ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-05-20 / 20. szám

Nemesszivü adományok a napközi gyermek-otthonokra. Városunk nemesszivü vezetői által a hadbavonult hőseink apró gyermekei nappali gondozására és ápolására létesített napközi gyermekotthonok intézői ez év március hó elején komoly aggodalommal néztek a jövőbe. A három gyermekmenhelybe járó cirka 300 hadiárva havi ellátása még a legnagyobb takarékosság mellett is havonként közel 1000 koronába kerül, minekfolytán a Segélyező bizottság pénzkészletei fogytán lévén, ujabb tekintélyes anyagi támogatásra volt szükség. A gyermekotthonok mindjárt a háború kitörésekor, 1914. év augusztus havában kezdvén meg működésüket, a hosszú két és félévi idő alatt a bizottság összes fedezete kimerült. Pedig ugy a testületek, mint a nagyközönség valóban páratlan áldozatkészséggel támogatták a segélyakciót, mig az otthonok hazafias gondozói és vezetői már a harmadik éve a leggondosabb szeretet mellett a legkörültekintőbb takarékossággal látják el az önként vállalt nehéz feladatot. Az adományozók nagylelkűségét fényesen igazolja a pénztárnapló, mely szerint ez év március elejéig kerek 24,000 K lett e honmentö, hazafias célra kiadva, az önfeláldozó kezelök páratlan takarékosságáról pedig fényesen tanúskodik azon tény, hogy egy-egy kis árva napi élelmezése elejével 12—14 fillérbe került és még most, e végtelen drágaságban sem kerül többe, mint napi 18, legfeljebb 24 fillérbe, de a hosszú idő és a nagy tömegek mégis kimerítették a bizottság összes pénzerejét. Ámde a rügyfakasztó szép tavasz, a midőn minden uj életre kel és a tavaszi kedves virágok bűbájos illata mindnyájunkba uj reménységeket ébreszt, újból megnyitotta a nemeslelkü emberbarátok szivét is és igy a bizottság néhány hónapig ismét nyugodtan folytathatja áldásos működését. Azon jószivü hazafias adakozók diszes névsora, kik a Segélyző bizottságot a tavasz első tiz hónapjában nagylelkű adományukkal támogatták a következő: dr. Klinda Teofil prelátus-kanonok 1000 K, Esztergomi Takarékpénztár 1000 K, gróf Széchenyi Emil 500 K, Esztergomi főkáptalan rendkívüli adománya 500 K, rendes havi segélye március és április hónapokra 300 K, Esztergomi fogyasztási és ért. szövetkezet 200 K, Brühl József prelátus-kanonok 100 K, mellyel a nagyszivü főpapunk eddigi adományai 1470 koronára emelkednek, Kanter Károly prelátus kanonek 100 K, Esztergomvidéki Hitelbank 100 K, F. Tivadar 100 K, dr. Molnár Szulpic főgymn. igazgató hadikölcsönben 100 K, Magos Sándor elhalálozásakor barátaitól koszorú-megváltás 60 K, Schenkengel Antal 50 K, Etter Gyula elhalálozásakor a primási tisztek koszorú-megváltása 50 K, Mészáros Károlyné 40 K, Esztergomi főreáliskola leánytanulóitól Grusz Ede igazgató névnapja alkalmával csokor-megváltás 25 K, Schönbeck Imre 20 K, Borászati egylettől Nedeczky Béla elhalálozása alkalmával koszorú-megváltás 20 K, Kuti . Sándortól nevenapján 10 K, R. Ferenctől József napján 10 K és H. Anna 10 K. A hazáért szenvedő és nem egy esetben hősi halált halt dicső honvédeink hevében alulirt mond a nemes adakozóknak jószívűségükért hálatelt őszinte köszönetet. Bleszl Ferenc, kir. tanácsos, a Segélyző bizottság pénzkezelő elnöke. * Májusi szónokok. A vizivárosi zárdatemplomban tartott májusi ájtatosságon a mult hét folyamán szónokoltak: dr. Madarász István vasárnap ; Perger Lajos hétfőn; dr. Krammer György kedden, szerdán; Kapisztory Károly csütörtökön ; Kanter Károly prelátus pénteken, szombaton. * Vaskereszt egy esztergomi tisztnek. Távirati értesítés jött a hadvezetőségtől a trencséni 15. honvédgyalogezredben szolgálatot teljesítő és jelenleg Esztergomban szabadságát élvező Mihalek László főhadnagynak, hogy« a német császár a vaskereszttel tüntette ki a harctéren tanúsított vitéz magatartásáért. A főhadnagy hoszszabb ideig a bajorokhoz volt beosztva az északgaliciai fronton. * Elhunyt áldozópapok. Föegyházmegyénknek ismét kettős gyásza van, amennyiben május 12-én elhalálozott Oláh István drégelypalánki káplán, aki 1882-ben született és 1906-ban szenteltetett áldozópappá. Továbbá meghalt május hó 17-én Duschek János udvardi ny. esp.-plébános. Az érdemes lelkész 1838-ban született és 1862-ben szenteltetett áldozópappá. R. i. p.! * Főegyházmegyei hirek. Pagács Géza Muzsláról Ipolyvarbóra került kápláni minőségben; Druga István garamujfalusi káplán Udvarnokra ment hasonló minőségben. Az ujmisések közül segédlelkészek lettek: Babies András Nagymagyaron, Csvirik Cirill Szárazpatakon, Koller József Muzslán, Kovács Lajos Tallóson, Máté Márton Ipolyszakálloson, Schatz Miklós Garamujfalun, Soka József Nagykosztolányban, Soltész István Szereden Szelényi István Érsekvadkerten, Tóth Alajos Perbetén, Valach Mihály Barstaszáron, Zajácz Vendel Garamszentbenedeken. I Hag-ara Antal. I Esztergom város népok1 1 tatasugyenek egyik derek, érdemes munkása dőlt ki ismét a nehéz sorból: Hagara Antal nyug. igazgató-tanitó és kántor, életének 68. évében, f. hé 17 én rövid szenvedés után elhunyt. Hagara Antal 46 évig működött a tanitói pályán s ez időből csupán 3 évet töltött vidéken, 43 évet Esztergom város nevelésügyének szolgálatában, mint a szentgyörgymezői kerület igazgatótanítója. Munkássága tartós sikereket eredményezett s a szentgyörgymezői nép okos, intelligens, tisztes polgári életének erkölcsi megalapozása Hagara Antal tanitói munkásságának elismerésre méltó eredményéül tekinthető. Népe szerette s becsülte őt, felsőbb hatóságai tisztelték benne a nép önzetlen kulturmunkását. Néhány hét előtt súlyos meghűlésből származó betegség ágyba döntötte, majd a Kolos-kórházba kívánkozott, hol néhány nap előtt műtétet végeztek rajta, mely azonban nem tudta öt megmenteni az élet számára. — Hagara Antal 1849-ben született Esztergomban, hol a tanítóképzőt 1868 ban elvégezvén, előbb a komárommegyei Fürön, majd Barton működött. 1871-től a háború kitöréséig működött Esztergomban. Temetése szombaton délután 5 órakor ment végbe a szentgyörgymezői temető kápolnájából a város közönségének, különösen Szentgyörgymező kerület népének tisztességadó részvéte mellett. Az esztergomvárosi tanítótestület elhunyt kartársa iránti kegyeletének kifejezéséül koszorúmegváltás cimén 50 koronát adományozott a háborúban elesett esztergomi katonák özvegyei s árvái javára. * Szükség-templom Budapesten. A Verpeléti-ut 15. számú házában 2 bejáratos szükségtemplom nyilt meg a földszinten. Ugyanitt helyi lelkészséget szerveztek s a lelkészt a ciszterciták közül nevezte ki a bibornok hercegprímás. * Tisztújító megyegyűlés. Pongrácz Kázmér alispánhelyettes főjegyző halálával megüresedett főjegyzői tisztségre s ennek előléptetés folytán való esetleges betöltésével megüresedő többi hivatalokra a vármegyei részleges tisztújítást a vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 29.-re tűzte ki. A választási érdekek már is élénk mozgalmat váltottak ki a jelöltek s a törvényhatósági bizottság tagjai közt megindult ajánlólevelek forgalmában. * A Domonkos-rend plébániája. A budapesti sz. Domonkos-renddel a főegyházmegyei hatóság tárgyalásokat folytat azon irányban, hogy a rend egy szervezendő plébánia vezetését vállalja el. A rend hajlandó a plébánia vezetését elvállalni. * A gyermektanulmányi fiókkör nyilvános ülése. Esztergom város elemi és középiskoláinál működő néhány lelkes és jeles pedagógus a mult évben rendezett gyermektanulmányi kiállítás sikerein felbuzdulva, s a város közönségének a gyermektanulmányozás ügye iránt tanúsított érdeklődését tapasztalva, ez év március havában megalakította a Magyar Gyermektanulmányi Társaság Esztergomi Fiókkörét. Ez a fiókkör, hogy elveit s munkakörét a közönség szélesebb rétegeivel is megismertesse, e hó 16-án délután az esztergomi főgimnázium dísztermében igen előkelő színvonalú s népes nyilvános ülést tartott, melyen a budapesti anyaegyesület kiküldöttei is megjelentek. Az ülés iránti nagyfokú és széleskörű érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy azon a város társadalmának minden néposztályából nagy számmal vettek részt. Ez az ülés nem tisztán a hivatásos tanférfiak értekezlete volt, hanem a szülőknek, az anyáknak a gyermeknevelés iránt tanúsított meleg, őszinte érdeklődése. Egy nagyságos asszony, egy iparos asszony, egy földmives asszony, katonatiszt, munkásember, ügyvéd, kereskedő, — igy ültek egymás mellett az érdeklődők a gyermekszeretet szent közösségében. Az ülést dr. Walter Gyula cimz. püspök, országos nevü pedagógus, a fiókkör elnöke nyitotta meg a nála szokásos kifejezésteljes, művészi, lendületes szónoki beszéddel, melyben a gyermektanulmányozás fejlődésének fázisait ismertette a közönséggel s ugy a bpesti anyaegyesület kiküldötteit, mint a megjelent közönséget üdvözölvén, bejelentette, hogy az egyik előadó: dr. Füves Károly komáromi kir. ügyész a családjában előfordult vörhenyeset miatt nem jelenhetett meg az ülésen. Ezután az'esztergomi gyermektanulmányi fiókkör jövendő feladatait ismertette érdekes és figyelemreméltó beszéd keretében a kör agilis ügyvezető elnöke: Parcsami Henrik főgimnáziumi tanár. Utána Nagy László budapesti tanitónőképzö-intézeti igazgató, az országos nevü pedagógus ismertette terjedelmes és a tárgyat sokoldalú készséggel felölelő előadásában a magyar gyermektanulmányozás célját és eredményeit. A sorrendben utolsó, de tagadhatatlanul legérdekesebben s legvonzóbban szóló előadó dr. Dienes Valéria budapesti tanárnő, európai nevü s készültségü pedagógiai irónő, Dienes Pál egyetemi tanár neje volt, ki a család és a gyermek egymásközti viszonyának tényleges és kívánatos jelenségeit, a csecsemő megfigyelésének főbb szempontjait és az első gyermekkor lélektani megnyilatkozásait ismertette kellemes, lebilincselően érdekes és tanulságos keretekben, s igen vonzó, megnyerő modorban. A közönség osztatlanul és hálásan tapsolt az egyszerre népszerűvé vált előadónak, kinek előadásából minden jelenlevő hallgatója meríthetett tanulságot és okulást. Az érdekes és előkelő színvonalú ülést dr. Walter Gyula elnöki záróbeszéddel fejezte be, melyben megköszönte az előadók fáradozását, a közönség érdeklődését s a kör további működését a közönség szimpátiájába ajánlotta. * Halálozás. Kreutz Antalné szül. Paulikovics Laura 49 éves korában, házasságának 31 évében f. hó 17-én d. u. 2 órakor Budapesten elhunyt. A megboldogultban Kreutz Antal nyug. kenyérmezői vasúti állomásfőnök jóságos lelkű hitvesét, dr. Kmety Károly egyetemi tanár, városunk volt országgyűlési képviselője sógornőjét gyászolja. Temetése ma délután 4 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájából. A gyászeset városszerte őszinte részvétet keltett a család nagyszámú ismerőseinek, jóbarátainak és tisztelőinek soraiban. * Az esztergomi Oltáregylet kiállitása. Az esztergomi Oltáregylet — mint már előbb is jeleztük — f. hó 26-án Pünkösd vigiliáján nyitja meg kiállítását. Az ünnepély 10 órakor ünnepélyes szent misével kezdődik a vizivárosi zárda templomában. A kiállítás megnyitása szent mise után 11 órakor fog megtörténni a vizivárosi zárda külön termében. Ä megnyitást s a kiállított egyházi ruhák és szerek megáldását a bíboros hercegprímás fogja végezni. Dacára a háború okozta nagy drágaságnak, a kiállítás anyaga felülmúlja a várakozást. Az Oltáregylet szorgalmas tagjai s bőkezű adakozói nemkülönben az otthont nyújtó vizivárosi zárda lehetővé tették e nehéz időkben is e szép menynyiségü és szép kiállítású egyházi ruhák és szerek beszerzését s elkészítését. Szebbnél szebb kézimunkák, gyönyörű antipendiumok, finom horgolásu karingek s albák, művészi hímzések lesznek láthatók a kiállításon, mely három napig lesz nyitva. A tagokat és a m. t. érdeklődő közönséget tisztelelettel meghívjuk ugy a kiállítás megnyitó ünnepélyére, mint a kiállítás anyagának megtekintésére. Elnökség. * A katholikus és polgári kör egyesülésének terve Nagyszombatban. Nagyszombati tudósítónk jelenti, hogy ottan legújabban a város társadalmát közelebbről érintő tervvel foglalkoztak. Arról volt ugyanis szó, hogy a katholikus kör és a polgári kör tagjai egybeolvadnának és igy egyesülve a katholikus társadalom egy helyre volna koncentrálva. A terv ugy merült fel és ugy vált aktuálissá, hogy a polgári kör nemrégiben tartott közgyűlésén egyhangúlag azt a határozatot hozta, hogy mindkét kör tagjainak aláírásával ellátott átiratot intéz a katholikus kör elnökségéhez, melyben az egyesülést hazafiúi érzéstől indíttatva, minden körülmények között kéri és felajánlja. A polgári kör eme határozata városszerte nagy feltűnést keltett, mivel köztudomású, hogy a két kör nem a legjobb viszonyban volt egymással, sőt évekkel ezelőtt a polgári körből indult ki a katholikus kör iránti elhidegülés, mely véglegesen ellenséges lábra állította a két kört. A mindkét részről kiküldött