ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-06-11 / 24. szám

* Változás a bencés székházban. Dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát az esztergomi bencés székházban a következő személyi változásokat eszközölte : Dombay Nárciszt a házgondnoksági tisztségtől felmentette s helyette László Dánielt tette meg házgondnokká. A tanári könyvtár kezelését Parcsami Henriktől dr. Balog Albin veszi át. Garami Eleket Esztergomból Sopronba, Baskovics Placidot Pápáról, Horváth Kandidot pedig Pannonhalmáról Esztergomba helyezte át a főapát. Garami Elek már három év óta működött városunkban. Sokak jókivánatai és tanítványainak őszinte hálája kisérik őt uj állomáshelyére. * Istentisztelet az Orbán-kápolnánál. Pünkösd hétfőjén a belvárosi plébánia-templomból reggel fél 7 órakor körmenet indul az Orbán-kápolnához, hol szent misét és szent beszédet tartanak. Délulán fél 4 órakor ugyanott litánia lesz. * A városi villanytelep jövedelme. A Ganzcég bérleti kezelésében levő városi villamos művek 1915. évi számadásai szerint a várost megillető tiszta jövedelem 45.425 koronát tesz ki. * Vöröskereszt-Egylet Péter-Pál napi gyűjtése. A Magyar Vöröskereszt-Egylet, amely a legnagyobb kiegészitö szervezete a hadseregnek, beszámolóval és kérő szóval fordul a közönséghez. Beszámolóval, mert érzi, hogy számot kell adnia majdnem 2 éves háborús működéséről azoknak, akik oly bőségesen támogatták, de egyúttal kérőszóval is, mert a hosszú háború határtalan feladatok elé állította és ha csak működését korlátozni nem akarja, kénytelen a közönség ujabb áldozatkészségéhez fordulni. A Magyar Vöröskereszt egylet mintegy 2000" kórházban 100,000 beteget ápol egyszerre és eddig több mint 1.000,000 katonát részesített ápolásban. Fenntartja a tudósító irodát, mely a harctéren levő katonák hollétéről ad értesítést, a hadifoglyokat gyámolító és tudósító hivatalt, közvetíti harctéren levő katonák részére az adományokat, anyagilag támogatja a sebesült és beteg katonákat, valamint a harcban elesett hátramaradt családtagjait. Sebesült katonákat szállít a hadszintérről, mely célra 9 kórházi vonat áll rendelkezésére. Továbbá szállítja a sebesült és beteg katonákat a vasúti és hajóállomásokról a kórházakba. A hadszinhelyre küldött a vonatokon kivül 165 sebesültszállító kocsit, 23 társzekeret, 300 hordágyat és hordszéket. Egy 200 ágyas tábori kórházat, tábori kápolnával, tábori raktárakat és fiókraktárakat állított fel. Hivatásos és önkéntes ápolónőket engedett át szolgálattételre a kórházaknak. Azonfelül kórházat állított fel Szófiában és Konstantinápolyban is. A jövő programmjai még nagyobbak, hiszen a háború csapásai nem szűntek meg, sőt ellenkezőleg a hosszú háború fokozta annak a társadalomra gyakorolt hatását. Hogy a VöröskeresztEgylet hivatásának a jövőben is megfelelhessen, kéri a közönség áldozatkészségét. Péter és Pál napja, június 29-ike a Magyar Vöröskereszté. Gyűjteni fognak ezen a napon az ország minden részében : az Alföld rónáin, a hegyek bércein, a dombok vidékein, gyűjteni fognak e napon a templomokban, a hivatalokban, a városi tereken és •utcákon, gyűjteni fognak mindenütt, ahol a magyar szent haza érzése él és ahol ezért áldozni tudó becsületes emberek vannak és reméljük, hogy nem fog kitérni a gyűjtés elől senki, mert lehetetlen, hogy egy ember is legyen, aki megtagadja filléreit a sebesült katonák, a háború borzalmai által sújtott esdeklődőktől. Már pedig a Péter-Pál napi gyűjtés minden egyes fillérje a sebesülteknek, a nyomorgóknak jut, mint egy ember fog Magyarország egész népe ezen a napon áldozni és azt, amit az ad, tulajdonképen nem a Vöröskeresztnek adja, a Vöröskereszt-Egylet csak az út, amelyen .az adományok a legszentebb célhoz jutnak. A Vöröskereszt-Egylet ez uton is kéri a jó lelkű, emberbarát és a nagy idők nagy kötelességei elől kitérni nem akaró embereket, tegyék NESTLÉFÉLE •ÍHJJ )• GYERMEK LI SH csecsemoh gyermekek és lábadozók legjobb tápláléka gyomor-és bélbetegségeh után Mindenkor kapható. I Próbadobozt és tanulságos orvosi könyvecskét a gyerI meknevelésröl teljesen díjtalanul küld a Nestlé-féle I gyermekliszt-társaság Wien, I. Biberstrasse 77 e. ünneppé a Péter-Pál napot, hogy késő unokák is megemlékezve e napról, azt olyannak lássák, ami dicsőséget és becsületet szerez a mai kornak. * Meggyilkolt vadász. A nyitragerencséri határhoz tartozó Zobor alatti erdőben, mely az esztergomi főkáptalan tulajdona, május hó 30-án meggyilkolva találták Vittek Márton 46 éves vadászt, a főkáptalan alkalmazottját. A vadász az nap délelőtt a milleniumi emlékoszlop alatt elterülő erdőben füstöt vett észre s azt hitte, hogy az erdőtisztáson levő szénája gyulladt ki. Nyomban oda sietett és mikor délben és a délután folyamán sem jött haza, felesége embereket küldött utána, a kik a vadászt egy cserjés helyen vértócsában fekve holtan találták. A hulla torka fel volt vágva. A gyilkos az áldozat ruháját és pénzét is elrabolta. A bűntény okáról és a tettesről eddig semmi biztosat nem lehet tudni. A szerencsétlen vadász holttetemét hatóságilag felboncolták, a csendőrség pedig a bűntény felderítésére széleskörű nyomozást indított, mely azonban eddig még nem vezetett eredményre. A gyilkosságot követő napon megejtett boncolásból, mit dr. Biringer Ferenc vm. főorvos és Pivinger Emil t. főorvos végeztek, megállapítást nyert, hogy a gyilkos két hatalmas vágással és egy szúrással a nyakat és jobboldali főeret teljesen átvágta s igy gyorsan végzett a szerencsétlen emberrel. * Különös meglepetés. Székesfehérvárról írják: A felsővárosi hivek a szokott buzgósággal tartották meg a keresztjáró napok ájtatosságát. Nagyon sokan nem voltak ugyan, mert hiszen részben a háború, részben a háborúban levők itthoni munkája sokakat akadályozott, de azért egy-két száz ember összeverődött akik buzgón énekelgettek és kérték a jó Istent, hogy hallgassa meg könyörgésünket, adjon alkalmas jó időket s ne haragudjék mireánk örökké. A gazdák hatalmas piros selyem zászlaját Fister Vendel István emelte magasra s ő is buzgón énekelgetett az erőteljes hangján. Egyszerre keserves hangon belekiált a buzgón zengő énekbe: —• Jaj ! Fogjanak meg, segítsenek. A megdöbbentő kiáltásra mindenki kizökkent a buzgó énekelgetés kerékvágásából és riadtan tekintett Fister Vendelre, aki inogva, arcából kikelve kiáltott segélyért : — Fogjanak meg ! Persze mindenki abban a pillanatnyi hitben volt, hogy a derék erőteljes embert hirtelen gutaütés érte. Feléje rohantak. A plébános véletlenül a zászlóra tekintett s látta, hogy az utat keresztülszegő villanydrótokról ökölnyi szikrák pattognak a zászlóra. — Dobja el a zászlót. Fister Vendel eliódult a zászlóval s a hatás rögtön megszűnt. Az történt ugyanis, hogy a villanydrótot az óvodánál túlságosan alacsonyan vezették az úton által. A zászló aranyozott érckeresztje mindkét vezetéket érintette s igy az egész áram összeköttetést kapott. A selyem ugyan rossz villanyvezető lett volna, azonban a zászló gazdag aranyrojtja a zászló felső részéről egészen levezette a villamosságot a zászlótartó kezéhez, aki a rojtot is fogta. Szerencse, hogy elég gyorsan megtudta szakítani az összeköttetést, azonban igy is megrázta annyira, hogy örökre meg fogja emlegetni. Még nagyobb szerencse pedig az, hogy a villanytársulat nappal nem bocsát olyan erős áramot rendelkezésre, mert az esti áramnál valószínűleg halálos lett volna az ütés s a felsőváros egyik legderekasabb gazdája esett volna áldozatul a véletlen meglepetésnek. * Egy orosz fogoly villámhalála. Hétfőn az ipolyvölgyén egy nagy felhőszakadás száguldott végig. Legnagyobb erejében Drégelypalánkon tört ki, hol a megáradt Vargató patak a község nyugati részét elöntötte és a vízár több házba is behatolt. A förgeteg alatt a villám a korcsmába beütött és az ajtajában ácsorgó Korolov Petrov orosz foglyot agyonsújtotta, több mellette levő társát pedig a földre teritette, kiknek egyéb bajuk nem történt. Kobzos dala. Midőn az ellen Izzó vasa támad S szikrázó üszök Dúlja a tájat, Fogom begedűmet.. . S szórom patakba' Reszkető könyűmet...! S midőn a távol Mélabús ködében Fátyolos sasfelbő Borong az égen, Tapsolok örömmel. . . Fogom begedűmet S bullatom bő árban Mámoros könyűmet. ..! S midőn az erdő Koszorús zugában Marcangol a rém-vad Dübödt haragjában, Kacagva mosolygok . . . S fogom hegedűmet, S szórom diadallal Győzelmes könyűmet.., S midőn a fél-világ őrlő dühe éget, Előre robogok: Csöppet sem félek . ..! Glóriás arccal Kacagok szemébe, Ki bőszülten zúdul Rőt útam elébe ...! S fogom begedűmet, S bullatom patakba Diadal-könyűmet...! Zs. János. Tanügyi hirek. Tanitói előléptetések illetve előlépések. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter: Fray Ludmilla vásáruti és Sebők Gyula bozóki és Nizsnyánszki Antal konyhai r. kath. tanerőket a III. fizetési osztály 3. fokozatába, Salamon Imre kismarosi tanítót a III. fizetési osztály 1. fokozatába, Erőss Árpád gutái és Jánosi Lázár r. kath. tanítókat a II. fizetési osztály 3. fokozatába, Palotai Sándor helembai, Spacsek Emil galgóci, Vigh János gyermelyi r. kath. tanítókat a II. fizetési osztály 2. fokozatába sorozta s részükre a megfelelő államsegélyt folyósította. Fizetéskiegészitő államsegély. A vallásos közoktatásügyi miniszter* Czigler József szénavári r. kath. tanító részére 582 K, Istvánfi Mária ságujfalusi r. k. tanítónő részére 1100 K, Jurácsek Viktor bankái r. kath. tanitó részére 545 K és Neumann Sarolta mikszáthfalvai r. kath. tanítónő részére pedig 1100 K évi államsegélyt folyósított. Tanitói háborús segély. Fray Ludmilla vásárúti, Salamon Imre kismarosi, Czigler József szénavári és Nizsnyánszki Antal konyhai r. kath. tanerők részére a vall. és közokt. miniszter a szokásos háborús segélyt folyósította. Fogyasztási szövetkezeteknek megfelelő árengedményt nyújtok, ugyszinte plébánia-hivataloknak 20 kgon felüli vasúti teherszállításoknál. oooooooooooooooooo