ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-11-11 / 45. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Hegjeienik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ara 16 fillér. Kereskedelmi és gazdasági megújhodás. Esztergom, november 10. Az idő végtelen tengerében peregnek a hónapok, múlnak az évek, a megvadult emberiség véguélküli elkeseredéssel áll egymással szemben, gyilkolást, pusztítást látunk körülöttünk s eközben itt is, ott is felhangzik az áldásthozó béke jelszava. Valahogyan azt kell tapasztalnunk, hogy mindazok, akik ezt a megbocsáthatatlan szerencsétlenséget előidézték, kezdenek tudatára ébredni annak, hogy mindaz, amit a háború malochja elpusztított, az ö lelkiismeretükön fog száradni, semmiképen sem fogják elkerülni az igazságos és mindenható Isten sújtó kezét, mert a világ bosszúért kiált és ezért a tettükért bünhödniök kell. Akik tehát el fogják venni méltó büntetésüket, azok a társadalomra nézve megszűntek majd létezni, de lesznek és vannak olyanok, akik segítőtársai voltak ennek a világkataklizmának, akik az általános áidozathozatal idejét az általános meggazdagodás s jólét emelésének elérkezett momentumának tekintették: nemzetpusztitást vittek véghez a szó teljes értelmében itt bent az országban, a háború első napjától kezdve. Az eredmény pedig ma az; hogy az országban a korrupció, az uzsora és csalás minden neme, a tekintély aláaknázása, a sajtó eldurvulása és a kereskedelmi és gazdasági élet teljes felbomlásával állunk szemben ! Hogy egy olyan iszonyatos arányokban dühöngő nemzetpusztitás, mint ez a mostani, jelentékeny eltolódásokat fog maga után vonni minden téren, azt mindenki természetes dolognak tartotta és ezen legkevesbbé sem lehet csodálkozni. De, hogy a háború ezerféle baja és nyomorúsága nyomán az ország lakosságának — sajnos — igen számottevő része ezt az időt a nemzet határozott elgyengülésére, kereskedelmi és gazdasági berendezkedésünk kétségtelen tönkretételére használta fel, — ezt semmiesetre sem lehet bármiféle könnyelmű indokolással helyénvalónak találni, hanem felszínen kell tartani a nemzet speciális fosztogató elemeinek dicséretreméltó névsorát, a bekövetkezendő leszámolás igaz és elmaradhatatlan volta érdekében. Itt ugyan alapos szellőztetést kell véghez vinni, iisztultabb levegőre van szükségünk, hogy az a sok áldozat, amit a nemzet megmentése érdekében hozott, végeredményben ne lett légyen teljesen hiábavaló. « Csak ugy megközelítőleg kívánjuk ezúttal bonckés alá venni azokat a kardinális hibákat, melyek az ország lakossága közélelmezése és közellátása kérdésének megoldásánál a legnagyobb akadállyal birtak. Vegyük például a ma már általánosságban meghonosított jegyrendszert. Azt hinné az ember, hogy ez, elsősorban azt a körülményt involválja maga után, hogy a meglévő kereskedések Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: ROLKÓ BÉLA. száma semmiesetre sem szaporitassék. Minden kétséget kizárólag azonban azt kell tapasztalnunk, hogy Budapesten ez év elmúlt 10 hónapjában 441 uj üzlet alakult. Képviselve van itten természetesen a kereskedelem minden elképzelhető ágazata és ebből —• a mi megnyugvásunkra legyen mondva — 340 tulajdonos nem katholikus vallású. Ha ez igy volt a fővárosban miképp szaporodhattak el az ország egyéb helyén azok az üzleti vállalkozások, melyek a háborús konjunktúra tejfölös köcsögét, alaposan kihasználni iparkodtak. Ehhez járul még a különféle pénzintézetek, biztosítási irodák, uj részvénytársaságok alakítása is/melyek — kevés kivétellel —• mind-mind nagyban megnehezítették a háborús közellátás sikeres megoldásának kérdését. És itt megint csak a fővárost vehetjük irányadóul, mert itten ugyancsak ez évben 82 olyanfajta üzleti vállalkozás létesült, melyek mindegyike néhány milliós korona alaptöke birtokában, a kereskedelmi és gazdasági lebonyolítás mérlegének serpenyőjében, az ország lakosságának határozott kárára és megrövidítésére erős kilengést okozott. Hiszen a bankokrácia pompás virágzását bizonyítja az a körülmény, hogy az ország területén 1917-ben 414 pénzintézet emelte fel alaptökéjét, nyilván csak azért, hogy pénzbeli elhatalmaskodásának egész súlyával és erejével vehesse fel a harcot, a világhá-. ború okozta rendkivül megnehezedett konjunkturális tényezőkkel szemben. Ezek a sajnálatos állapotok azután végeredményben 30,000 közvetítővel ajándékoztak meg bennünket s hogy ezeknek eredménydus működése és tevékenysége hová vezette a magyar Kánaánt, azt eléggé bizonyítja az ország porondján immár kibogozhatatlanul fetrengő kö^élelmezésünk és közellátásunk zűrzavaros gordiuszi csomója. Most már tehát rajtunk múlik, hogy ezeket a szégyenteljes állapotokat tovább semmiesetre sem tűrjük. Egész életösztönünkkel, befolyásunk minden latbavetésével azon kell lennünk, hogy itten soha többé semmiféle hangzatos jelszavaktól kisért kereskedelmi és gazdasági politikát ne lehessen meghonosítani, hiszen itt a tizenkettedik órája a cselekvés idejének. Ébredjünk fel nemtörődömségünk s közönyösségünk halált okozó morüumos álmából és követeljük hangosan: a keresztény katholikus kereskedelmi és gazdasági szervezkedés szükségességét! Minékünk egy teljesen megújhodott, tisztességesebb alapokon nyugvó minden korrupt befolyástól ment keresztény kereskedelmi és gazdasági életre van szükségünk és itt elsősorban a katholikus sajtó és a katholikus autonómia halaszthatatlan meghonosítására gondolunk. Ez fogja irányítani a közvéleményt és akkor lassanlassan hozzáláthatunk majd programmunk első pontjának keresztülviteléhez: a szervezKéziratok és előfizetések Káptalan-tér 1. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. kedés minden oldalon és minden téren történő alapos terjesztéséhez. Itt van a Magyar Gazdaszövetség, az egész országra terjedő hálózatával, itt van az ország fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinek legnagyobb központja, a jövő év elején két évtizedet ünneplő „Hangya", ide tartozik az Országos Központi Hitelszövetkezet, ide sorolhatjuk továbbá azokat a gazdasági érdekköröket is, melyek ki és befelé való működésükben — a helyzet komolyságát felismerve — ma már a többtermelés jelszavát tűzték ki célul maguknak. Ezek zászlaja alá bátran sorakozhatunk, a szervezkedést minden oldalon fel kell venni, hogy a reorganizálás munkája minél alaposabb, minél egységesebb, de elsősorban minél erösebb lehessen. A politikai életben nemsokára el fog jönni az áz idö, amikor képviselőválasztásokkal állunk szemben. Fogjunk össze mindnyájan, mozgassunk meg minden követ, hogy a legközelebbi választások alkalmával diadalmas győzelmet biztosítsunk az agrár eszmék képviselőinek! Hadd vonuljon be a parlamentbe az a tábor, amely a magyar gazdatársadalom érdekében fel fog majd szóllalni, annak érdekeit minden alkalommal kellőképpen képviselni fogja és magát semmiféle politikai pártszempontok, kanapé-ösmeretségek által soha befolyásolni nem hagyja. Hogyha ezen elvek szemmel- tartásával jártunk volna el mostanáig, akkor a magyar földbirtokok körül nem tapasztalhattuk volna azokat a szédületes birtokbavételeket, melyek minden bizonnyal spekulációs üzérkedésen alapulnak és nem jutottunk volna el odáig, hogy Magyaroszágban 3836 ezer-holdnál nagyobb birtokos közül 1064 (27-6%) és 23184 száz-holdnál nagyobb birtokos közül 5922 (25*5 %) a nem kath. vallású földbirtokos. Azt a csereberét, mely a magyar föld körül különösen a háború alatt tapasztalni kénytelenek voltunk, igen találóan jellemzi Buday Barna „Magyar problémák" cimű munkájában amikor azt mondja: „Tegnap jött egy idegen, megvette a földet. Nyomában jött más, aki hangzatos jelszavakkal megvette a népet. Holnap jöhet valaki néhány millióval, néhány revolverrel, néhány- újsággal — és megveszi a közvéleményt." Sajnos, igen sokszor igy történik minálunk a földszerzés. A földbirtokpolitikáról és a láncolatos kereskedelemről nemrégiben kiadott rendeletnek, amolyan esö után köpenyeg formája van, mivel minálunk csak akkor határozzák el magukat az illetékes körök a felburjánzott visszaélések megakadályozására, amikor ezen a téren immár teljes a felfordulás és a fejetlenség. Ne akarjunk mi mindenkor, minden elhatározásunkban mások irányítására, közbelépésére várakozni, hanem legyünk önállóbbak, követeljük azt, amire nekünk minden körülmények között jogos igényünk van. Most volna itt a kedvező alkalom, hogy