ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-12-24 / 52. szám

* Papszentelés. Neumann József, Brückner József és Turcsányi Albert alszerpapokat csütörtökön szentelte szerpapokká dr. Kohl Medárd püspök a főszékesegyház téli kápolnájában. Ugyanezeket szombaton délelőtt szentelte a püspök áldozópapokká. * Főegyházmegyei hirek. Zsák Lajos tótmegyeri segédlelkész behivatott katonalelkészi szolgálatra. — Lázár Károly budapesti hitoktató Alsószerdahelyen lett segédlelkész. * A főszékesegyházi ének- és zenekar karácsonyi műsora. Dec. 24-én. Éjféli misén: Seyler Missa 22 B-dur, vegyeskar- és vonós zenekarra. Graduale és Offertorium koraliter. Dec. 25-én, Karácsony ünnepén: ifj. Büchner A. : Ecce Sacerdos III. vegyeskar, orgona és zenekarra. Gruber : Karácsonyi miséje G dur, vegyeskar, orgona és zenekarra. Graduale Mitterer, Offertorium Büchner. Dec. 26-án. Goller: Missa Steph. Protomartyris, vegyeskar, orgona-kisérettel. Graduale Mitterer, Offertorium Goller. Dec. 28-án. Dittrich: Missa op. 15. Dec. 29-én. Kersch : Ambrosi miséje. Dec. 30-án. Buchner XXIII. miséje. BuchnerPécsi: Koronázási Király-himnusz. * Az „Esztergomi Oltáregyesület" közgyűlése. Folyó hó 17-én tartotta az „Esztergomi Oltáregyesület" a Katholikus Kör nagytermében évi rendes közgyűlését, mely alkalommal az egész esztendő alatt folytatott működését: Máriák buzgalmával egybefonódó Márták szorgoskodó munkásságát mutatta be a nagyközönségnek. A közgyűlés fényét nagyban emelte, hogy a „Központi Oltáregyesület" lángbuzgalmú és kiváló tudományú elnöke, Kanter Károly prelátuskanonok azt magas megjelenésével megtisztelni kegyeskedett. A szép számmal megjelent lelkes és érdeklődő közönség az ügyhöz méltó figyelemmel hallgatta a következő szép programmot. Az első pont, az egyesület nagyérdemű elnöknőjének özv. Reviczky Gábornének választékosan stilizált, gyönyörű beszédje volt, melynek első mondatait bold, agg fejedelmünk I. Ferenc József emlékezetének szentelte. Mélységes fájdalmának ad kifejezést hazánk jóságos királyának elhalálozása fölött. Szerinte I. Ferenc József és az oltáregyletek benső szelleme között rokoni, lelki kapocs állott fenn. Nemes lelkében lobogó lánggal égett az alázatos hódolat és szeretet a királyok Királya, az eucharisztikus Úr Jézus iránt a legm. Oltáriszentségben. Bizonyitja ezt ama körülmény, hogy az űrnapját tartotta a megboldogult minden évben legnagyobb ünnepének, mely alkalmakkor mély alázattal s lelki megindulással követte egész udvartartásával az euch. Űr Jézust Bécsben a kétórás hosszú és fáradságos körmeneten. Midőn pedig 1911-ben, a XXIII. nemzetközi euch, kongresszust egybehívták az osztrák fővárosba, a legm. Oltáriszentség tiszteletére I. Ferenc József kijelentette, hogy ő is részt vesz azon. Orvosa és tanácsadói féltvén a 82 éves agg királyt, le akarták beszélni a részvételről, ő azonban erre azon még határozottabb kijelentést tette: „Bárhol is leszek a föld hátán, tudni fogom szent kötelességemet, hogy ezen a fönséges kongresszuson az Oltáriszentség tiszteletére meg kell jelennem." Ezekből és még sok más tényből kifolyólag bátran mondhatjuk, hogy igazi eucharisztikus szellem lakozott nagy lelkében. E kegyeletes gondolatok és megemlékezés kapcsán indítványozta az Oltáregyesület buzgó elnöknője, hogy I. Ferenc József apostoli királyunk elhunyta felett érzett fájdalmunkat jegyzőkönyvünk lapjain is megörökitsük. Majd rátért az egyesület ez évi történetének taglalására, s kiemelte, hogy a beteg katonák kórházi szükségleteinek kielégítése körüli tevékenységén kivül. az Oltáregyesület ez évben ismét nagy gondot fordított a templomi ruhák készítésére. Tekintélyes mennyiségű egyházi ruha és felszerelés készült el máris, de ennek dacára a most karácsonyra tervezett kiállítást jónak látja május hónapjára elhalasztani. Szerinte addigra nagyobb anyag fog összegyűlni s így jobban tudunk a várakozásnak megfelelni. Egyben ünnepélyesen felkéri a tagokat és az áldozatkész közönséget, legyenek anyagi és erkölcsi támogatói e magasztos cél megvalósításában. Ezután a nagyérdemű elnöknö azon örvendetes tényről számolt be, hogy e külső cél megvalósításán kivül benső feladatunkat, az önmegszentelődést sem hanyagoltuk el. Havonkinti ájtatosságunkat a hívek buzgó részvétele mellett rendesen megtartottuk. Fáradhatatlan ügybuzgalmú s valóban tevékeny igazgatónk dr. Madarász István által vezetett gyönyörű és lendületes lelkigyakorlati beszédeken is igen szép számmal vettünk részt. Az összetartás és egyetértés ápolása úgyszintén lelki életünk mélyítése céljából óhajtana ezentúl egyesületi életünk keretébe havonként egy egy vallásos kérdést tárgyaló konferentia beszédet beilleszteni, melynek megtartására buzgó és fáradhatatlan igazgatónk vállalkozott is. E vallásos összejövetelek szorgalmas látogatását a tagok szives figyelmébe ajánlotta. Végül pedig eucharisztikus buzgalomra, lelkes apostolkodásra és további serény munkára lelkesítette a tagokat s a jelenlevőket. Az egyesület buzgó elnöknőjének kedves megnyitó beszédje után Perényi Árpád né pénztárosnő vette át a szót. Röviden összefoglalt s valóban korrekt pénztári jelentése a következő volt. Ez évi összes bevétel: 923 Kor. 59 fill., mellyel szemben a kiadások özszege 803 Kor. 96 fill. Ezek szerint a jelenlegi készpénzmaradvány Ily Kor. 63 fill. Az Oltáregyesület takarékkönyvekben gyümölcsöző vagyona pedig 1193 Korona és 36 fillér. Ezen egyesületi vagyont alkotó egyes tételeket, és kiadások összegeit ügybuzgó pénztárosnőnk pontos adatokban részletezi, a kiadásokat pedig nyugtákkal igazolja. A szép pénztári jelentést a a közgyűlés rendben találván, Perényi Árpádné úrnőnek, az egyesület igazgatója a fölmentést megadta. Ezután következett dr. Madarász István igazgatónk gondolatokban gazdag, magasszárnyalású előadása, melynek szószerinti szövegét lapunk mai számában közöljük. A remek előadás elhangzása után dr. Madarász István igazgató néhány buzdító szóban elbúcsúzott a gyülekezettől s az ülést bezárta. A gyűlés berekesztése után de a jelenvoltak általános lelkesedésére Kanter Károly prelátuskanonok jelentkezett szólásra. Beszédjének kivonatos tartalmát a következőkben közöljük: Az ülés bezárása dacára nemes lelke nem állhat ellen sugallatainak, hogy mint a „Központi Oltárgyesület" igazgatója ne üdvözölje helyitársulatunk nagyérdemű elnöknöjét, lelkes igazgatóját és a buzgó tagok s vendégek diszes koszorúját. Már a fővárosban is figyelemmel kisérte eucharisztikus irányú törekvéseinket. Most, hogy az Űr intézkedése városunkba hivta, itt fokozottabb öröm tölti el nemes lelkét, látván, mily hatással van az egész város vallásos életére egyesületünk benső erőtől lüktető, valóban buzgó működése. Az egyesület élén álló úrnők az Oltáriszentség szellemét öntik át munkásságukkal s nemes példájukkal a város közönségébe, de iparkodó működésüket a jó Isten áldása kiséri. Az egész városban a tömeges és gyakori szent áldozások is nagyban az ö munkásságuk eredménye. Üdvözli tehát ugy a saját, valamint a „Budapesti Oltáregyesület" nevében is az egyesület vezetőségét s kívánja, hogy az aucharisztikus Úr Jézus ez imádatos tisztelete és szeretete maradjon meg továbbra is e nemes intentiójú egyesületben, mert akkoron az Úr Jézus szent áldása sem fog arról hiányozni. A gyűlés a déli órákban ért véget s a tagok és a hallgatóközönség vallásos érzelmekkel gazdagodva hagyták el az üléstermet. Bleszl Margit az egyesület jegyzője. * Szeszfőző központ Esztergomban. Esztergom város és a vármegye szőlőbirtokos gazdaközönsége vasárnap délelőtt dr. Perényi Kálmán elnöklésével a vármegyeházán népes értekezletet tartott, amelyen a vármegye és város területére egy szeszfőző központ létesítését egyhangúlag elhatározták. A mozgalom célját a szeszfözés korlátozására vonatkozó kormányrendelettel kapcsolatban Mátéffy Viktor p. kamarás, belvárosi plébános ismertette részletesen s megjelölte a gazdasági előnyöket, melyek a szeszfőző szövetkezetekbe idejekorán való tömörülés révén elérhetők. Az alapszabályok ismertetése után hosszabb megbeszélés indult meg a nagyjelentőségű kérdésről, melyhez dr. Antóny Béla polgármester, dr. Fehér Gyula prelátus, Brutsy János szeszgyáros és Jakus János s többen hozzászóltak. Az értekezlet ezekután egy hónapi határozattal kimondta, hogy Esztergomban szövetkezeti alapon szeszfőző központot állit föl s az aláírási ivek szétküldésével egyidejűleg elhatározta, hogy az alakuló gyűlést még ez évben megtartják. * Az esztergomi katonai sirok. Esztergom sz. kir. város a Mindenható kegyelméből azon szerencsés helyzetben van, hogy az eddig több mint 2 éve duló világháború közvetlen rombolásaitól és pusztításaitól megkíméltetett. Azonban annak dacára, hogy a hadszintértől távol esünk, mégis több mint 200 hős hatona kihűlt teteme porladozik temetőinkben. A Hazáért és érettünk szenvedett sebeikben a helybeli katonai kórházakban elhunyt vértanúink legtöbbje a külvárosi (szentgyörgymezei, vízivárosi és szenttamási) egyesitett temetők mellett levő uj vágóhíd sarkán vannak elhantolva. Mivel azonban senki sem számított a szerencsétlen áldozatok ily nagy számára, eddig az uj honvédtemető minden rendszer és disz nélkül állott és ez ideig semmi gondoskodás sem történt arról, hogy hősi halált halt fiaink méltó helyen feküdjenek. Ez állapotok megszüntetését célozta közügyeink egyik derék előharcosa, Bleszl Ferenc kir. tanácsos, takarékpénztári igazgató, amidőn a „Sétahely Szépítő Egylet" legutóbbi választmányi ülésén indítványozta, hogy a hősök örök nyughelyét az Egylet rendezze és ez gondoskodjék arról, hogy a haza szerencsétlen áldozatai méltó helyen pihenjék örök álmukat. A hazafias indítvány egyhangú elfogadásával felkéretett Bleszl Ferenc egyleti elnök, hogy a Sétahely Szépítő Egylet aegise alatt karolja fel hős honvédeink sírjának ügyét s létesítsen számukra, a hősök emlékéhez méltó és kegyeletünket hirdető temetőt. Az indítványt és határozatot csakhamar tett követte és az elnök vezetése mellett az összes munkálatok már befejezés előtt állanak és oly sikeresen oldattak meg, hogy a katonati szakértő véleménye szerint ez a legméltóbb honvédtemető az országban. A nagy körültekintéssel elkészült terv szerint a kocsiutról, valamint a ravatalozó helyiségtől vadgesztenyefákkal segélyezett széles utak vezetnek a katonasirok felé, Ä fasor derekán a hős vitézeink sirja között egy felhordott dombon félkör alakban diszes ültetmény készült 500 darab buxus, thuja, taxus és szomorú nyir valamint 700 tő borostyánból, melyek pázsit mezőbe lesznek foglalva. A dísznövényekkel beültetett dombocska közepén egy öt méter magas diszes fakereszt áll „Pro patria. 1914—1917." felírással; a csinos középültetmény mellett pedig néhány díszsírhely van fenntartva netáni előkelőbb hősök részére. A jelenlegi világháború boldogtalan áldozatainak szomorú gyűlhelye immár megfelelő keretbe van foglalva és igy annak megvalósításáért elismeréssel adózunk az idea felvetőjének és megteremtőjének Bleszl Ferenc kir. tanácsos, Sétahely Szépítő Egylet elnöke, továbbá segítő társainak Mátéffy Viktor plébános, katonai lelkésznek, Rudolf István és Einczinger Ferenc takarékpénztári tisztviselőknek, végre Sziklai Ödönnek, a buzgó műkertésznek. * Hadikölcsön jegyzések. Az V-ik magyar hadikölcsön aláírására kitűzött határidő folyó hó 22.-én lejárván, megelégedéssel állapítjuk meg, hogy városunk és vidékünk közönsége ez alkalommal is hazafias lelkesedéssel vette ki részét a háború befejezéséhez, vagy esetleg a véres viaskodásnak reánk nézve kedvező megoldásához szükséges kölcsönpénz felajánlásában. Az V. hadikölcsönre vezető pénzintézetünknél, az Esztergomi Takarékpénztárnál ez alkalommal 1.145,800 korona jegyeztetett és igy feltehető, hogy a többi jónevü pénzintézeteink hasonló kedvező eredménnyel működtek. Az Esztergomi Takarékpénztárnál a mostani hadikölcsön első időszakában aláirt összegeket a legutóbbi számunkban már közöltük, a második aláírási időben jegyzők névsorát pedig a következőkben hozzuk nyilvánosságra : Jegyeztek: 35,000 K-nát: Esztergom vármegye árvatára. 20,000 K-nát: Szatzlauer Gyula. 11,600 K-nát: Fischer János és Fia. 10,000 K-nát: Bogisich Mihály, Rajner Jánosné

r dr. Zsiga János, Kottler László, ifjú Büchner Antal, Binder Lőrinc Dorog és Kohn Dina Nagyölved. 8,000 K-nát: Schwarc Dezső. 7,000 K-nát: Böhm Pál Ipolyszalka. 5,000 K-nát: Mitter János, Szűcs Károly, Bargel Mihályné, Schwarcz Albert és az Egyesült tégla és cementgyár r.-t. betegsegélyző pénztára. 4,900 K-nát: Rákosi Károly Ács. 4,000 K-nát: I. Ferenc József király emlékezetére tett városi alapítvány, Illy Tamás Dágh, ifjú Czechner Márton Süttő és Bartalen Istvánné Gsolnok. 3,000 K-nát: Marosi Ferenc, Neurihrer László őrnagy, Szent Ferencrendi zárda, Csíkos István és neje Vámosmikola, Weiter Ferenc és Kárer Lőrinc Dorog. 2,400 K-nát: Duby János Pozsonyzávod. 2.000 K-nát: Brühl József, özv. Mészáros Károlyné, Molnár Erzébet, a Főreláliskola Viola Mária alapítványa,. Meszes Ferenc, Nyergesujfalui misealapitvány, Tóth Lajos Ipolyszalka, Hegedűs Rozi Ebed, Ledergerber Katalin Nyergesujfalu, Foltin János Bajóth, Lik Bálint Pilismarót, Gerendás Péter, Papp László Mogyorósbánya, Lelóczky Julianna Ebed, Rehen Gizella, Czibor Ferenc, Bényi szent kút alap és Bitter János Párkány. 1,900 K-nát: Pokornyi-féle gyermekmenhely Márianosztra. 1,500 K-nát: Mihailic Milivojné, Kapa Antal. 1,100 K-nát: Czilek Anna. 1.000 K-nát: Magos Sándor, dr. Krasznai