ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-08-05 / 31. szám

szőtték át a beszédét. Emelkedett szónoki hév­ével sürgette a keresztény, szocialista szervezke­dést: gazdasági, társadalmi és politikai okokból. Egyhangúlag határozatba ment: Az eszt. ker. szocialista gyűlés dr. Pécsi O-usztáv theol. tanár indítványára egyhangúlag kimondja, hogy követeli az általános, titkos, köz­ségenkinti ós kötelező választói jogot; kimon­dotta továbbá, hogy a jövő nagy szociális fel­adatok szükségessé teszik a politikai életben a keresztény politikai koncentrációt, s ennek kö­vetkeztében felkéri a kerület képviselőjét: dr. Hindy Zoltánt, hogy ebben a magyar parla­menti keresztény politikai koncentrációban részt vegyen s ahhoz csatlakozzék. A nagyszabású értekezlet az elnök, köszönő szavaival bezárult, a gyűlés véget ért, a meg­jelent nagyszámú vegyes közönség ker. szocia­lista világnézet szükségességének ós érvényének jegyében elhagyta a gyűlést. HIREK. Krónika A hatóság tehetne Valamit avégett, Hogy a nap ne lázítgassa Idelent a népet. Míg nálunk már a pék sem Süt e szűk időben, Fenn — kedvére süt a, nap, Van neki mit, bőven. Nyújtózik a kéneső, Magát sokra tartja, Legalább is azt képzeli, Hogy burgonyafajta. 30—40 fok felett Jár a lába néha: Termométer-maximálás Nem is volna tréfa. Megjelenne rendelet a Hivatalos lapban: „A hő csak 20 fok lehet Legmaximáltabban." Lebüntetnék a napot 600 koronára — És egy csomó rekviráló Ülne a nyakára! Jaj, de most a nap ügyét Ki sem tartja számon ! Múlhat ez most miniszteren, Fő-, vagy alispánon! Bár nekik is melegük Vagyon bizonyára ; Ámde ezt ők ráfogják a Választók jogára. Választói jog okoz Ennél nagyobb gondot. Mjt is irt gróf Károlyi ? Vázsonyi mit mondott ? És ezalatt süt a nap, Hull sugara bőven És a fürge kéneső Kicsordul a csőben! H. I. * A veszprémi püspök köszönete. Antóny Béla dr. polgármester, mint annak idején meg­írtuk, a város közönsége, tanácsa ós tisztikara nevében üdvözlő iratot intézett dr. Rott Nándor veszprémi püspökhöz kinevezése alkalmából. A püspök az üdvözletre a következő meleghangú levélben válaszolt: Tekintetes Polgármester Ur! Esztergom sz. kir. város közönsége, tanácsa •és tisztikarának veszprémi püspökké való legke­gyelmesebb kineveztetésem alkalmával tolmácsolt szives üdvözlését leghálásabban köszönöm. Min­dig benső örömmel ós jóleső érzéssel gondolok vissza Esztergomban töltött éveimre. Mint nö­vendékpap ott kezdtem meg tanulmányaimat s •e várost mindig ugy tekintem, mint hivatásom bölcsőjét. Mint felszentelt pap is ott kezdtem •először működni a papneveléssel és a város hí­veinek pasztorációjávai foglalkozva. Mikor ka­nonok lettem, mint a szókeskáptalan tagja, to­vább folytattam működésemet ós alkalmam volt közelebbről is megismerkedni a város belső ügyeivel, szükségleteivel. Midőn az apostoli ki­rályi kegy kinevezése ide, Budapestre hozott, nem szűntem meg továbbra is érdeklődni a város ügyei, iránt és megtartva továbbra is az összeköttetést, valahányszor Esztergomba veze­tett az utam, mindig örömmel jöttem a magyar­ság és kereszténység ezen ősi fészkébe. Biztosithatom Esztergom sz. kir. városát, hogy ezentúl is meleg és igaz szeretettel fogok érdeklődni a város életsorsa iránt; és bár az isteni Grondviselés ós -apostoli királyi kegy más munkakörbe ós más város körzetébe állit, mégis, mint a gyermek nem tud megfeledkezni az ö otthonáról, ugy én sem tudok megfeledkezni e városról — tőlem telhetőleg, szerény erőimhez mértem mindenkor kész leszek a város fejlődése és érdekei előmozdításában közreműködni. Fogadja Esztergom sz. kir. város közön­sége, tanácsa és tisztikara volt polgártársi szives üdvözletemet. Maradok Budapest, 1917. évi július 23-án Tekintetes Polgármester Urnák őszinte tisztelettel hive Dr. Rott Nándor s. k. legkegyelmesebben kinevezett veszprémi püspök. * Katonai kitüntetés. A király elrendelte, hogy a legfelső dicsérő elismerés a kardok egy­idejű adományozása mellett tudtul adassék az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartá­sáért Seyler Károly 26. gyalogezredbeli tarta­lékos hadnagynak. A kitüntetett Seyler Vilmos főkáptalani főszámvevő fia ós városunk szülötte. * Főegyházmegyei hirek. Jankovics Fe­renc ujmisés Selmecbányára küldetett káplánnak ; Turcsányi Albert bajnai káplán Budapesten lett hitoktató: Kovács Sándor kassai áldozópap Bajnára neveztetett ki ideigl. káplánnak; Hütter Lajos ujmisés nagyolvedi segédlelkész lett; Motesiczky Károly Budapestre küldetett hitoktatónak ; Vezér Gyula kürti káplán Koltán lett adminisztrátor. Tóth Márk, koltai plébános meghalt július 30-án. 1856-ban született és 1883-ban szentelték áldozó­pappá. R. i. p.! * Kutatják az esztergomi várat. Möller István műegyetemi tanár két tanítványával Esz­tergomban tartózkodik avégett, hogy a régi várat felmérjék ós kutassák. Lehetséges, hogy nagyobb ásatásokat is fognak végeztetni. * A bazilika réztetejét rekvirálják. Teg­nap szállt ki Esztergomba a katonai bizottság, amely elhatározta, hogy a bazilika réztetejének mely részeit viszik el hadicélokra. Azokat a tető­részleteket, amelyek nehezen pótolhatók, vagy az épület sértetlen fennmaradásához szükségesek, nem fogják bántani. * Templomi hang-verseny. Az esztergomi föszékesegyház énekkara f. hó 12-ón délután Zebegóny község országos hírű szép templomá­ban jótékonycélu hangversenyt szándékozik tar­tani Büchner Antal karnagy vezetése mellett. A hangverseny iránt ugy a község, mint kör­nyékének nyaralóközönsége körében nagyfokú érdeklődés mutatkozik. * Dr. Ott prelátus aranymiséje. Mult va­sárnap mondotta dr. Ott Ádám prelátus, Buda­pest-Újlak plébánosa, aranymisójét híveinek kö­rében. Megható szeretettel ünnepelték ez öröm­napon a jubilánst, aki már 27 éve az ő lelki­pásztoruk. Különösen ki kell azonban emelni azt az áldozatkészséget és lelkesedést, ameltyel a budapesti papság vett részt e jubileumi ünnep­ségen. Dr. Ott prelátus 1904 óta áll a budapesti egyházi kerület élén mint esperes. Hogy ezen idő alatt működésével mennyire meg tudta nyerni magának a kerületi papság tiszteletét és nagyra­becsülését, ennek szép bizonyítéka az az értékes ezüst kehely, amellyel őt aranymiséje alkalmával meglepték. A közel ezer korona értékű, román­stilű kelyhet szent mise előtt, a kerületi papság jelenlétében dr. Kohl püspök, székesegyházi fő­esperes nyújtotta át a jubilánsnak, szép üdvözlő beszéd kíséretében. Bár vasárnap volt, a papság mégis nagy számban volt képviselve. Ott láttuk a többi közt dr. Breyer István min. tanácsost, dr. Mészáros János cs. ós kir. udvari plébánost, Sagmüller József apát-plébános, h. alesperest, dr. Nemes Antal c. püspököt, dr. Kovács Kálmán apát-plebánost, Kada Mihály kerületi jegyzőt, Zelliger Vilmos krisztinavárosi plébánost. — Régi dunántúli szokás szerint a jubilánst lakásáról egy­házi díszben átkísérték a templomba. A sz. misét dr. Kohl püspök a szentélyben felállított diszes faldistoriumon hallgatta végig. Az aranymisés­nek sz. mise alatt volt káplánjai segédkeztek, Valnicsek Béla kőbányai plébánossal az élükön. Evangelium után Bakács János apát-plébános, Buda vidékének kedvelt szónoka méltatta a szó­székről a jubiláns életét, majd a régi egyház­atyák bátorságával mutatott rá a társadalom főbb bajaira. — Sz. mise után a jubiláns fogadta az egyesületek, iskolák ós számos tisztelőinek üd­vözlését. A jubileumi ünnepséget szerény ünnepi ebéd fejezte be, amelyen Sagmüller apát-plébá­nos köszöntötte fel a jubiláló esperest a papság nevében. O Eminenciája pedig megható üdvözlő sorokat intézett a jubilánshoz, amelyet dr. Kohl püspök nyújtott át az ünnepeltnek, — Amint értesülünk, az aranymisós prelátus jubileuma al­kalmából 2000 koronát ajándékozott a papi nyug­díj intézetnek. * A háziezred köszönete. Háziezredünk 200 éves jubileuma alkalmából a 11 város részéről küldött üdvözlő levélre háziezredünk harctéri parancsnoksága a következő köszönő levelet in­tézte a város tanácsához: Orömtelt szívvel és hálás érzelmektől át­hatva vettem Esztergom sz. kir. város nagyte­kintetü Tanácsának átiratát, melyben az egész ezredet különösen megtisztelő azon közgyűlési határozatot méltóztatott tudatni, melyet az ezred 200 éves fennállásának ünneplése alkalmával hozott. Szives kötelességemnek tartottam ezen Esz­tergom sz. kir. város közönsége nevében kifeje­zett meleg érzelmeket és kívánságokat, derék katonáimnak külön parancsban tolmácsolni. Ugy a parancsnokságom alatt álló ezred, valamint a magam nevében is csak hálásan ér­zett köszönetünket fejezhetem ki a vonzalom és szeretet ezen újólagos bizonyítékáért, mely szét­választhatatlan kötelékkel fűzi a derék Polgár­ságot szép háziezredéhez. Az ezred büszke kötelességének fogja te­kinteni, hogy ezen polgár és katona között fenn­álló szoros egyetértést a jövőben is mint drága kincset tovább ápolja és fenntartsa. Azon tudat, hogy székvárosunkban annyi meleg és velünk érző sziv ver értünk, az ismét folyó győzelmes küzdelmeiben csak serkenteni fogja az ezredet, hogy továbbra is kitartson, mig Isten segítségével, tisztességgel megkötött béke után szeretett szülőföldjére térhet majd vissza. Tábori posta 4., 1917. évi július hó 19-én. Koller s. k. Oberstleutnant. * A pénzpiacról. Az Esztergomi Kereske­delmi ós Iparbank ezidőszerint betétek után 4 °/o-os brutto kamatot fizet. Jiirtókpapirokra nagyon olcsó kamatláb mellett ad kölcsönt. * Halálos szerencsétlenség. E. hó -3-án reggeli V24 órakor vasúti szerencsétlenség tör­tónt a szobi vasútállomáson, melynek következ­tében Koperniczky István zebegényi vendéglős és mészáros életét vesztette. Koperniczky Ipoly­ságon volt sertéseket vásárolni s az állatokat szállító tehervonat egyik kisérőkocsijában uta­zott. A tehervonatnak mintegy 12 kocsija azon­ban* a szobi állomáson kisiklott s Koperniczky valószinüleg ki akart ugrani a vonatból, mi köz­ben a vonat kerekei alá került, melyek derékon kettészelték a szerencsétlen embert. Koperniczky igen derék, törekvő s általánosan becsült pol­gára volt Zebegónynek s az elhunyt nagyszámú családja iránt általános a részvét. Az elhunyt Koperniczky Ferenc pozsonyi nagyprépostnak testvéröccse volt. * Aranymise. Litassi ós derezslényi Litassy János tb. kanonok, hegybányai plébános, a Sel­mecbányái alesperesi kerület r. alesperese, a Ferenc József-rend lovagja júl. hó 28.-án d. e. 9 órakor mondotta aranymisójét a kerületi papság segéd­lete mellet. A szt. beszédet Hlavathy József ker. tanf. alesperes mondotta magyar és tót nyelven, ugyanő volt a jubiláns manuduktora is. Szt. mise után fogadta a jubiláns az egyes küldöttségeket. A ker. papság részéről Hlavathy J. ker. tanf. alesp. üdvözölte. A kerületi papság teljes szám­ban megjelent a jubilánsnak, szeretett ker. ales­peresüknek ünneplésére. Jelen voltak: Hlavathy L ker. tanf. alesperes, Haverla J., Villmon J., Gverk J., Závodszky J., Etele K., Greguss J. plébánosok, Buchna V., x dr. Heszek M., Szent­györgyi A. segódlelkészek a ker. papjai, Toldy B. szentsz. ülnök, nagyszombati érs. gimn. tanár, szemináriumi kormányzó, Jaross K. jáczi plébános a jubiláns egykori káplánja, továbbá Weiterschütz J. ós Várnai B. besztercebányai egyházmegyei papok. Hegybánya község nevében Kertész Lajos körjegyző, a ker. tanítóság részéről Hlavathy J. k. tanf. alesp., Selmecbánya szab. kir. város ne­vében pedig, — amelynek területén a jubiláns kb. egynegyed századon át működött s amelynek

Next

/
Oldalképek
Tartalom