranyozta meg, a mennyei király az ő lelkét is megkoronázta. Egyesületünk hűséggel fog emlékének mindenkor áldozni. Az egyházmegyei gyermekvédelmi szervezetekben annyiban történt változás, hogy Papp Antal munkácsi püspök szervezte egyházmegyéjében egyesületünket s egyházmegyei igazgatóvá Karczub Endre kanonok, püspöki irodaigazgatót nevezte ki. A szövetkezetek száma eszerint a különböző országokban a következőkép állapitható meg: 1915. 1910. 40.000 30.000 40.000 16.000 18.000 16.000 16.000 12.000 11.000 10.000 7.500 10.000 5.000 9.000 6.000 9.000 8.000 6.000 5.000 4.000 2.500 4.000 3.000 3.500 3.000 3.000 500 3.000 2.250 3.000 2.100 3.000 2.500 2.300 2.000 1.500 750 Afrika 1.500 1.000 250 200 Összesen 200.000 123.350 Az egész világon tehát 200 ezer szövetkezet létezik, mintegy 30 millió taggal, ezekhez pedig 4 családtagot számítva 120 millió ember részesül a szövetkezeti működés áldásaiban. Bár ma még dörögnek az ágyuk és patakokban ömlik a vér, az isteni Gondviselés kifürkészhetetlen akarata mégis meg fogja állítani egyszer ezt a világtusát. És akkor elérkezett a „nemzeti renaissance" korszaka, elérkezett az az idő, amikor minden ember azt a helyeUbgja elfoglalni, melyet életének boldogulásához legcélszerűbbnek gondol és legmegfelelőbbnek vél. Ebben a válogatásban és elhelyezkedésben tisztában kell lennie minden magyar embernek azzal, hogy éppen ugy, amint ezt a világháborút közös erővel, szövetkezett akarattal és ellenállhatatlan küzdelemmel lehetett sikeresen kivívni, — éppen ugy a nemzet boldogulását és jövőjét is csak szövetkezeti uton lehet biztosítani és diadalmas győzelemre kell vinni azt az országos erőt, mely a szövetkezés elnevezése alatt, soha el nem muló fényben fogja megörökíteni az ezeréves Magyarország minden egyes polgárát. Ez lesz a nemzet legbiztosabb és egyszersmind megdönthetetlen alapja és a népmentés ez az áradata legyen az uj Magyarország kultúrájának legelső feltétele. Vándor Károly. A veszprémi egyházmegyében a megyés püspök, báró Hornig Károly bíboros, fölmentette Hoós Józsefet az egyházmegyei igazgatóság alól s helyébe Sárközy Alajos papnevelő intézeti lelkiigazgatót nevezte ki. Minden egyesület erejét tagjainak létszáma fokozza. A háborús körülmények a társadalmi agitációs előadások tartását, a tagok nagyobb arányú gyűjtését tagadhatlanul korlátozzák. Mindazonáltal megnyugvással konstatálhatom, hogy egyesületünk taglétszám tekintetében nemcsak nem esett, hanem emelkedett is. Tagjaink száma 7300 at túlhaladja. Mintha érezné a társadalom is, hogy bármily értékek vesznek is el körülöttünk ebben a nagy világháborúban, a gyermek azért a legnagyobb érték marad s féltékeny szeretettel kell felszívni még a mélységekből a gyermek-anyagot. Amikor a világháború után a világok harca fog a szellemi s anyagi áramlatokban előállni, a gyermekért még nagyobb erővel fog a harc kitörni. Ennek a ténynek elismerésével szükséges, hogy egyesületünk főképpen a városokban, ahol legjobban tör elö a gyermekzüllés veszélye, indítson nagyobb propagandát. E téren máris örvendetes eredményekre mutathatunk a székesfővárosban, ahol tagjaink száma az 1000-et túlhaladja, s amely eredményben nyilvánvalóan a csoportvezetői intézmény az egyházmegyei igazgatókkal vezető érdemmel bir. A taglétszám s munkásság tekintetében az esztergomi s kalocsai érseki megyék vezetnek, amelyekben legszervezetebb, a kalocsaiban különösen, egyesületünk. Utánuk az egri érseki megye halad nagy reményeket keltve s ahol, különösen Eger városában a társadalmi jóA „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve" közgyűlése. A gyermekvédelem ügye a harcoló nemzetek és népek jövő társadalmi feladatainak legfontosabbjává vált éppen az óriási emberélet-veszteségek szükségszerű pótlása miatt. Békés időkben is a humánus társadalom fontos szociális feladatának tartotta a züllésnek kitett gyermekek megmentését, de e feladat szükségességét a háború hatványozottan emelte. A „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve" még a béke áldásos napjaiban kezdette meg nagy horderejű munkásságát s ma, midőn az egyesület nyolcadik közgyűléséről adunk számot, örömmel állapítjuk meg, hogy az egyesület teljesen megizmosodva, jótékony működésével a társadalom országos érdeklődésének a homlokterében áll. Bizonyítja ezt a gyűlésen megjelent közönség nagyfokú érdeklődésén kivül az ott elhangzott beszédek és jelentések magas színvonala is. Az egyesület működésének és szerepének fontosságát mi sem igazolja jobban, mint azon örvendetes tény, hogy az ország Hercegprímása, dr. Csernoch János bibornok-érsek is, kinek országos gondjai között a gyermekvédelem ügye az első helyet foglalja el, szintén megjelent a gyűlésen s ezzel is tanúságot tett a gyermekvédelem ügye iránti legmagasabb érdeklődéséről. A gyűlésen, melyet az esztergomi városháza nagytermében január hó 30-án délután Rajner Lajos püspök, egyesületi elnök vezetése alatt tartott meg az egyesület, a hercegprímáson kivül részt vettek még: Bogisich Mihály v. püspök, Graeffel János, dr. Horváth Ferenc, dr. Fehér Gyula, dr. Rott Nándor, Schiffer Ferenc, dr. Machovich Gyula, Kanter Károly és Halmos Ignác prel.-kanonokok, dr. Lepold Antal érseki irodaigazgató, dr. Drahos János érseki titkár, dr. Madarász István főszentszéki jegyző, Meszlényi Zoltán udvari pap, Számord Ignác főtanfelügyelő helyettes, Magos Sándor kir. kúriai biró, Erős Rezső jószágigazgató, dr. Antóny Béla polgármester, Seyler Károly ny. esperes, dr. Vaniss Dezső kir. vezető járásbiró, Magurányi József alapítványi ügyész, Majer Imre p. kamarás, plébános, dr. Major Ödön m. árvaszéki elnök, dr. Gróh József ügyvéd, dr. Kiss Károly, dr. Török Mihály és dr. Tichy Gyula theol. tanárok, Grúsz Ede főreáliskolai igazgató, Grósz Ferenc takarékpénztári igazgató, Pethö Lénárd sz. Ferencrendi házfőnök, Rolkó Béla és Loczner Gusztáv karkáplánok, Oberth Ágoston tanitóképezdei, dr. Mattyasóvszky Kasszián és László Dániel főgimnáziumi tanárok, Németh István szab. kir. városi káplán, Csupics Emil gör.-kel. lelkész, Dvihally Géza lapszerkesztő, Szkalka Lajos és Homor Imre tanítók s a város társadalmi életének igen sok jeles és számottevő tagja. A város hölgyközönsége is élénk érdeklődést tanúsított az áldásos egyesület közgyűlése iránt. tékonyság példásan s felemelő arányokat öltő. Szépen működik egyesületünk a pécsi megyében, a hol az áldozatkészség szintén kiváló eredményeket mutat fel. Az erdélyi s szombathelyi egyházmegyében szintén lendülettel dolgozik szervezetünk s tudtunkkal Szombathelyen már kötelező egyházhatósági rendelkezéssel azon évek előtt kért s elérésre váró törekvésünk, hogy minden plébánia s iskola hivatalból legyen tagja 2 korona dijjal egyesületünknek. Ha ez minden egyházmegyében érvényesíttetnék, ez egymaga 25000 tagot s 50.000 többletet jelentene. Amint az országos gyermekvédő ligát, minden, az államtól függő szerv hivatalból támogatja, ugy lenne szükség nálunk is arra, hogy a keresztény gyermekvédelmet, minden az egyháztól függő tényezők s szervek támogassák. Minden egyesülés, igy a keresztény gyermekvédelem is akkor nő egy nemzet és vallásmentő célra hatalommá, ha mellette impozáns a tömörülés. A kié az a sok ezer megmentett gyermek, az tartja kezében a jövő fonalát is. Egyesületünknek hivatalos közlönye a „Katholikus gyermekvédelem", 1816 ban a Vl-ik évfolyamát fejezte be. Hangoztatjuk, hogy nem gyermeklap, hanem a gyermekvédelem elméleti s gyakorlati szaklapja. Egyesületünk állandó gondját képezi, egy egyesületi gyermekház, otthon létesítése. A lefolyt másfél év alatt az irgalmas nővérek piliscsabai házával, a felajánlott gyóni Vay-féle kastéllyal is történtek e célra kísérletek s tárgyalások. A nagy anyagi teher miatt, azonban legjobb akarat mellett se tudtuk az emiitett helyeket elfogadni. Mivel sokszor nem találunk megfelelő családokat