ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-12-23 / 51. szám

közönség tájékoztatása céljából közli az egyes kórházakban tartandó ünnepélyek sor- és időrendjét, egyúttal kéri a közönséget, jöjjön el, vegyen részt az ünnepélyeken, hadd lássák a hazaért szenvedők, hogy szeretettel vesszük őket körül. Az ünnepélyek a főreáliskolai helyiségben levő kórházban kezdődnek hétfőn délután 4 órakor, utána pedig nyomban a Deák Ferenc-utcai iskolában levő kórházban. A vízivárosi katonai kórházakban 4 órakor, a Vöröskereszt-kórházban Í/i6 órakor, a szemináriumban 5 órakor, a csapatkórházban pedig 6 órakor kezdődik a karácsonyfa-ünnepély. A közönség igazán válogathat időpont és hely között, hol jelenjék meg, hol vegyen részt a jótékonyságnak e bensőséges karácsonyi ünnepein. * Az esztergomi főszékesegyházi énekes zenekar karácsonyi műsora: December 24-én: Éjféli misére: Te Deum koraliter. Az összes változó részek koraliter. Seyler Károly: Alma nox, tacita nox, Pastorale, 4 sz. vkar orgona ós zenekarra. Seyler Károly: 24. miséje (C-dúr). 4 sz. vkar orgona és vonószenekarra. December 25-én: Straka Pius: Ecce Sacerdos, 4 sz. vkar. Ifj. Büchner Antal : G-raduale Viderunt omnes, 4—6 sz. vkar. Ifj. Büchner Antal: Offertorium Tui sunt coeli, 4—6 sz. vkar, orgona és zenekarra. Demóny Dezső: Szent Erzsébet miséje (E dur) vkar. orgona ós zenekárra. — Mise végén Luspay Kálmán ; Imádkozzunk a hazáért, 4—6 sz. vkar. Délután: Vespera Falsobordoni. December 26-én. Mitterer: G-raduale Sederunt, 4 sz. vkar. Goller: Offertorium Elegerunt, 4 sz. vkar orgona kísérettel. Ifj. Bucher Antal: Missa bellika XXII. vkar. orgona ós zenékarra. Délután : Vespera Falsobordoni. December 27-én: Graduale koraliter, Büchner Antal: Offertorium Justus ut pálma, 4 sz. vkar orgona kísérettel. Vavrinecz Mór: Missa Tyrnaviensis, op. 56, (Amoll. 4 szól. vkar orgona kísérettel. December 29.: Graduale és Offertorium koraliter. Kersch Ferenc: Es-dúros miséje, 4 szól. vkar orgonakisórettel. * Adomány a „Kolos" közkórháznak. Lollok Lénárd prelátus kanonok ur Locarnóból ez idén ismét ezer koronát azzal küldött Fehér Gyula prelátus ur utján dr. Gönczy Béla kórház igazgató kezeihez, hogy ezen összeget — legjobb belátása szerint — a Kolos kórház betegeinek javára használja fel. A kórház igazgatósága az adományozásról jelentést tett a kórháztulajdonos városnak, s a bőkezű adományért a maga részéről ez uton is hálás köszönetének ad kifejezést, a mellyel Lollok prelátus ur most már ismételten adta a'közkórház iránt táplált meleg érdeklődésének. * Bertalan Vince meghalt. A magyar katholikus tanügynek országos gyásza van. Meghalt Bertalan Vince katholikus tanügyi író, az esztergomi tanítóképző nyugalmazott tanára, lapunknak is jeles és buzgó munkatársa. Véle a kath. tanügyi mozgalmaknak egyik lelkes vezére tünt le a közélet porondjáról, ki kifogyhatatlan idealizmusával s lankadatlan készségével mindenkor buzgó harcosa, szószólója, támogatója volt a kath. tanügyi munkások és a kath. iskolák érdekeinek. Idealizmusa s munkakészsége sok jelentős sikerrel gazdagította a kath. tanügy munkájának eredményes voltát. Bertalan Vince 1895-ben került Esztergomba Hegy magasról, — hol mint tanitó működött, —• Komlóssy Ferenc akkori egyhm. főtanfelügyelő hívására, aki ismervén a benne rejlő szellemi kincseket, maga mellé vette az egyhm. főtanfelügyelői hivatalba, hol a kath. iskolák szervezése körüli teendők intézésében igen tág hatáskört bizott reá. Bertalan a belehelyezett bizalomnak derekasan meg is felelt, amennyiben a felekezeti iskolák tantervének revíziója, a tanitók rendtartási szabályzatának kidolgozása és egyéb fontos kath. tanügyi rendelkezések végrehajtása körüli munkálatokban kitűnő szervező erőnek bizonyult. Résztvett minden kath. tanügyi mozgalomban s fanatikus harcosa volt a tanítóság tekintélyének emelése érdekében folytatott küzdelemnek. Később Vaszary hercegprimás az esztergomi tanítóképző tanárává nevezte ki, hol idealizmusát bátor szókimondással ojtogatta növendékeinek lelkébe. Igen sokat dolgozott és sok munkája mellett is csak szerény és szegény kulturapostol maradt, ki munkásságának gyümölcseit soha sem élvezte. Egyetlen öröme gyermekeinek nevelése volt, miért minden áldozatra képes volt. F. hó 16-án hunyt el Rákospalotán, hol nyugdíjaztatása óta lakott. 60 éves korában a szervi szívbaj vitte s sírba. A szive fáradt ki, mely mindig annyi szeretettel dobogott a nemes célokért. Halála őszinte részvétet keltett ugy Esztergomban, mint az egész országban. Temetése f. hó 19-én ment végbe utolsó akarata szerint Esztergomban. A temetési szertartást dr. Walter Gyula c. püspök, a kath. tanitók orsz. segélyalapjának elnöke végezte Keményfy Kálmán szentszéki tanácsos, vizivárosi plébános ós a növendékpapság segédletével. Sírja fölött Bakos István a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetségének alelnöke, a katholikus tanítóság nevében pedig Kócsán Károly lapszerkesztő-tanító mondott búcsúbeszédet. A Kath. Tanügyi Tanács, melynek az elhunyt munkás tagja volt, koszorút helyezett az elhunyt koporsójára. A temetési szertartáson ugy Esztergom város közönsége, mint az országos tanügyi szervezetek küldöttségei nagy számmal vettek részt. * Halálozás. Nagy Pál, az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank tisztviselője f. hó 18.-án életének 37. évében Esztergomban váratlanul elhunyt. A boldogult, ki ez év október havában vonult be katonai szolgálatra, a közelmúlt napokban állotta ki sikeresen a tiszti vizsgát. A mult napokban heves toroklobot kapott, melyet eleinte nem vett komolyan, midőn azonban állapota hirtelen rosszra fordult, hazajött a kenyérmezői katonai táborból s azonnal orvost hivatott, ki difteriát állapított meg, melynek előhaladottságával szemben azonban az orvosi tudomány tehetetlen volt s a derék, szimpatikus tisztviselőt a veszedelmes kór megölte. Halála általános megdöbbenést és részvétet keltett. Az elhunytat felesége ós három apró árvája siratja. Temetése csütörtökön délután ment végbe a nagyvárosi temető kápolnájából s azon a város közönsége osztatlan részvéttel vett búcsút a tragikus véget ért fiatal tisztviselőtől. * Az üzletek karácsonyi munkaszünetje. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter kivételesen megengedte, hogy a f. évi december hó 23-ára és 30-ára eső vasárnapokon az ipari és kereskedelemi árusítás és házhoz szállítás, a magyar szent korona országainak egész területén, a tüzelő anyagokkal való takarékosságról szóló rendelet korlátain belül végezhető legyen. * A betéti kamatláb fölemelése. A háború okozta pénzbőségben szenvedők a mult évben annyira megrohanták betéteikkel a pénzintézeteket, hogy azok kénytelenek voltak a betéti kamatlábat leszállítani, hogy megszabaduljanak a nagy pónzözöntől. A kamatláb leszállításával aztán sikerült is elérni, hogy viszont a szerencsés hadseregszállítók és piaci kofák fölösleges pénzeiket ingatlanokba és ingó berendezésekbe fektették, mi nagyban csökkentette a betótképződést. Most ennek fokozására felmerült a betéti kamatlábak fölemelésének terve. Ennek ugyanis az az előnye lenne, hogy a pénzintézetek a náluk felgyülemlett betéteket a postatakarékpénztárhoz utalják át, amely viszont az államkincstárnak adja kölcsön. Ily módon gondolják a pénzügyi szakkörök a veszedelmes pénzbőséget csökkenteni s a pénz értékét emelni. * Az Esztergomi Oltáregyesület közgyűlése. Folyó hó 19-én az Esztergom-vizivárosi zárdában tartotta az Esztergomi Oltáregyesület évi rendes közgyűlését. A gyűlést özv. Reviczky Gáborné elnöknő kedves beszéddel nyitotta meg s beszédében lelkes szavakkal vázolta az Oltáregylet feladatait, melyeknek megoldását az Egyesület jótevőinek áldozatos szeretete tette lehetővé. Hála és köszönet illeti dr. Csernoch János hercegprímást, ki nagylelkű adományával s erkölcsi támogatásával nagyban növelte a májusban rendezett kiállitás fényét, továbbá a többi szives adakozót és munkálkodót, kik a jelenlegi nagy drágaság dacára is a kiállitás fényes sikerét létrehozták. A kiállitás költsége, a természetbeni adományokon kivül mintegy 3000 korona volt, melyet részben tagdijakból, részben pénzbeli adományokból fedeztek. A számadásokat e célra külön felkért bizottság felülvizsgálta s azt rendben találta. A kiállított tárgyak egy részét a környék szegény templomai kapták meg, a többit pedig a központba küldöttek be. Az egyesület második célja az önképzés volt. Az egyesület igazgatója dr. Madarász István lelki életük mélyítése céljából havonként egyegy vallásos kérdést tárgyaló konferencia beszédet tartott, melyet igaz hálával s élvezettel hallgatott az egyesület hölgyközönsóge. Rendes havi ájtatosságaikat szinte buzgósággal ülték meg. Végül a folyó évi gyászesetekről számolt be az elnöknő. Perényi Arpádnó pénztári jelentése szerint befolyt összesen 803 kor. 62 fillér, mélylyel szemben a kiadások összege 787 kor. 37 fillér ós igy a készpónzmaradvány 16 kor. 25fillér. Az egyesületnek takarókpénztárban elhelyezett törzsvagyona pedig 1410 kor. 74 fillér, A pénztárosnő jelentése után dr. Madarász István igazgató szép előadása következett. A tárgysorozatot végül Kanter Károly központi oltáregyesületi elnök zárszavai fejezték be. A magyarországi oltáregyesületek nagybuzgalmú apostola lelkének egész melegét öntötte át a hallgatóságba. Lelki szemeik elé az isteni irgalom és szeretet betlehemi megjelenését varázsolta. Szinte láttuk a betlehemi istállóban a hideg szalmán nyugvó isteni Kisdedet, szinte hallottuk a fönséges angyali glóriát. Szemeink előtt megelevenedett az első két szentségimádó a szentséges Szűz és jegyese szent József. E két szentségimádó követésére buzdította a tagokat. De látom — úgymond, — hogy az Oltáregyesület tagjai felfogták hivatásukat. Buzgó munkálkodásuk tanúskodik arról, hogy szivük egész melegével imádják és szeretik az eucharisztikus Ur Jézust. Nagy szükség is van erre, most különösen, ha elmúlnak a háború napjai. Óriási munka várakozik az eucharisztikus lelkekre, helyreállítani a világ megzavart egyensúlyát. Jó példájuk és a legm. Oltáriszentség iránt izzó szeretetük ragadja magával a hideg külvilág még hidegebb lelkeit. A lelkes szívből eredő s megható szép beszéddel a gyűlés véget ért, mely után jelenvoltak a zárda templomában a legm. Oltáriszentség áldását vették s ünnepélyes Te Deummal fejezték be a. lélekemelő szép ünnepséget. * Az ásványvizeket nem adóztatják megf. Az adójavaslatok tárgyalása kapcsán egyes napilapok azt a hirt közölték, hogy a pénzügyminisztériumban uj javaslat készül, mely szerint az ásványvizeket magas adóval fogják megróni. Ez a hir azonban nem felel meg a valóságnak. A pénzügyminisztériumban ilyen rendelet ezideig nem készült s njncs is tervbevéve ilyennek készítése. * Ösztöndíj alapítvány. Dr. Janda J. Napoleon, nyitrapereszlényi esp. plébános 22,000 koronás ösztöndíj alapítványt tett, melyet hadikölcsön-kötvónyékben helyezett el. Az alapító oklevél megkívánja, hogy az ösztöndíjra pályázók olyan családok tagjai legyenek, melyek hatholikus hitéleti szempontból kifogás alá nem esnek, politikai,, családi ós társadalmi életükben is a katholikus szempontok szerint igazodnak. Csak helyeselnünk lehet, hogy az alapító ilyen precíz feltótelekhez kötötte az össztöndij elnyerhetését. Igy mégis csak érdemesebb családok fognak részesülni a nagylelkű alapító jótéteményében — hisz az ösztöndíj jótéteményét tulajdonkép a szülők érzik és nem a diák, ép ezért nincs is neki a diákra, semmi különösebb hatása. Innen van, hogy sokän

r akik katholikus intézetekben egyházi pénzen nevelkedtek, semmi különösebb hálát, lekötöttséget nem éreznek a katholicizmussal szemben. Azért helyes dolog a család katholicitásában keresni a garanciát, hogy olyan kapja meg az ösztöndíjat

r aki az alapító jótéteményét — ha nem is neki, —• de egyházának meg fogja szolgálni. * Közgyűlés. A Magyarországi Kath. Tanitók Országos Bizottsága f. óv december hó 28-án (pénteken), a Szent-István-Társulat termében közgyűlést tart. A közgyűlés sorrendje: December hó 28-án délelőtt 9 órakor szentmise a Szent-István-Társulat kápolnájában; fél 10 órakor az Országos Kath. Tanügyi Tanács tart ülést, melyen a közgyűlés tárgyait előkészíti és a beadott indítványokat véleményezi; délután fél 3 órakor közgyűlés a következő tárgysorozattal: 1. Megnyitó. (A tanitóhősök emlékének megörökítése.) 2. Elnökségi jelentós a Tanács háborús működéséről, előterjesztések a kath. tanítóképzők rés^etes anyagbeosztására és a kath. polg. iskolák rendtartására vonatkozó bizottsági munkálatokról. 3. A hadiárvák neveltetésének szervezése. 4. A tanitói fizetés egységesítése és a nyugdíjtörvény revíziója. 5. A nevelő-oktatás korszerű feladatai az iskolában és az iskolán kivül. 6. Nőnevelésünk időszerű kérdései. 7. A Magyarországi Kath. Tanitók Országos Szövetségének alapszabályai. 8. Beérkezett indítványok. * Vonatösszeütközések. Keddre virradó éjjel három órakor Almásfüzitő és Komárom állomások között a 46. számú tehervonat szótszakadt és a pályán visszamaradt kocsijaiba beleütközött a követő 42. számú tehervonat. A