ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-11-18 / 46. szám

. . . S ez alatt itthon, távol az ágyuk, az öldöklő fegyverek pokoli zajától, a kin, a szenvedés borzalmas jaj-ától, — a háború negyedik esztendejében, — lassan, csendesen közeledik a negyedik Szent Karácsony, a mindent Megváltó legmagasztosabb, az otthon, a béke, a szeretet, a megértés legszenteltebb ünnepe. ... A gyermek arca ki-kipirul, örömteli sejtés kél kis kebelében. Valami eljövendő jónak, valami titokzatos ^szépnek, neki végtelenül kedvesnek a sejtése. És mindjobban kiváltja szivében a, vágyat a beköszöntő nagy nap iránt . . . Még többször, még gyakrabban tárja ki ölelő karját, s fonja az édes anya nyaka köré, a szeretet melege még jobban csillog ki szeméből ós a jóravaló vágyakozásban először eszmél önmagától apró, gyermeki tévedéseire megbánólag. Hogy érdemes leg}

r

en ő is a jóra, a szépre, a mely eljövendő karácsony estéjón. És felgyullad a karácsonya lángja, — ós a puha, meleg otthont átjárja az örökzöld fenyő illata és a szülők félreteszik a gondot — és a gyermek boldog, olyan nagyon boldog ! . » . Oh, mert az emberek mind jók a karácsonyfa fényében. De odakint? A harcmezőkön nincs karácsony! Nincs melegség ! Nincs szeretet! Az ágyuk bömbölése elnyomja a sziv dobbanását. Odakint vér fagy, és végtelen a szenvedés ! . . . S mig a gyermek szive a karácsonyfa alatt örömrepesve ver ... az alatt a harcok mezejón annyi sóhaj rebben az égbe! . . . Annyi •élet lángja lobban utolsót! . . . Azért kik itthon vagyunk, álljunk meg itt egy szóra ! S gondoljunk azokra, kik megszenvedték a .„multat és a jövendőt!" Gondoljunk az itthon levő sebesült hősök karácsonyára! Legalább nekik nyújtsuk azt, ami itthon megadatott nékünk. Legalább egy estén érezzék •ők is szeretetünk, hálánk közvetlen melegét! Emeljünk számukra karácsonyfát a kórházakban. Aggaszuk tele a szeretet adományaival. Szegény, vagy gazdag, hozzon ki mit tud. Semmisem kevés és semmisem sok, hogy hálánkat irántuk lerójuk! A háború negyedik esztendeje! Ok kitartottak. A negyedik karácsonyest! És mi megfeledkeznénk róluk ? Nem! Bizom a vármegye és város közönségének kipróbált nemes szivében ! Esztergom, 1917. évi november hó 8. Palkovics László, a vármegye h alispánja. A befolyandó természetbeni adományok, a .melyekre külön nagy szükség van, folyó évi december hó 10.-től kezdődőleg, később meghatározandó napokon a vármegyeházán levő esztergomi fős.zolgabiróságnak e célra kijelölt helyiségében fognak átvétetni, a pénzbeli adományok pedig bármikor özv. Reviczky Gáborné urnő cimére küldhetők. * A magyar püspöki kar felirata a pápához. A magyar püspöki kar f. évi november hó 7-én és 8-án tartott értekezletéből kifolyólag lelkes hangú föliratban üdvözölte a Szentatyát, .akinek köszönetet mondott az egész világot megörvendeztető békejegyzékért, az uj egyházi törvénykönyvért ós a prédikálásról szóló Humani generis Redemptionem enciklikáért. * Requiem Ferenc Józsefért. Szerdán, azaz f. hó 21-én az egy évvel ezelőtt elhunyt Ferenc József királyért ünnepélyes gyászmise lesz a főszékesegyházban, .amelyet dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás fog végezni, akadályoztatása esetén pedig dr. Kohl Medárd felszentelt püspök. * Főegyházmegyei hir. Juhász Béla a budapesti sz. István-kórháznál viselt segédlelikészi állásától felmentetett és Budapesten lett hitoktató. * Az uj kánonokból kifolyó intézkedések. A magyar püpöki kar határozatának értelmében :az esztergomi főegyházmegyében: a húsvéti áldozás ideje nagyböjt első vasárnapján kezdődik •és Szentháromság vasárnapján végződik; a házasságokra nézve tiltott idő változott, amennyiben az adventi tiltott idő karácsony ünnepével bevégződik s igy sz. István vértanú ünnepén már tartható ünnepélyes menyegző, a nagyböjti tiltott idő húsvét másodnapjáig tart. Megjegyzendő, hogy a tiltott idő alatt is szabad a jegyeseket hirdetni ós a főegyházmegyei rituálé szerint házasságot kötni, csak a szentmisével (Missa pro sponso et sponsa) egybekötött esketés tilos. Űrnapja ezután megint nyilvános ünnep (festum fori), amelyen a szentmise-hallgatás kötelező. * A főkáptalan az esztergomi Katholikus Körért. Az esztergomi Kath. Kör még a kör háza vételének s átalakításának idejéből a Főkáptalantól nyert kölcsönösszegből mintegy 25.000 koronával hátralékban volt, melyet bizony a mostani, fokozott háborús kiadások mellett alig birt törleszteni. Az esztergomi Főkáptalan legutóbbi tanácsülésében a kath. kör eme tartozását elengedte s erről a kör elnökségét értesítette. A főkáptalannak a kath. társadalmi élet ápolása érdekében hozott eme nagylelkű határozatát a hercegprimás is jóváhagyván, a kör nevében Mattyasóvszky Lajos v. elnök vezetése alatt dr. Antóny Béla, Magurányi József és Dombay Nárcisz tisztelegtek a hercegprimásnál és dr. Rajner Lajos általános érseki helynöknél, mint a főkáptalan képviselőjénél s a kör háláját tolmácsolták a nagylelkű adományért. * XV. Benedek pápa Franciaországról.. Róma. A meauxi püspök a szentatyánál történt kihallgatása alkalmával áldását kérte Franciaországra. A szentatya fénykópét ajándékozta a püspöknek a következő felírással: „Az atya nem feledkezik meg leányáról; adja Isten, hogy a leány se feledkezzék meg atyjáról; ez ami óhajunk, amelynek kíséretében szivünkből adjuk Meaux püspökének szeretett hazája részére a kért apostoli áldást." * Közigazgatási bizottsági ülés. Esztergom megye törvényhatóságának közigazgatási bizottsága f. hó 14-én B. Kobek Kornél főispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen a vármegye alispánja a vármegye közigazgatásának eseményeiről, a szakreferensek pedig reszort-ügyeikről tettek jelentést. A gyűlésnek jelentősebb, fontosabb ügye nem volt. * Esküvő. Németh Pál a „Gazdaszövetség" esztergomi kirendeltségének vezető titkára f. hó 15-én vezette oltárhoz TAndtner Etelkát a budapesti Szt. István bazilikában. Az esketósi szertartást dr. Kovács Kálmán apátplébános végezte, ki a szertartás végeztével igen szép beszédet intézett az uj házasokhoz. A házasságkötés tanúi Lindtner János a munkácsi gróf Schönbornuradalom jószágkormányzója és dr. Brenner Antal t. főhadnagy, esztergomi tanácsjegyző voltak. * A hadigondozó bizottság ülése. A belügyminiszter még a f. év elején felhívta a törvényhatóságokat, hogy alakítsák meg minden városban ós községben a hadi rokkantak, hadiözvegyek ós hadiárvák gyámolitását társadalmi uton szervező hadigondozó bizottságokat, mebjínek tagjai mint a hadirokkantak s hadiözvegyek tanácsadói s a hadiárvák pártfogói a háború eme szerencsétlenéinek társadalmi érvényesülését s boldogulását előmozdítani s biztosítani volnának • hivatottak. A vármegye főispánjának megbízásából dr. Antóny Béla polgármester alakulóértekezletre hivta egybe a bizottság tagjait, kik a városház gyűléstermében f. hó 16-án tartott értekezletükön kimondották a. bizottság megalakulását s annak elnökéül Kanter Károly praelatus kanonokot kérték fel, ki a tisztet készséggel el is fogadta. A bizottság a belügyminiszter által később kibocsátandó utasítások alapján fog működni. * Patronázsmegnyitás. A helybeli Sz. Annazárda intézetei felszabadulván a katonai célokra való lefoglalás alól, az irgalmas nővérek vezetése mellett több éven át áldásosán működő, de a helyiségek lefoglalása miatt szünetelő leánypatronázs ismét megkezdi üdvös munkáját. E leány ifjúsági egyesületbe felvétetnek azok a leányok, akik az ismótlőiskolát már elvégezték, különösen pedig azok, akik a vasár és ünnepnapok délutánjain rászorulnak olyan intézményre, amelyben hasznos foglalkozással és szórakozással tölthetik el szabad idejöket. A leányok jelentkezhetnek ma, vasárnap, d. u. 4 órakor a Sz. Annazárdában s ezután minden vasár- és ünnepnapon délután 4 órakor megjelenhetnek a patronázsban. * Megindult az uj hadikölcsön jegyzése. A VII. magyar hadikölcsön jegyzése az elmúlt csütörtökön vette kezdetét; örömmel állapítjuk meg, hogy városunk ós vidékünk lakossága, követve a veszélyben forgó haza hivó szavát, lelkesedéssel siet hazafias kötelességének eleget tenni. Igy már az első napon egyedül az Esztergomi Takarékpénztárnál 248,000 korona hadikölcsön fizettetett be. Tekintve, hogy a hadikölcsön legbiztosabb és legjövedelmezőbb tőkeelhelyezés és hogy annak jegyzésére egy teljes hónap áll rendelkezésre, biztosan reméljük, hogy városunk és vidékünk közönsége ez alkalommal is helyt fog állni és tömeges jegyzéssel támogatja vitéz hadseregünk fényes győzelmeit ós mozdítja ezzel elő a mielőbsi boldog békét. * Irodalmi jelentés és pályázati hirdetés. A budapesti kir. magy. tudományegyetem hittudományi kara f. é. november 7-ón tartott II. r. ülésében foglalkozott a Horváth-féle alapítvány terhére „Béke és háború" cimen kitűzött pályatételre „Békesség a földön a jóakaratú embereknek" jelige alatt a kellő időben beérkezett művel ós ugy ítélt, hogy a mű a pályadíjra igényt nem tarthat. A szerző tehát munkáját a felbontatlan jeligés levélkével együtt a hittudományi kar dékáni hivatalában maga, vagy megbízottja álltai visszaveheti, de tartozik ismeretlenségét megőrizni. — A nevezett hittudományi kar egyúttal ugyanezen üléséből újra pályázatot hirdet az I. b. Horváth József kalocsai olvasókanonok által 1837-ben tett alapítványból jutalmazandó, említett tételre: „Béke és háboru

u történeti, jogi ós erkölcsi szempontból. A munka a művelt közönség igényeihez alkalmazkodjék, az alapító szándóka szerint irodalmi értékű magyar nyelvet használjon és körülbelül 30 nyomatott ivre terjedjen. A pályamunka idegen kézzel, vagy gépírással olvashatóan írva, a szerző hevét rejtő zárt jeligés levélkével együtt 1919. május l-ig a hittudományi kar dékáni hivatalában (IV. Szerb-utca 10. I. em.) nyújtandó be. A szerzőnek az ismeretlenséget mindenképen meg kell őriznie. Pályadija kettőezernégyszáz (2400) korona. A nyertes szerző köteles művét nyomtatásban •—• külön könyv alakjában, vagy folyóiratban •— közzétenni. Bpest, 1917. november 9. Lukcsics József dr. s. k. hittudományi kar e. i. dékánja. * Katonai fölmentések meghosszabbításának bevárása tárgyában a honvédelmi miniszter a határidős felmentéseknél egyes, különösebb figyelmet érdemlő esetekre vonatkozólag utasítani fogja a közigazgatási hatóságokat, hogy kellőleg indokolt esetekben ott, ahol csakugyan fontos közérdek megóvásáról van szó, 1918. január 1.-ig bevárási engedélyt adhassanak azoknak, kik erre vonatkozó kérelmüket beadták, illetve felmentésük meghosszabbítását legutóbb kérelmezték. * A Máv. uj díjszabását, bár érvénybeléptetése csak december l-re volt tervezve, már november 15-án váratlanul életbeléptették. A személydijszabás hallatlan megdrágítása igen kedvezőtlen kritikát váltott ki országszerte a Máv. szatócsrendszerü gazdasági politikája felől, mert hisz az államvasutak jövedelme a hadiszállítások folytán sokkal nagyobb mérvben emelkedett, mint amennyire a Máv. a személydijszabás szükségszerű emelésének indokául felhozott személyi kiadásokat emelte. A vasúti tisztviselők s alkalmazottak helyzetén alig segített valamit a nyújtott háborussególy, mig a Máv. a személydijszabást az Ízelítőül előre hangoztatott £>0—50%-os emelés helyett 100—300°/o-kal emelte, ellenben az utazóközönséget teljesen fűtetlen, este ki nem világított s berendezéseiben teljesen lezüllött kocsikban utaztatja. Ha pedig a tarifaemelés célja az volt, hogy az utazóközönséget az indokolatlan s túlterhelő zsúfoltságot előidéző utazázásoktól elriassza, ugy konstatáljuk, hogy ez nem sikerült, mert az uj tarifabehozatal első három napján épp annyira zsúfoltak voltak a vonatok, mint azelőtt. Hanem ha majd fele utas megfagy, fele pedig megbetegszik a fűtetlen kocsikban, akkor majd kényelmesebben, s az eddieknól még több. fokozottabb, — lustasággal cammoghatnak az államvasutak delizsáncai a Máv. igazgatásának nagyobb dicsőségére. * Értekezlet a hadsereg- fehérneművel való ellátása ügyében. Szombaton d. e. 11 órakor a vármegyeháza nagytermében népes értekezlet volt a hadsereg fehérneművel való ellátása ügyében, melyen társadalmunk minden rétegéből számosan vettek részt. A főgimnázium és főreáliskola tanulói tanáraik vezetésével jelentek meg. B. Kobek Kornél főispán lelkes megnyitója után dr. Antóny Béla polgármester ismertette a mozgalmat. F. hó 25-én Esztergomban nagyszabású gyűjtés indul meg jótékony honleányok és diákok részvételével, akiknek katonai fuvar és segítség áll rendelkezésére a fehérnemű összegyűjtésében. Gyűjtendő nemcsak ing és lábravaló, hanem mindenféle, akár szines,