ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-05-20 / 20. szám

Nemesszivü adományok a napközi gyermek-otthonokra. Városunk nemesszivü vezetői által a hadba­vonult hőseink apró gyermekei nappali gondozá­sára és ápolására létesített napközi gyermekott­honok intézői ez év március hó elején komoly aggodalommal néztek a jövőbe. A három gyermekmenhelybe járó cirka 300 hadiárva havi ellátása még a legnagyobb takaré­kosság mellett is havonként közel 1000 koronába kerül, minekfolytán a Segélyező bizottság pénz­készletei fogytán lévén, ujabb tekintélyes anyagi támogatásra volt szükség. A gyermekotthonok mindjárt a háború kitö­résekor, 1914. év augusztus havában kezdvén meg működésüket, a hosszú két és félévi idő alatt a bizottság összes fedezete kimerült. Pedig ugy a testületek, mint a nagyközönség valóban páratlan áldozatkészséggel támogatták a segélyakciót, mig az otthonok hazafias gondozói és vezetői már a harmadik éve a leggondosabb szeretet mellett a legkörültekintőbb takarékossággal látják el az ön­ként vállalt nehéz feladatot. Az adományozók nagylelkűségét fényesen igazolja a pénztárnapló, mely szerint ez év már­cius elejéig kerek 24,000 K lett e honmentö, ha­zafias célra kiadva, az önfeláldozó kezelök párat­lan takarékosságáról pedig fényesen tanúskodik azon tény, hogy egy-egy kis árva napi élelme­zése elejével 12—14 fillérbe került és még most, e végtelen drágaságban sem kerül többe, mint napi 18, legfeljebb 24 fillérbe, de a hosszú idő és a nagy tömegek mégis kimerítették a bizott­ság összes pénzerejét. Ámde a rügyfakasztó szép tavasz, a midőn minden uj életre kel és a tavaszi kedves virágok bűbájos illata mindnyájunkba uj reménységeket ébreszt, újból megnyitotta a nemeslelkü ember­barátok szivét is és igy a bizottság néhány hó­napig ismét nyugodtan folytathatja áldásos mű­ködését. Azon jószivü hazafias adakozók diszes név­sora, kik a Segélyző bizottságot a tavasz első tiz hónapjában nagylelkű adományukkal támogatták a következő: dr. Klinda Teofil prelátus-kanonok 1000 K, Esztergomi Takarékpénztár 1000 K, gróf Széchenyi Emil 500 K, Esztergomi főkáptalan rendkívüli adománya 500 K, rendes havi segélye március és április hónapokra 300 K, Esztergomi fogyasztási és ért. szövetkezet 200 K, Brühl Jó­zsef prelátus-kanonok 100 K, mellyel a nagyszivü főpapunk eddigi adományai 1470 koronára emel­kednek, Kanter Károly prelátus kanonek 100 K, Esztergomvidéki Hitelbank 100 K, F. Tivadar 100 K, dr. Molnár Szulpic főgymn. igazgató hadiköl­csönben 100 K, Magos Sándor elhalálozásakor barátaitól koszorú-megváltás 60 K, Schenkengel Antal 50 K, Etter Gyula elhalálozásakor a primási tisztek koszorú-megváltása 50 K, Mészáros Ká­rolyné 40 K, Esztergomi főreáliskola leánytanulói­tól Grusz Ede igazgató névnapja alkalmával cso­kor-megváltás 25 K, Schönbeck Imre 20 K, Bo­rászati egylettől Nedeczky Béla elhalálozása alkal­mával koszorú-megváltás 20 K, Kuti . Sándortól nevenapján 10 K, R. Ferenctől József napján 10 K és H. Anna 10 K. A hazáért szenvedő és nem egy esetben hősi halált halt dicső honvédeink hevében alulirt mond a nemes adakozóknak jószívűségükért hála­telt őszinte köszönetet. Bleszl Ferenc, kir. tanácsos, a Segélyző bizottság pénzkezelő elnöke. * Májusi szónokok. A vizivárosi zárdatem­plomban tartott májusi ájtatosságon a mult hét folyamán szónokoltak: dr. Madarász István va­sárnap ; Perger Lajos hétfőn; dr. Krammer György kedden, szerdán; Kapisztory Károly csü­törtökön ; Kanter Károly prelátus pénteken, szom­baton. * Vaskereszt egy esztergomi tisztnek. Távirati értesítés jött a hadvezetőségtől a tren­cséni 15. honvédgyalogezredben szolgálatot telje­sítő és jelenleg Esztergomban szabadságát élvező Mihalek László főhadnagynak, hogy« a német császár a vaskereszttel tüntette ki a harctéren ta­núsított vitéz magatartásáért. A főhadnagy hosz­szabb ideig a bajorokhoz volt beosztva az észak­galiciai fronton. * Elhunyt áldozópapok. Föegyházmegyénk­nek ismét kettős gyásza van, amennyiben május 12-én elhalálozott Oláh István drégelypalánki káplán, aki 1882-ben született és 1906-ban szen­teltetett áldozópappá. Továbbá meghalt május hó 17-én Duschek János udvardi ny. esp.-plébános. Az érdemes lelkész 1838-ban született és 1862-ben szenteltetett áldozópappá. R. i. p.! * Főegyházmegyei hirek. Pagács Géza Muzsláról Ipolyvarbóra került kápláni minőségben; Druga István garamujfalusi káplán Udvarnokra ment hasonló minőségben. Az ujmisések közül segédlelkészek lettek: Babies András Nagymagyaron, Csvirik Cirill Szárazpatakon, Koller József Muzslán, Kovács Lajos Tallóson, Máté Márton Ipolyszakálloson, Schatz Miklós Garamujfalun, Soka József Nagykosztolányban, Soltész István Szereden Szelényi István Érsekvadkerten, Tóth Alajos Perbetén, Valach Mihály Barstaszáron, Zajácz Vendel Garamszentbenedeken. I Hag-ara Antal. I Esztergom város népok­1 1 tatasugyenek egyik derek, érdemes munkása dőlt ki ismét a nehéz sorból: Hagara Antal nyug. igazgató-tanitó és kántor, éle­tének 68. évében, f. hé 17 én rövid szenvedés után elhunyt. Hagara Antal 46 évig működött a tanitói pályán s ez időből csupán 3 évet töltött vidéken, 43 évet Esztergom város nevelésügyének szolgála­tában, mint a szentgyörgymezői kerület igazgató­tanítója. Munkássága tartós sikereket eredménye­zett s a szentgyörgymezői nép okos, intelligens, tisztes polgári életének erkölcsi megalapozása Hagara Antal tanitói munkásságának elismerésre méltó eredményéül tekinthető. Népe szerette s be­csülte őt, felsőbb hatóságai tisztelték benne a nép önzetlen kulturmunkását. Néhány hét előtt súlyos meghűlésből származó betegség ágyba döntötte, majd a Kolos-kórházba kívánkozott, hol néhány nap előtt műtétet végeztek rajta, mely azonban nem tudta öt megmenteni az élet számára. — Hagara Antal 1849-ben született Esztergomban, hol a tanítóképzőt 1868 ban elvégezvén, előbb a komárommegyei Fürön, majd Barton működött. 1871-től a háború kitöréséig működött Esztergom­ban. Temetése szombaton délután 5 órakor ment végbe a szentgyörgymezői temető kápolnájából a város közönségének, különösen Szentgyörgymező kerület népének tisztességadó részvéte mellett. Az esztergomvárosi tanítótestület elhunyt kartársa iránti kegyeletének kifejezéséül koszorúmegváltás cimén 50 koronát adományozott a háborúban el­esett esztergomi katonák özvegyei s árvái javára. * Szükség-templom Budapesten. A Verpe­léti-ut 15. számú házában 2 bejáratos szükség­templom nyilt meg a földszinten. Ugyanitt helyi lelkészséget szerveztek s a lelkészt a ciszterciták közül nevezte ki a bibornok hercegprímás. * Tisztújító megyegyűlés. Pongrácz Kázmér alispánhelyettes főjegyző halálával megüresedett főjegyzői tisztségre s ennek előléptetés folytán való esetleges betöltésével megüresedő többi hi­vatalokra a vármegyei részleges tisztújítást a vár­megye törvényhatósági bizottsága f. hó 29.-re tűzte ki. A választási érdekek már is élénk moz­galmat váltottak ki a jelöltek s a törvényhatósági bizottság tagjai közt megindult ajánlólevelek for­galmában. * A Domonkos-rend plébániája. A buda­pesti sz. Domonkos-renddel a főegyházmegyei ható­ság tárgyalásokat folytat azon irányban, hogy a rend egy szervezendő plébánia vezetését vállalja el. A rend hajlandó a plébánia vezetését elvál­lalni. * A gyermektanulmányi fiókkör nyilvá­nos ülése. Esztergom város elemi és középisko­láinál működő néhány lelkes és jeles pedagógus a mult évben rendezett gyermektanulmányi kiál­lítás sikerein felbuzdulva, s a város közönségének a gyermektanulmányozás ügye iránt tanúsított ér­deklődését tapasztalva, ez év március havában megalakította a Magyar Gyermektanulmányi Tár­saság Esztergomi Fiókkörét. Ez a fiókkör, hogy elveit s munkakörét a közönség szélesebb réte­geivel is megismertesse, e hó 16-án délután az esztergomi főgimnázium dísztermében igen előkelő színvonalú s népes nyilvános ülést tartott, melyen a budapesti anyaegyesület kiküldöttei is megje­lentek. Az ülés iránti nagyfokú és széleskörű ér­deklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy azon a város társadalmának minden néposztályából nagy számmal vettek részt. Ez az ülés nem tisztán a hivatásos tanférfiak ér­tekezlete volt, hanem a szülőknek, az anyáknak a gyermeknevelés iránt tanúsított meleg, őszinte érdeklődése. Egy nagyságos asszony, egy iparos asszony, egy földmives asszony, katonatiszt, mun­kásember, ügyvéd, kereskedő, — igy ültek egy­más mellett az érdeklődők a gyermekszeretet szent közösségében. Az ülést dr. Walter Gyula cimz. püspök, országos nevü pedagógus, a fiókkör elnöke nyitotta meg a nála szokásos kifejezésteljes, mű­vészi, lendületes szónoki beszéddel, melyben a gyermektanulmányozás fejlődésének fázisait ismer­tette a közönséggel s ugy a bpesti anyaegyesü­let kiküldötteit, mint a megjelent közönséget üd­vözölvén, bejelentette, hogy az egyik előadó: dr. Füves Károly komáromi kir. ügyész a családjában előfordult vörhenyeset miatt nem jelenhetett meg az ülésen. Ezután az'esztergomi gyermektanulmányi fiókkör jövendő feladatait ismertette érdekes és figyelemreméltó beszéd keretében a kör agilis ügyvezető elnöke: Parcsami Henrik főgimná­ziumi tanár. Utána Nagy László budapesti ta­nitónőképzö-intézeti igazgató, az országos nevü pedagógus ismertette terjedelmes és a tárgyat sokoldalú készséggel felölelő előadásában a ma­gyar gyermektanulmányozás célját és eredményeit. A sorrendben utolsó, de tagadhatatlanul legérde­kesebben s legvonzóbban szóló előadó dr. Dienes Valéria budapesti tanárnő, európai nevü s készült­ségü pedagógiai irónő, Dienes Pál egyetemi tanár neje volt, ki a család és a gyermek egymásközti viszonyának tényleges és kívánatos jelenségeit, a csecsemő megfigyelésének főbb szempontjait és az első gyermekkor lélektani megnyilatkozásait ismertette kellemes, lebilincselően érdekes és ta­nulságos keretekben, s igen vonzó, megnyerő mo­dorban. A közönség osztatlanul és hálásan tap­solt az egyszerre népszerűvé vált előadónak, ki­nek előadásából minden jelenlevő hallgatója me­ríthetett tanulságot és okulást. Az érdekes és elő­kelő színvonalú ülést dr. Walter Gyula elnöki záróbeszéddel fejezte be, melyben megköszönte az előadók fáradozását, a közönség érdeklődését s a kör további működését a közönség szimpá­tiájába ajánlotta. * Halálozás. Kreutz Antalné szül. Pauli­kovics Laura 49 éves korában, házasságának 31 évében f. hó 17-én d. u. 2 órakor Budapesten el­hunyt. A megboldogultban Kreutz Antal nyug. kenyérmezői vasúti állomásfőnök jóságos lelkű hitvesét, dr. Kmety Károly egyetemi tanár, váro­sunk volt országgyűlési képviselője sógornőjét gyá­szolja. Temetése ma délután 4 órakor lesz a bel­városi temető kápolnájából. A gyászeset város­szerte őszinte részvétet keltett a család nagyszámú ismerőseinek, jóbarátainak és tisztelőinek soraiban. * Az esztergomi Oltáregylet kiállitása. Az esztergomi Oltáregylet — mint már előbb is jeleztük — f. hó 26-án Pünkösd vigiliáján nyitja meg kiállítását. Az ünnepély 10 órakor ünnepé­lyes szent misével kezdődik a vizivárosi zárda templomában. A kiállítás megnyitása szent mise után 11 órakor fog megtörténni a vizivárosi zárda külön termében. Ä megnyitást s a kiállított egy­házi ruhák és szerek megáldását a bíboros her­cegprímás fogja végezni. Dacára a háború okozta nagy drágaságnak, a kiállítás anyaga felülmúlja a várakozást. Az Oltáregylet szorgalmas tagjai s bőkezű adakozói nemkülönben az otthont nyújtó vizivárosi zárda lehetővé tették e nehéz időkben is e szép meny­nyiségü és szép kiállítású egyházi ruhák és sze­rek beszerzését s elkészítését. Szebbnél szebb kézi­munkák, gyönyörű antipendiumok, finom horgo­lásu karingek s albák, művészi hímzések lesznek láthatók a kiállításon, mely három napig lesz nyitva. A tagokat és a m. t. érdeklődő közön­séget tisztelelettel meghívjuk ugy a kiállítás meg­nyitó ünnepélyére, mint a kiállítás anyagának megtekintésére. Elnökség. * A katholikus és polgári kör egyesülé­sének terve Nagyszombatban. Nagyszombati tudósítónk jelenti, hogy ottan legújabban a város társadalmát közelebbről érintő tervvel foglalkoztak. Arról volt ugyanis szó, hogy a katholikus kör és a polgári kör tagjai egybeolvadnának és igy egye­sülve a katholikus társadalom egy helyre volna koncentrálva. A terv ugy merült fel és ugy vált aktuálissá, hogy a polgári kör nemrégiben tartott közgyűlésén egyhangúlag azt a határozatot hozta, hogy mindkét kör tagjainak aláírásával ellátott át­iratot intéz a katholikus kör elnökségéhez, mely­ben az egyesülést hazafiúi érzéstől indíttatva, min­den körülmények között kéri és felajánlja. A polgári kör eme határozata városszerte nagy feltűnést keltett, mivel köztudomású, hogy a két kör nem a legjobb viszonyban volt egymással, sőt évekkel ezelőtt a polgári körből indult ki a katholikus kör iránti elhidegülés, mely véglegesen ellenséges lábra állította a két kört. A mindkét részről kiküldött

Next

/
Oldalképek
Tartalom