ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-03-05 / 10. szám

— A viszontlátásra! De keserű is lehet ezt hallani egy fogolynak ! Mikor már elautózott az előkelő vendég, a muszkák bölcsebbei tanácskozásba fogtak azon nyomban. Az egyik ki is rukkolt a véleményével. — No már nem fog soká tartani a háború. A nagyhercegnő megmondta. A másik hozzáfűzte: — Az ám. S addig is jobb dolgunk lesz, mint eddig volt. — No bizony — vágott közbe egy ravasz képű, a munka elől lógni szerető pasas. Ezután kevesebb lesz a dolog. Ugy is kell. Minek annyit dolgozni? És aztán több legyen a menázsi. — Azt hiszem, jobb lesz a dolgunk ezután. Hiába, az ő szavára sokat hallgatnak. Egy orosz nagyhercegnő amit akar, ha még hozzá a Nikolovícs fővezér huga, az teljesedésbe is megy. Naponta háromszor lesz hús, minden menázsinál két sajka étel; naponta négy órai munka. Az öregek rábólingattak. Az előbb emiitett csupasz képű siheder muszka utálatos röhögéssel jegyezte meg a társalgásra. — Bolondok vagytok. Ti még hisztek az ilyen mágnás szavában? Hát az törődik is veletek? Itt dögölhettek meg rakásra, azt se fogja nagyon bánni. Ö is olyan mint a többi nagyúr, ott Szentpéterváron. Csak bolondit benneteket, felirkál mindent. Pedig nem is irt igazában. Hiszen a ceruzája se volt meghegyezve. Holnap már azt se fogja tudni, éltek-e vagy haltok. Van még elég rabszolga Oroszországban. Nem kell otthon még kipucolni a saját cipőjét se. A többiek szemlesülve hallgatták a káromló beszédet. Nem volt erre egyetlen egy megjegyzésük se. Senki se merte pártolni a nagyhercegnőt. Hátha igaza van ennek a nihilista beszédnek. Hiszen eddig is ugy volt otthon. Hátha most is ugy van? Ingadoztak. Fery. Krónika. — Requiráló biztos a poétánál. — Kicsiny szoba, sok könyv és tarka kép, A requiráló biztos ide lép, Papirtenger közt fürkésző szeme Végigsimítja a szekrényt, az ágyat, Majd a megrettent poétára néz; (. . . Épen egy verse kész.) „Mi jót hozott Uram? — szól — és ki ön? Hogy kis szobámba ily fürkészve jön; Egy fővárosi szerkesztő talán, Ki szerződést köt vélem ötven versre, Vagy kiadó és hirem eljutott Becses füléhez s gondolja, hogy nyerne, Ha munkáimból egy kötetnyit adna? ..." — Óh kérem, kérem, szólt ő megakadva, Én nem vagyok szerkesztő, nem vagyok Kiadó sem, kit oly epedve vár, Én most csak requiráló biztosképpen Jöttem, azt vélve, hogy szemem talál Kegyednél lisztet, gabonát, babot, Borsót s tengerről nevezett magot (Mivel előbb csak a sertések éltek, De most a lisztjét meggyúrják kenyérnek.) — Uram, felelt a bús poéta, ön, Hozzám ezért biz' nagyhiába jön, Regényt, verset, novellát adhatok, De mondja, honnan szerezzek babot ? Vannak eszméim, perceim, mik zsongnak Édes meséket'; vannak, mik dalolnak ; Van tervem, témám, sok ezernyi kincsem; De borsóm, lisztem — sajnos — bizony nincsen : Könyvem, im látja, van itten temérdek, De a sertéshez én bizony nem értek, Pár ritka képem, tanulmányfejek . . . De tengerit én már minek vegyek? — Bocsánat, szól a requiráló biztos, Hogy nem találok semmit, szinte biztos, Ám engedjen meg, mégis meg kell tennem, Hogy kis lakását átkutassam menten. Á szép szavak, miket elmondott nékem, Nem hatnak meg, nagy a felelősségem ! És feltúr minden kis zugot, fiókot, Kizavar néhány békés, álmos pókot, A skatulyákba is gonddal benéz, Itt-ott megüti orrát a penész, (Mi rózsaszínű sárgult levelek Közt sok elsírt könnyektől eredett.) Egyszer csak: „Megvan!" így kiált fel ő, Arcán a száj széles mosolyra nő; Egy skatulyában éppen kutatott És felfedez ott néhány kis magot. „Im itt van, itt a gabonaszemek, Uram, ön tehát jól jegyezze meg, Be nem vallott készletje, ime volt, Uram, ön . . . ön máris erkölcsi holt!" A poétának álmodó szemén Könny csillan meg és szól nagy csendesen: —• Igen, itt vannak a virágmagok, Miket adott egy hűtlen kedvesem; Bús történet, már sokszor eldaloltam; S ha egyszer majdan megtalálnak holtan; Tegyék szivemre ezt a pár magot; Meg mellette e fényképes lapot. A biztos úr, amig beszél amaz, Csöndben elillan s ívet vonalaz, Aztán az ívekkel hóna alatt Requirálni csöndben tovább halad. (-•) Kanonoki installációk. A főszékesegyház téli kápolnájában tették le a hitvallást és a hivatalos esküt az előlépő illetve beiktatandó kanonokok dr. Kohl Medárd püspök mint érseki megbizott előtt a főkáptalan jelenlétében. A betegség miatt távollévő Maszlaghy Ferenc és dr. Walter Gyula prelátusok előző napon a lakásukon megjelent bizottság előtt tették le az esküt. Az eskütétel után az egész főkáptalan kivonult a bazilikába, a hol szép beszéd kíséretében Graeffel János prelátus installálta dr. Rajner Lajos nagyprépostot. Az olvasó kanonoki stallumba Graeffel János prelátust dr. Kohl Medárd püspök vezette be. Maszlaghy Ferenc éneklő kanonokot Kanter Károly prelátus-kanonok helyettesitette a beiktatási szertartásnál. Majd dr. Roszival István prelátus installációja következett, aki azután szép beszéd kíséretében bevezette székébe a Walter Gyula főszékesegyházi főesperest helyettesítő dr. Kohl Medárd püspököt. Ezek után dr. Horváth Ferenc installációja következett a sasvári főesperességbe, amelyet dr. Roszival István őrkanonok végzett, aki beszédében kiemelte az uj főesperes érdemeit. Ugyancsak dr. Roszival István installálta a két uj kanonokot: dr. Halmos Ignác és Báthy László prelátusokat. Dr. Halmos beiktatását az őrkanonok magyar beszéd kíséretében végezte, amelyben vázolta eddigi értékes munkásságát. Báthy László prelátusról szintén elmondotta mindazokat a ritka érdemeket, amelyeket a lévai plébánia kiváló vezetésével szerzett. * Azután az installált kanonokok az oltár elé járultak s az ünnepélyes Te Deum következett. A kinevező királyi okiratokat Eitner Elemér Ákos lovag, succentor olvasta fel. A kóruson az énekkar Büchner Antal vezetésével igen szép „Vivaf-okat énekelt. A szép szertartás befejezéseképen Báthy László prelátus-kanonok nagymisét celebrált, a melynél Rolkó Béla karkáplán és a növendékpapok segédkeztek. R. * A hercegprímás Eszterg-omban. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás csütörtökön Budapestről visszautazott Esztergomba. * Személyi hirek. Dr. Koperniczky Ferenc prelátus-kanonok, pozsonyi prépost, dr. Rott Nándor prelátus-kanonok, pesti központi papneveidei kormányzó és dr. Csárszky István prel.-kanonok, a Pazmaneum kormányzója a mult hét folyamán több napig városunkban időztek. * Szentségimádás a Vízivárosban. A farsangzáró 3 nagy szentségimádási ájtatosság vasárnap, hétfőn s kedden lesz az esztergom-vizivárosi plébánia templomban megtartva. Mindennap reggel 6 órakor lesz a szentségkitétel s este 6-kor a betétel. Reggel 6 órától d. e. 11-ig óránként sz. miséket mondanak. Ünnepi szónokok lesznek: vasárnap dr. Tichy Gyula hercegprimási szertartó és levéltáros, hétfőn dr. Saly László pápai kamarás, központi papnevelő-intézet prefektusa Budapestről, kedden Lipcsey Andor káplán. Az ünnepi litániákat vasárnap Schiffer Ferenc, hétfőn dr. Machovich Gyula prael.-kanonokok, kedden dr. Kohl Medárd püspök fogják tartani. Az óránkénti imádást óránként a plébánia előkelő polgársága végzi. — A nagyböjti beszédek pénteken d. u. 6 órakor lesznek. Böjti szónok: dr. Madarász István primási főszentszéki jegyző. * Özv. Keményfy Jánosné temetése. Kedden délelőtt ment végbe özv. Keményfy Jánosné temetése a belvárosi temető kápolnájából városunk intelligenciájának és a központi papságnak nagy részvétele mellett. A gyászszertartást dr. Klinda Teofil prelátus végezte, akinek Rolkó Béla karkáplán és Lipcsey Andor vízivárosi segédlelkész és a növendékpapok segédkeztek. Az elhunytat gyermekei s nagyszámú rokonai mély szomorúsággal kisérték utolsó útján. A koporsót rejtő sírhant fölött sokan nyújtották résztvevő jobbjukat a nagy veszteséget sirató Keményfy Kálmán plébánosnak s vigasztaló szavakkal iparkodtak enyhíteni fájdalmát. A gyászoló plébánost résztvevő soraikkal felkeresték : a bibornok-hercegprimás, a püspöki kar több tagja, a közélet több kiválósága Budapestről, a főkáptalan tagjai s a családnak nagyszámú tisztelői. Különösen ki kell emelnünk a tanítóképezde növendékeinek szereplését, akik a gyászravatalnál és a sirnál is megható gyászdalokat énekeltek. Megható ragaszkodásáról tett tanúságot az elhunytnak legjobb és legrégibb barátnéja, a 93 éves özv. Merényi Ferencné, aki télviz idején Kispestről jött Esztergomba, hogy részt vehessen a gyászszertartáson. * Nagyszombati adminisztrátor. Ugy értesülünk, hogy a nagyszombati káptalan saját kebeléből Marcis Gyula kanonokot választotta meg h. plébánossá, aki az uj plébános megválasztásáig vezeti a nagyszombati plébánia ügyeit. * Segítség: az amerikaiaktól. Dr. Szabó János áldozópap, aki az amerikai South-Riverben a sz. Istvánról elnevezett magyar plébániát vezeti mint plébános, hivei között gyűjtést rendezett s ennek eredményeképen 1000 koronát küldött dr. Csernoch János bibornok-hercegprimásnak azzal a kéréssel, hogy fordítsa az összeget azoknak segítségére, akik a háború folyamán károkat szenvedtek. * Főegyházmegyei hirek. Dr. Madurkay Miklós komáromi plébános február 21-én dr. Machovich Gyula prelátus-kanonok előtt tette le a plébánosi esküt. — Nagy József Ferenc komáromi káplán adminisztrátor lett Pozsonyeperjesen. — Vlassics Géza budapesti hitoktató, Herda Rajmund csejtei káplán, Hollós Gyula nagymányai subsidiarius, Juhász Ferenc lekéri káplán behivattak katonalelkészi szolgálatra. — Kravjánszky Ede ujmisés Lekérre küldetett káplánnak. — Zsák Mihály nagykovallói adminisztrátor ugyanott plébános lett. — Dr. Porubszky Géza lévai káplán lévai adminisztrátor lett. — Grúsz Lipót a főegyházmegye kötelékéből elbocsájtatott. * A tanítóképző megrizsg-álása. A kormány megbízásából dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelő meglátogatta az esztergomi tanítóképző-intézetet a mult hét elején s megvizsgálta az intézetnek tanítási rendjét és egész beléletét és vezetését. A kir. tanfelügyelő az igazgató és a tanári kar előtt a legnagyobb megelégedésének adott kifejezést s mások előtt is úgy nyilatkozott, hogy az intézet mintaszerű, sőt erkölcsi értéke még azon fölül van. * Egyházmegyei jelentések. A főegyházmegyei hatóság felhívja az illetékes lelkészeket, hogy az Ordinarius szándékára végzendő köteles misékről (a mult esztendőben 24) és a kath. egyesületekről szóló egyházmegyei jelentéseket minél előbb küldjék be. A nyomtatványok Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében kaphatók. * Kitüntetés a harctéren. Ifj. Bertalan Vince fővárosi tanítót, Bertalan Vince ny. tanítóképző intézeti tanár fiát az északi harctéren soron kívül hadapróddá léptették elő és ugyanakkor megkapta az első osztályú, nagy ezüst vitézségi érmet is. A fiatal hős tanitó egy életveszélyes feladatot oldott meg nagy sikerrel. A kitüntetett még esztergomi tanitónövendék korában is városszerte ismert volt önfeláldozó tetteiről, amennyiben nem egy emberéletet mentett ki a Duna vizéből. Mind a hős fiúnak, mind pedig a derék apának melegen gratulálunk a jól megérdemelt kitüntetéshez. * Az Iparbank közgyűlése február 27-én délelőtt élénk érdeklődés mellett folyt le dr. Koperniczky Ferenc pozsonyi prépost elnöklésével. A második háborús esztendőben elért tiszta jövedelem 93.150 K 69 fill. Az osztalék részvényenkint 66 koronában állapíttatott meg, tehát 10°/o-kal nagyobb összegben az előző évinél. Általános helyesléssel találkozott, hogy a bank a jótékony adományok felosztásánál különös figyelemmel volt a helybeli háborús célokra. Kedves figyelmet tanúsított a bank azzal is, hogy az esztergomi katonasirok fentartására 100 koronás alapítványt tett. * El nem kobozható készletek. Előfordul, hogy a gazda a vetőmag-készletét és a cselédilletmény gabona részét nem használja fel, hanem ez a felesleges mennyiség megmarad nála. Ha ezeket a készleteket a gazda bejelentette, ezeket