ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-12-24 / 52. szám

* Papszentelés. Neumann József, Brückner József és Turcsányi Albert alszerpapokat csütör­tökön szentelte szerpapokká dr. Kohl Medárd püspök a főszékesegyház téli kápolnájában. Ugyan­ezeket szombaton délelőtt szentelte a püspök ál­dozópapokká. * Főegyházmegyei hirek. Zsák Lajos tót­megyeri segédlelkész behivatott katonalelkészi szol­gálatra. — Lázár Károly budapesti hitoktató Alsó­szerdahelyen lett segédlelkész. * A főszékesegyházi ének- és zenekar karácsonyi műsora. Dec. 24-én. Éjféli misén: Seyler Missa 22 B-dur, vegyeskar- és vonós zene­karra. Graduale és Offertorium koraliter. Dec. 25-én, Karácsony ünnepén: ifj. Büchner A. : Ecce Sacerdos III. vegyeskar, orgona és zene­karra. Gruber : Karácsonyi miséje G dur, vegyes­kar, orgona és zenekarra. Graduale Mitterer, Of­fertorium Büchner. Dec. 26-án. Goller: Missa Steph. Protomar­tyris, vegyeskar, orgona-kisérettel. Graduale Mit­terer, Offertorium Goller. Dec. 28-án. Dittrich: Missa op. 15. Dec. 29-én. Kersch : Ambrosi miséje. Dec. 30-án. Buchner XXIII. miséje. Buchner­Pécsi: Koronázási Király-himnusz. * Az „Esztergomi Oltáregyesület" köz­gyűlése. Folyó hó 17-én tartotta az „Esztergomi Oltáregyesület" a Katholikus Kör nagytermében évi rendes közgyűlését, mely alkalommal az egész esztendő alatt folytatott működését: Máriák buz­galmával egybefonódó Márták szorgoskodó mun­kásságát mutatta be a nagyközönségnek. A köz­gyűlés fényét nagyban emelte, hogy a „Központi Oltáregyesület" lángbuzgalmú és kiváló tudományú elnöke, Kanter Károly prelátuskanonok azt magas megjelenésével megtisztelni kegyeskedett. A szép számmal megjelent lelkes és érdeklődő közönség az ügyhöz méltó figyelemmel hallgatta a következő szép programmot. Az első pont, az egyesület nagyérdemű el­nöknőjének özv. Reviczky Gábornének választé­kosan stilizált, gyönyörű beszédje volt, melynek első mondatait bold, agg fejedelmünk I. Ferenc József emlékezetének szentelte. Mélységes fájdal­mának ad kifejezést hazánk jóságos királyának elhalálozása fölött. Szerinte I. Ferenc József és az oltáregyletek benső szelleme között rokoni, lelki kapocs állott fenn. Nemes lelkében lobogó lánggal égett az alázatos hódolat és szeretet a királyok Királya, az eucharisztikus Úr Jézus iránt a legm. Oltáriszentségben. Bizonyitja ezt ama kö­rülmény, hogy az űrnapját tartotta a megboldogult minden évben legnagyobb ünnepének, mely alkal­makkor mély alázattal s lelki megindulással kö­vette egész udvartartásával az euch. Űr Jézust Bécsben a kétórás hosszú és fáradságos körmeneten. Midőn pedig 1911-ben, a XXIII. nemzetközi euch, kongresszust egybehívták az osztrák fővárosba, a legm. Oltáriszentség tiszteletére I. Ferenc József kijelentette, hogy ő is részt vesz azon. Orvosa és tanácsadói féltvén a 82 éves agg királyt, le akarták beszélni a részvételről, ő azonban erre azon még határozottabb kijelentést tette: „Bárhol is leszek a föld hátán, tudni fogom szent kötelességemet, hogy ezen a fönséges kongresszuson az Oltári­szentség tiszteletére meg kell jelennem." Ezekből és még sok más tényből kifolyólag bátran mond­hatjuk, hogy igazi eucharisztikus szellem lakozott nagy lelkében. E kegyeletes gondolatok és meg­emlékezés kapcsán indítványozta az Oltáregyesület buzgó elnöknője, hogy I. Ferenc József apostoli királyunk elhunyta felett érzett fájdalmunkat jegy­zőkönyvünk lapjain is megörökitsük. Majd rátért az egyesület ez évi történetének taglalására, s kiemelte, hogy a beteg katonák kór­házi szükségleteinek kielégítése körüli tevékenysé­gén kivül. az Oltáregyesület ez évben ismét nagy gondot fordított a templomi ruhák készítésére. Tekintélyes mennyiségű egyházi ruha és felszerelés készült el máris, de ennek dacára a most kará­csonyra tervezett kiállítást jónak látja május hó­napjára elhalasztani. Szerinte addigra nagyobb anyag fog összegyűlni s így jobban tudunk a vá­rakozásnak megfelelni. Egyben ünnepélyesen fel­kéri a tagokat és az áldozatkész közönséget, le­gyenek anyagi és erkölcsi támogatói e magasztos cél megvalósításában. Ezután a nagyérdemű elnöknö azon örvendetes tényről számolt be, hogy e külső cél megvalósításán kivül benső feladatunkat, az önmegszentelődést sem hanyagoltuk el. Havon­kinti ájtatosságunkat a hívek buzgó részvétele mellett rendesen megtartottuk. Fáradhatatlan ügy­buzgalmú s valóban tevékeny igazgatónk dr. Ma­darász István által vezetett gyönyörű és lendü­letes lelkigyakorlati beszédeken is igen szép szám­mal vettünk részt. Az összetartás és egyetértés ápolása úgyszintén lelki életünk mélyítése céljából óhajtana ezentúl egyesületi életünk keretébe havon­ként egy egy vallásos kérdést tárgyaló konferentia beszédet beilleszteni, melynek megtartására buzgó és fáradhatatlan igazgatónk vállalkozott is. E vallásos összejövetelek szorgalmas látogatását a tagok szives figyelmébe ajánlotta. Végül pedig eucharisztikus buzgalomra, lelkes apostolkodásra és további serény munkára lelkesítette a tagokat s a jelenlevőket. Az egyesület buzgó elnöknőjének kedves megnyitó beszédje után Perényi Árpád né pénztá­rosnő vette át a szót. Röviden összefoglalt s va­lóban korrekt pénztári jelentése a következő volt. Ez évi összes bevétel: 923 Kor. 59 fill., mellyel szemben a kiadások özszege 803 Kor. 96 fill. Ezek szerint a jelenlegi készpénzmaradvány Ily Kor. 63 fill. Az Oltáregyesület takarékkönyvekben gyü­mölcsöző vagyona pedig 1193 Korona és 36 fillér. Ezen egyesületi vagyont alkotó egyes tételeket, és kiadások összegeit ügybuzgó pénztárosnőnk pontos adatokban részletezi, a kiadásokat pedig nyugtákkal igazolja. A szép pénztári jelentést a a közgyűlés rendben találván, Perényi Árpádné úrnőnek, az egyesület igazgatója a fölmentést megadta. Ezután következett dr. Madarász István igaz­gatónk gondolatokban gazdag, magasszárnya­lású előadása, melynek szószerinti szövegét lapunk mai számában közöljük. A remek előadás el­hangzása után dr. Madarász István igazgató néhány buzdító szóban elbúcsúzott a gyülekezettől s az ülést bezárta. A gyűlés berekesztése után de a jelenvoltak általános lelkesedésére Kanter Károly prelátus­kanonok jelentkezett szólásra. Beszédjének ki­vonatos tartalmát a következőkben közöljük: Az ülés bezárása dacára nemes lelke nem állhat ellen sugallatainak, hogy mint a „Központi Oltárgyesület" igazgatója ne üdvözölje helyitársulatunk nagyér­demű elnöknöjét, lelkes igazgatóját és a buzgó tagok s vendégek diszes koszorúját. Már a fővá­rosban is figyelemmel kisérte eucharisztikus irányú törekvéseinket. Most, hogy az Űr intézkedése vá­rosunkba hivta, itt fokozottabb öröm tölti el nemes lelkét, látván, mily hatással van az egész város vallásos életére egyesületünk benső erőtől lüktető, valóban buzgó működése. Az egyesület élén álló úrnők az Oltáriszentség szellemét öntik át mun­kásságukkal s nemes példájukkal a város közön­ségébe, de iparkodó működésüket a jó Isten ál­dása kiséri. Az egész városban a tömeges és gya­kori szent áldozások is nagyban az ö munkásságuk eredménye. Üdvözli tehát ugy a saját, valamint a „Budapesti Oltáregyesület" nevében is az egyesület vezetőségét s kívánja, hogy az aucharisztikus Úr Jézus ez imádatos tisztelete és szeretete maradjon meg továbbra is e nemes intentiójú egyesületben, mert akkoron az Úr Jézus szent áldása sem fog arról hiányozni. A gyűlés a déli órákban ért véget s a tagok és a hallgatóközönség vallásos érzelmekkel gaz­dagodva hagyták el az üléstermet. Bleszl Margit az egyesület jegyzője. * Szeszfőző központ Esztergomban. Esz­tergom város és a vármegye szőlőbirtokos gaz­daközönsége vasárnap délelőtt dr. Perényi Kálmán elnöklésével a vármegyeházán népes értekezletet tartott, amelyen a vármegye és város területére egy szeszfőző központ létesítését egyhangúlag el­határozták. A mozgalom célját a szeszfözés kor­látozására vonatkozó kormányrendelettel kapcso­latban Mátéffy Viktor p. kamarás, belvárosi plébános ismertette részletesen s megjelölte a gazdasági előnyöket, melyek a szeszfőző szövetkezetekbe ideje­korán való tömörülés révén elérhetők. Az alapsza­bályok ismertetése után hosszabb megbeszélés indult meg a nagyjelentőségű kérdésről, melyhez dr. Antóny Béla polgármester, dr. Fehér Gyula prelátus, Brutsy János szeszgyáros és Jakus János s többen hozzászóltak. Az értekezlet ezekután egy hónapi határozattal kimondta, hogy Esztergomban szövetkezeti alapon szeszfőző központot állit föl s az aláírási ivek szétküldésével egyidejűleg elhatá­rozta, hogy az alakuló gyűlést még ez évben meg­tartják. * Az esztergomi katonai sirok. Esztergom sz. kir. város a Mindenható kegyelméből azon szerencsés helyzetben van, hogy az eddig több mint 2 éve duló világháború közvetlen rombolá­saitól és pusztításaitól megkíméltetett. Azonban annak dacára, hogy a hadszintértől távol esünk, mégis több mint 200 hős hatona kihűlt teteme porladozik temetőinkben. A Hazáért és érettünk szenvedett sebeikben a helybeli katonai kórhá­zakban elhunyt vértanúink legtöbbje a külvárosi (szentgyörgymezei, vízivárosi és szenttamási) egye­sitett temetők mellett levő uj vágóhíd sarkán vannak elhantolva. Mivel azonban senki sem szá­mított a szerencsétlen áldozatok ily nagy számára, eddig az uj honvédtemető minden rendszer és disz nélkül állott és ez ideig semmi gondoskodás sem történt arról, hogy hősi halált halt fiaink méltó helyen feküdjenek. Ez állapotok megszünte­tését célozta közügyeink egyik derék előharcosa, Bleszl Ferenc kir. tanácsos, takarékpénztári igaz­gató, amidőn a „Sétahely Szépítő Egylet" legu­tóbbi választmányi ülésén indítványozta, hogy a hősök örök nyughelyét az Egylet rendezze és ez gondoskodjék arról, hogy a haza szerencsétlen áldozatai méltó helyen pihenjék örök álmukat. A hazafias indítvány egyhangú elfogadásával fel­kéretett Bleszl Ferenc egyleti elnök, hogy a Séta­hely Szépítő Egylet aegise alatt karolja fel hős honvédeink sírjának ügyét s létesítsen számukra, a hősök emlékéhez méltó és kegyeletünket hir­dető temetőt. Az indítványt és határozatot csak­hamar tett követte és az elnök vezetése mellett az összes munkálatok már befejezés előtt állanak és oly sikeresen oldattak meg, hogy a katonati szakértő véleménye szerint ez a legméltóbb hon­védtemető az országban. A nagy körültekintéssel elkészült terv szerint a kocsiutról, valamint a ravatalozó helyiségtől vadgesztenyefákkal segé­lyezett széles utak vezetnek a katonasirok felé, Ä fasor derekán a hős vitézeink sirja között egy felhordott dombon félkör alakban diszes ültetmény készült 500 darab buxus, thuja, taxus és szomorú nyir valamint 700 tő borostyánból, melyek pázsit mezőbe lesznek foglalva. A dísznövényekkel beül­tetett dombocska közepén egy öt méter magas diszes fakereszt áll „Pro patria. 1914—1917." felírással; a csinos középültetmény mellett pedig néhány díszsírhely van fenntartva netáni előkelőbb hősök részére. A jelenlegi világháború boldogta­lan áldozatainak szomorú gyűlhelye immár meg­felelő keretbe van foglalva és igy annak megva­lósításáért elismeréssel adózunk az idea felvetőjé­nek és megteremtőjének Bleszl Ferenc kir. taná­csos, Sétahely Szépítő Egylet elnöke, továbbá se­gítő társainak Mátéffy Viktor plébános, katonai lelkésznek, Rudolf István és Einczinger Ferenc takarékpénztári tisztviselőknek, végre Sziklai Ödönnek, a buzgó műkertésznek. * Hadikölcsön jegyzések. Az V-ik magyar hadikölcsön aláírására kitűzött határidő folyó hó 22.-én lejárván, megelégedéssel állapítjuk meg, hogy városunk és vidékünk közönsége ez alkalommal is hazafias lelkesedéssel vette ki részét a háború befejezéséhez, vagy esetleg a véres viaskodásnak reánk nézve kedvező megoldásához szükséges köl­csönpénz felajánlásában. Az V. hadikölcsönre vezető pénzintézetünknél, az Esztergomi Takarék­pénztárnál ez alkalommal 1.145,800 korona je­gyeztetett és igy feltehető, hogy a többi jónevü pénzintézeteink hasonló kedvező eredménnyel mű­ködtek. Az Esztergomi Takarékpénztárnál a mostani hadikölcsön első időszakában aláirt összegeket a legutóbbi számunkban már közöltük, a második aláírási időben jegyzők névsorát pedig a követke­zőkben hozzuk nyilvánosságra : Jegyeztek: 35,000 K-nát: Esztergom vármegye árvatára. 20,000 K-nát: Szatzlauer Gyula. 11,600 K-nát: Fischer János és Fia. 10,000 K-nát: Bogisich Mihály, Rajner Jánosné r dr. Zsiga János, Kottler László, ifjú Büchner Antal, Binder Lőrinc Dorog és Kohn Dina Nagyölved. 8,000 K-nát: Schwarc Dezső. 7,000 K-nát: Böhm Pál Ipolyszalka. 5,000 K-nát: Mitter János, Szűcs Károly, Bargel Mihályné, Schwarcz Albert és az Egyesült tégla és cementgyár r.-t. betegsegélyző pénztára. 4,900 K-nát: Rákosi Károly Ács. 4,000 K-nát: I. Ferenc József király emlékezetére tett városi alapítvány, Illy Tamás Dágh, ifjú Czechner Márton Süttő és Bartalen Istvánné Gsolnok. 3,000 K-nát: Marosi Ferenc, Neurihrer László őrnagy, Szent Ferencrendi zárda, Csíkos István és neje Vámosmikola, Weiter Ferenc és Kárer Lőrinc Dorog. 2,400 K-nát: Duby János Pozsonyzávod. 2.000 K-nát: Brühl József, özv. Mészáros Károlyné, Molnár Erzébet, a Főreláliskola Viola Mária alapítványa,. Meszes Ferenc, Nyergesujfalui misealapitvány, Tóth Lajos Ipolyszalka, Hegedűs Rozi Ebed, Ledergerber Katalin Nyergesujfalu, Foltin János Bajóth, Lik Bálint Pilismarót, Gerendás Péter, Papp László Mogyorósbánya, Lelóczky Julianna Ebed, Rehen Gizella, Czibor Ferenc, Bényi szent kút alap és Bitter János Párkány. 1,900 K-nát: Pokornyi-féle gyermekmenhely Márianosztra. 1,500 K-nát: Mi­hailic Milivojné, Kapa Antal. 1,100 K-nát: Czilek Anna. 1.000 K-nát: Magos Sándor, dr. Krasznai

Next

/
Oldalképek
Tartalom