ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-10-29 / 44. szám

Bratianu ellenállásán tört meg igyekezete, hanem szembe találta magát az államférfiak többségével, aminek következtében kénytelen volt belenyugodni a semlegesség álláspontjába. Ettől kezdve Bratianu kormánya nyiltan leste az alkalmas pillanatot, melyben Oroszország oldalán a középponti hatalmakra törjön. Károly király már gyenge, és sokkal betegebb volt, semmint országának politikájára döntő befolyást gyakorolhatott volna. Az aggodalmak kettétörték nemes szivét; szabad volt tehát az út Mária királynő játékai számára. Minden igyekezetét latba vetette a világi gyönyörök úrnője, hogy Take Jonescu segítségével háborúba kergesse Romániát. Gyűlöletén — amellyel utált mindent, ami német — legidősebb fiának, a trón legújabb örökösének telhetetlen nagyravágyása is serkentőleg hatott rá aknamunkájában, amellyel örvénybe juttatta népét. Károly, az ifjú királyi herceg ugyanis ura szeretett volna lenni valamikor Erdélynek, Bukovinának és a Bánátnak, és a messze híres anya, ahelyett, hogy kiverné fiacskája fejéből a hiú nagyravágyás gőgös gondolatát — maga is a háborút szító demagógok társává szegődött, és a népérzelmek bujtogatója lett. A gyönge, tehetetlen, akaratnélküíi Ferdinánd király pedig szó nélkül hagyta érvényesülni negyvenéves kora dacára is szép nejét; őt nem izgatta, hogy kedves hitvestársa lépésrőllépésre befolyásolta a politikai eseményeket az ántánt pénzén megvesztegetett államférfiak révén; férje teljesen Bratianu Jonel kezébe adta a kormány gyeplőjét és csak egyetlen közbeszólást sem mert megkockáztatni, mikor Oroszország fenyegető parancsára a koronatanács a háború mellett döntött. „Szép Mary" királyi hitvese sajnálatraméltó gyászos lovag és elsőrendű papucshős benyomását teszi a román hadjárat néma szemlélőjére. Német fordítások nyomán: Dr. Dombováry. HIREK. Krónika. A boltajtó előtt állunk Zárt sorokban százan. (A boltajtó be van csukva, — Hogy megmagyarázam.) Pénz melegszik markunk mélyén, Pénzünk volna bőven, *) Csak amit mi venni vágyunk, Nincs minden időben, Csendőr vigyáz szuronyával Reánk és a rendre, A boltos meg vevőt csakis Egyenként ereszt be. Türelemmel sorban állunk Künn mi esőn, fagyban. „A türelem rózsát terem" Mondogatjuk karban. Amikor a sor mirajtunk, Szivünk szinte repdes, De a boltos ur előtt a Bátorságunk elvész. Könyörgésre nyilik ajkunk . . . S úgy nyugszik meg lelkünk Ha a pénzünk a boltos úr Zsebébe már eltűnt. Amikor már bonunk alatt Van a várt kincs végre És kijutunk belülről a Tiszta őszi légre; Kettényilik a zárt sor és Rebegi mellettünk: „Hála Isten, egyel ismét Kevesebben lettünk!" (-•) *) Ez a sor erős poétika licentia! (A krónikás jegyzete.) Dr. Robitsek Ferenc kanonok. Az esztergomi főkáptalanban nemrég megüresedett stallumot főegyházmegyénk papságának oszlopos tagja foglalja el. A bibornok-hercegprimás felterjesztésére Őfelsége ugornyai Robitsek Ferenc dr.-t nevezte ki esptergomi kanonokká. Az uj prelátus-kanonok nem idegen a főkáptalanban, mert évek óta tiszteletbeli tagja a magas testületnek. Dr. Robitsek 1859-ben született Budapesten és 1882-ben szentelték áldozópappá. Kemenczén lett segédlelkész, majd egy évre rá Komáromban. Hamarosan a budapesti királyi palotai plébánián segédlelkész és gimnáziumi hittanár. Innen a pesti központi papneveldébe ment tanulmányi felügyelői minőségben és az egyetemen segédtanári tisztet töltött be. 1892-ben pápai káplán, 1893-ban pedig Nagymaroson lett plébános, egyben ugyanazon alesperesi kerületnek esperese. 1905-ben visszatért a pesti szemináriumba mint alkormányzó és 1909-ben az esztergomi fókáptalannak lett cimz. kanonokja. Mindezen hivatáskörökben a szorgalmas munkodásnak volt fáradhatatlan bajnoka. Különösen mint nagymarosi esperes plébános vivott lankadatlan harcokat az egyház és a kath. iskolák ügyeiért a folyton ellenkező hatóságokkal. A papneveldében sok korszerű újítást vezetett be, amelyek élénk pedagógiai és gazdasági érzékéről tesznek tanúságot. Az újságírás terén fényes nevet vivott ki magának. Nagy érdeme, hogy Magyarországon megvalósította a templomi könyvestáblák felállítását. Teljes munkaerővel és a munkának szeretetével vonul be a főkáptalanba, tehát városunk is nagy reményekkel nézhet jövendő munkálkodása elé. R. * A bíboros hercegprímás ma, vasárnap reggel Budapestre utazik s részt vesz a szent Domonkos-rend 700 éves fennállásának ünnepén, amennyiben a rend templomában 10 órakor nagymisét pontifikál. — Halottak estéjén a bibornok megjelenik az esztergomi főszékesegyházban s részt vesz a délután 4 órakor kezdődő gyász-istentiszteleten. Ezen alkalommal a szentbeszédet Eitner Elemér Ákos lovag, főszékesegyházi sekrestyeigazgató tartja. — Halottak napján délelőtt 9 órakor dr. Csernoch János bíboros hercegprímás nagy Requiem-et pontifikál a háború alatt meghalt öszszes katonákért. Erre az alkalomra az összes helyi hatóságok meghívók útján hivattak meg. * Fokozatos előlépések a főkáptalanban. Az esztergomi főkáptalanban a következő fokozatos kinevezések történlek: dr. Walter Gyula v. püspök lett örkanonok, Bogisich Mihály v. püspök pedig főszékesegyházi főesperes. Lollok Lénárd mint legidősebb mesterkanonok kineveztetett barsi főesperessé s az igy megüresedett utolsó mesterkanonoki stallumot dr. Robitsek Ferenc nyerte el. * Kinevezések a nagyszombati társaskáptalanban. A nagyszombati társaskáptalanban királyi kinevezés folytán előléptek: Lováky Antal préposttá, Marcis Gyula olvasókanonokká, Tagányi Alajos éneklőkanonokká, Stieber Vince prelátus örkanonokká. Zelliger Alajos lett az id. kanonok, az üresedésben levő ifjabb kanonoki stallumba pedig Osvald Richárd teplafői esperes-plébános neveztetett ki. Az uj kanonok lelkészi teendőinek buzgó végzésével és irodalmi munkásságával hívta fel magára felsőbbségének figyelmét s igy nyerte el a vele működő paptársak örömére a nagyszombati kanonoki széket. * Az Egyesületi Tanács ülése. A Főegyházmegyei Egyesületi Tanács folyó hó 26-án, csütörtökön d. u. 5 órakor tartotta rendes gyűlését dr. Walter Gyula v. püspök, elnök lakásán. Megjelentek: Számord Ignác alelnök, dr. Majev Imre, dr. Wiedermann Károly, dr. Mattyasóvszky Kasszián, Siposs Antal Félix és Pauer Károly tanácstagok. Keményfy K. Dániel kimentette távolmaradását. A jegyzökönyvet Pauer Károly, a Tanács titkára vezette. A Tanács főleg Mattyasóvszky Kasszián tanácstag praktikus javaslataival foglalkozott, azután Pauer titkárnak az 19.14. és 1915. évi jelentésekre vonatkozó észrevételeit hallgatta meg és tanácskozott róluk. Tanácskozásának eredményéről legközelebb beszámol a hercegprímásnak. * Apáti kinevezés. Schreiber Aladár ipolysági esperes-plébánost a király kinevezte a Csanádi egyházmegyében levő, Bold. Szűzről nevezett bizerei apáttá. Schreiber Aladár most 48 éves és a kiváló kispapok kurzusán, a wieni Pázmáneumban végezte a teológiát. Pappá 1891. év dec. 27.-én szentelték, igy ezüstmiséjét ez év dec. 27.-én üli meg. Hat évig volt az esztergomi belvárosi plébánián káplán, egyidejűleg az esztergomi tanítóképző intézetben tanár. Külön érdemei vannak a papi kongnia körül, melynek összeírását Boltizár József püspök oldalán úgyszólván egymaga végezte. Ipolysági plébánossá 1902-ben lett. Rövidesen a drégelyi kerület alesperesévé, majd a mult évben ezen kerület főesperesévé nevezték ki. Egyházi működésében hívei szeretetének verőfénye övezi. Élénk részt vesz a közügyek és a kulturális ügyek terén is. Kitüntetésének szép jelentőségét különösen kiemeli az, hogy elődeinek hosszú sora után ö az első ipolysági plébános, ki e diszes egyházi méltóságot elnyerte. Kitüntetése hivei, barátai és tisztelői körében azt az általános érzést váltotta ki, hogy a királyi kegy sugara a klérusnak egy érdemes és közbecsüléstől övezett tagját érte. * Kéménd ünnepe. Emiitettük lapunkban, hogy Őfelsége Pelczer Lipót kéméndi esperesplébánosnak, az ottani hitelszövetkezet terén kifejtett buzgó és eredményes működése elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. A rendjel ünnepélyes átadása f. hó 22-én, vasárnap d. e. V2I2 órakor történt a kéméndi községházán. Megelőzőleg dr. Koperniczky Ferenc prelátus, pozsonyi prépost, ki a hercegprímás magas személyét képviselte az ünnepélyen, d. e. 10 órakor Kuli Pál helybeli káplán segédkezése mellett ünnepélyes szentmisét mondott a templomban, a melyen az egész ünneplő közönség vett részt. Ott volt az Országos Központi Hitelszövetkezet részéről: báró Korányi Frigyes vezérigazgató és Borsody Sándor, a szövetkezet budapestvidéki felügyelője, Etter Gyula hercegprimási urad. bérlő nejével, Pelczer Gyula ny. székesfővárosi közp. pénztárnok, az esperes testvére, Pauer Karolj'' kőhidgyarmati plébános, Dinnyés Károly kőhidgyarmati igazgatótanitó, Hegedűs Béla kéméndi jegyző családjával, Bugyács János kéméndi adóügyi jegyző, Kucsera Gyula kéméndi igazgató-tanitó családjával, Pór Sándor bényi jegyző, Üjlaky Ernő bényi igazgató-tanító, mindannyian mint a hitelszövetkezetek vezető férfiai, továbbá számos hölgy és a hivek serege. A szentmise után a községnek -virágokkal díszített házába vonult az ünneplő közönség, a községi elöljáróság, képviselőtestület, iskolaszék stb., ahol báró Korányi Frigyes vezérigazgató a kormány nevében magas szárnyalású beszéd kíséretében, kiemelve az esperes érdemeit, keblére tűzte a lovagkeresztet. Ecsetelte 12 évi önzetlen fáradozását, agitációját a hitelszövetkezet terén, mely immár félmillió forgalmat produkál, a mi csak az ö buzgóságának köszönhető. Majd Koperniczky Ferenc dr. prépost emelkedett szólásra és a kitüntetett esperest a hercegprímás képviseletében üdvözölte. Ö Eminenciája — úgymond — általa akarta magát képviseltetni a mai ünnepélyen, hogy ezáltal is nagy örömének és elismerésének adjon kifejezést az ünnepelt iránt. Etter Gyula bérlő a kéméndi hitelszövetkezet, Hegedűs Béla jegyző pedig a községi képviselőtestület nevében üdvözölte a lovagot. Pelczer esperes meghatottan mondott köszönetet a szívből jövő üdvözlésekért, a kereszt — úgymond — mely a szive fölött ékeskedik s melyet érdemetlenül kapott, ujabb szociális munkára fogja őt ösztönözni. Megköszönte egyúttal ugy Őfelségének, mint a hercegprímásnak a kegyét, valamint a község jóindulatát és szeretetét és éltette a megjelent ünneplő közönségét és híveit. Délben az esperes vendégszerető asztalánál családias jellegű ebédre jöttek össze a jóbarátok, a hitelszövetkezeti vezető férfiak ; a hol számos felköszöntő hangzott el. Az uj lovag első sorban a királyra és a hercegprímásra emelte poharát, majd báró Korányi Frigyest és Borsody felügyelőt, Koperniczky prépostot, Etter Gyulát, Pauer plébánost, a tanítóságot és a községi elöljáróságot éltette. Korányi báró a lovagra és a szövetkezeti eszmére, Koperniczky prépost a lovagra és a hitelszövetkezet vezérférfiaira mondott felköszöntőt, Borsody felügyelő az esperest éltette, Etter Gyula a vármegye nevében, Pauer Károly plébános a párkányi alesp. kerület papsága, Dinnyés Károly igazgató-tanító pedig a párkányi kerület tanítósága nevében üdvözölték a kitüntetett férfiút. Pelczer esperes mindnyájuknak köszönetet mondott a szíves megemlékezésért és további szeretetükbe és jóindulatukba ajánlotta magát. Ezzel a kedves, családias jellegű ünnepély véget ért. Meszleny Pál főispán, dr. Perényi Kálmán alispán és Palkovics László főszolgabíró részint gyászuk, részint hivatali teendőik miatt kimentették távolmaradásukat és részint sürgönyben, részint levélben üdvözölték a kitüntetett esperest. P. * Halálozás. Kührner Antal esztergomi építőmester f. hó 25-én Budapesten egy szanatóriumban hosszas szenvedés után meghalt. A szorgalmas és törekvő férfiú élete legszebb éveiben, 48 éves korában hunyt el. Temetése szombaton délután ment végbe Esztergomban nagy részvét mellett. * Az „Országos Kath. Tanitói Segély-alap" közgyűlése, ö Eminenciája a hercegprímás intézkedése értelmében immár harmadszor bízatott meg az Esztergom-főegyházmegyei Egyesületi Tanács az Orsz. Kath. Tanitói Segély-alap középponti bizottságának teendőivel. A közgyűlésen, mely csütörtökön délután 4 órakor tartatott meg dr. Walter Gyula v. püspök-elnök lakásán, megjelentek: Szá-