ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-12-10 / 50. szám

XXI. évfolyam. Esztergom, 1916. december 10. 50. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szarn, ara 16 fillér. A katholikusok egyházi autonómiája. Esztergom, 1916. dec. 9. Néhai Ugrón Gábor 1900-ban az autonómiai kongresszus záró üléséről azt mondta, hogy temetésről jön, a katholikus autonómia diszes temetéséről. A nagy remények között 1897-ben összeült kongresszus munkálatának tényleg nem lett pozitiv eredménye. Azóta a szélcsend az autonómiában mintha látszatra Ugrón baljóslatú mondásának kedvezne. Az igaz, ahány uj kormány azóta bemutatkozott, az mind megígérte a katholikusok autonómiáját, de — sajnos — mindezideig a megvalósításnak még csak küszöbét se léptük át. Ne kutassuk, ne feszegessük most az állítólagos nehézségeket, a hangoztatott bajokat, melyek a magyar katholicizmus ezen közel 70 éves nyílt kérdésének és jogos aspirációjának oly sebző módon elébe vágnak. Hogy valamely felsőbb fórumon megakad, azt tagadni nem lehet, szinte nyiltan kiált be a katholikus közönség várakozó hangulatába. Hogy melyiknél akad meg? Erre megoszló s rekrimináló véleményt eleget hallunk. Az is tény, hogy az illetékes érdekelt katholikus közvélemény nincs semmiféle oldalról se tájékoztatva, hogy melyik az a zátony, amelyen az autonómia minduntalan megfeneklik. De ha a világháború lángoló hatása alatt félre is teszünk minden vitát, arról lehet azért most is szó, a lelkek forrongásában különösen hangoztathatjuk, hogy a háború után, a 12-ik órában itt lesz az ideje minél több kötelékkel fűzni a híveket az egyházhoz. És erre nézve — nehogy Ugrón próféciája igazságra váljék — az autonómia M „ESZTERGOM" TÁRCÁJÁT Koronázási Királyhimnusz.* Szövegét irta: dr. Péesi Gusztáv. Zenéjét szerzé: ifj. Buehner Antal. Fenn Budán nagy ércharang szól, Harsona s ágyú szava; Illatoltár fényözönt szór, Csillog a szent korona. Karok, rendek és vitézek Koronázott Főt öveznek . .. Millióknak szívfohásza Isten ! az égbe kiált : Szent áldásod koronázza S tartsa meg a királyt! Szép hazánkat ostromolja Tomboló vérzivatar; Seregével egybeforrva Hadurunk győzni akar. Istvánkarddal négyfelé vág, Tanúja a Szentháromság .. . Millióknak szívfohásza Isten ! az égbe kiált: Győzelemmel koronázza Szent karod a királyt! * Kapható ifj. Buehner Afőszékesegykázi karnagynál (Esztergom). A zongora-partitura ára 40 fill.; orgona, férfikar v. vegyeskar partitúrája 50 fill.; egyes énekszólam 4 fill. Főmunkatársak: KEMÉNYFY K. DÁNIEL és Dr. SEBŐK IMRE. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: ROLKÓ BÉLA. kétségtelenül egyik leggyakorlatibb s leghangosabban kívánt eszköz. Csak meg kell ragadni s ki nem kell engedni. A lelkek lekötése s megnyerése, a háborút követő keresztény revindikáció nagy munkájában úgyszólván közérdeke s éltető eleme lesz az egyháznak. Amikor az egyházellenes világnézet organizmusai nálunk is minden tényezőt felhasználnak hatalmas hálózatuk biztosítására, akkor bűnös s magamagát megbőszülő optimizmus lenne az illetékes katholikus intéző körök részéről, fel nem használni, ki nem aknázni mindazt, ami új tónust, új levegőt, új érdekszövetséget vinne be a katholikus világiak s papság szellemi közösségébe. A nagy szociális erőt, mely az egyházban rejlik, ápolni s érvényesíteni kell, hogy a katholikus egyház súlya, hatása a lelkekben, egységes propagativ ereje mindjobban kiemelkedjék. Ehhez képest az autonómiáról szólva, a háborút követő áramlatok között első feladat az autonómiát az egyházi érdek szempontjából tekinteni. Az egyháznak vannak jogai, melyek mint természetfölötti s melyek mint földi eszközökre utalt társulatot illetik. Az első kategóriába tartozik az egyház tanítása, szentségkiszolgáltató, kormányzói s fegyelmi joga. E jogokat a tanitó s kormányzó egyház (ecclesia docens et régens) senkire sem delegálhatja, senkivel sem oszthatja meg. Az egyházi javadalmakra s egyéb állásokra való kinevezés joga, bár lényegileg szintén az említett kategóriába tartozik és senki se lehet pl. püspök vagy plébános az illetékes egyházi hatalom (pápa vagy püspök) közbejötte (missio canonica) nélkül, azért mégis, az egyházi javadalmakra való kiszemelést az egyház más személyekre Népünk Atyja! im a nemzet Trónodat állja körül. Ne félj! bú vagy öröm érhet, Néped is gyászol, örül. Koronánkként szent személyed, Mért is élünk, halunk Véled! Millióknak szívfohásza Isten! az égbe kiált: iVéjo hűsége koronázza Meg a magyar királyt! A rumélii török hűbéres hadsereg mozgósítási parancsa Oroszország ellen 1680. tavaszán és a mai űobrudzsai harcok. Irta: Dr. Mosony Lipót. A földrajzi helyzet és a néprajzi elhelyezkedés meghatározza a nemzetek életét nem csak jelenben, hanem az egész történelem folyamán. A hatalmas északi szláv birodalmat kialakulása első évszázadától egész a mostani világháborúig folytonos harcban találjuk déli szomszédjával, hajdanta vetélytársánál sokkal erősebb Oszmán birodalommal. De régente még nem folyt a harc a déli szomszéd fővárosáért, mely egyúttal a müveit világ keleti felének uralkodó feje és éltető szive, az egyik vagy másik birodalom világuralmának előfeltétele és képesítője. Eleinte még csak egy kis határterületek birtokáért volt a háború, igy az 1677—1681-iki orosz-török háborúban a kozákok felett gyakorlott fenhatóságért folyt a háború. Kéziratok és előfizetések Káptalan-tér 1. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. vagy testületekre (pl. magán, városi kegyuraság), is kiváltságképpen átruházhatja, föntartva a kiszemelt személyre a kánoni kellékek tekintetbe vételét. Az egyházi jogok második kategóriájába tartozik az egyház vagyonának kezelése s iskoláinak vezetése. Miután ezek az egyház céljaira nézve az eszköz természetével birnak, a kezelést és vezetést az egyház, ha alkalmasnak s szükségesnek látja, világi hívekre is rábízhatja. Ez által lenne az autonómia az egyház külső vonatkozású vagyonjogi kérdéseinek természetes védelmezője s képviselője. Különben már régebben is bevonattak pl. a templomgondnokok vagy a hitközségek a templom, a vagyon s az iskolaszékek, az iskolák kezelésébe. A függő és mellé rendelt viszony az egyházzal szemben, ha az autonómia venné át a vagyonkezelést s az iskolák gondozását, azért már abból az okból is megmaradna, mert az egyházi főhatóság megerősítő jóváhagyása nélkül törvényes jogerőre semmi se emelkednék. Nem annyira egyházi reformról van szó, ha az autonómiát emiitjük, hanem csak oly intézménynek a bekapcsolásáról, mely foglalkozási kört biztosit az egyház személyi, vagyonbeli és iskolai ügyeiben a világi elemnek is. Még ennél is gondolni se lehet a protestáns autonómia mintájára. A protestánsok ugyanis nem ismernek isteni alapításon nyugvó egyházi rendet s igy minden hivő az egyház összes ügyeibe befolyhat. Mig nálunk minden a hierarchikus egyházi szervezeten épül fel. Ennélfogva az autonómia nem lehet az egyházi szervezet lényeges része, hanem csak egy járulékos orgánuma, melynek hivatása az egyház támogatása és a melynek ha van is a joghatósággal érintkezési pontja, azért nem kormányzati Már abban a háborúban is kitűnt, hogy Orosz- és Törökország között a kapu a Dobrudzsa, nevezetesen ennek legészakibb és legfőbb Duna átjárója Izaccea. Ezen kis város Dobrudzsának északnyugati szögletében fekszik, hol az AlsóDunának észak felé menő folyása ismét kelet felé fordul, de még mielőtt a deltának számos, mocsaras úttalan ágaira bomlanék szét. Tehát maga az őstermészet szánta ezt a helyet kiútnak Dobrudzsából észak felé a Duna másik oldalára Oroszországba, viszont innét betörési kapunak a Balkánra. Ha egy pontosabb térképet veszünk elő látjuk, hogy az utak mind Izaccea felé futnak össze. A világháborúban is szakasztott ez a hadak utja, csakhogy épen a szerepek cserélődtek fel. Harmadfél évszázad előtt az oszmán seregek özönlöttek innét be Oroszországba vagy Lengyelországba, most az északi szláv ellenség döngeti itt Konstantinápoly előkapuit. Az ősszel az oroszok ezen Duna átjárónál vertek hajóhidat és ezen átjárónál maradt továbbra is összeköttetésben az előre küldött sereg az orosz hátvéddel. Az oszmánok Iszakcsinak nevezték ezt a helyet. Miként Belgrád az ő kapujuk volt Magyarország ellen, ugyanúgy törtek ők Iszakcsin át az északi országok ellen. Épen befejezték 1677-ben a lengyel-török háborút, midőn ugyanazon év tavaszán kitört az orosz-török háború. Kara Musztafa pasa az előző évben lett nagyvezir, miniszterelnök, már akkor eszében forgatta nagy terveit Bécs ellen, de előbb végig kellett küzdeni ezt a közbejött viszályt. A kozákok lebegtek akkor az orosz-török politikai egyensúly kilengőjén. A kozák fejedelem, Doroszenko, aki az oszmán szultánnak,