ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-04-09 / 15. szám

* A mezőgazdasági állapotok vármegyénk­ben mind a kisbirtokokon, mind pedig a nagy­birtokokon igen örvendetesek. Szakkörökben mond­ják, hogy a vetések igen szépek és elegendő te­rületek vannak bevetve. A mult évektől elütőleg most semmiféle kártékony állat sem lépett fel. Egérnek semmi nyoma, sőt még az ürgék is cso­dálatosan megfogytak. A télen fagy alig volt, igy tehát a téli időjárás se okozhatott károkat. * A dunai teherforgalmat sürgetik a duna­menti városok vezetőségei, mert bár a személy­hajók már rendesen járnak, az uszályok seregét húzó tehergőzösöket még csak ritkán látjuk s a láthatók se bonyolítanak le helyi forgalmat. A meginterpellált hajóstársaságok kijelentették, hogy, mihelyt lehet, segítenek a bajon, a hajók azon­ban most másfelé vannak elfoglalva. Ugy hisszük, hogy az Aldunán szállítják a románoktól megvá­sárolt gabonát. * Lesz-e uj sorozás? Azokkal az ellenőriz­hetetlen hírekkel szemben, amelyek az untauglichok ujrasorozását helyezik kilátásba, illetékes helyről közlik: A 18—32 évesek ujrasorozásáról semmit sem tudnak, egyszerű spekuláció az egész híresz­telés. Arra számítottak a kitalálói, hogy addig kell sorozni, amíg csak mindenki nem katona. Ez is rendszer, hisz a katonaélet néhány ága se nehe­zebb, mint a civil kenyérkereset és egyformán lehet bírni, ha még olyan untauglich is valaki de erre nincs szükség. Általában helytelenül teszi a közön­ség, ha ilyen felelőtlen híresztelésekkel zavartatja magát, * Pályázati hirdetmény. A csász. és kir. haditengerészeti akadémiában az 1916/17. iskolai év kezdetén betöltendő helyekre a csász. és kir. hadügyminisztérium tengerészeti osztálya pályáza­tot hirdet. Megüresedett több alapítványi hely. Felvételi feltételek: 1. Magyar állampolgárság. 2. Testi alkalmatosság. 3. A középiskola, esetleg katonai reáliskola IV. osztályának elvégzése. 4. Ki­fogástalan magaviselet. 5. A betöltött 14 és még túl nem haladott 16-ik életév. Részletes felvilágo­sítás a kir. tanfelügyelőnél nyerhető. * Részt kért a hadikölesönből. A közeli napokban egy asszony, aki a hadi segélyre igényt tart, kérvényt nyújtott be a vármegyei közigaz­gatáshoz, amelyben erősen sürgeti, hogy a hadi­kölcsönök utján befolyt összegekből őt is része­sítsék minél hamarább. * Salamoni válasz. A „Steagul" c. buka­resti újság bővebb értesítést nyújt a közönségnek Filipescu, az ismert oroszbarát román politikus látogatásáról az orosz fronton. Ez alkalommal a vezénylő tábornok azt kér­dezte tőle : — „Mit óhajtana látni?" Mire Filipescu feleié: — „Igazán szeretnék egy orosz győzelmet látni." Az orosz hadvezér fejcsóválva válaszolt: — „Az ön kérése túlhaladja erőimet és ha­táskörömet!" * Halálos összeütközés. Kuzma Vilmos ti­zedes, Veisz Mór és Csesznák Mihály esztergomi 26-ik gyalogezredben' népfölkelőkből álló katonai járőr szombatról-vasárnapra virradó éjjeJen Ipoly­ság és Tesmag között két szökött cigánykatonát keresett. A koromsötét éjszakában Mátyás János tesmagi földművessel találkoztak, kit megállásra szólítottak föl. Mátyás János abban a hiedelem­ben, hogy a föl nem ismert alakok ellene rabló­támadást kísérelnek, ellenszegült, sőt az egyik járőrt meg is szurkálta. Erre a járőr fegyvert használt, Mátyás Jánost mellbeszurta, sőt lágyé­kába belelőtt. Mátyás Jánost a közkórházba szál­lították, hol másnapon sérüléseibe bele is halt. A sok részletében homályos és rejtelmes ügyben a katonai hatóság vizsgalatot rendelt, és a minden­esetre túlbuzgó katonai járőrt vizsgálati fogságba helyezte, * Kakasviadalok az utcán. A mindinkább dráguló baromfiaknak nagy lett a becsületük min­denütt, kiváltképen azonban nálunk Esztergom­ban. Már nemcsak féltő gonddal ápolják őket, etetik finom magvakkal, hanem kellő időben sé­tára is küldik őket. Kitűnő szórakoztatás gyanánt heves lefolyású kakasviadalokat lehet látni az ut­cán. Egyelőre még csak a város külső részein, lehet azonban, hogy egyszerre csak a Széchenyi­téren is tarkaruháju tyúkok és kakasok fognak sétálgatni vasalt nadrágu urak és harangszoknyás delnők helyett. Igy változnak a szokások. Vala­mikor összekötött lábakkal jutottak ki az utcára a házi szárnyasok. Jó, hogy a cigányokat kitiltották az ennivaló sétálók közül. * „Ang-ol hidegvér!" A Havas-ügynökség egyik jelentése felhívja a közönséget, hogy tartsa meg lélekjelenlétét és hidegvérét azon esetre is, ha az ellenfél (a német) Verdun előtt nagyobb területi hódításról is adna számot. A legfontosabb, hogy Joffre és Pétain az általános védelmi vona­lat erősen tartják; ebben pedig feltétlenül biz­hatunk. (Z.) * A piszkei asszonyok nem várták be, mig a hatóságilag biztosított ekék beleállanak földjükbe, hanem ásóval, kapával nekiálltak s hihetetlen gyor­sasággal meg is művelték. Parlagon hagyott föld­nek nyoma sincs, a megművelt földek pedig sok­kal takarosabbak, mint azelőtt s láthatólag igen alaposan vannak megmunkálva. * Az otthon készített cigaretta árusítása tilos. A pénzügyminiszter szigorú rendeletet adott ki, melyben figyelmezteti a kávésokat és vendég­lősöket, hogy 100 koronától 1000 koronáig ter­jedhető büntetéssel sújtja őket, ha otthon készí­tett cigarettát árusítanak vagy árusittatnak. Ezen­felül elvonja tőlük az italmérési engedélyt. * Adományok a vöröskeresztnek. A magy. szent korona országai vöröskereszt egylete esz­tergommegyei választmánya pénztárába március hónapban Markovics N. plébános 7*23 koronát, Esztergomi keresk. és iparbank 100 koronát ado­mányozott, mely adományokért az egyesület nevé­ben hálás köszönetet mond Esztergom, 1916. ápr. 8-án Zsiga Zsigmond pénztáros. * Fél a hősi haláltól. Az orosz harctéren történt. A tábornok szemlét tartott az ezred felett. Az egyik sorban megpillant egy jóképű cigány ba­kát. Megáll előtte és megszólítja: — Ugy-e, te cigány vagy? — Igenis, kegyelmes uram! — felelt a cigány. — Hát nem félsz az orosztól? •— Nem én, kegyelmes uram! — Hát az angoltól ? — Attól sem generális ur! — Hát a franciától vagy az olasztól ? — Azoktól meg ippenséggel nem ! — Hát a negyvenkettes ágyuktól, meg a harminc és felesektől? —• Azoktul sem jelentem alássan! A tábornok megcsóválja a fejét és mosolyogva mondja: — Akkor hát semmitől sem félsz, mi? •— Nem én semmitől sem: csak á hősi haláltul. . . * Ellopták a katonai fehérneműt. Panaszt tett a rendőrségnél özv. Góber Ferencné, hogy az Attila-utcai lakásának udvaráról a száradás vé­gett kiteregetett fehérnemüket valaki ellopta. E hó 7-én reggel négy órakor távozott otthonról az asszony, maga mögött jól bezárta a kaput, igy a kerítésen mászhatott be a tolvaj, kinek lába nyo­mai a talajon láthatók. A tettes azonban mind­eddig nem látható, mert különben is rejtélyesnek látszik az ügy. * A cukorellátás kérdése. Már régebben felmerült az a hir, hogy Magyarországon cukorje­gyeket fognak kibocsátani a fogyasztás arányosí­tása céljából. Értesülésünk szerint ebben az irány­ban még nem történt semmiféle pozitív lépés s az erre vonatkozó hírek egyelőre koraiak. Az utóbbi időben a' cukorellátás körül kevesebb fennakadás mutatkozik és remény van arra hogy a közönség szükségletét fennakadás nélkül ki lehet elégíteni. * Leesett a padlásról. Összetört tagokkal szállították be a Kolos-kórházba Kismányáról Ku­racsek János 65 éves napszámost. Kihallgatása során azt vallotta, hogy a szénapadláson foglala­toskodott, egyszerre csak a szénahányólyukon ke­resztül leesett az istállóba. Különösebb sérülést a jobb karján szenvedett, amennyiben a könyök­csontja eltörött. * Önmag'a ásta meg sirját. Mokos Antal püspökfalusi sirásó a temetőben sirt ásott valaki­nek, de mikor a sir alján oldalfülkét csinált, hogy a föld ne zuhogjon egyenesen a koporsóra, a sir oldala rászakadt és mire észrevették a szerencsét­lenséget, már halott volt. Pár perc alatt a teme­tőbe csődült a falu népe és megdöbbenéssel nézte sírásója tragikus halálát. Ekkor valakinek eszébe jutott azt ajánlani, hogy hagyják meg a sírásónak azt a sírt. . . olyan sirban ritka ember fekhetik, amit maga ásott . . . Ezt a beszédet mindenki helyeselte, az emberek átérezték, hogy rendkívüli halálhoz rendkívüli temetés illik és rögtön más, friss sírhelyet csináltak a korábbi halottnak, a sír­ásót pedig betették abba a sirba amit ő maga ásott meg. * A Fürdő-mozgóban bemutatásra kerül vasárnap ápr. 9-én a Proja-film magyar újdonsága: Havasi Magdolna cimü magyar népszínmű 4 fel­vonásban. Irta dr. Janovics Jenő, a kolozsvári Nemzeti színház igazgatója, rendezte Garas Márton. Főszereplők: Rerky Lili, Várkonyi Mihály, Ihász Aladár, Szentgyörgyi István stb. A történet szín­helye Erdély; Kolozsvár, a szegedi Csillag-börtön és Marosvásárhely. Megható, bájos és gyöngéd jelenetekkel telt színdarab az igazi költő munkája, amelyben a Proja-filmek ma már világszerte ismert nevü művésznője Berky Lili alakításai körül a leg­mélyebb, legmerészebb, legdúsabb skáláját adja. Partnere Várkonyi Mihály, ez a tehetséggel teli ifjú színész. — E jeles színdarab sokkal szebb, mint annakidején a Betyár kendője volt. Szerdán és csütörtökön, április 12. és 13-án a világhírű Flaubert regénye után: Salambo lesz bemutatva. * A tartalékkórházak sebesültjei és betegei javára e héten beérkezett többek között már a húsvéti ünnepekre is szánt szeretetadományok a következők: Kuti Sándornétól 51 db tojás és 25 citrom (a Vöröskereszt-kórháznak), Szabó Endre és neje gyűjtése a szögyéni iskolásgyermekektől 127 db tojás, 1 kosárka dió és 10 pakli dohány, egy úrnőtől fél zsák dió, Szenczi Istvánnétól 1 sonka, Kőmives Lászlónétól 5 pakli kártya. Pénz­adományok: Nyergesuj faluról gyűjtés 10 K 62 f, J

Next

/
Oldalképek
Tartalom