ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-12-17 / 51. szám

mánné, Mattyasóvszky Lajos, özv. Mészáros Károlyné, N. N., Philipp Konrád, Riedl Jolán, Sólyomy Lajos, B. Szabó Mihály, Szecskay Kornélné, Vaniss Dezső; 8 K-t: dr. Major Ödön, dr. Tichy Gyula ; 6 K-t: Burány Ernő, dr. Drahos János, Horváth Zsigmond, Machovich János, N. N., Reusz Ferenc, Rudolf István, Vimmer Imre; 5 K-t: Brenner Ferenc, Brutsy Jánosné, Draxler Alajos, Eggenhofer Ernőné, Etter Ödön, Grósz Ferenc, Halbik Giprián, Kottler Lászlóné, Kováts Béla, Mihalek főhadnagy, dr. Molnár Szulpic, Müntzberger Márta, Pelczmann László, Perényi Árpád, dr. Perényi Kálmán, özv. Reviczky Gáborné, Schmidt Gyula, Schmidt Lujza, Szántó Géza; 4 K-t: dr. Balogh Albin, Biró Béla, dr. Gönczy Béláné, Herczegh G. Lajosné, Krizsán István, Lipcsey Andor, dr. Madarász István, Mihály fi, Nagy István, Nemesszeghy István, N. N., Réger István, Schalkház Ferencné, Siposs István; 3 K-t: Kurbélyi Vince, Krasznay Gáborné, Németh István, Willi József; 2 K-t: Bárdos József, Bedross Margit, Brilli Gyula, Csupics Emil, Gegenfurtner András, Gerenday József, Hellebrand Béla, Hencz Mihály, dr. Katona Sándor, Kartaly István, Kitzinger Irma, Laczkó Vilma, N. N., N. N., dr. Pécsi Gusztáv, Pintér Ferenc, Rothnagel János, Schenkengel Antal, Tamás Sándor; 1 K-t: Beck Jánosné, Gsernohorszky László, Grátzer János, Jóba Károly, Miinek Rajmund, N. N., N. N., N. N., N. N., N. N., N. N., Szarkássy László, Szenczi Ferenc, Székely Imréné, Szikszay Sándor, Szkalka Lajos. — E felülfizetésekből és a jegyek árából bejött 1300 K tiszta jövedelemből 250 K-t a katonák karácsonyára dr. Perényi Kálmánné úraszszonynak, 250 K-t a katonaárvák karácsonyára Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató úrnak, a többi 800 K-t pedig a Nemzeti Fogadalmi Templom javára az „Alkotmány" szerkesztőségének küldöttük el. — A főgimnáziumi Mária-Kongregáció vezetősége. * Háborús emlékek megáldása Bilka udvaron. Megható ünnepély folyt le f. hó 8-dikán Szeplőtelen Boldogasszony Fogantatása ünnepén a laksárujfalui plébániához tartozó 600 lakost számláló Bilka-udvar fiókközségben, amelynek hivei a plébános lelkes buzgólkodása folytán 2000 korona költséggel háborús emlékeket létesítettek, hogy azoknak tövében sirhassák el a messze távolban elesett hős fiaik feletti büszke fájdalmukat. Az anyák fájdalmát ábrázoló hétfájdalmú szűz szobrát Rigele a hírneves pozsonyi szobrászművész készítette. A szobor megáldását Szeder Sándor burszentgyörgyi esperes végezte fényes ünnepély és megható szónoklat kíséretében. * Gyakorlatoznak a népfelkelők. Generális uramnak valami nem tetszett s e miatt azt mondta a vezénylő tisztnek, hogy mondja meg a legénységnek, hogy szégyeljék magukat! Tiszt uram erre kivont karddal a következő kommandót kiáltja: — Vigyázz! Öt percig szégyeljétek magatokat! * A hivatalos gyász idején a magyarság mély gyászának legszebb és egységes kifejezői a Hadsegélyező Hivatal gyászpajzsa, (kartonpapirból tűvel, egy darab ára 20 f): gyászérme, (az elhunyt király képmásával, 1830/1916 felirattal fekete alapon, feltűzhető, ára 1 K) viselőik egyúttal az elesett katonák özvegyei és árvái alapját is növelik. -Kaphatók a Hadsegélyező Hivatalnál, Budapest V., Akadémia-utca 17. sz. és nagyobb kereskedőknél. * Oláh asszonyok a naptáregyesités ellen. A naptáregyesitést az egyesült gör. kath. egyházak körében általában óhajtották és ezt az annyira indokolt akciót szép csendesen keresztül is vitték. Itt-ott akadtak renitensek. Igy szokott ez lenni minden régi megszokott nagyobb szokásnak változásakor. Hanem az érdengelegi asszonyok nem elégedtek meg a csendesebb ellenszegüléssel. Amazonok módjára tüntetést rendeztek. Á templom kulcsát elvették a harangozótól. A papjukat Marosán Aurélt bezárták a templomba. A pap feleségét tettlegességgel fenyegették. Egy 13 éves fiút felbujtottak, hogy verje félre a harangot. * A vasút is megdrágul. Az a több ízben fölmerült hir, hogy a vasutak menetjegyeit megdrágítják és hogy ezzel egyidejűleg a podgyászszállitás is többe kerül, igaznak bizonyult. A magyar államvasutak igazgatóságának jelentése szerint a menetdijak az osztrák államvasutak vonalain 1917. február elsejétől kezdve emelkednek. Ugyanez történik a déli vasút osztrák és magyar vonalain, ugyanazon időponttól kezdve, valamint a boszniai és a hercegovinai vasutakon is. Arról, hogy a díjemelés milyen arányban fog megtörténni, értesítést még nem adtak ki, valamint arról sem, hogy a magyar államvasutakon mikor és mily mértékben drágítják a dijakat. Azonban az a hir járja, hogy személyenkint 30 százalék pótdíj lesz a drágulás mértéke, de leginkább az I. és II. osztályú szakaszok ára drágul meg. Ezzel az 1912. esztendőben érvénybe lépett díjszabás megszűnik és annak helyét az uj, a magasabb foglalja el. * Egyre fokozódó érdeklődéssel látogatja a szórakozni vágyó közönség a Korona-mozit, mi indokolt is, mert a Korona-mozi minden műsora kifogástalan produktuma a filmtechnikának. A Korona-mozi nem a vidéki kis mozik szintjén vergődik, hanem hatalmasan versenyez a fővárosi legelőkelőbb mozgófénykép színházak hírnevével, sőt sok tekintetben tul is szárnyalja azokat. Ebben a körülményben rejlik a Korona-mozi nagy látogatottságának oka. Egyébként a ki figyelemmel fogja kisérni a legközelebbi napok és hetek műsorát, melyen Trilby, A Doktor ur, A királytigris, Az ezüst kecske stb. hasonló slágerdarabok szerepelnek, az igazat fog adni nekünk, ha a Korona-mozit egy sorba állítjuk a fővárosi legelőkelőbb mozikkal. * Baleset az üllő mellett. Az esztergomi Kolos-kórházba egy iparostanoncot szállították be Párkányból komolyabb természetű sérüléssel. A szerencsétlenség ugy esett, hogy Marx Mihály csolnoki születésű tanonc társaival vasat kovácsolt. Egyszerre egy nagy szilánk hasadt le a vasdarabról s mint egy kilőtt golyó a ruhán keresztül belefúródott a fiu hasába. A gyáros tüstént kocsira tetette a sebesültet s behozta a Kolos-kórházba, ahol azonnal kezelés alá vették. * Visszaélés a kukorica eladásnál. Tudvalevő, hogy a kukorica ára is maximálva van és mióta szabad vétel tárgyát képezi a kukorica, azóta nem lehet kapni csak a maximális ár kétszereséért. Semmiféle árunak eladásánál nem történik annyi visszaélés, mint a kukoricánál. Pedig a törvény nemcsak a kukorica árdrágítóit, de azokat is bünteti, akik a kukoricát maximális árnál drágábbért veszik és az eladót fel nem jelentik. * A hadifogolymunkások felmondása. A gazdaközönség figyelmét felhívjuk, hogy a hadifogolymunkásoknak elbocsátásuk előtt fel kell mondani, üetőleg tizennégy nappal előbb a hadifogoly ügyeleti tisztnél bejelenteni. Igen sok esetben megtörténik, hogy a foglyot a gazda minden bejelentés nélkül elküldi, s nem tudják egyik napról a másikra elhelyezni. Épen ezért figyelmeztetjük a gazdákat, hogy a fogolymunkásokat épúgy, mint más szolgaszemél/zetnél az elbocsájtás előtt két héttel az ügyeleti tisztnél kell felmondani. Tanügyi hirek. Iskolák gyásza. Ö Felsége I. Ferenc József Apostoli Királyunk elhunyta alkalmával a vármegye összes tanintézeteiben gyászünnepély tartatott, az intézetekre a gyászlobogó kitüzetett s a temetés napján az előadások szüneteltek. Igazgatói kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a lábatlani állami elemi iskolához igazgatóvá Lenhartovics Szilvesztert nevezte ki. Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi m. kir miniszter ur a hadbavonult tanítók helyettesítésére a háború tartamára további intézkedésig Estefányi Cornéliát a gyivai és Schmidt Augusztát a csévi állami elemi iskolához kinevezte. Eskütétel. Újvári Ferenc kőhidgyarmati róm. kath., Estefányi Cornelia gyivai és Schmidt Auguszta csévi állami elemi iskolai tanitó illetve tanítónők a törvényben előirt hivatalos esküt Dr. Pacséri Károly, kir. tanácsos, tanfelügyelő előtt letették. Háborús segélyek. A vall.- és közokt. m. kir miniszter az állami tanítók részére illetményeik 35 %-át, az állami, közs., felekezeti és társulati óvónők részére pedig egyenkint 450 K-t háborús segély címén engedélyezett. Államsegélyek. Ütő Károly bátorkeszii ref. tanitó a III-ik fiz. oszt. 1-ső fokozatába, Csupák Ede kesztölci róm. kath. és Kelemenné Hagara Etel pilismaróti róm. kath. tanítónő illetve tanitó a Il-ik fiz. oszt. 3-ik fokozatába előléptek s részükre a megfelelő államsegély engedélyeztetett. — Esztergom szab. kir. város mint iskolafenntartó az esztergomi községi elemi iskoláknál működő tanítók fizetését az 1907. évi XXVII. t. c. 14. §-a alapján az állami tanítók fizetéséhez mérten kiegészítette, mely határozatot a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter jóváhagyván, Szölgyémy Gyula és Gyarmati József évi 800 K, Kecskés Ilona és Schroth Amália évi 900 K, Neményi Károly, Vitái István, Hegedűs Sándor, Szentgyörgyi József, Szoleczky János, Karácsonyi Béla és Pathy Mária évi 1000 K, Burány Ferenc évi 1630 K, Szvoboda Román évi 2100 K fizetéskiegészitő államsegélyt nyertek. Ezenkívül nevezetteknek 1915. évi augusztus hó 1-től 1916. október hó 31-ig terjedő időre pótlólag egyenkint 250 K fizetéskiegészités utalványoztatott. Hadbavonulás. Vitái István esztergomi közs. és Köck Lajos csolnoki róm. kath. el. isk. tanítók katonai szolgálatra bevonultak. Iskolák bezárása. A magyarszőgyéni és barti elemi iskolákat kanyarójárvány miatt a vármegye alispánja bezáratta. Irodalom és művészet. Örökimádás czimű hitbuzgalmi folyóirat 12. száma rendkívül dús és érdekes tartalommal jelent meg, amelyből kiemeljük a következő cikkeket: Tartalom : f I. Ferenc József. — Dr. Wéber Pál : Engesztelő karácsony. — Pázmándi: A Szent Sziv első éjszakáján. — Blaskó Mária: Békesség. — Zachratka Zádor József: Az oltár drámája. — Horváth Rezső: Az Eucharisztikus Gyermekszövetség. — Oltáregyleti élet. E valóban életrevaló folyóirat a Központi Oltáregyesület (Budapest, IX., Üllői-út 77.) kiadásában jelenik meg s előfizetési ára egy évre csak 3 korona. Ajánljuk t. előfizetőink pártfogásába. Szerkesztő Horváth Rezső. A „Borromeus" hitszónoklati folyóirat (Győr; előfizetése 12 Korona) új, XXXI. évfolyamnak most megjelent első füzete december és január vasár- és ünnepnapjaira a szentségimádásra és Szilveszter-estére közöl tartalmas, korszerű, szépen kidolgozott szentbeszédeket, valamint adventre jó lelki-tükröt és sebesült katonák karácsonyfaünnepélyére megható alkalmi beszédet és hadikölcsön jegyzésére ügyes buzdítást. A rokitnói mocsarakban címmel uj háborús könyv hagyta el a sajtót. Szerzője Popány Kázmér. A háború kitörése óta Pogány Kázmér a kanizsai 20-as honvédokkal harcol. Harmadik esztendeje, hogy fegyverrel cserélte fel az újságíró eleven tollát s amíg mindannak tanuja volt, amit kitűnőn megirt könyvében elibénk hoz, a póttartalékos író vitézségi éremmel kitüntetett hadnaggyá változott. Megelevenedik az olvasó előtt pántlikás, lobogós, virágos katonavonatok egész sora, újra érezzük a felvonulás vérpezsdítő izgalmát, a golyóval való megismerkedés lázát, ellenséget elsöprő honvédrohamokat. A kötet révén a háború véres, könnyes minden megpróbáltatása közepette a magyarságnak sok-sok pompás példányával találkozunk, rohamot vezető törzstisztekkel, kézigránáttusában előljáró zászlóssal, közembereivel, ezüstös hajú népfölkelőkkel, névtelen hőseivel a hadrakelt nemzetnek. Pogány Kázmérnak, az irókatonának kötete a háborús irodalom legkiválóbb termékeinek egyike, amely megérdemli, hogy nagyon sokan forgassák lapjait. A Haranghy Jenő művészi címlapjával díszített könyv minden hazai könykereskedésben, valamint az Élet Irodalmi és Nyomdai R.-T.nál (I. Fehérvári-út 15.) kapható. Családi-Könyvtár. Uj füzetes vállalat indult meg a magyar szépirodalom terjesztésére és pedig ezúttal vidéken, a szép Dunántúl egyik legerősebb kulturális gócpontjában, Győrött. Á Családi-Könyvtár-vállalat, amely a csinos kiállítású 20 filléres füzetekkel a irodalmi fórumra, és a nagyközönség elé lép, nagyon jó szolgálatot tehet irodalmunk decetralizálása érdekében, amely annyival is inkább kívánatos, mivel a főváros túlságosan abszorbeált minden irodalmi törekvést s az egészséges vidék erkölcsös magyar levegőjét nem igen engedte érvényesülni. A Családi-Könyvtár öt füzettel indult meg s irói után azt következtethetjük, hogy erősen keresztény és hazafias programmot vall magáénak. Első száma „Legendák" cimen három nagyon szép vallásos elbeszélést közöl a katholikus belletrisztika