ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-07-29 / 30. szám

Ugy sejtem, úgy érzem, tisztelt Törvényhatósági közgyűlés, hogy midőn ott lent, a kegyúri templomban szentséges Urunkhoz forró imát rebegtünk, midőn itt fenn, a beiktató közgyűlésen lelkesen és őszintén köszöntjük egymást, mindnyájunk képzeletében meg-megcsendül az ágyúdörgésnek, a fegyverkattogásnak morajló zaja ; a Kárpátok bérceit s a négy folyam partját immár harmadik éve hősi küzdelemmel védő testvéreink harci tusája. Ugy érzem, hogy ebbe a mai ünnepi aktusba beleszövödik a történeti idők nagy szelleme, mely kint a lövészárokban hősi halálra, itthon pedig hősi munkára, hősi nélkülözésre képesít, mely ezeréves vágyainknak, reményeinknek betelj esetését készíti elö. Ennek a nagy történeti időnek ünnepe a mi beiktató közgyűlésünk is. Ünnepe a vér és könnytengerben immár harmadik éve hősiesen küzdő magyar nemzetnek. Ünnepe az egymást megértő, az egymást hűséggel megbecsülő nemzetnek és királynak! A mai napok jelentőségben és eredményben messze túlhaladják az 1848. évi március idusát követő nagy eseményeket. 1848-ban maga a nemzet volt az emberi és nemzeti jogoknak szószólója, harcosa, ma koronás Királyunk és Felséges Urunk az! A kor szavát megértő koronás király legfelsőbb kézirattal szólt a nemzethez, amidőn meghagyta a felelős magyar kormánynak, hogy megfelelő javaslatot terjesszen elő : „amelyek a nemzetnek a jelen •világmérkőzés sorsdöntő napjaiban tanúsított bámulatraméltó erőkifejtése és hazafias magatartása felett érzett hálás elismerésemet a népjóléti intézkedések sorozatában és a választójognak oly kiterjesztésében juttassák kifejezésre, mely a magyar állam létérdekeinek tekintetbe vételével a jelen nagy időknek és a nép által hozott áldozatoknak megfelel." A királyi ígéretet az uj kormány kinevezésében királyi tett követte. A kinevezett uj kormány biztosítéka annak, hogy a legfelső kéziratban foglaltak a nemzet részére rövidesen törvényileg biztosítva lesznek s hogy a belőlük fakadó intézményszerű rendelkezések a világháborúban hozott s aránytalanul nagy vér és értékveszteségünket rövidesen pótolni fogják, hogy emberfeletti küzdelmünk és áldozatunk a nemzeti fejlődésnek, a nemzeti egységnek és az egyéni boldogulásnak epedve várt útjait nyitják meg számunkra. Méltóságos Főispán Ur! Méltóságodat, mint a nemzetet megértő, megbecsülő és fejedelmien szerető királyunk kormányának ide kinevezett képviselőjét köszöntöm. Köszöntöm avval a hűséggel, szeretettel és 'bizalommal, melyet az e városból kiindult s a magyarnak már egy ezredévet ajándékozó kereszténység tanit. Amidőn bizalommal és reménnyel fordulok a •szab. kir. város közönsége nevében Méltóságodhoz, a magyar kormány azon képviselőjéhez, aki Esztergom vármegyében van hivatva a nemzet és király együttérzésével a jövőnek nagy munkáját előkészíteni, nem bántom a multat, nem teszem még azt se panasz tárgyává, hogy amikor a nemzet gazdasági életének lüktető ereit, a vasúti síneket rakták le, Esztergom (Város kimaradt a nemzet gazdasági vérkeringéséből s hogy csak utóbb lett •egy gyenge véredénnyel a nemzet szivébe bekapcsolva. Nem panaszlom el, hogy a városi jellegnek, a városias fejlődésnek, haladásnak s az evvel kapcsolatos önkormányzatnak alapját, a törvényhatósági jelleget is elvesztettük s majd nem sokkal utána az állami jogszolgáltatásnak egyik itt székelő'intézményét, a kir. Törvényszéket. De nem is sorolom fel mindazt a sok Ígéretet, melyet már a múltban biztatásként kaptunk s azt a sok vágyakozást, mely a város polgárainak lelkében él. Csak megállapítom, hogy a város fejlődésének, gazdasági haladásának feltételeként valljuk a törvényhatósági jelleg visszaadását, Párkány községgel való egyesítést, Esztergom—Párkánynánának közúti vasúttal való egybekapcsolását, az elvitt törvényszéknek visszanyerését, pénzügyigazgatóságnak felállítását, a Duna szabályozásának teljes keresztülvitelét, közkórházunk kibővítését, •csatornázás, vízvezeték kérdésének megoldását, hídvám eltörlését, ipar és gyártelepnek alapítását. Mindezeket nem programm gyanánt mondom, hisz ma a tetteknek és a munkának idejét éljük, melyek a világháború borzalmaiban kialakult tapasztalatok alapján alakulnak. Méltóságod és a Méltóságod által képviselt kormány, mely a munka, a tudás és a becsület jelszavát irta zászlójára, teljes biztosíték arra, hogy mindabban a munkánkban, törekvésünkben, mely a fentieknek megteremtését és igy végeredményében a nemzet erkölcsi és gazdasági erejének kifejtését célozza, nemcsak támogatónk, hanem hűséges munkatársunk lesz. De bizalommal vagyunk eltelve Méltóságod iránt azért is, mert az a politikai párt, melyhez tartozni szerencsés, a nemzeti jogoknak teljességét, az emberbaráti intézmények létesítésének kötelességét vallja elvéül s igy Esztergom város közönsége, mely érzelmekben mindig magyar, cselekedeteiben mindig keresztényi volt, Méltóságodban óhajainak, vágyainak letéteményesét köszönti. Telve reménységgel, hittel, bizalommal valljuk a mai ünnepnapon, hogy az a királyi sziv, mely értünk dobog, az a királyi lélek, mely közénk szállott, Méltóságod kormánya útján elválaszthatatlanul miénk marad s hogy nemzetünk nem fogja eltékozolni azt a nagy kincset, melyet királya útján kormányában bir. Méltóztassék megengedni, hogy kifejezést adjak ama meggyőződésemnek, hogy az uj kormány nemzeti törekvéseiknek, melyet immár harmadik éve pecsételünk vérünkkel, hű szószólója, hogy nemzeti fennállásunk alapját a nemzet és király közti összhangot, hogy a jövő nagy feladatainak megoldásához szükséges törvényalkotást, nem a nemzet képviselőinek s törvényhozás szent csarnokából való kihajigálásával, hanem a nép, a nemzet egészének képviseltetésével fogja keresztül vinni. Ezektől a gondolatoktól áthatva, indítványozom, hogy a törvényhatóság a magas kormányt Magyarország demokratikus fejlődését célzó nagy átalakító munkájában bizalmi nyilatkozatával támogassa és ezen jelentős ünnepi közgyűléséből üdvözölje öt mindannyiunk lelkéből fakadó azon felkiáltással: Éljen a király! B. Kobek Kornél főispán most törvényadta jogánál fogva ünnepélyesen kinevezte a vármegye tb. tiszti főügyészeivé Katinszky Lipót, dr. Frühauf Béla, dr. Wiplinger Ödön és dr. Gróh József ügyvédeket, tb. ügyésszé dr. Tarnai Bélát, tb. főorvossá dr, Rőrich Bélát, tb. járásorvosokká dr. Szilágyi Bertalant és dr. Glaser Zsigmondot, a hitelesítő közgyűlés határnapját pedig f. hó 26-ára tűzte ki. Ezzel a beiktató közgyűlés véget ért és megkezdődött a küldöttségek fogadása. Küldöttségek. Hajdú István hercegprimási jószágigazgató átnyújtotta a főispánnak a bibornok-hercegprimás üdvözlő sorait, amelyeket hirrovatunkbnn közlünk. A küldöttségek sorát a főkáptalan és a vármegyei róm. kath. papság nyitotta meg dr. Rajner Lajos püspök, ált. érseki helynök vezetésével. Majd Pfiszter ezredessel élén a katonai tisztikar következett. A vármegye tisztikarát, segéd- és kezelőszemélyzetét Palkovics László h. alispán, a városét dr. Antóny Béla polgármester vezette. Teljes számban vett részt a tisztelgésben a vármegye jegyzői kara, melynek nevében Gősy György, mint a vm. jegyzőegyesület alelnöke üdvözölte a főispánt. A főispán szívélyes válasza után a református és az izraelita hitközségek képviselete dr. Berényi Zsigmond vezetésével jelent meg, miután a gör. keleti egyház üdvözletét Csupits Emil lelkész már előbb kifejezte. A kir. járásbíróságok és ügyvédek nevében Vaniss Dezső kir. járásbiró, a pénzügyigazgatóság, adóhivatal és számvevőség nevében Both János p. ü. tanácsos, az állami tisztviselők nevében dr. Pacséri Károly kir. tanácsos, *a vasút és posta nevében Vécsey Emil állomásfőnök intéztek üdvözlő szavakat a főispánhoz. Majd a tanügyi küldöttségek következtek. A főgimnázium tanári karát dr. Molnár Sulpic igazgató, a tanitó- és óvónőképző tanárait Számord Ignác egyhm. s. fötanfelügyelő, a vm. elemi iskolák tantestületét dr. Pacséri Károly kir. tanácsos tanfelügyelő vezette. Bátorkeszi községnek, az új főispán szülőfalujának küldöttsége, Morva Dénes jegyzővel élén jelent meg. Az ipartestület és kerületi munkásbiztositó pénztár szónoka Magyary László volt. Az orvosok, gyógyszerészek nevében dr. Huszár Gyula szólott. A helyi sajtó üdvözletét Rolkó Béla, az „Esztergom" szerkesztője tolmácsolta; a gazdasági egyesület, gazdatisztek és gazdák hatalmas küldöttségéét pedig Erőss Rezső főkáptalani jószágkormányzó. A pénzintézetek és a kereskedelmi társulat Bleszl Ferenc vezetésével tisztelgett. A bányatársulatok és megyei iparvállalatok nevében Schmidt Sándor dorogi bányaigazgató mondott megszívlelésre méltó szavakat. A jótékony és társadalmi egyesületek Mattyasóvszky Lajos lovag vezetése alatt tisztelegtek. Végül a vm. tűzoltószövetség tisztelgett Luczenbacher Pál vezetésével és ezzel a fényes ünnepség véget ért. HIREK. Karcolat. Főispáni eskütétel Volt minálunk kedden. Egyszerűen folyt le, ámde Nem is kellett szebben. A bús tüzek fellobogtak A polgár szivében, Ennyi jó szót, ennyi szépet Nem ballott már régen. A főispán úr elmondott Sok jót és sok szépet, ígért törvénybatóságot, ígért törvényszéket. Meggondolta, amit mondott, Ó jól bizonyára: Tudja, — mivel megyénkbeli, — Mi a város vágya ? Könnyelmű volt mégis egyszer Egyik Ígéretben; Nem ismeri jól a várost, Evvel mentegettem. Amikor az esztergomi Körök tisztelegtek, Hív tagjait így szólítá Meg az egyleteknek: „Válasszanak engemet meg Minden körben tagnak, Leszek lelkes fizetője Majd a tagdijaknak!" — Főispán úr ! Főispán úr! Állója lesz ennek ? Tudja-e, bogy Esztergomban Mennyi már az egylet ? Van hát annyi fizetése Ma egy főispánnak, Mint amennyi tagdíjat a Körök elkívánnak ? Vernek annyi pénzt Körmöcön, Mennyi elég volna, — Hogy mindenik körnek jusson Tagdíj Esztergomba' ? H. I. * A bibornok-hercegprimás üdvözlő levele az uj főispánhoz. Dr. Csernoch János bibornokhercegprimás a következő levelet intézte Kobek Kornél főispánhoz beiktatása alkalmából: Méltóságos Főispán Űr! Örömmel üdvözlöm Méltóságodat abból az alkalomból, hogy ő cs. és apostoli kir. Felsége legkegyelmesebb kinevezése folytán az ősi Esztergomvármegye főispáni székét elfoglalja. A magyar nemzet legborzalmasabb megpróbáltatása idején lép Méltóságod a vármegye élére, amidőn minden fizikai és erkölcsi erő megfeszítésére van szükség, hogy a hazát megmentsük. Bizton remélem azért, hogy méltóságod diszes állásában a nemzetfenntartó erők egyesitésére törekszik és buzgón ápolja a vármegye ősi hagyományai által megszentelt összhangot a polgári és egyházi hatalom között. Ebben a reményben a jó Isten bőséges áldását kívánom főispáni működésére, mely mindnyájunk közös óhaja szerint a győzelem és az áldásos béke várvavárt napjait is megérje. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Bajcs, 1917. július 23. Dr. Csernoch János s. k. bibornok, hercegprimás, esztergomi érsek. * A csornai prépost városunkban. Burány Gergely csornai premontrei prépost Esztergomba érkezett és hosszabb ideig itt fog tartózkodni. * Kitüntetett tábori lelkész. Porubszky Béla nagytapolcsányi káplánt, mint a cs. és kir. 2-dik lovashadosztály tart. tábori lelkészét Őfelsége az ellenség előtt tanúsított hősi és önfeláldozó szolgálatainak elismeréséül a II. oszt. lelkészi érdemkereszttel a vörös-fehér szalagon a kardok egyidejű alkalmazásával tüntette ki. * Főegyházmegyni hirek. Heszek Mátyás Selmecbányái káplánt' behívták katonalelkészi szolgálatra. Cziklay Aladár budapest-felsővizivárosi káplánt rokkantság miatt felmentették a katonalelkészi szolgálat alól. * Koronázási emléktábla Garamszentbenedekben. Barsmegye a koronázási dombra a garamszentbenedeki ősrégi apátság udvarából is földet küldött. Ennek megörökítésére a plébános