ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-02-27 / 9. szám

Ti fogjátok a békét meghozni, Némán, büszkén, méltóságosan, Ti állítjátok meg a világot Mely még egyre esak mélybe rohan! Komor, dolgos életdélutánok, Nincs időtök, nyugvó helyetek: És a rövid, nyájas, csöndes estért A legtöbbét ti szenvedtetek l (—) Karcolat. Hivek a nagyvilágból. 1. ... A Lovcsen elfoglalásakor, a csúcson levő bocskoros katonák, mikor a mi katonáink körülvették őket, feltartották kezeiket s igy kiabál­tak: „Me-e-e-e-gadjuk magunkat*"! — Hiába! a vér nem válik vizzé! - 2. . . . Petárt — mint piszkos forrásból érte­sülünk -— az ántánt kinevezte az összes elvesztett területek kormányzójává . . . — Gratulálunk! 3. Angliában, a hiányzó aranykészletek pót­lására, mindent ami sárga, rekvirálnak. Szedik tehát a sárgarézkilincseket, sárgarigókat, sárgaság­ban szenvedőket és a kanári madarakat. Jaj nektek japánok, ha Angliába találtok jönni! 4. A mult hetekben a „Hitszegés" eimű olasz hetilap a következő hirt közölte : „Hetekkel ezelőtt a Kvirinál gyermekszobájából eltűnt a kis Manócska s a legszorgalmasabb kutatás sem vezetett célra. Tiz napra rá, egy húsz kilós ládika érkezett az olasz frontról. Fölnyitják, hát uramfia ! Manócska ugrik ki belőle, kezében egy karéj lekváros kenyér s nadrágocskája kimondhatatlan részére a Cenzor ezt irta: „Éretlen tacskókra itt nincs szükség! Vagyunk elegen /* 5. Hogy az angolok mennyire „előre vannak" a hadi technikában, példa rá az a körülmény, hogy ők olyan tipusu hadihajókkal rendelkeznek, amelyek egy német tengeralattjáró megjelenése pillanatában „repülőkké" válnak. 6. Cadorna a vén paccer, keményen utasította a csapatparancsnokokat, hogy a katonák harci szellemének emelésére, ezentúl ne úgy rohanjanak rohamra, hogy: „Avanti Alpini!" — hanem — „Avanti Felpini!" 7. „A végső győzelemig kitartunk!" Ezt óbégat­ják ellenségeink. Hát ezt elhisszük. De azt csak magukban susogják, hogy „A központi hatalmak végső győzelméig." 8. D'anunzió a „világszép költő" miután el­fogyott a 3000 szivarvég, amiért a páratlan csizma makaróni fogyasztó lakosait háborúba ugratta, költeményt irt a Béke érdekében, amelyet minden talján esküszegő megrendelhet 5 . drb szivar­vé S ért • • • Walter György. * Kanonoki installációk. A kanonoki kine­vezésekről szóló királyi oklevelek már megérkez­tek s a főkáptalan rendkivüli tanácsülésében ugy határozott, hogy az installációkat kedden, február 29-én d. e. 9 órakor tartja meg. Ezen a napon történnek meg tehát a nagypréposti és a foko­zatos beiktatások és a két uj prelátus kanonoknak dr. Halmos Ignácnak és Báthy Lászlónak instal­lációja is ekkor megy végbe. * Szentségimádás. A helybeli szent Anna­templomban a jelen évben két szentségimádás lesz és pedig február 29-én vagyis jövő kedden ^is március 2-án azaz kövércsütörtökön. Mindkét napon reggel 6 órakor szentmise szentségkitétel­lel, d. u. 5 órakor sz. beszéd, litánia, ezt követi a szentségbetétel. Kedden a kora reggeli szent misén kivül még 10 órakor is tartatik sz. mise, csütörtökön 6, 8, 9, 10 és 11 órakor hallgathat­nak a hivek sz. misét. * Papszentelés. Kravjánszky Ede végzett tlieologust a mult vasárnap házi kápolnájában al­szerpappá szentelte dr. Rajner Lajos püspök. Pétiteken a bazilika téli kápolnájában szerpappá szentelte Kravjanszkyt dr. Kohl Medárd püspök és ma, vasárnap áldozópappá szenteli. * Megyegyülés. Csütörtökön délelőtt volt a vármegyei törvényhatósági bizottság négyedévi köz­gyűlése Meszleny Pál főispán elnöklete alatt. A gyűlés a vármegyeház fényes termében folyt le. Az alispán jelentette, hogy a vármegyei tisztvise­lők közül többen hadiszolgálatot teljesítenek s ezek közül dr. Frey Vilmos a vaskeresztet is elnyerte. A hercegprímás köszönő levelét a közgyűlés tisz­telettel tudomásul vette. Az adófelszólámlási bizott­ságot megalakították. A munkásnép táplálkozásá­ról és a tavaszi munka elvégzésének nehézségéről Etter Gyula bérlő megszívlelendő beszédet mon­dott. Végre Esztergom város költségvetésével fog­lalkoztak. f Özv. Keményfy Jánosné. Ezen 86 évet elért életnek zárópontjáról visszatekintve elmond­hatjuk, hogy meghalt „a nagy idők nagyasszonya." Özv. Keményfy Jánosné, szül. Ober Magdolna Dunaalmáson született 1830-ban. Fiatal leányéveit Szőnyön és Győrött töltötte nagybátyjánál, aki a Zichy grófok jószágigazgatója volt. Az elhunyt át­élte a 48-as nagy idők örömeit, fájdalmait, viselte izgalmait és a leveretés után Bádenbe menekült. A haza nagy fájdalmaiban élénk résztvett és füg­getlenségi érzelmeit, gondolkodását mind haláláig megőrizte. 1850-ben férjhez ment Keményfy Já­noshoz, aki akkor ügyvéd és takarékpénztári tit­kár volt, később pedig országgyűlési képviselő lett. Az elhunytat özvegységében gyermekei: Kál­mán, Lajos, János és Géza nagy szeretettel vették körül. Életének utolsó 20 évét Kálmán fiánál töltötte, aki jelenleg vízivárosi plébános. A megboldogultat 4 fián kívül 13 unokája és 5 dédunokája gyá­szolja. Hosszas betegségét keresztényi türelemmel viselte és a szentségeket többször nagy áhítattal vette föl. Temetése, kedden d. e. Vs 12 órakor lesz. * Képviselőválasztók vizsgája. A vármegye­házán pénteken délelőtt volt a képviselőválasztók írás és olvasási vizsgája. A vizsgálók: Szölgyémy Gyula és Szoleezky János igazgatótanitók voltak. Vizsgázók bizony kevesen voltak, mert kevés férfi van most otthon a falvakban. * Patkányok az iskolában. A városháza mel­letti elemi iskolaépületben igen idillikus élet folyik, amennyiben a tanulóifjúság a vadászat nemes sportjának is hódolhat. Az egér nem számit, hanem igen is számítanak a dúvadak, vagyis a patkányok, amelyek a bizonyos helyekről kirohannak a folyo­sókra s okozói lesznek heves hajtóvadászatoknak, amelyeket különösen az iparostanulók kedvelnek, akik épen patkányjáráskor gyakorolják magukat a tudomány mezején. Eddig nem esett szó erről a dologról, mert hiszen a patkány a vizmenti váro­sokban kelletlenül türt háziállat; most azonban, hogy a középiskolák is az elemi iskolák falai közé kerültek, a patkányok még inkább kirínak a tudo­mány falai közül. De hát ki tehet róla ?! * Kinestári tárgyak elég nagy mennyiség­ben vannak a népnél, bár szigorú rendeletek tilt­ják az ilyen tárgyak eltulajdonítását. Katonai ruhá­zati cikkek, sőt fegyverek is elkerülnek még a félreeső falvakba is s mindaddig drága kincsként őrzik, mig valamelyik haragos nyomra nem vezeti a cirkáló csendőröket, akik aztán elkobozzák az ilyen tárgyakat, visszaadják a katonai hatóságnak, a tettesek ellen pedig megindul a szigorú eljárás. A hatósági ügyiratok tanúskodnak róla, hogy elég gyakran kell ilyen módon visszaszerezni a kincs­tár tulajdonát képező tárgyakat. * Ne nyugtalankodjanak azok az eszter­gomi polgárok, akik városunk hírnevét az eszter­gomi pályaudvarhoz vezető ut komiszságától fél­tették. Most már komolyan neki láttak az ut ren­dezésének, amennyiben elhatároztatott, hogy a drágaság, munkáshiány és más háborús bajok da­cára is kiépítik az utat, még pedig a legcélsze­rűbb módon és a legerősebb anyagból. Valószínű, hogy a párkánynánai úthoz hasonlóan keramit-ut fog vezetni az esztergomi pályaudvarhoz. Ezzel aztán a forgalom nyerni fog, a helyi sajtó azon­ban elesik egy kedves témájától, az idegenek pe­dig nem kezdhetik el már kint a város gyalázását. * Királyi kegyelem. Az „Eperjes" c. heti­lap írja: A 28-as közös gyalogezrednek királyunk kegyelme visszaadta a zászlót. Az ezred pótkerete most Szegeden állomásoz, ott ünnepelték a király jóságát. Erről az ezredről hármat kell tudni: 1. Prágának a háziezrede, legénysége tisztára cseh. — 2. Ezredtulajdonosa Viktor Emánuel, az olasz király. — 3. A tavalyi kárpáti harcok alatt súlyos büntetésre vált méltóvá ez az ezred és Ő felsége akkor végre is hajtotta azt. * Dr. Burián János meghalt. Dr. Burián János ügyvéd, m. t. b. főügyész 63 éves korában pénteken este meghalt Esztergomban. Temetése vasárnap délután 4 órakor lesz a Kossuth Lajos utcai gyászházból a belvárosi temetőben levő csa­ládi sírboltba. Dr. Burián egyike volt Esztergom legtekintélyesebb és legrégibb ügyvédeinek. Ifjabb korában mint önkéntes részt vett Bosznia okku­pációjában, hol hősi tetteiért a vitézségi érdem­keresztet nyerte. Az utóbbi időben hosszasan bete­geskedett. Halála élénk részvétet kelt városszerte. * Lelkészek a szociális munkában. A „Hangya" fogyasztási szövetkezetek központja az 1915. évről szóló közgyűlési jelentésében foglal­kozás szerint csoportosítja mindazokat, akik a köz­ségekben és városokban a szövetkezeteknél elnöki, pénztárnoki vagy könyvelői munkakört töltenek be. Ezek között első helyen áll a lelkészkedő papság, akik közül 404 elnöki, 109 pénztárnoki és 104 könyvelői minőségben működik a szövetkezetek vezetésében. Ki kell emelnünk azt, hogy ezek a szövetkezeti tisztségek igen sok munkát, megbe­csülhetetlen önzetlenséget jelentenek és semmi anyagi hasznot nem hajtanak. A lelkészkedő pap­ság tehát, amidőn a vezetése alatt álló népnek anyagi jólétét emeli, a vagyonosodás utján híveit vezeti: kényelmet, szabadidőt, egészséget áldoz fel s ezért nem kap mást, mint azt a b,elsö ön­tudatot, hogy a reábízott népnek lelki javai mel­lett az anyagi haladásán is fáradozott. Midőn erre a tényre rámutatunk, fel kell még említenünk, hogy a Hangya szövetkezetei mellett még a ker. fogyasztási szövetkezeteket is a lelkészek vezetik, még inkább a hitelszövetkezeteket, amelyeknek száma felülmúlja az előbbieket. * A cukrot be kell jelenteni. A gabona­bejelentés idején borzongva suttogták nénémasszo­nyék, hogy most már a cukor jön, meg a kávé, meg nem tudom én, micsoda. A cukorra már el is érkezett a bejelentés ideje, amennyiben mind­azok, akiknek egy métermázsán felüli cukor van birtokukban, tartoznak azt bejelenteni a város­házán, ahonnan az igy nyert adatokat a buda­pesti cukorközpontnak küldik be. * A lövészárkokban kath. újságok is van­nak. A múltkori hírünkre, melyben előadjuk egy harctéri levél panaszát . ..„ a kath. sajtónak még egyetlenegy termékét sem láttam ..." felvilágosító sorokat kaptunk, amelyekből kitűnik, hogy másfél év óta maga az * Alkotmány" cimű napilap 33,000 korona értékű lappéldányt küldött a katonáknak. Nem vádoljuk a többi kath. lapot se, hiszen köz­tudomású dolog, hogy küzdenek az anyagi gondok­kal. Valamelyik kath. szervezetnek kellene az ügyet magáévá tennie s gyűjtés útján annyi pénzt kellene a kath. lapok kiadóinak rendelkezésre bocsá­tani, amennyiből több ezer rendkivüli példánynak előállítási ára kikerülne. * Lovakért nagyobb árat ad az állam most, mint azelőtt, de ezen áremelést nem a maga jószántából hozta be a honvédelmi miniszter, ha­nem azért, mert tekintettel kell lenni a ló jelen­legi értékére. A ló piaci ára ugyanis a nagy ke­reslet folytán felemelkedett. A honvédelmi miniszter körrendeletileg értesítette az összes törvényható­ságokat, hogy 1916. február 15-től kezdve a ló­osztályozás alkalmával besorozott lovak árát nem az eddigi szabványos összeg szerint, hanem a forgalmi (piaci) értéknek megfelelően kell külön­külön minden alkalmasnak osztályozott lóra nézve megállapitani. * A vonat kerekei alatt. A vicinális vas­úton utazott e hó 21-én Mladinecz János 14 éves napszámos gyerek s mikor a vonat befutott Tinnye állomásra, nem várta be, mig a vonat megáll, hanem a mozgó vonatról leugrott, de oly szeren­csétlenül, hogy a vonat kerekei alá került, amelyek csúnyán összenyomogatták. A haldokló gyereket Dorogra szállították, azonban már nem lehetett rajta segíteni és igy sebeibe belehalt. * Nyugtázások. Egy üveg cognacot, 20 db citromot 1 kg kockacukrot, 12 tollpárnát és 24 párnahuzatot dr. Perényi Kálmánné urasz­szonytól a vezetésem alatt álló cs. és kir. csapat­kórház betegei részére, köszönettel átvettem. Esz­tergom, 1916. évi febr. hó 18.-án. Dr. Kohoutek cs. és kir. törzsorvos. Perényi alispánné úrasszonytól, a IV. sz. ka­tonai tartalék (Anna) kórház betegei részére 12 tollpárnát és 12 huzatot köszönettel átvettem. Esztergom, 1916. febr. 21-én. Dr. Huszár. A főgimnázium II. tartalékkórház részére dr. Perényi Kálmánné alispánné volt szives a követ­kező dolgokat adományozni; 18 db tollvánkost, 48 db huzattal, 12 pár papucsot, 12 inget, 12 alsó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom